Észak-Magyarország, 1972. július (28. évfolyam, 153-177. szám)

1972-07-09 / 160. szám

ESZAK-MAGYARORSZAG 4 V 1972. július 9,, vasárnap A felnőttoktatás segítése szakszervezeti feladat is Beszélgetés hess Bélit SZMT-íiÜiárral Az elmúlt hetekben több alkalommal foglalkoztunk a felnőttoktatás helyzetével. Sok körülmény indokolta, hogy e téma ismét az érdek­lődés előterébe kerüljön. Töb­bek között a Szakszervezetek Borsod megyei Tanácsa is foglalkozott vele. (Ez év április 26-án az SZMT plénuma a szakszer­vezetek tömegpolitikai mun­káját elemezte. A közokta­tásban fontos feladatként emelte ki a felnőttoktatást, a fizikai dolgozók gyermekei tanulásának segítését, a szak­munkásképzést, valamint a pályaválasztási tevékenység­ben való közreműködést. Kiss Bélával, a. Szakszerve­zetek Borsod megyei Taná­csának titkárával erről a plé- numról, illetve a felnőttok­tatás megsegítése témaköré­ben tett intézkedésekről be­szélgettünk.) — Az áprilisi plénumon rövid .áttekintést adtunk a felnőttoktatás helyzetéről — mondja többek között Kiss Béla. — Például az 1962— fi3-as és az 1963—64-es tan­évijén mintegy 10 ezer dol­gozó vett részt általános is­kolai oktatásban. Ezekben az években tetőzött a részvétel és üzemi iskoláknál, s a ki­sebb községek felnőtt tago­zataiban is nagy volt az ér­deklődés. Napjainkban már csak szerény eredményekről adhatunk számot. A nagy felnőttoktatási lendület a hat­vanas évek második felében megtört. 1971-ben mindösz- sze ezerki lencszázan tanul­tak Borsodban az általános iskola felnőtt tagozatain. Sokféle okot lehet erre a csökkenésre felsorakoztatni. Többek között azt, hogy több generáció azon tagjai, akik tanulni akartak, a hatvanas évek elején elvégezték az ál­talános iskolát. Okként em­líthető a szakmunkáskép­zés rendjének megváltozása. Ugyancsak ok a falu társa­dalmi struktúrájának több- rendbeli változása. Részben a hatvanas évek derekán, a tsz- ek erősödését követően je­lentkezett, munkaerő-fölösleg nagyobb arányban kezdett az iparba vándorolni, ésv,ez a tö­meg mind a falun, mind az ipari munkahelyen kimaradt- a felnőttoktatásból, másrészt a mai faluból is igen sokan eljönnek. Jelentősen megnö­vekedőt* a 45 éven felüli dol­gozók, valamint a bejárók szama. Végül, de nem utol­sósorban említendő, hogy a hatvanas évek második felé­ben az új gazdaságirányítási rendszerre való áttérés, an­nak előkészítése és egy sor gazdasági teendő elvonta a figyelmet a felnőttoktatás gondjairól, bizonyos mérté­kig még a művelődésügyi ap­parátusban is. (Napjaink technikai forra­dalma és a várhaló techni­kai fejlődés, a termelés leg- különbözőbb ágaiban jelent­kező új technológiák viszont mind, kvalifikáltabb embere­ket kívánnak. A X. párt- kongresszus. majd a magyar szakszervezetek XXII. kong­resszusa, az azokat követő határozatok, valamint szak- szervezeti állásfoglalások egyaránt hangsúlyozzák a magasabb kvalifikáltság fon­tosságát. A szakszervezeti szervek a nemrég befejezett tanév zárása kapcsán is szorgalmazni kívánták a fel­nőttoktatásra jelentkezést, és különböző intézkedésekkel felhívták a gazdasági és tár­sadalmi vezetők figyelmét e fontos feladatra.) — A Szakszervezetek Bor­sod megyei Tanácsának ter­vei között szerepel — mond­ja erről Kiss Béla — az igényeik felkeltése az érde­kelt, hiányos végzettségű dolgozóknál. A szakszerveze­ti szervek feladata a munka­helyeken a meggyőzés, a fi­gyelem-felkeltés. Az Észak- Magyarországban' ebben a témakörben megjelent cik­kek nagyon jól segítették ezt a munkát. Hasznos volt né­hány üzemi kiadvány. Augusztusban újra szeret­nénk a figyelmet felhívni, akkor már a közvetlen je­lentkezésre. Az SZMT kul- túrbizottságának, válamint a tanácsi szerveknek munka­társai több nagyüzemet fel­keresnek majd ebben az ügyben. A 1VJEDOSZ és a KPVDSZ, valamint más me­gyei bizottságok/ már napi­rendre tűzték a felnőttokta­tás teendőit, és meghatároz­ták a szakági feladatokat. Ezeken a helyeken napjaink­ban már a személyre menő felmérésnél tartanak. Az igény felkeltéshez hozzátarto­zik, hogy érdekeltté kell tennünk a dolgozókat a to­vábbtanulásban. Jó kezde­ményezésekkel is találko­zunk. Például a Lenin Ko­hászati Művek és a Diós­győri Gépgyár 'most dolgoz­za ki a műszakbeosztáshoz , igazodó képzés lehetőségét, s azt, miként lehetne az ál­talános iskolai felsőtagozatos oktatást a szakmásító kép­zéssel összekapcsolni. Ez a felnőttoktatás korszerűsítésé­nek egyik biztató kísérlete. Az SZMT azt is kívánatos­nak tartja, hogy a gazdasá­gi vezetők és a szakszerve­zeti bizottságok közösen dol­gozzák ki a felnőttoktatás ösztönzésének helyi lehetősé­geit. (A fizikai dolgozók ' to­vábbtanulásáról szólva, min­den fórumon külön hang­súlyt leap a szocialista brigá­dok tagjainak tanulása. Meg­különböztetett figyelemmel szólnak erről a feladatról a párt-, a szakszervezeti és az állami határozatok is.) — Az SZMT is különös fi­gyelmet, fordít a szocialista brigádokra, mert úgy érzi, hogy mind a szocialista, mind más munkabrigádok le­hetnek a < meggyőzés és az emberformálás legfontosabb fórumai. El kell érnünk, hogy a . nyolc általános isko­lai osztállval nem rendelke­ző brigádtagok továbbtanu­lása legyen a brigádok leg­fontosabb kulturális vállalá­sa. Erre kell ösztönözni, ezt kell szorgalmazni. (A felnőttoktatás segítése mm kampányfeladat. Állan­dó szakszervezeti, teendő a hiányos végzettségűek ..újra­termelődésének" meggátlá- sa.) — Első feladat a szakszer­vezetek részére, hogy segít­senek megállítani a felnőtt- oktatásban részt vevők szá­mának csökkenését. A szak- szervezet, mint érdekvédel­mi szerv saját eszközeivel segíti a gazdasági vezetők, állami szervek felnőttoktatá­si feladatait. Ezt fontos és folyamatos feladatának tart­ja. Az állami művelődésügyi szervak és a szakszervezeti szervek együttműködése jó, most a munkahelyek és az. iskolák közötti kapocs javí­tása a soron következő teen­dő. Szeretnénk, ha a gazda­sági vezetők az eddiginél többet foglalkoznának ezzel a témával, és ne adják ezt albérletbe az szb-kultúrfele- lősének, hanem tekintsék fo­lyamatos vállalatvezetési te­endőnek. Az egész felnőttok­tatási munkában szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy elsősorban a fiatalok, a bejá­rók. a munkásszállások ’a- kói és a nődolgozóik körében végezzék fokozott figyelem­mel a meggyőzést, és a be­iratkozott dolgozók tanulását itt kísérje a legtöbb gondos­kodás. Benedek Miklós Makra — filmen Kertész Ákos nagy sikerű kisregényét, a „Makrá-L” a szín­padi és rádióváltozatok után filmre forgatják. A film ren­dezője Kényt Péter, az operatőr: 'Zsombolyai János. Fősze­replők: Juhász Jácint. Bánsági Ildikó, Molnár Piroska és Csomós Mari. Képünkön: Molnár PiroslM a film egyik je­lenetében. I Vendégek a ícstvérvároslio , Mar korábban testvérvárj sí kapcsolat létesült SároJ patak és a Német Demokr| tikus Köztársaság egyik vf rosa, Neubrandenburg közöli Különböző foglalkozású fe nőttek és diákok kölcsön! I sen .meglátogatták egymás megismerkedve a két várll múltjával, fejlődő ipari, mi zőgazdasági üzemeivel, kul tpralis intézményeivel. Ezt az évről évre erősöd kapcsolatot hivatalos ok mányban i.s rögzíteni kíván jak, ezért most küldöUsá érkezett NeubrandenburgW Sárospatakra Otto Kunt! elvtársnak, a városi tanár titkárának vezetésével, dj Sárospatak párt- és tanács vezetőivel megtárgyalták s okmány elkészítésének tar talmi és formai elemeit. A vendégek látogatási! alatt egy-egy ipari és meze gazdasági üzem életéve' munkamódszereivel és tér melési eredményeivel isméi ismerkedtek. A tárgyalást) .során abban is megállapod tak, hogy a neübrandenbuf giak ez év őszén nagyszabá sú kiállítást rendeznek s4 rospatakon, hogy ízelítőt ad janak városuk gazdasági é kulturális életéből, elsősor ban az utóbbi negyedszáza alatt elért eredményeikből. PÄHI PETER: Hajnalban, magányos házak közölt Magányos karok a száguldó fényjelek, fájdalmai sugárzó pontok, súlyos, álmatlan éjjelek. Hajnalok harmataiban kaszával kelő gondok. Pislognak még a csillagok, kinyújtóznak a dombok. Továbblép rajtuk a holnap, nem őriz meg nevet, a vágy marad belőlük: karok és fényjelek. Debrecen, Pécs és Szeged irodalmi és művészeti élete, alkotói és kuUural.is-Uöx- művelődési eredményei, gondjai után Borsod—Mis­kolc is hangot és helyet ka­pott a Népszava Szép szó mellékletében, a lap tegna­pi számában. A melléklet első oldalán Varga -Gábor- nénak, az országgyűlés alcl- nökének, a Borsod megyei Tanács elnökhelyettesének Borsodi üdvözlet című írása ad elemző keresztmetszeteit a táj, a „szép és szigorú táj” gazdasági -lársadalm i arcú ta­táról, közművelődési hely­zetéről, nehézségok közt. olyan tárgyi feltételek híján és vidékiség problémáivá foglalkozik. Az összeállítás széppróza anyagát Órairec János Törté iii'l .szájharmonikára, Gulyá Mihály Az öreg ház és Bfl rath Lajos Az elfelejtett em bér című elbeszélései adták Verset Serfözö .Simontól Varga Rudolftól, Bari Kfl rolytól, Papp Lajostól é Bereuest Sándortól közöl í lap. Az összeállításban Fe lady Gyulaj Lenltey Zolin’ és Seres János egy-egy gra" fikája kapott helyet. Örömmel fogadtuk Bor­sod c rangos jelentkezésé1 a Népszava hasábjain. S bí" zunk benne, hogy — mirii Főiskolás művésztábor Miskolcon — A növények, a virágok érdekéinek. Szeretem sokáig és alaposan nézni őket, hogy jól megfigyelhessem a rész­leteket. A várban 'találtam különleges fehér köveket is. Likacsosak. s ha tűvel meg­karcolom. egészen jól kive­hető az anyag szerkezete: Almási Aladár, a képző­művészeti főiskola harmad­éves hallgatója mondta eze­ket. Húsz társával együtt ő is a miskolci főiskolai mű­vésztáborban tölti a nyár egy részét. — Mégis, hogy lehet fel­használni ezeket az apró részleteket? — Én grafikusnak készü- . lök. s tulajdonképpen ebből bontom ki a képet. A miskolci származású fő­iskolai hallgató. Püspöki Ist­ván segítségadóan szólt köz­be — A kiállításunkon van Aladárnak egy lapja, a Fáj­dalmak kertje. Az tulajdon­képpen mohákból, zuzmók­ból. meg egy régi gellérthe­gyi .kertkapuból született meg. Együtt voltunk, amikor megláttuk azt a kaput. A harmadik beszélgető partner. Kelemen Károly másfelé vitte a szót. — Ilyenkor csak kevesen dolgoznak igazán. Inkább él­ményt gyűjtenek az embe­rek. Pihennek, gondolkoznak, néznek és látnak. Most egy kicsit fáradtak vagyunk, az év vége mindig hajrás a fő­iskolán — De nem is az a célja a tábornak, hogy nem tudom, hány munkát elkészítsünk. Az élményeket keil magunk­ba szívnunk, a más'/1 környe­zet élményeit. — Miskolc bizonyos szem­pontból ideális ehhez. A vá­ros. Tapolca, a Bükk, — lát­nivaló van bőven. A fiúk, akik egyébként semmiben sem különböznek hasonló korú társaiktól, szin­te egymástól vették át a szót. Sok minden szóba került, ta­lán csak magáról a munká­ról hallgattak, mintha babo­násak lennének, mintha nem akarnák kibeszélni maguk­ból a dolgokat. — Persze, vannak olyanok is —. mint például az egyik kollegánk is —. akik min­dennap kimennek valahová. A teljes felszereléssel Mi ta­lán egy kicsit kevesebbet dolgozunk látszatra, de majd szeptemberben születnek ké­pek. _______________ — Nemsokára véget ér a tábor. 1 — Nemsokára. De mi is szeretnénk kérdezni. — Tessék. — Szívesen jöttünk ide tá­borba. a város hogyan fo­gadott minket? Lesz máskor ' is tábor Miskolcon ? — Miért? — Mert mj szívesen el­jönnénk máskor is. Talán csak az lenne jobb, ha nem a nyár elején, hanem a nyál- végén. amikor már minden­ki kiéhezik a munkára. — Jók a körülmények? — Igazán nem panaszkod­hatunk Tiszták a szobák, rendesek. A 114. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet kol­légiumában lakunk. Tgaz, dobozházalt ölelnek körül bennünket, de ez a lakótelep valahogy szebb, mint a pes­tiek. Igazán szép a parkosí­tása. — Nemcsak a tábort szer­vezték meg itt. hanem egy kiállítást is. Mit várnak tő­le? — A^aj! Nehéz kérdés. — Néz2e. húszunk közül alig van grafikus, és ezen a kiállításon csak grafikákat le­hetett bemutatni. Egy festő- növendéknek nem a legelő­nyösebb. Nem biztos, hogy be tudja mutatni, azt amit tud. Almási Aladár helyeslőén bólogatott. — Csak a legnagyobbak képesek rá. hogy minden műfajban egyformán nagyot alkossanak, mint Rembrandt. \ * A fiúk szerények voltak. Inkább arról beszéllek, hogy sok. miskolci művésszel meg­ismerkedtek már. Soltúkat meglátogatták, és sokan meg­látogatták őket. Meg is szeret­ték ezt a várost. Talán még az életüket is cl tudnálc itt képzelni. Beszéltek a főisko­láról, ahol bizony, alaposan ..befogják" őket. Csak a mun­káról esett kevés szó. He­lyette inkább ilyen fogalma­kat. használtak, mint látni, ésrevenni. gondolkodni, el­raktározni. Régebben volt már Miskol­con főiskolai műváselelep. Hogy visszatért. — reméljük nem egy alkalomra szólóján —. az Miskolának a képző­művészetben betöltött helyét is jelzi. Csutorás Annamária is bontakozó, gazdagodó ze­nei. színházi, képzőművésze­ti életéről, a Napjaink körül kialakult írógárda érté­kes munkálkodásáról. Ge­ro János, a lap kulturá­lis rovatvezetője, Nem a lakhely — a színvonal című glosszájában a vidéken élés Gerő János írja glosxzájá' ban — a lap olvasói ezután is találkoznak majd a bor­sodi—miskolci szerzők nevé­vel a Népszava hasábjain- Olyanokéval is, akik ebből az összeállításból sajnálato­san — hiányoznak. (P) jav uhuik a mezőgazdasági szak munkásképzés feltételei Borsod mezőgazdasági szakim u n kásképző i n tézm é - nyei, az oktatás és nevelés személyi és tárgyi feltételei együtt íejlődtek. erősödtek termelőszövetkezeteinkkel. A növénytermesztő gépész, az állattenyésztő és a kertész szakmákban 220—250 ifjú szakmunkást és legalább ugyanennyi felnőtt szak- és betanított munkást képez­nek ki évente megyénk ilyen jellegű szakmunkás- képző intézetei. Az 1971—72- es tanévben összesen 745 ta­nuló kezdte meg az évet; a mezőga ad as ági szakokon Borsod megyében. A Mezőgazdasági és' Élel­mezésügyi Minisztérium a növény termesztő gépész szakmában már az elmúlt tanéviül, a többi szakmák­ban pedig az 1972—7.3-us! tanévtől' kötelezővé tette i)j reform-óraterv! bevezetését, j Az új óraterv a legtöbb szakmában — különösen á növényiéről es zt.ő. gépest szakmában — növeli a közis­mereti és szakmai-elméleti, valamint gyakorlati órák számát. A megyei tanács 1973. január 1-től több mint 160 ezer forint többlet fel­használását engedélyezi a to­kaji, az abaújszántói és a szikszói mezőgazdasági szak­in u n ká.s ké pző i n téze tn e le, hogy a reform óraterv beve­zetéséből eredő feladatok­hoz mindenütt elegendő ta­nár és szakoktató Jegyen. Borsodi melléklet a Népszavában

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom