Észak-Magyarország, 1972. szeptember (28. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-21 / 223. szám

Ti vl % V VILÁG PROLETÁRJAI, EGY&feÍETEKI é MAGYAR SZOC'IAf.1STA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK KAPJA in­égés >1 a óéit- XXVIII. évfolyam. 223. szám ’.gén ssa~_ ..................................................................... A z-------------------------------------------------------­ib an Ara: 80 fillér Csütörtök, 1912. szeptember 21. ncrt .szí' le « gas- mnó ülés t a into riil- •ite- iónt Közokta tás-politik ai aktívaértekezlet a Parlamentben »> fejlesztésének ub­oly- öb b int 6 ;ly­az An­írsa Aczél György a párt Köz­ponti Bizottsága nevében köszöntötte a közoktatáspőli- tileai aktívan megjelent, pe­dagógusokat, majd így foly­tatta: — A X. kongresszus elha­tározásának tett eleget Köz­ponti Bizottságunk, amikor sokoldalú elemzés után — alig három hónapja — ok­tatásügyünk helyzetéről és Íz ENSZ-re mm feleisséi Síéiül 7rcpezynski sajtóéiíekczteíc Stanislaw Trepczynski, a Lengyel Népköztársaság kül­ügyminiszter-helyettese, akit egyhangúlag megválasztot­tak az ENSZ-közgyűlés 27. ülésszakának elnökévé, ked­den sajtóértekezletet tartott New Yorkban, az ENSZ köz­pontjában. Trepczynski a tartós béke és a biztonság szavatolása igen fontos lenyezojenen ne­vezte a békés egymás mel­lett élést. Ma még a békés egymás mellett eies eszméjé­nek legmegrogzütiebb elíen- íelei is kénytelenek elismer­ni, hogy ez az eszme mind tjob hívet hódít meg magá­nak — mondotta. Az ENSZ-re — hangsú­lyozna a szónok — nagy fe­lelősség hárul a világ sor­sáért. Bár még vannak fo­gyatékosságok az Egyesült Nemzetek Szervezetének munkájában, a világ keve­sebbet haladt volna az ENSZ létezése nélkül. Különösen nagy érdemei vannak a vi­lágszervezetnek a gyarmati rendszer felszámolása meg­gyorsításában. Miután emlékeztetett arra, hogy az ENSZ nagy erőfe­szítéseket tett a közel-keleti válság békés rendezése ér­dekében, az e kérdésben ho­zott határozatok teljesítésére hívott fel. Politikai anakronizmusnak nevezte azt a tényt, hogy az KNSZ-ben a két Németor­szág még nincs képviselve, határozatot hozott. A hatá­rozat és a Központi Bizottság ülésének egyéb dokumentu­mai azóta nyilvánosságra ke­rültek, önök által is ismert­té váltak. E dokumentumokat a szélesebb közvélemény és a pedagógus társadalom egy­aránt örömmeil, helyesléssel fogadta. A továbbiakban Aczél György vázolta az oktatás­ügynek a két világrendszer háheában betöltött szerepet, majd a szocialista oktatás­ügy céljait fejtette ki. Oktatási intézményeink alapvető célja, hogy készítse fel a fiatalokat a társadalmi életre: a munkára, a szak­mára ugyanúgy, mint a kö­zösségi életre, a szabad idő értelmes és kulturált kitöl­tésére. Az előadó ezután kihang­súlyozta, hogy elsősorban az általános iskola színvonalát kell javítanunk, csökkentve az egyes iskolák közötti szín­vonalkülönbségeket. A minő­ségű színvonal emelése a fel­adat a középiskolák esetében is. A referátum a továbbiak­ban aat indokolta, miért nem tűztük ki most célul az is­kolarendszer szerkezetének megváltoztatását. Ezzel kap­csolatban Aczél György han­goztatta: — Mai struktúránk rend­kívül sok tartalékot rejt ma­gában; az alapozásban, a gyermekek neveléséljen, a képzések differenciált kifej­lesztésében. — Igaz, hogy a gyerekek­nek ma már 91 százaléka elvégzi a nyolc osztályt, de még 9 százalékuk nem! Öröm. hogy már a felső ta­gozatosok 95 százaléka ré­szére biztosítottuk a szakos oktatást, de bennünket az izgat, sarkall, hogy a gye­rekeik 5 százaléka még most is osztatlan iskolába jár! Az általános képzés időtartamá­nak kibővítése jelenleg ná­lunk még jobban növelte volna a városi és falusi is­kolák közötti különbségeket. Az előadó részletesen fog­lalkozott a továbbiakban az oktatásügy központi szervei­nek leglényegesebb feladatai­val. majd tartalmi kérdések­re áttérve. így folytatta: (Folytatás a. 2. oldalon) Pillanatkép... feladatairól ... az épülő diósgyőri nemesacél-finomhengemtüről. Foto: Szabados György wiv,,,x-d.'c:;u.seBesstsm Élést tartott az SZMTelnöksége Tegnap, szeptember 20-an, szeraán délelőtt Mráz Fe­renc elnökletével ülést tar­tott a Szakszervezetek Bor­sod megyei Tanácsának el­nöksége. A tanácskozáson részt vett Veres Sándor, a megyei párl-vb tagja, a me­gyei pártbizottság osztályve­zetője is. A testület Tóth Józsefnek, a SZOT elnökség tagjának, az SZMT vezető titkárának irányításával a szakszervezeti munka több időszerű feladatát vitatta meg. Az ülés napirendjén sze­repeit többek között az agi- tációs, illetve propaganda- munka tapasztalatainak és időszerű feladatainak vitája. Az előterjesztett jelentés alapján az SZMT elnöksége megállapította, hegy a szak- szervezeti szervek a koráb­binál" több figyelmet fordí­tottak az agitációra, az utóbbi két esztendőben so­kat. fejlődött mind a megyei, mind a vállalati szakszerve­zeti testületek agitácios- és propagandamunkája. A Szakszervezetek Borsod me- ' gyei Tanácsa sikeres erőfe­szítéseket tett e munka sze­mélyi és tárgyi feltételeinek javításáért. A feladat to­vábbra is a dolgozók minél jobb tájékoztatása, a szak- szervezeti agitációnak és propagandának is a reális szemlélet kialakítását kell elősegítenie. Az SZMT elnöksége meg­vitatta és elfogadta a SZOT elnökségének a kádermunka javításával, a káderutánpót­lással kapcsolatos határoza­tából adódó feladatokat. A tennivalókat intézkedési tervben rögzítették. Ugyan­csak a tegnapi ülésen került sor a bejáró dolgozók mű­velődési helyzetének megvi­tatására. Az elnökség meg­határozta azokat a feladato­kat. amelyeket a művelődési intézményeknek és a szak- szervezeti bizottságoknak e kedvezőtlen helyzetben levő réteg művelődési, szórako­zási lehetőségeinek fokozott biztosításáért el kell végez­niük. Többek között igen fontos a szakszervezeti bi­zottságok és a helyi taná­csok közötti együttműködés megjavítása. Az elnökség intézkedési tervet fogadott el a szocia­lista brigádvezetök IV. or­szágos konferenciáján meg­fogalmazott célkitűzések végreha j tás áról. Into Jszsei hazaérkezett Cliiíéil holott, az NDK és az NSZK felvétele a szervezet tagjai sorába feltétlenül elősegíte­né a béke és a biztonság megszilárdítását, elsősorban az európai földrészen. Trepczynski kifejezte azt a reményét, hogy építő megol­dások teszik majd emléke­zetessé az ENSZ-közgyűlés 27. ülésszakát Az ENSZ-közgyűlés 27. ülésszakának szerdai, máso­dik napján továbbra is ügy­rendi kérdésekkel foglal koz­tak a küldöttek. Megválasz­tották a közgyűlés 17 alel- nökét és a főbizottságok el­nökeit. Az ugandai tűzfészek. (2. oldal) Napirenden a munkaszervezés (3. oldal) HARÁCSOLOK (5. oldal) Napi postánkból (6. oldal) Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter a szerdára virradó éjszaka hazaérkezett Chiléből, ahol a chilei kormány meghívására részt vett a Közös ügyünk a lakás címmel megrendezett nemzetközi konferencián és megtekintette a nemzetközi lakásépítési kiállítást, ame­lyen a magyar építőipar is bemutatta a lakásépítési program teljesítésében elért eredményeit. — Természetesen magam is részt vettem a konferen­cia munkájában, és öröm­mel tapasztaltam, hogy nagy figyelmet keltettek Magyar- ország lakásépítési eredmé­nyei. Ezt a megállapításomat támasztja alá az is. hogy a kiállítás alkalmával rende­zett nemzeti estek sorozatá­ban a magyar est iránt nyil­vánult meg a legnagyobb ér­deklődés. — A kétoldalú magyar— chilei kapcsolatok fejleszté­séről tárgyalásokat folytat­tam cliilei államférfiakkal. Dr. Salvador Allende köz- társasági elnökkel két alka­lommal is találkoztam. Elis­meréssel szólt Magyarország fejlődéséről és nagyra érté­kelte azt a politikai, erköl­csi és gazdasági támogatást, amelyet a magyar nép Chi­lének nyújt. A kétoldalú építésügyi kapcsolatok ki­alakításáról több esetben tárgyaltam Luis Matte Val­des építési és lakásügyi mi­niszterrel és Marcos Alvarez Garcia államtitkárral. Az or­szágaink közötti nagy föld­rajzi távolság miatt elsősor­ban a műszaki-tudományos építésügyi együttműködésre, a kölcsönös információcse­rére és a szakemberek ta- pasztalaiszerző látogatásaira látunk lehetőségeket. Chilei partnereinket főként a ház­gyári építési módszerek, a magyar lakáspolitikai elvek érdeklik. indiai professzor az egyetemen ^e^nap, szeptember* 20-án háromnapos tartózkodásra Miskolcra érkezett dr. V. L. Talekar, az indiai jaypoori egyetem fizikai tanszékének vezető professzora. Az indiai professzor a Kulturális Kap­csolatok Intézetének vendé­geként érkezett hazánkba, Miskolcon pedig a Nehéz­ipari Műszaki Egyetem fizi­kai tanszékének vendége. Dr. V. L. Talekar prof esz. - szór ma a Nehézipari Mű­i Szerdán egész napos közoktatáspolitikai aktívát tartottak a Parlament kongresszusi termében. A tanácskozáson megvi­tatták az MSZMP Központi Bizottságának 1972. június 15-i —■ az állami oktatásról szóló — határozatával kapcsolatos feladatokat. Az aktíva elnöke Nagy Miklós, az MSZMP KB tudományos, közoktatási és kulturális osztályának vezetője volt. Részt vettek a tanácskozás munkájában kommunista és pávtonkivüli pedagógusok, a közoktatás párt- és állami Vezetői, művelődéspolitikai vezetők, valamint a társadalmi szervek képviselői. A munkaértekezlet referátumát Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára tartotta. Aczél György referátuma szaki Egyetem néhány tan­székét látogatja meg, s be­szélgetést folytat a fizikai tanszéken működő plazma­fizikai kutatócsoport tagjai­val. Délután öt órai kezdet­tel előadást tart az indiai vendég a fizikai tanszék könyvtárában. Előadásának címe: A plazhiafizikai kuta­tások szempontjai és alkal­mazásuk az elektromágneses hullámok terjedésér«.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom