Észak-Magyarország, 1972. augusztus (28. évfolyam, 179-205. szám)
1972-08-17 / 193. szám
ESZAK-MAGYARQRSZAG 4 1972. äug. 17., csütörtök Műszaki könyvnapok A szakirodalom iránti növekvő érdeklődés kielégítésére. a rohamosan fejlődő technikával lépést tartva, szeptember végén, október elején ismét megrendezik a műszaki könyvnapokat — közölték szerdán a műszaki könyvnapok szervező bizottságának sajtótájékoztatóján. Évad előtt a színházi jegyirodában A műszaki könyvnapok országos megnyitó ünnepsége szeptember 29-én Székesfehérvárott lesz, ezt követően október 3-án a Csepel Művekben kerül sor a budapesti megnyitóra a műszaki könyvnapok alkalmából. i Hét kiadó gondozásában együttvéve 39 mű lát napvilágot — 13 alap-. 15 középes 11 felsőszintű munka — összesen 312 000 példányban. Érdekes és színes a műszaki könyvnapok kiadványainak választéka: az automatika, az elektronika, a villamosság, az építészet, a gépészet, a haditechnika, a híradástechnika irár érdeklődők egyaránt kedvükre búvárkodhatnak maid a megjelenő művek között. Az idei műszaki könyvnapok érdekességének ígérkezik a Közlekedés című könyv, amely arra ad választ. hogy miként kell átszervezni — az élet szabta követelményeknek megfelelően — az alapfokú gépiármű- vezető-képzést, gyakorlati tanácsokat nyújt a már több éves tapasztalattal rendelkező gépkocsivezetőknek. ho- gvan lehet sajátos közlekedési logikával és fantáziával balesetmentesebben vezetni. A Miskolci Nemzeti Színház jegyirodájában már augusztus közepén nagy a forgalom. Városszerte öles plakátok hirdetik: „Váltson színházi bérletet! 20 százalék kedvezmény!” Még két hete sincs, hogy1 folyik a bérlelek szervezése, de Máté László szervező titkár máris biztató eredményekről számolt be. Érdeklődésünkre elmondotta. hogy ebben a színházi évadban bővül a bérleti előadások száma. A tavalyi kísérleti kezdeményezés után az idén megszervezik a nyolc előadásra szóló nyugdíjas bérletet is. E bélietek szervezése nagyrészt az üzemek segítségéve! folyik. A bérleti műsorpolitika alkalmazkodik az életkori sajátosságokhoz: igyekszik az idősek érdeklődésének igényeiknek megfelelő darabokat adni e bérleti előadásokon. Dicséretbe méltó kezdeményezés a szocialista brigádok bérletének szervezése. A Művelődésügyi Minisztérium engedélye alapján ilyen bérlet szervezése még csak Pécsett é.s Miskolcon folyik. A Lenin Kohászati Művek és a Diósgyőri Gépgyár szocialista, brigádjaiban máris nagy az érdeklődés a bérletek iránt. A hagyományos ifjúsági bérleten belül az idén is lesz középiskolai és szakmunkástanuló bérlet. A nyolc előadásból álló sorozatban természetesen bemutatásra kerül Shakespeare, tragédiája, a Hamlet is. mely bizonyára nagy segítséget nyújt majd a középiskolásoknak a kötelező olvasmány feldolgozásában. Ugyancsak 50 százalékos kedvezménnyel hirdetik az egyetemisták bérletét, melynek szervezésére akkor kerül sor. ha az egyetem megnyitja kapuit. A színház "igazgatósága az általános iskolai korosztályra is gondolt: számukra ebben az évadban két gvermekelő- adást rendeznek. A vasárnap délelőtti előadások egyikén valamely általános iskolai kötelező olvasmány dramatizált változata kerül bemutatásra . A bérletek szervezése még csaknem egy hónapig folyik, de má most lemérhető, hogy nagvobb az érdeklődés a színházi előadások iránt, mint az elmúlt évadokban. Ez érdeklődén pedig egyrészt az idei műsorDolitikának, másrészt a hatásos propagandának köszönhető. (M—-a) BOLGÁR TENGERPART I^enkey Zoltán rajza M íkénttő r tén jenek az egyetemi felvételek? Ez a téma sok vitát vált ki a szovjet felsőoktatásban is. Az alábbiakban két egymástól merőben eltérő álláspontot ismertetünk. Felvételi vizsga nélkül S zívesen használom az egyetemi oktatás két homlokegyenest ellen- étes koncepcióját jelző meg- levezést, hogy hangsúlyoz- cam a különbségeket. A ha- íyományos egyetemi felvételi endszert „statikusnak”, s ízt, amelynek híve vagyok — „dinamikusnak” nevezem. \2. alapvető különbség a kö- retkezőképpen fogalmazható neg: a „statikus’' felvételi- léi versengés alapján jutlak be a hallgatok a felső- iktatási intézményekbe, a .dinamikusnál” viszont az igyetemi tanulmányok so- án folyik a verseny, s csak megfelelő eredményt elérő lallgatók kapnak oklevelet. Azt vallom, hogy a leg- ibjektívebb felvételi vizsga- end, s a „legokosabb” szá- fiítógép sem tudja megolda- li a felsőoktatási intézmé- íyek alapvető feladatát. Azt. légy jól képzett értelmiségeket, bocsássanak szárnyaik, a. A felvételi vizsgák ered- nénve a'apján felvett korlá- ozott számú hallgató eseté- len nem lehet előre jelezni, nilyen képzett szakemberek- :é válnak. Az egyetemi beiratkozás- ioz szerintem igen jó alapot ,d az érettségi bizonyítvány, y különböző iskolák érettsé- ;i bizonyítványai közötti kü- önbség szerintem nem nagyobb, mint a fglvételiztető anár értékítéletének inga- iozása. Igazságosabbnak tartanám, iá mindazok számára lehe- ővé termék, hogy próbálják ci erőiket az emberig tudás nagaslatainak meghódításában, akik erre vállalkoznak, s középiskolai tanulmányaik alapján erre méltóak. És az egyetemen kellene versenyezni a továbbjutásért szemeszterről szemeszterre, a valóban elsajátított tudás minősége alapján. V. Beszpalko, a pedagógiai tudományok doktora Szükséges a felvételi vizsga A felvételik rendje világszerte változó. Franciaországban például igen nagy versenyben kell helytállnia annak, aki egy műszaki főiskolára be akar kerülni. Angliában azt a képességet tekintik döntőnek, hogy a leendő hallgató miként igazodik el a tudományos problémákban, s menynyire önállóan gondolkodik. Ausztriában az érettségi alapján döntenek ... Azzal egyetértek, hogy a felvételi rendszernek sok hibája vtm. Jómagam nem is a ..vizsgadrukkot” tekintem a legsúlyosabbnak. Másról van szó. Arról, hogy a felvételi vizsga 15—20 perce alatt még a legjobb szemű vizsgáztató sem kaphat kielégítő képet a jelölt ismereteiről, még inkább nem alkotó tehetségéről. Még ugyanazon az egyetemen, vagy főiskolán sem azonos a vizsgabizottsági tagok követelménye, vagyis az egyetemi felvételi rendszer, néni a legideálisabb. Vanhak azonban olyan előnyei, amelyek feledtetni tudják a hiányosságokat. Tavaly ősszel a moszkvai Baumann Műszaki Főiskolára 220 kitüntetéssel érett fiatal jelentkezett. Közülük a felvételin csak 59 kapott a három közül két tárgyból kitűnő jegyet, 33-nak pedig elégtelent kellett adni. Amikor ennyire különbözőek a középiskolákban a követelmények, az egyetem és a főiskola kénytelen saját szűrőt alkalmazni, amely lehet, hogy nem hibátlan, de mégis szűrő, s igazolja is létjogosultságát. I. N. Veszelovszkij professzor, a Baumann főiskola tanára megvizsgálta, milyen összefüggés van a felvételi eredmények és az első félévi vizsgaidőszak jegyei közölv Három éven át folytatta vizsgálódásait, amely két évfolyam minden hallgatójára, vagyis 4—5 ezer fiatalra terjedt ki. A felvételin szerzett pontok alapján csoportokra osztotta a hallgatókat, majd 4 egymást követő vizsgaidő- szakban kiszámította az egyes csoportok élért átlagát. Végül két év múlva megvizsgálták a lemorzsolódási arányokat. Kiderült, hogy azok a hallgatók, akik a felvételin a maximális — 15 pontot érték el, az első félév vizsgáin 3.95 átlaggal végeztek. A 14 pontot elén hallgatóknál az átlagos tanulmányi eredmény 3.85, a 13 pontosoké 3,65. a 12 pontosoké 3.55 és így tovább, egyre lejjebb. Minél kevesebb pontot szereztek a felvételin, annál gyengébbek voltak a vizsgaeredményeik. Hasonló a kép a lemorzsolódásnál is — legkisebb a 15 pontot elérteknél, a legmagasabb (50 százalék) a 9 pontosok között, vagyis azok között, akik mindhárom felvételi tárgyból hármast kaptak. ^Vagyis minden látszólagos esetlegesség mellett igen pontos eredményeket adnak a felvételi vizsgák. III. országos akvarell biennale Észak-Magyarország képző- művészeti életében immár öt esztendeje tölt be Igen jelentős szerepet az egri országos akvarell biennale, amely, mint a sokszorosító grafikának Miskolc, az akvarell festészetnek kétévenként jelentkező országos szemléje lett. A harmadik biennálét augusztus 20-án nyitják meg Egerben, a Gárdonyi Géza Színházban; megnyitót dr. Fehér Zsuzsa művészettörténész mond. Filmjegyzret | A rend gyilkosai ll Egy kocka a filmből Marcel Carné francia rendező most bemutatott filmje kemény állásfoglalás az erőszakkal szemben, vádirat a tőkés társadalomban összefonódott hatalmon levők és a■/. őket vakon kiszolgáló és ezért a hatalom védelmében is álló erőszakszervezet, történetesen a francia rendőrség ellen, amelyben előfordulnak. nem is kis számban, az idegenlégiót és Indokír.át megjárt elemek, akik az emberekkel bánást e helyeken tanullak, s akikre a jelenlegi francia hatalom támaszkodik. Egy vidéki francia városban egy férfi meghal a rendőri kihallgatás közben, mert az egykori légionista detektív és társai így, veréssel próbálták valami köztörvényi bűnügyben vallomásra bírni. Level vizsgálóbíró vezeti a nyomozást a rendőri szervek, illetve a nyomozásban részt vett személyek ellen, s e nyomozás során tárul fel mindaz az összefonódás, szennyes kapcsolat, amely a hatalom különböző lépcsőfokain állókat összefűzi és képes a napegyén [őieiöszj a sarc idén jj mun ° mini 8 termi dmén y V°U a nkavei vezeti ság d Vá nos 'tinták n kabar Ädoka , .két Igád ta; dión ''•eget: P'ító és fennakadva egy fán Ha a mozilátogató Louis de Funes nevét hallja, azonnal valami blődli humorú film jut eszébe. A horgász a pácban óta. a sokféle csendőr- szerepen át mindig ugyanazt a grimaszokra, agyonkoptatott fogásokra épített, de mindig hatásos humort nyújtotta, s már-már azt hihettük, nem képes megújítani önmagát. Az új francia film. a Serge Korber rendezte Fennakadva a fán egyik főszerepében azonban úgy találkozhattunk a groteszjí külsejű ' komikussal, hogy ismert ma- nírjaiból alig használ fel valamit, a főcím előtti rajzos bevezetőt nem számítva, nem- Kap. ; !,z*el e ff, kenj mö] en ; hlit s: ké í?1 Olya eg játssza túl önmagát, keilen1! szórakozást ad. A Fennakadva egy fán | pikusan nyári, könnyed, bel; zetkomikúmra épülő filmvj játék. Egy üzletember és F,1 autóstoppos utasa lengerpaj szakadékba zuhan az au' sztrádáról, fennakad egy fi ahonnan nincs menekülés. | minden további érdekes fc dulat forrása. A két ni egyike. Olivier de Funes. Louis de Funes fia. a máspozasj Geraldine Chaplin. E hádz Oz mas, meg a megmentésük együ igyekvő sokaság néhány i ?scsép; dekes figurája kellemes, kdj |jöz cagtató másfél órát ad a aí nagy zőnek. ®n. Eb (benedek) a rni lu A Matyóföld új száma napo «ak" es E Hvhe; ifesziej klán G. Nyikolajev, a Baumann Műszaki Főiskola rektora A NAPOKBAN kerül az érdeklődő olvasók kezébe a Mezőkövesdi járási Művelődési Központ irodalmi és néprajzi munkaközössége Matyóföld című kiadványánál* legújabb, 1972-es száma. A meglehetősen ritka megjelenésű kiadvány, mint a legutóbbi számokban már ez észlelhető volt, mind erőteljesebben fordul napjaink élete felé, anélkül, hogy a helytörténeti hagyományok ápolására, a néprajzi kutatások eredményeinek népszerűsítésére való törekvést csorbítaná. Nagy kár viszont, hogy a kiadvány rapszodikus megjelenése miatt egyes, a jelenhez inkább szóló írások időbeli ‘ eltolódással kerülnek a közönség elé. A 150 oldalas új kötet élén dr. Szilágyi Jánosnak, a Borsod megyei Tanács Mezőkövesdi járási Hivatala elnökének megemlékezését olvashatjuk az azóta már megszűnt járási tanács húszesz- tendős munkájáról. Az 1970. évi népszámlálás előzetes adatainak a mezőkövesdi járásra vonatkozó adatait olvashatjuk Kápolnai Iván írásában. Két művelődésügyi időszerű tanulmány található a kiadványban. Pap János, a járási művelődésügyi osztály vezetője tanulmánya sok ösz- szehasonlító táblázattal mutatja be a terület művelődési helyzetét, s e helyzetfelmérő tanulmány az elkövetkező feladatokhoz is jó alapul szolgál. Csakúgy mint a másik. Pataki István írása, aki a felnőttoktatás és szakképzés mezőkövesdi járási helyzetét elemzi. Az eddig említett írások jelzik elsősorban a ma felé fordulást. A továbbiakban több. Mezőkövesd múltját ismertető írás, kutatási eredmény pubke ‘Slis 8 ki! en ki 130 rr az e ?tt vo] likáiása található a kötetb* J,, Koh Sárközi Zoltán egy 1734-'beruh királyi ítélőtáblái feljegyzi fő bői egy koronatanú vallon1^ *1 n sát idézi mezőkövesdi, tail ódat voj likáiása található a kötetb*J,,Koh Sárközi Zoltán egy i734-'beruh királyi ítélőtáblái feljegyzi p8 fő bői egy koronatanú vallon1 ^ ' n sát idézi mezőkövesdi, lat1. nbat és szentistváni iiatárrésig heb megállapításáról. Kovács ff ‘ eP11 tyás az egykori, ölven !lvnek előtti mezőkövesdi népfőísF lelj Iára emlékezik. Zupkó B^vező a népi állatgyógyítás emlék födhet publikálja. Dala József a rí kén.vs tyó népművészekről ír Bekensz gál Ferenc bogácsi népme-® kivit, ad közre. r,kát v A MATYÓFÖLD újabb ifelelö teteiben rendszeresen veR ép két is publikálnak. E szá|6vben ban Mátyás Ferenc, Juhi}, és gi József Lőrínczy István. mu János, Kiss Gyula. Cíp ered Károly és Pető Mihály Is hiún! lentkezett versekkel. A köj alatt tét több információs an)fj*ehsss egészíti ki, azonban éppeflí llszen késedelmes megjelenés miíf lény, ezek megjelentetése a legilllel«it zórikusabb. * °élui P'ító és nál is-fényesebb igazságot j„ . homályositani. s azt. aki j igazság mellé áll. i Ili| nr’*—nmi .... E nyomozáshoz a vizsgálj bíró személyén keresztül no*, zákapcsolódik az igazság® 7 küzdő diákok mozgalma is.B| _ Level vizsgálóbíró modeft w* Don Quijote, aki bár kü', tástalannak látja harcát j igazságért, még karrierjéül feláldozására is kész, de aftfelsőzsc ., a rendőrség nem a joíífC-árui védi, hanem azt helyettesi!?1' hisz az igazság nem győzhet, »[• Bár s : azért küzd, egyelőre elbulól eléggé Marcel Carné szigorúbb’ ten határozottan, keményen (felezése galmaz. Filmjében nem sejt fortéi semmit, hanem állít. Mű'yét fér s/.i megfogalmazásban táC Nine elénk, hogy a kegyetlen eívj elac szakszervezet ma még evírjjhak de megmutatja azt is, hog)’!??' de szervezet retteg 1968. máj}.-'Kati sának emlékétől, s a diaijj11 — mozgalmak parazsa még { í6 Roppant feszült, lebilincsel szikk drámát kapunk, mindvégéi! is izgalmas filmet, kitűnő Sv* hog\ nészi alakításokat. Elsősorb'. B ami a vizsgálóbírót játszó Jacqkj > mi Brel mélyen emberi alakig sát kell feljegyeznünk. t Kap '-Zol p
