Észak-Magyarország, 1972. szeptember (28. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-03 / 208. szám

ESZAK-MAGYARORSZÄG 6 1972. szepi. 3., vasárnap Szeptemberi metamorfózisok Névtábla nélkül, iclcíon nélkül L á d b ese n y ő t elhagyva kihalt úton megyünk to­vább. Egyetlen kocsival sem találkozunk. Az út két ol­dalán a közeli falvaik lakói dolgoznak. A hatalmas táb_ Iák elején a félredütölt ke­rékpárok jelzik, hogy még beljebb — ^hová, innen már nem lénél látni szorgos kezek művelik a földét. Elhagyván a lucernatáb- lát, lent, a völgyben feltű­nik egy kis település. Kí­váncsian keressük a táblát, amely a falucska nevét je­löli meg, de sehol nem ta­láljuk. Beljebb, az egyik ház előtt három asszony beszél­get. Rajtuk kívül senkit nem látunk. Ki-ki végzi dolgát otthon, a lakásban, a földeken, vagy a közeli falvakban. Az út két olda­lán 25—30 ház ablakai néz­nek egymással farkassze- met. Vz-t, ttrfco Andrástanyán vagyunk. Mindössze 100—Ilit, lakosa van Andrástanyána.k. Arról, hogy mióta laknak itt. And_ rás bácsi, a tanya egyetlen ’vegyesboltjának vezetője — akit az asszonyok hívtak ide a szemben levő házból — tájékoztatott. — Körülbelül 25 éve élünk itt. Azelőtt csak cse­lédházak jelentették a te­lepülést. A domb másik ol­dalán ugyanis uradalmi kastély volt, s a/t ott dol­gozó cselédek laktak ill- a mi mostani, lakóhelyünkön. — Hogy Kerüllek ide, Andrástanyára? — A negyvenes évek ele­jén Derenket és környékét kiürítették, mert Horthy Miklósnak vadaskertre volt szüksége. Asszonyaink még főzték az ebédet, amikor a n ui n kas zolg ál a tosok leszed­ték — a • szó szoros értel­mében — fejük felöl a ház. tetejét. Ekkor a környékből ide telepedtünk be, a volt cselédházakba. Azóta aztán sok év telt el. Lebontottuk a rozoga falakat, helyébe új, modern otthonokat épí­tettünk. — Teljesen el vagyunk zárva a külvilágtól — szól közbe az egyik- firftalasz- szony. — Annyi az összes szórakozásunk, hogy esfe nézzük a televíziót. Már nyolc házban van tv. Arra nincs idő. hogv egy-egy délután összeüljünk bc­jj HA NEM TUDNÁNK ■ ezernyi más forrásból, hogy I. szeptember elsején megkez- í „ődütt a tanítás az általá- ’ nos és középiskolákban, ak - . kor is észre kellene ven- > künk az élet sokfajta meg- • hyilvánulásából. Például a : boltok kirakataiból, ame- i lyek az iskolaév kezdésének ! .’ elszavával kínálják a leg- i különbözőbb portéKákat. Vagy a papír- és irószer- j boltok hirtelen megnőtt és már ajtók előtti tömörülé­seket jelentő forgalmából. Fsetleg abból, hogy a helyi ■’közlekedés bérletpénztárai­nál a béiiletvásárlók között r»én sok a diákkorú fiatal. Az is erre utalt, a tanév i .'/.ciciének közeledtére hív­ül fel a figyelmet, hogy ) aegjélentek a lapokban az i skolalej-el látásról szóló cikkek, meg hirdetések. S ; bár az idén a kora , reggel: i orvosi rádiótanácsok nem | szóllak az iskolások egész- i ségtanyról, mint a korábbi | években, a péntek reggeli ! krónika sem maradt híjával az iskolás témának: még a nyolc órai összefoglalóban is csupa jó tanácsot sugár­zott arról, mit, mikor, hol lehet és kell a szülőnek is- olásgyermeke részére befi­zetni. , De nem ezek jelzik leg­biztonságosabban a tanév. ^’kezdetét, hanem az utcakép. 'Az például, hogy az a csi- 'no.s ifjú hölgy, akivel a szerkesztőségbe jövet csak­nem minden reggel talál- i kozni szoktam, s az elmúlt ] hetekben — a .hűvösebb na- I pokat leszámítva — forró 1 nadrágban, pucér gyomor- tájékkal. keble alatt csomó­zott blúzban járkált, pénte- ; ,ken i szolid, sötétkék szok­nyában jött szembe, felül fehér matrózblúzt viselt, a szokásos kék galérral, ke­zében táskamagnó helyett illedelmes virágcsokor, eelo- íántasakban. Es eltűnt az utcáról igen sok forrónad­rág, meg egyéb divatcikk, hogy helyet adjon a mat- rózruhának, eltűnt sok-sok műszempilla és nyakatekert szandál, meg nyári csizma­micsoda. Helyettük benépe­sedett a város szolidabb öl­tözetű leányzókkal, ifjú dé­monok helyett bájos, szim­patikus lánygyerekek járták az utcákat. Kevesebb lett a koszos farmernadrág, az ápolatlan, loboncos haj a fiúknál, és megszaporodtak az utcán a frissen borotvált, vasalt ruhás, lerövidített hajú, fésült fejű fiatalembe­rek. Megváltozott az utcakép. Szeptemberi metamorfózis az utcán. ÉS MEGVÁLTOZTAK az udvarok. Kora reggel már nem hallatszott a kukatá­roló. meg a poroló környé­kéről a bérházi non stop koncert, nem bőglek a mag­nók egymással versengve, mert gazdáik cipőt fényesí­tettek a gangon, és türel­metlenül/ sürgették mamá­juktól a frissen vasalt in­gei. Beköszöntött szeptember, előre küldte üzenetét az ősz. Valami megváltozott. Ó tempóra, ó mores! Ö idők, ó erkölcsök! — mondta a hajdani római. Ö, szeptem­ber, ó szoüdabbra változott fiatalságunk, ó csendesebb utcák, udvarok sóhajtja a ma városlakója . .. Aztán legyint, mert ugyan­így sóhajtott már tavaly, meg tavalyelőtt is, és né­hány napnyi szünet után ment minden tovább, mint régen . .. (benedek) VASBETONSZERELŐK CSÁSZÁR PÚTER Csendem Hozzám jól becsöngeletl a nyár. Késeivel és melegével. Megállók. Az én kamaszsúgom mered rád. Nem álmodsz tűzzel és velem sem. Rád katonák fala nem vár: Nem vár. Megállók. Ablakom nyílóit. Csendem holddal, fákkal jmenekiilésem, szobám pár méterén. Az Élet és Tudomány ez évi 31. számában Takács Béla, múzeumvezelő (Tolcs­vai cikket írt a tokaji aszú­ról. Cikkében (szó szerint idézem) ezt írja az aszú ké­szítőjével kapcsolatban: „A hagyomány — pontosabban Kazinczy Ferencz följegy­zése — szerint az első aszú- bort Szepsi Laczkó Máté re­formátus prédikátor 1650- ben a sátoraljaújhelyi Ore- mus nevű szőlőben készítet­te. mégpedig Lóránlffy Zsu­zsanna fejedelemasszony számára. E hagyománynak ellentmond az ZC történeti lény, hogy már 1635-ben, a sárospataki Rákóczi-vár pin­céjében hét hordó aszúbori írtak. össze a leltározás al­kalmával. Valószínű, hogy Szepsi Laczkó Máté az aszú- készítés újfajta, a maihoz hasonló módját dolgozta ki, és ilyen értelemben mégis öt tarthatjuk az aszúkészítés első mesterének. Így az ö érdeme, hogy a hegyaljai bor világhírűvé vált és a to­kaji aszú több mint három évszázada a borok királya..." Csak'az idézeft rész tévedé­sét kívánom itt ,,helyreten­ni'’, s az aggályt oszlatni. A tokaji aszú első készí­tője Sepsy Latzkó Máté- prédikátor volt. Sőt a vilá­gon ö készítette el az első aszút teljes bizonyossággal. Bár a köztudatban úgy van, mint Takács Béla múzeum­vezető is írja, hogy Sepsy Latzkó, az aszúkészítés ide­jén, az 1850. évben, Tokaj prédikátora, s mint ilyen kedveskedik Lorántffy Zsu­zsanna fejedelemasszonynak az aszúval, húsvétra úrva­csorái borként. Igen ám, de akkor mit csinálunk a leitarban talalt 7 hordó tokaji aszúval amely az 1635. esztendőben a sá­rospataki Rákóczi-vár pin­céjében szenderegve arról álmodik, ami aztán be is teljesedett...! Sepsy Latzkó Máté az aszúkészítés módját „Sepsy Latzkó Máté, Lo- „ találta ki”, és nem „az aszú- rám Iffy Zsuzsanna apjánál:., készítés újfajta, a maihoz Lorántffy Mihálynak udvari hasonló módját dolgozta ki”, embere, majd a hegyaljai mint az Élet és Tudomány Erdöbénye kálvinista papja, találta ki az első aszút a XVI. században. Húsvét ün­nepére kedveskedett i vele Lorántffy Mihály hitvesé­nek. Erről megemlékeztek írásaikban: Kábái Bodor Gellért debreceni és Her- cegszöllösy István nagykál- lói. prédikátorok." Tehát az első aszúval megajándéko­zott: Lorántffy Zsuzsánna édesanyja, Lorántffy. Mihály hitvese. Az aszúkészítés hazai és világviszonylatban is első „mestere” az 1625—30. esz­tendőkben „találta ki” a ké­szítés módját. A. sátoralja­újhelyi Orémus nem harag­szik a híríadókra. s Erdőbé- nye sem. Az 1635. esztendei leltár pedig stabilizálódik hét hordó aszújával a Rá­kóczi-vár alatti pincében. Sepsy Latzkó Máté prédiká­tor találta' ki, nem más. Azt meg még említsük meg, hogy sokan, rengetegen pró­bálkoztak vele az ezt köve­tő évtizedekben, különböző országokban, jó adottságú helyeken, de. néni sikerült. Valamelyes hasonlóságút si­került a Ra.jna-vidéken csi­nálni 1772-ben, de a mai nyelven így mondanánk: nem az igazi...! Azóta sem .. .! cikke írja. A kevésbé ismert ■valóság, amely a leltárban szereplő aszút is nyugodtan számba vétetheti az 1635. esztendőben, Sárospatakon, a Rákóczi-vár pincéjében, a következő: ^ Dózsa Molnár Dániel ny. ref. lelkipásztor Mizerák István felvételi •lvétclfj ............­a tokaji aszú első készítőié? Andrástanya W szélgetni. Késő este vaj1 Ke mire bejövünk a mezői ól Ojlót s akkor még el kell látni S jószágokat is, meg aztát van teendő a ház körűin, bőségesen. LIS7 — A gyerekek és a félj )°'J fiák már korán reggel eH indulnak a buszhoz — v<M. szí át a szót szomszédja -"f *®' meW ha lekésik a reggel ^ járatot, mehetnek gyalopf^"' ,S az bizony, fárasztó, hö -a. gyalogolni kell három é~0rp- fél kilométert Ládbesenyó Bri,a be, vagy kilenc kilométeí ^ Edelénybe. A' férfiak 1öbt Ci sége a környék bányaüzf iveiben és a BVK-ban dől--«, gozik, gyermekeink pedilL • Edelénybe járnak iskolád)^"*“ — Sok gondol, okoz mé az is, hogy nincs nálunt /« de még a közelben sem o< 1 vas. Ha valaki megbetep szik, várhatunk a buszji'i ratra. ugyanis a sokszor el 1 hangzott ígéretek ellenéi] sem szereltek még be hoZ| zánk telefoni, hogv le?'! alább értesíteni tudnánk 1 környéken valakit; kocsi vl vigye be a beteget Edéién)1] /4 be vagy Ládbesenvőbe. ’ ■ kismamák az utolsó idő; |fcu ben. szinte már reszketne!1. j|y * mi lesz velük, s yz úi j<H vevénnyel, ha nem jutnál időben orvoshoz? Áldatlan ,á.D állapot ez, kérem szépei r1*' Pedig mi felajánlottuk s4 ee" gilségünket. hiszen a n| érdekünk, hogy minél előli °S! legyen telefonunk. Mindé] esetre eddig az ígéretekül J®1’1 többet még nem kaptunk |®* Pedig sokszor egy lelel’ol . hiánya miatt emberek éKj a ' le forog kockán ! >‘osi ® E ,] idő Elköszönünk. András b8’. lése esi visszamegy a boltba. aíbe asszonyok mögött is bez^i tin,, rul a vasrácsos kert ajts ne* ja. Folytatjuk utunk8! W Még egyszer visszapiUaíf tünk a völgybe, a kis P lepülésre, amelyről moi Jo'. mar tudjuk, hogv Andrá-’j tanya a neve. A 100—Ili js°, ember közül most többen j ^ ; mélyben feiPk a szene] ®r mások iskolában vannal 1 vagy a gyárban, s va] " aki éppen most veszi le I j tűzről a forrásban levő ld . , jel. Akik- ugyanúav élne« 11 * mint a környező falvak la kői. s akik ugyanúgy jele a.'ii vannak az építésben, a (öli tsz tünetemben, mint mások, u ~. Monos Márta L

Next

/
Oldalképek
Tartalom