Észak-Magyarország, 1972. augusztus (28. évfolyam, 179-205. szám)
1972-08-17 / 193. szám
1972. aug. 17., csütörtök ESZAK-MAGYARORSZÁG 3 1 Martinászáig kánikulába! A több mint két hete tartó kánikulai időjárás rendkívül nagy erőfeszítéseket körtei az Ózdi Kohászati Üzemek martinászaitól —. hogy Vállalásukat teljesíthessék és hoRi'p üzem fennállása óta előfiáött ZÖr az év véf?éis egymillió iegt;imcnna acélt adjanak a" nép- vadás»azdaságnak. j'észeltr ^ kánikulában a kemencék m'ámkí^^tt dolgozó martinászok rlb;ti ülönböző védőételeket kap- adá6zsrk és orvosi ellenőrzés alatt itol oPnak- Az eddigi kimutatás ökségefent a védőitalokból az bertf^bbi 15 napban rekord- mennyiséget fogyasztottak, -ügynöfp Például két hét alatt meg- i hadsPak csaknem ötezer liter ■í0>'ró feketekávét és 711 ezei' r.er szódavizet, amelynek „Intésére 3 és fél tonna jeget >atban fasználtak el. Az acélműben a lafí. szokatlan forróság nem •'U; meg a dolgozók lendii- .tét, ak ik mindennap telje- jüették élői rásukat és au- Usztus első felében a tervek megfelelően mintegy 38 er tonna acélt csapoltak. CS Türelmei hozzáértést kíván ros stiy ltjait, ó épü nem ■en tő)----i k i k A szolgáltatás is létszükséglet É A VIMELUX Miskolci Finommechanikai Vállalat közületi szolgáltatásként egyen- cs váltóáramú elektromotorok és generátorok generál;javítását is végzi. Nem egyszerű egy elektromos gép állórészének tekercselése. Nagy türelmet cs hozzáértést kíván a szakmunkásoktól. Kóbor l’ál felvétele izerelVs a közj jcsolásí atóság iőbbiel'J ó hál lenül előfízé kapcsol Debrei fokozódó szervczcttséggel Eredményes munka a téglagyárakban e Ä korszerű új •tus A. Eg!] Postail ahivatíj 6 for nagy { srűsítA1 éves t< ltot bi' építési módok gyors az elöregyarlou Jrrhóditása .rétnek mind szelesebb körű rp, dC, álasznaiása ellenére mind- :‘a>g az egyik legkeresettebb t’itoanyag a tégla, És — ezt fejlett ország tapasztala igazolja — a téglának eir>csak és jelene, hae,n jövője is "Van az építésit- Hazánkban az utóbbi egyik súlyos gondja volt téglahiány, amit még a régi Stílek ko rszerűsítésével, s új beruházásokkal sem si- i’ült megszüntetni. Sőt. a ^tisztulták tanúsága szerint i elmúlt évben országosan evesebb téglát getolt jeepet gyártottak, mint tttl-ban. Az idén azonban végre — változott a hely- i, a különféle hiányosságok *%r,ttárása. s a helyes intézke- esek eredményeként a termés az év első felében számottevően növekedett. A borsodi és a szomszédos Jegyekben működő téglagyárat összefogó Eszakma- út’országi Tégla- és Cserép- 'ari Vállalat az elmúlt évek- >n is az átlagosnál jobb lankát végzett, rendszeresen ael jesí tette’ kötelezettségeit. Az év első felében a válla- *• kiemelkedő sikert ért el , nyerstégla-gyártásban: ékítem 110 millió darab "éPStégla készült a tizenöt gyáregységben, s ez 100,fi ;a2alékos terv teljesí lést je- ■Ot, Ugyancsak jó ered- /-hynek számít, hogy égert téglából 4,0 százalékkal ^ártottak többet a tervezettel kevés híján 100 millió i'Obot. Csupán az égetett si'ép gyártásában nem si- iült maradéktalanul telje- °ni az eredeti célkitúzése- nákkal az új egri cserépgyár a •koz a ■oaüzem alatt a tervezett- tele, e kevesebbet produkált, a szel _téglagyártásban elért, je- ok nel'j'^ős többlet egyik alapvető illásfoi Í5l’ása. hogy a vállalatnál elnöki ielkedett a szervezettség a sí ílrivonala. Számos kisebb és szakn1 rgyobb „újítás”, szervezési ének ^ézkedések egész sora tette fi meí /“Zerúbbé, hatékonyabbá a il szül' ^agyarak munkáját. És — ervek 6rmészelesen — fontos szedet játszott a jó erednié- pi ül^ysk elérésében a gyáregysé- 1T elá^r. illetve a szocialista brillek versengése. Valóban el zó szó1 .oet mondani: a túliéijesí- apok a kollektíva összefogása isztalu ette lehetővé, át. J. A jobb. szervezettebb mun- ;g égi'1 eredményeit nemcsak az e magyarországi Tégla- es Cserépipari Vállalat terme- - lési adatain, nemcsak a százon felüli százalékokon mérhetjük le. Hanem azon is. hogy a vállalatnál javult a gazdaságosság, hogy a szokottnál sokkal kedvezőbben alakult a nyereség. A téglaiparban az első félévre általában nem terveznek nyereséget, hiszen, az . év első három hónapja amolyan holt időszak. A gazdálkodás mérlegét a második félév — a termelés és az értékesítés fő szezonja — szokta nyereségesbe billenteni. Ezúttal azonban a korszerűbb munkaszervezés, többlettermelés — és értékesítés — eredményeként már az első hat hónap is nyereséget hozott. Természetesen, a nyereség legnagyobb részéi még ezután kell megtermelni. Az ezzel kapcsolatos feladatokról esett szó a közelmúltban megtartott gyárvezetői értekezleten. a legutóbbi p^rt- taggyülésen, s a szakszeve- zeti tanács kibővített ülésén, amelyen részt vettek a párt- szervezet., a gazdasági vezetők és a KISZ képviselői is. Ezeken a tanácskozásokon ismét megfogalmazódott a kollektíva elhatározása: az év végéig a cserépgyártás tervet is maradéktalanul teljesítik, téglából pedig terven felül is számottevő mennyiséget gyártanak. A gazdaságossággal kapcsolatos célkitűzés pedig: jobban szervezettebben, hogy az év végére meglegyen a tisztességes nyereség. A legfrissebb ue',^' nyék arról tanúskodnak, hogy az Északmagyarországi Tégla- ,és Cserépipari Vállalat kollektívája nem maradt meg a szavaknál. Augusztus 10-ig összesen 142 millió 168 ezer nyerstéglát gyártottak. Ez már 8,4 százalékos túlteljesítést jelent! Az égetett téglával a 12G és fél milliónál, a cseréppel a 14,2 milliónál tartanak. Szóval, minden remény meg van rá. hogy sikeres lesz az esztendő. Ami pedig a továbbiakat illeti: a vállalat az Építés gazdasági és Szervezési Intézet segítségével gyáregységenként vizsgálja meg az üzem- és munkaszervezés problémáit. Átfogó szervezési intézkedéseket terveznek, a még rejtett tartalékok feltárására, a termelés növekedése, a hatékonyabb gazdálkodás érdekében. Flanck Tibor Ma. csütörtökön reggel a Nagymiskolci Állami Gazdaság dolgozóinak egy ötven fős csoportja indul tapasztalatcsere-látogatásra Szlovákiába. Az aratásban, a nagy nyári munkákban kitűnt dolgozók, szakemberek utaznak háromnapos tapasztalatcserére, a gazdaság által szervezett jutaloméira az Alacsony- Tátra vidékére, a Közép- Szlovákiában levő nagyüzemi gazdaságokba; A Nagymiskolci Állami Gazdaság már másfél évtizede ápolja a baráti kapcsolatokat szlovákiai társgazdasá- gokkal. Gyakoriak köztük a kölcsönös tapasztalatcsere-látogatások. Az ötven magyar állami gazdasági dolgozó látogatását a jövő hónap elején viszonozzák megyénkben a szlovákiai partnerek. ^leiünk ma már valóban elképzelhetetlen a különböző gépek és elektromos berendezések nélkül. A legkisebb községek lakásaiban is egyre nagyobb számmal található háztartási gép, sőt, a községekben szaporodnak a háztáji mezőgazdasági kisgépek is. De maradjunk általánosabb dolgoknál. Például: a villany. Szinte minden lakásban világít, naponta használjuk, közönséges, megszokott valami. Ugyanígy a rádió és már a televízió is. Vagy a magánhasználatban levő személygépkocsik. Számuk 1975-re megyénkben is eléri a 25' ezret, De — elsősorban a városokban — van olyan is, hogy vízvezeték, gázvezeték; községekben a propán-bután gázpalackos tűzhelyek, vagy az olajkályhák sokasága. De bőven van. még régi típusú kályha .is, amelyekben fával, vagy szénnel fútenek. Mindezeket a gépeket, berendezéseket naponta használjuk, s bármennyire bosz- szankodunk elromlásuk esetén, mégiscsak az a természetes, hogy éppen a használat következtében kopnak, meghibásodnak. Márpedig az ember nem ért mindenhez. Még az úgynevezett „ezermesterek” sem tudnak mindent megjavítani. Az emberi-társadalmi munkamegosztásból ered, hogy mindennek megvan a maga szakembere, a maga mestere. A különböző gepek, berendezések javítását tehát éppen a társadalmi munkamegosztással kell és lehet biztosítani. Persze, sok niás olyan tárgyat is használ az ember, amit esetenként szintén javítani keli. Például: egy cipőt., egy zakót, egy télikabátot, vagy bármely más ruhaneműt, akár a perzsabundát is. Vagy a harisnyákat és a zoknikat. amelyekben igen gyakran szalad a szem. És nemcsak javítani, tisztítani is kell a ruhaféléket legyenek azok textilből, vagy szintetikus anyagokból. A mosást-tisztí- tást — elsősorban a városokban — ma már szintén sokan végeztetik szakemberekkel, erre a célra berendezkedett szolgáltató vállalatokkal, vagy magánkisiparosok- kal.... S nincs vége a sornak. Lakásunkat is gyakran javítani kell, vagy átalakítani, átépíteni. A lakásban levő bútorok szintén javításra szorulnak időnként. De meghibá- sodhat — és meg is hibáso- dik — még az olyan régóta ismert használati eszköz is, mint a húsdaráló, vagy a mákdaráló. Esetleg éppen a konyhai késeket kell élesíteni, köszörültetni. S még soksok tárgyat lehetne felsorolni. Az, hogy a mindennapi használata eszközök sokasodnak és korszerűsödnek — a civilizáció következménye és természetes velejárója, egyben az életszínvonal emelkedésének is bizonyítéka. Nem kétséges ugyanis, hogy országunkban is közeledik az az idő, amikor a javító és a szolgáltató iparágakban legalább annyian fognak dolgozni, mint a termelésben. Más szavakkal úgy is fogalmazhatunk. hogy az emberek kiszolgálják egymást, mindenki szolgálatot fog végezni a maga szaktudása szerint másoknak. ^riási az ilyen igény máris, egyelőre azonban kielégíthetetlen is. Ennek oka talán az is, hogy a javí- tás-.szolgáltatás fejlesztésével intézményesen, szervezetten, központilag is szabályozottan lényegében cssak 1961 óta foglalkoznak. A párt és a kormány azóta több fontos határozatot is hozott, hogy a lakosság ellátása javító-szolgáltató tevékenységgel egyre jobb legyen. Azóta a javító-szolgáltató tevékenység fejlesztése tervszerű, de az igényeket kielégíteni ma még nem lehet. Borsod megyében az országos vidéki átlagnál is rosz- szabb a helyzet. (Budapestet az országos vidéki átlagba sajátos helyzete miatt nem számíthatjuk bele.) Rengeteg a tennivaló, hogy a szolgáltató tevékenység minden ágazatában és minden területen elérje a kívánt szintet., ámbár az elmúlt tíz év során jelentős eredmények születtek. A telepített javító-szolgáltató helyek és részlegek száma tíz év során a megyében 4ő68-ról 5224~re emelkeff dett. Leginkább fejlődött a gépkocsik, háztartási gepek, elektroakusztikai berendezések javítása és a textiltisztítás. A méretes ruházati tevékenység (szabás-varrás) azonban visszaesett, A lakosság részére végzendő lakáskarbantartási kapacitás sem kielégítő. Ebben az is közrejátszott. hogy megszűnt egy termelőszövetkezeti TÖVÁLL és néhány termelőszövetkezeti házi építőbrigád. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek az utóbbi időben ugyan fejlesztették szolgáltató tevékenységüket, de megközelítőleg sem használják ki ilyen jellegű lehetőségeiket. A magánkisiparosok által végzett, szolgáltatások volumene is évről évre csökken a megyében. Ennek elsődleges oka, hogy sok magánkisiparos megöregedett és nyugdíjazását kérte. A mezőgazdasági termelő- szövetkezetek lehetőségei viszont sok helyen jók és nagyok. Elsősorban azokon a területeken, ahol az állami és tanácsi vállalatok szolgáltatásokat még nem tudnak biztosítani. Ezért szükséges lenne a tsz-nek és a szolgáltató vállalatok együttműködésének erősítése is. liiszen közösen könnyebben és gyorsabban tudnák megoldani a problémákat. A tsz-ek mindenképpen jól járnának, a szolgáltató melléküzemágak működtetésével növelhetreék be vételeiket és hasznukat. Ezért ajánlatos, hogy a területi tsz-szövetségek segítsenek a tsz-ek és a szolgáltató vállalatok együttműködésének kialakításában mindenütt. ahol a isz-ben javító- szolgáltató melléküzemág kialakítható. r r.meszotesen. a kormány — és minden szinten a tanácsok — ismerik a javító-szolgáltató tevékenység hiányosságait, a meglevő objektív helyzetet e.s minden lehetséges anyagi erőt: felhasználnak, hogy a lakosság ilyen jellegű igényeit a jövőben — bár nem máról holnapra — minél jobban kiél égi Illessék. Civilizált és gépesített életünkben ugyanis az embernek ugyanúgy létszükséglete a sokirányú szolgáltatás, mint a termelés. Szendrei József Étterem épül Leninvárosban A Leninvárosban, a Tiszai Vegyikonibinát szomszédságában új erőmű épül. A nagy beruházás jelenlegi szakaszában először a löki alatti vezetékeket, közműveket építik meg. Az építkezésen dolgozó mintegy 3500 dolgozó részére elsőként könnyűvasszerkezotes elemekből konyha és étterem épül. Képünkön: részlet a könnyűvasszcrkczetcs. 3500 fős konyha és étterem építéséről. Bixtossíási dolgozók szakmai Yeíélkcdóje öt; megye biztosítási fiataljai szalouai vetélkedőn vettek részt Debrecenben. Az Állami Biztosító Borsod megyei Igazgatóságának fiatal dolgozói a hasonló jellegű •országos vetélkedőn is indultak és igen jó eredményeivel tértek vissza; Debrecenből, a legutóbbi szakmai vetélkedőről pedig ag első és második díjat hozták el. A biztosítási tárgyú, debreceni szakmai vetélkedő első helyezettje Ber- czeli Gyula revizor, második helyezettje pedig dr. Gál Zoltán szervezési előadó lett. Elkészült a harmincadik A Borsod megyei Építőipari Vállalat dolgozói — akik az idén már ezeregyszáz összkomfortos lakást építettek — az alkotmány ünnepét új munkasikerekkel köszöntik. Augusztus 20. tiszteletére több helyen adnak át új otthonokat és más létesítményeket. A diósgyőri új város- központban — ahol két év alatt házgyári termékekből több mint 2 ezer 400 lakást szerelnek össze — kedden befejezték a harmincadik panelház építését, amelybe hamarosan beköltözhetnek a családok. Az új, korszerű lakótelep az év végére készül el és ez lesz Borsod megye első olyan városrésze, ahol 40 — egyenként 9 emeletes épületet hullámvonalban telepítenek. A vállalat dolgozói Leninvárosban az elkövetkező években 420 olyan lakást építenek, amelyeket ideiglenesen munkásszállónak rendeznek oe. s azokban az ole- finprogramon dolgozó munkások találnak majd második otthonra. Az első ilyen panelház műszaki átadását ugyancsak most kezdték meg. Ózdon pedig, a kohászok városában 75 férőhelyes •. óvodát, és 40 gyermek befogadására alkalmas bölcsödét adnak át. íapaszlalatcseri Szicílián
