Észak-Magyarország, 1972. szeptember (28. évfolyam, 206-231. szám)
1972-09-03 / 208. szám
ESZAK-MAGYARORSZÄG 6 1972. szepi. 3., vasárnap Szeptemberi metamorfózisok Névtábla nélkül, iclcíon nélkül L á d b ese n y ő t elhagyva kihalt úton megyünk tovább. Egyetlen kocsival sem találkozunk. Az út két oldalán a közeli falvaik lakói dolgoznak. A hatalmas táb_ Iák elején a félredütölt kerékpárok jelzik, hogy még beljebb — ^hová, innen már nem lénél látni szorgos kezek művelik a földét. Elhagyván a lucernatáb- lát, lent, a völgyben feltűnik egy kis település. Kíváncsian keressük a táblát, amely a falucska nevét jelöli meg, de sehol nem találjuk. Beljebb, az egyik ház előtt három asszony beszélget. Rajtuk kívül senkit nem látunk. Ki-ki végzi dolgát otthon, a lakásban, a földeken, vagy a közeli falvakban. Az út két oldalán 25—30 ház ablakai néznek egymással farkassze- met. Vz-t, ttrfco Andrástanyán vagyunk. Mindössze 100—Ilit, lakosa van Andrástanyána.k. Arról, hogy mióta laknak itt. And_ rás bácsi, a tanya egyetlen ’vegyesboltjának vezetője — akit az asszonyok hívtak ide a szemben levő házból — tájékoztatott. — Körülbelül 25 éve élünk itt. Azelőtt csak cselédházak jelentették a települést. A domb másik oldalán ugyanis uradalmi kastély volt, s a/t ott dolgozó cselédek laktak ill- a mi mostani, lakóhelyünkön. — Hogy Kerüllek ide, Andrástanyára? — A negyvenes évek elején Derenket és környékét kiürítették, mert Horthy Miklósnak vadaskertre volt szüksége. Asszonyaink még főzték az ebédet, amikor a n ui n kas zolg ál a tosok leszedték — a • szó szoros értelmében — fejük felöl a ház. tetejét. Ekkor a környékből ide telepedtünk be, a volt cselédházakba. Azóta aztán sok év telt el. Lebontottuk a rozoga falakat, helyébe új, modern otthonokat építettünk. — Teljesen el vagyunk zárva a külvilágtól — szól közbe az egyik- firftalasz- szony. — Annyi az összes szórakozásunk, hogy esfe nézzük a televíziót. Már nyolc házban van tv. Arra nincs idő. hogv egy-egy délután összeüljünk bcjj HA NEM TUDNÁNK ■ ezernyi más forrásból, hogy I. szeptember elsején megkez- í „ődütt a tanítás az általá- ’ nos és középiskolákban, ak - . kor is észre kellene ven- > künk az élet sokfajta meg- • hyilvánulásából. Például a : boltok kirakataiból, ame- i lyek az iskolaév kezdésének ! .’ elszavával kínálják a leg- i különbözőbb portéKákat. Vagy a papír- és irószer- j boltok hirtelen megnőtt és már ajtók előtti tömörüléseket jelentő forgalmából. Fsetleg abból, hogy a helyi ■’közlekedés bérletpénztárainál a béiiletvásárlók között r»én sok a diákkorú fiatal. Az is erre utalt, a tanév i .'/.ciciének közeledtére hívül fel a figyelmet, hogy ) aegjélentek a lapokban az i skolalej-el látásról szóló cikkek, meg hirdetések. S ; bár az idén a kora , reggel: i orvosi rádiótanácsok nem | szóllak az iskolások egész- i ségtanyról, mint a korábbi | években, a péntek reggeli ! krónika sem maradt híjával az iskolás témának: még a nyolc órai összefoglalóban is csupa jó tanácsot sugárzott arról, mit, mikor, hol lehet és kell a szülőnek is- olásgyermeke részére befizetni. , De nem ezek jelzik legbiztonságosabban a tanév. ^’kezdetét, hanem az utcakép. 'Az például, hogy az a csi- 'no.s ifjú hölgy, akivel a szerkesztőségbe jövet csaknem minden reggel talál- i kozni szoktam, s az elmúlt ] hetekben — a .hűvösebb na- I pokat leszámítva — forró 1 nadrágban, pucér gyomor- tájékkal. keble alatt csomózott blúzban járkált, pénte- ; ,ken i szolid, sötétkék szoknyában jött szembe, felül fehér matrózblúzt viselt, a szokásos kék galérral, kezében táskamagnó helyett illedelmes virágcsokor, eelo- íántasakban. Es eltűnt az utcáról igen sok forrónadrág, meg egyéb divatcikk, hogy helyet adjon a mat- rózruhának, eltűnt sok-sok műszempilla és nyakatekert szandál, meg nyári csizmamicsoda. Helyettük benépesedett a város szolidabb öltözetű leányzókkal, ifjú démonok helyett bájos, szimpatikus lánygyerekek járták az utcákat. Kevesebb lett a koszos farmernadrág, az ápolatlan, loboncos haj a fiúknál, és megszaporodtak az utcán a frissen borotvált, vasalt ruhás, lerövidített hajú, fésült fejű fiatalemberek. Megváltozott az utcakép. Szeptemberi metamorfózis az utcán. ÉS MEGVÁLTOZTAK az udvarok. Kora reggel már nem hallatszott a kukatároló. meg a poroló környékéről a bérházi non stop koncert, nem bőglek a magnók egymással versengve, mert gazdáik cipőt fényesítettek a gangon, és türelmetlenül/ sürgették mamájuktól a frissen vasalt ingei. Beköszöntött szeptember, előre küldte üzenetét az ősz. Valami megváltozott. Ó tempóra, ó mores! Ö idők, ó erkölcsök! — mondta a hajdani római. Ö, szeptember, ó szoüdabbra változott fiatalságunk, ó csendesebb utcák, udvarok sóhajtja a ma városlakója . .. Aztán legyint, mert ugyanígy sóhajtott már tavaly, meg tavalyelőtt is, és néhány napnyi szünet után ment minden tovább, mint régen . .. (benedek) VASBETONSZERELŐK CSÁSZÁR PÚTER Csendem Hozzám jól becsöngeletl a nyár. Késeivel és melegével. Megállók. Az én kamaszsúgom mered rád. Nem álmodsz tűzzel és velem sem. Rád katonák fala nem vár: Nem vár. Megállók. Ablakom nyílóit. Csendem holddal, fákkal jmenekiilésem, szobám pár méterén. Az Élet és Tudomány ez évi 31. számában Takács Béla, múzeumvezelő (Tolcsvai cikket írt a tokaji aszúról. Cikkében (szó szerint idézem) ezt írja az aszú készítőjével kapcsolatban: „A hagyomány — pontosabban Kazinczy Ferencz följegyzése — szerint az első aszú- bort Szepsi Laczkó Máté református prédikátor 1650- ben a sátoraljaújhelyi Ore- mus nevű szőlőben készítette. mégpedig Lóránlffy Zsuzsanna fejedelemasszony számára. E hagyománynak ellentmond az ZC történeti lény, hogy már 1635-ben, a sárospataki Rákóczi-vár pincéjében hét hordó aszúbori írtak. össze a leltározás alkalmával. Valószínű, hogy Szepsi Laczkó Máté az aszú- készítés újfajta, a maihoz hasonló módját dolgozta ki, és ilyen értelemben mégis öt tarthatjuk az aszúkészítés első mesterének. Így az ö érdeme, hogy a hegyaljai bor világhírűvé vált és a tokaji aszú több mint három évszázada a borok királya..." Csak'az idézeft rész tévedését kívánom itt ,,helyretenni'’, s az aggályt oszlatni. A tokaji aszú első készítője Sepsy Latzkó Máté- prédikátor volt. Sőt a világon ö készítette el az első aszút teljes bizonyossággal. Bár a köztudatban úgy van, mint Takács Béla múzeumvezető is írja, hogy Sepsy Latzkó, az aszúkészítés idején, az 1850. évben, Tokaj prédikátora, s mint ilyen kedveskedik Lorántffy Zsuzsanna fejedelemasszonynak az aszúval, húsvétra úrvacsorái borként. Igen ám, de akkor mit csinálunk a leitarban talalt 7 hordó tokaji aszúval amely az 1635. esztendőben a sárospataki Rákóczi-vár pincéjében szenderegve arról álmodik, ami aztán be is teljesedett...! Sepsy Latzkó Máté az aszúkészítés módját „Sepsy Latzkó Máté, Lo- „ találta ki”, és nem „az aszú- rám Iffy Zsuzsanna apjánál:., készítés újfajta, a maihoz Lorántffy Mihálynak udvari hasonló módját dolgozta ki”, embere, majd a hegyaljai mint az Élet és Tudomány Erdöbénye kálvinista papja, találta ki az első aszút a XVI. században. Húsvét ünnepére kedveskedett i vele Lorántffy Mihály hitvesének. Erről megemlékeztek írásaikban: Kábái Bodor Gellért debreceni és Her- cegszöllösy István nagykál- lói. prédikátorok." Tehát az első aszúval megajándékozott: Lorántffy Zsuzsánna édesanyja, Lorántffy. Mihály hitvese. Az aszúkészítés hazai és világviszonylatban is első „mestere” az 1625—30. esztendőkben „találta ki” a készítés módját. A. sátoraljaújhelyi Orémus nem haragszik a híríadókra. s Erdőbé- nye sem. Az 1635. esztendei leltár pedig stabilizálódik hét hordó aszújával a Rákóczi-vár alatti pincében. Sepsy Latzkó Máté prédikátor találta' ki, nem más. Azt meg még említsük meg, hogy sokan, rengetegen próbálkoztak vele az ezt követő évtizedekben, különböző országokban, jó adottságú helyeken, de. néni sikerült. Valamelyes hasonlóságút sikerült a Ra.jna-vidéken csinálni 1772-ben, de a mai nyelven így mondanánk: nem az igazi...! Azóta sem .. .! cikke írja. A kevésbé ismert ■valóság, amely a leltárban szereplő aszút is nyugodtan számba vétetheti az 1635. esztendőben, Sárospatakon, a Rákóczi-vár pincéjében, a következő: ^ Dózsa Molnár Dániel ny. ref. lelkipásztor Mizerák István felvételi •lvétclfj ............a tokaji aszú első készítőié? Andrástanya W szélgetni. Késő este vaj1 Ke mire bejövünk a mezői ól Ojlót s akkor még el kell látni S jószágokat is, meg aztát van teendő a ház körűin, bőségesen. LIS7 — A gyerekek és a félj )°'J fiák már korán reggel eH indulnak a buszhoz — v<M. szí át a szót szomszédja -"f *®' meW ha lekésik a reggel ^ járatot, mehetnek gyalopf^"' ,S az bizony, fárasztó, hö -a. gyalogolni kell három é~0rp- fél kilométert Ládbesenyó Bri,a be, vagy kilenc kilométeí ^ Edelénybe. A' férfiak 1öbt Ci sége a környék bányaüzf iveiben és a BVK-ban dől--«, gozik, gyermekeink pedilL • Edelénybe járnak iskolád)^"*“ — Sok gondol, okoz mé az is, hogy nincs nálunt /« de még a közelben sem o< 1 vas. Ha valaki megbetep szik, várhatunk a buszji'i ratra. ugyanis a sokszor el 1 hangzott ígéretek ellenéi] sem szereltek még be hoZ| zánk telefoni, hogv le?'! alább értesíteni tudnánk 1 környéken valakit; kocsi vl vigye be a beteget Edéién)1] /4 be vagy Ládbesenvőbe. ’ ■ kismamák az utolsó idő; |fcu ben. szinte már reszketne!1. j|y * mi lesz velük, s yz úi j<H vevénnyel, ha nem jutnál időben orvoshoz? Áldatlan ,á.D állapot ez, kérem szépei r1*' Pedig mi felajánlottuk s4 ee" gilségünket. hiszen a n| érdekünk, hogy minél előli °S! legyen telefonunk. Mindé] esetre eddig az ígéretekül J®1’1 többet még nem kaptunk |®* Pedig sokszor egy lelel’ol . hiánya miatt emberek éKj a ' le forog kockán ! >‘osi ® E ,] idő Elköszönünk. András b8’. lése esi visszamegy a boltba. aíbe asszonyok mögött is bez^i tin,, rul a vasrácsos kert ajts ne* ja. Folytatjuk utunk8! W Még egyszer visszapiUaíf tünk a völgybe, a kis P lepülésre, amelyről moi Jo'. mar tudjuk, hogv Andrá-’j tanya a neve. A 100—Ili js°, ember közül most többen j ^ ; mélyben feiPk a szene] ®r mások iskolában vannal 1 vagy a gyárban, s va] " aki éppen most veszi le I j tűzről a forrásban levő ld . , jel. Akik- ugyanúav élne« 11 * mint a környező falvak la kői. s akik ugyanúgy jele a.'ii vannak az építésben, a (öli tsz tünetemben, mint mások, u ~. Monos Márta L