Észak-Magyarország, 1972. július (28. évfolyam, 153-177. szám)

1972-07-06 / 157. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 1972. július 6., csütörtök Esem én yekrol RÖVIDEN LOSONCZI FAL LÁTOGATÁSA Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke szerdán dél­előtt kétnapos látogatásra Szabolcs-Szatmár megyébe érkezett. A vendéget a me­gye határán a helyi vezetők köszöntötték. Nyíregyházán, a pártbizottság épületében az Elnöki Tanács elnökét dr. Tar Imre, a megyei pártbi­zottság első titkára tájékoz­tatta Szabolcs-Szatmár me­gye politikai, társadalmi és gazdasági helyzetéről. A ta­nácskozáson részt vettek a megye párt végrehajtóbizott­ság tagjai. WALDHEIM VARSÓBAN Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára a lengyel kormány meghívására szerdán három­napos hivatalos látogatásra Varsóba érkezett. Kíséreté­ben van Bodhan Lewandow- ski, a világszervezet főtitkár­helyettese is. Waldheim esz­mecserét folytat a lengyel politikai élet vezetőivel idő­szerű nemzetközi kérdések­ről, Lengyelország és a vi­lágszervezet kapcsolatáról, s az ENSZ legközelebbi köz­gyűléséről. FATOLICSEV BONNBAN TÁRGYAL Nyijkolaj Fatoli csev szovjet külkereskedelmi miniszter szerdán Borúiba érkezett, ahol a szovjet kormány meg­bízásából aláírja a szovjet— nyugatnémet kereskedelmi és gazdasági együttműködés hosszú lejáratú egyezményét. Az egyezmény, amelyet Bonnban írnak alá, kimond­ja. hogy a felek erőfeszíté­seket tesznek az illetékes szervezetek és cégek közötti gazdasági együttműködés bő­vítésére. ASSZAD A SZOVJETUNIÓBAN Hafez Asszad, a Szíriái Baath-párt főtitkára, a Szí­riái Arab Köztársaság elnö­ke, az SZKP Központi Bi­zottságának. a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnöksé­gének és a szovjet kormány­nak a meghívására szerdán a Szovjetunióba érkezett. CASTRO MiNSZKBE Érkezett Fidel Castro, a Kubai KP Központi Bizottságának első titkára, Kuba miniszterelnö­ke és kísérete szerdán Moszk­vából Minszk.be érkezett. ROGERS ROMÁNIÁBAN Rogers, amerikai külügy­miniszter szerdán délután megérkezett Bukarestbe, aki Corneliu Manescu, román külügyminiszter meghívásá­ra hivatalos látogatást tesz a Román Szocialista Köztár­saságban, Az otopeni nem­zetközi repülőtéren a külön- gépből kilépő külügyminisz­tert román kollégája, Corne­liu Manescu és a kormány több tagja üdvözölte GIRI BELGRADBAN '' Giri. indiai elnök szerdár négynapos hivatalos baráti látogatásra Jugoszláviába ér­kezett. Ottani tartózkodása idején megbeszéléseket foly­tat vendéglátójával, Tito el­nökkel. MESSMER KINEVEZÉSE Párizsban a kora délutáni órákban hivatalosan beje-1 lentették, hogy a lemondott j francia miniszterelnök. Cha- | ban-Delmas utódjává Pierre Messmert nevezték ki fran­cia miniszterelnökké. Mess­mer De Gaulle tábornok el- j nöksége idején hosszabb ide- j ug a fegyveres erők minisz- I ten tisztségét töltötte be. 1 Kádár János fogadta Oldrich Svestkát Mr. Martai akcióterve Oldrich Svestka, Csehszlo­vákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának tit­kára és Ludovil Pezlár. Szlo­vákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának ti t- kára, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának meghívására július 3-tól 5-ig baráti, tapasztalal- csere-jelíegű látogatást tett hazánkban. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára fogadta Oldrich Svest­kát. a csehszlovák pártkül­döttség vezetőjét. A csehszlovák testvérpárt képviselői megbeszélést foly­tattak Ácséi Györggyel, a Politikai Bizottság tagjával, a KB titkárával, Benke Va­lériával, a Politikai Bizott­ság tagjával, a Társadalmi Szemle főszerkesztőjével, dr. Lakos Sándorral, az MSZMP KB Társadalomtudományi In­tézetének igazgatójával, dr. Simó Jenő művelődésügyi miniszterhelyettessel és ar. Marczali Lászlóval, a Kiadói Főigazgatóság főigazgatójá­val. A szívélyes, baráti megbe­széléseken a két párt képvi­selői tájékoztatták egymást a szocializmus építésének ta­pasztalatairól és széles körű véleménycserét folytattak az MSZMP és a CSKP ideoló­giai és. kulturális tevékeny­ségéről, az agitációs es pro­pagandamunka néhány elő­térben álló feladatáról, va­lamint az együttműködés to­vábbfejlesztésének lehetősé­geiről. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára bemutatkozó látogatá­son fogadta dr. Oscar Jime­nez Pinochet-et. a Chilei Köztársaság új magyarorszá­gi rendkívüli és meghatal­mazott nagykövetét, aki a közelmúltban adta át megbí­zólevelét. Műszál«] konferencia az LKM-bcn Tegnap, július 5-én dél­előtt műszaki konferenciát tartottak a Lenin Kohászati Művekben. A diósgyőri ko­hászat műszaki-gazdasági ve­zetőinek értekezletén részt vettek a párt- és társadal­mi szervek vezetői is. A mű­szaki konferenciát dr. Éne­kes Sándor vezérigazgató vi­taindító beszámolója nyitot­ta meg. Bevezetőjében hang­súlyozta, hogy a fél év után néhány nappal összehívott műszaki konferenciának in­kább munkaértekezlet jelle­ge van. A már rendelkezés­re álló adatok ugyan módot adnak az első félévi ered­mények mérlegelésére, de nem kevésbé fontos a máso­dik félévi tennivalók meg­határozása is. A továbbiakban elisme­rően beszélt a kiemelkedő teljesítményt nyújtó gyár­egységekről. Dicsérte az acélmű munkáját. A mai'­Csaknem 90 kombájn dolgozik (Folytatás az 1. oldalról) az. említett épületek rendbe­hozására — mondotta Nikhá- zi elvtárs. Sok gondot okoz a válto­zékony időjárás is — hallot­tuk a szakemberektől. Szin­te minden második nap esik az eső. Az eredményes mun­kához arra' van szükség, hogy a gazdaságok vezetői állandóan kísérjék figyelem­mel a Meteorológiai Intézet előrejelzését, és jó szervező munkával igyekezzenek min­den percet kihasználni a be­takarításra. Nikházi Lajos a további­akban arról tájékoztatott, hogy a megye különböző ter­melőszövetkezetei minden se­gítséget megadnak az ara­táshoz. Az encsi és az ózdi járásból eddig hat kombájnt irányítottak a mezőcsáti já­rásba. Jelenleg 86 kombájn dolgozik a földeken. és mintegy 120 teherautó, s vontató vesz részt a termés beszállításában. Megtudtuk, hogy az őszi árpa aratása már a befeje­zés előtt áll, s megkezdődött a kenyérgabona betakarítása is. A mezőcsáti járásban azt tartják: addig nincs pihe­nés, amíg az utolsó szemig be nem takarították a jövő évi kenyérnek valót. Lovas Lajos tin- és a két elektroacélmű összesen mintegy 12 ezer tonnával termeltek több acélt, mint az elmúlt év el­ső fél évében. A hengermű I-es, a hengermű Il-es gyár­egységek pedig közel 12 ezer tonnával szárnyalták túl a múlt év azonos időszakára eső hengerlési eredménye­ket. Az alapanyag, acélön­tő, nagykováesműhely és a húzó-hokezriő gyáregységek mellett több kiszolgáló egy­ség is, így a gép- és épü­letkárban tar tó, valamint az energia gyáregységek is di­cséretet érdemelnek. Ugyan­akkor néhány termelőüzem­ben mutatkozik kisebb le­maradás, de a II. fél évben azok megszüntetésére van lehetőség. Az év első hat hó­napjában lényeges javulás mutatkozik a fajlagos ener­gia- és anyagmegtakarítás­ban. A termelési eredmé­nyek értékét részben növeli az a tény, hogy a -'vállalat alkalmazotti létszáma fő­képp a munkósállomány, a tervezetten alul maradt. Az előbbi, azaz a munkásállo­mány csökkenésének, de az alkalmazotti létszám csökke­nésének is vannak visszahú­zó következményei is, mivel az eltávozottak között több jól képzett szakember volt — állapította meg a vezér- igazgató. r’ir gy látszik, az amerikai közélethez hozzátartozó; ~ |J szenzációs leleplezések nem is ritkán ismétl“en- sokkhatása. A legújabb anyagot ugs'ancsak j ~~ Egyesült Államok kimagaslóan legtekintélyesebb na lapja, a New York Times tette közzé — valószínú!ev|í megintcsak azok segítségével, akik üzletileg és polítn° kailag szembenállnak a szóban forgó hatalmas monOfuni liummal. a, Újra az International Telephone and Telegraph COptt pariy-ról, ismertebb, rövidített nevén az ITT-ről van $ ~~ nemcsak az Egyesült Államok, hanem az egész tő?2® világ egyik legnagyobb mammutcégéről, amely szá$ K' országot behálóz. Behálóz — mondjuk — és ezt csak pénzügyi .vagy technikai, hanem politikai, sőt szerzési vonatkozásban is állíthatjuk. Hogy ez milyen mértékben igaz. újra kiderül a Nfi'U York Times legújabb leleplező anyagából, amelyből a csak ízelítőt közöl, megjegyezvén, hogy több száz fac: dalnyi dokumentum áll rendelkezésére. A nyilvánossá?®? hozott rész kétségtelenül legérdekesebb ténye, hogy f®“1 zonyos William Mariam, az ITT-nek alelnöke az elri-to év októberének első napján szabályos akciótervet jutjüik tolt el a Fehér Házba dr. Salvador Allende chilei elflr?v« rendszerének megbuktatására. Volt ebben a tervben minden, a Fehér Ház egy s**?"5 értő bizottsága által összehangolt gazdasági háború, kelés szitása a chilei hadseregben, más nyugati államok­kal koordinált diplomáciai nyomás stb., és mindezt qNti amerikai cég kezdeményezi, dolgozza ki, természetesben — ez is kiderül az anyagból — a központi hírszerző fc"ev vatallal. a CIA-val együttműködve. Ha valaki eddig netán nem értette volna, milyen n gyakorlatban az amerikai monopóliumok és a politic IQ hatalom összefonódása, hogyan jelentkezik ez a sajátf hatalom más országok viszonylatában (az államosítási g a chilei telefontársaság részvényeinek hetven százalékéig az ITT kezében volt) — az most könnyen megértheti-ott Mr. Mariam.hat hónap alatt kívánta megvalósítani tclcion vét. Jól tudjuk, hogy „művéből” azóta sok minden „kf következett, a gazdasági háborútól kezdve a diplomád1. _ nyomásig és a belső aknamunkáig. A hat hónap nt*sza; elmúlt és a chilei rendszer mégis él, hat. dolgozik. Vá;ve2 toznak az idők: Latin-Amerikában is egyre kevésbé v5s2ei lósulnak meg Mr. Mariam és a hozzá hasonlók terV%e] .8ét---------------------------------------------------------------------------------------Íré Kibővített pártMzettságs . ér/és Ú pisi [óra hát aki Dél a éln ért csa hio hói kő; Tegnap, július 5-én, szer­dán kibővített ülést tartott az Ózdi városi Pártbizottság a Liszt Ferenc Művelődési Központban. Az első napi­rend megtárgyalásán részt vettek a város és a nagy­üzem alapszervezeteinek és csúcsvezetőségeinek párttit­kárai. a gyárváros állami és tömegszervezeti vezetői. A kibővített pártbizottsá­gi ülést Schneider Jenő, a városi pártbizottság titkára nyitotta meg. Külön is kö­szöntötte az elnökségben he­lyet foglaló Varga Dezső elv­Pillantás Mongóliára társat, a városi tanács élné élj két és Vajda István elvtár ka sat, az Ózdi Kohászati ÜZC Iái mek nagyüzemi pártbizott’^^ ságának titkárát. Schneider Jenő tájékoztad ta a résztvevőket az MSZMf Központi Bizottsága júnith 14—15-i üléséről, a Központ Bizottság nemzetközi kérdői sekről való állásfoglalásáról majd Sárközi Ferenc a köj »8 zelmúltban létrehozott táf' ki sadalmi ünnepségeket «' szertartásokat szervező Írod1 rt vezetője adott rövid tájé' ti koztatót az új szolgáltatót a céljáról és feladatairól. » Ezt követően a pártbizott' k ság tagjainak körében föl)” a tatódott a tanácskozás. Napi' \ renden szerepelt a Központ1 t Bizottság december 1-i és 8 * megyei pártbizottság máju* < o A fejlődő főváros Felejthetetlen napokat töl­töttem Mongoliában, különö­sen tetszett a nagy múltú főváros, Ulánbátor, ahol az ország lakosságának egyötö­de. 260 ezer ember él. A vá­ros 300 évvel ezelőtt tele­pült a mai helyére a Tola völgyébe, a Bogdohegység lábához, amelyet szentnek tartottak. A forradalom előtt egyetlen sátortábor volt a város, amely állandóan vál­toztatta helyét, ahogyan a folyó a medrét. S azért is települtek ide, mert itt bő vizet találtak, amelyből oly kevés van ebben az ország­ban. Ma a város középén csu­pa modern épület áll. Sokat sétáltam Szuhe Bátor szob­ra körül, a fecskefarkas ko­lostorépületek mellett, és jártam jurtákban is. amelyek a több emeletes lakóházak tövében húzódnak meg. Per­sze, ezek a jurták csak kül­sőleg hasonlítanak a pusz­taiakhoz, belül már bútoro­zottak és villany világít bennük. A jurták lassan át­adják helyüket a több eme­letes lakóházaknak. A fővárosba összpontosul a szocialista Mongólia kulturá­lis és szellemi élete. Az egyik délelőtt megnéztük a fő 1 ámakolostort, amely egy modern könyvtár mellett, a moziépület mögött áll, zöld­mázas cserepei, aranyozott sárkányai csillogtak a nap­fényben. A Gandan nevű ko­lostorban ma is lámák él­nek. Valamikor ők uralkod­tak egész Mongólia fölött. Nyolcvanezer szerzetes élt az országban. A mongolok ko­lostori függőségben éltek. Minden családnak szerzetes­nek kelleti adnia elsőszülött fiát, s ha nem volt fiúgyer­mek, más családból vásárol­tak. Ma mór ennek a 'világ­nak vége, a szerzetesek visz- szaszorultak a kolostorokba, es a mongol emberek szaba­don választhatják meg élet­formájukat. Az új városi la­kosság a munkásság és az értelmiségi réteg tagjaiból verbuválódott. Ezek az em­berek most ismerkednek a modern technikával, a váro­si élet, sokszínűségével. Az utolsó években szinte ro­hamléptekkel vették be a tudás várát. Néhány évti­zeddel ezelőtt még a lakos­ságnak 90 százaléka írástu­datlan volt. Az iskolaköteles gyermekeknek csak 9 száza­léka tanult. Igaz, a mongol rovásírást nehezen tudták megtanulni. Amióta bevezet­ték a cirillbelűket, azóta szinte az egész nép megta­nult írni és olvasni. A mon­gol diákokat meg lehet ta­lálni a szovjet városok, a szocialista országok főisko­láin, egyetemein. 1940-ben Mongóliának még nem volt főiskolája, egyeteme. Ma tíz főiskola, öt egyetem műkö­dik az országban, amelye­ken tízezer fiatal tanul to­vább. Az alsó- és felsőfokú iskolába 280 ezer gyermek, illetve felnőtt jár. Minden ötödik ember tovább tanul valamilyen formában. Jár­tam a főváros egyetemein, iskoláin, mindenütt jól fel­szerelt tantermek, szertárak állnak a diákok rendelkezé­sére. A múzeum kiállítási ter­meiben feltárult előttem Mongólia története, termé­szeti kincse, amelyeknek nagy részét még mindig ma­gába rejti a , föld. Láttam, milyen a növényzete, állat­világa és milyen a lakosság népviselete. Ulánbátor a mérsékelt égövben fekszik, majdnem egy vonalban Bu­dapesttel. Ám, magas fenn­síkon terül el, ezért nagyon szélsőséges az időjárása. Mégis modern életet alakí­tottak; itt ki mongol bará­taink. Ulánbátor látképe, öt-tizemeletes házaival, füs­tölgő gyárkéményeivel, nagy, hangárszerű gyárépületeivel megragadó látvány. A legnagj'obb élményt a színházba tett látogatás nyújtotta. A színház nagyon vonzza az embereket. Még a távoli vidékeken élők is, ha Ulánbátorba jönnek, feltétle­nül megnéznek egy-egy elő­adást. operát, vagy színdara­bot. Eleinte csak a népi já­tékokat mutatták be az ope­rában, ma saját operájuk is van. Címe: Három szomorú hegy között. A messzi Al~ táj-hegyvidék csodálatos népzenéjének átköltése, egy szerelmi mese keretében. Mint ahogyan a mai tánco­kat már saját* koreográfiá­juk szerint táncolják, és a dalokat maguk hangszerelik. A mongol fővárosban ma­gyar kulturális és gazdasági kapcsolatokkal is találkoz­tam. Felépítettünk Ulánbá­torban egy ruhagyárat, s magyar tervek szerint épül egy Biogal-gyár is, a fővá­ros mellett, a Tola völgyé­ben. Magyar tudósok, művé­szek, írók segítettek mongol barátainknak: régészek, nép­rajzosok működtek együtt, hogy megmentsék a nagy múltú mongol kultúra kal­lódó tárgyi emlékeit. A főváros gyorsan fejlő­dik, épülnek útjai, új köz­épületei, s a Tola folyó mel­lől lassan eltűnnek a sátor­házak, helyüket modern, 8— lü emeletes épületek foglal­ják el. A lakosság is egyre városiasodik, bár a mongol emberek, akik tegnap még a szabad pusztákon szágul­doztak lovaikon, nehezen szokják meg a városi kör­nyezetet. De győz az új, a szebb és kényelmesebb élet­forma a mongol fővárosban, Ulánbátorban is. Gáli Sándor (Következik: 2. Arátokból földművelők) 30-i határozata alapján 1 szocialista munkaverseny' mozgalom továbbfejlesztésé' nek helyi feladatai, amelyet Fürjes Tibor, a városi párt' bizottság referense terjest' tett elő. 4 bizottságok megújultuk Szerdán megtartotta első ülését a Hazafias Népfront' nak a kongresszuson megvá­lasztott új országos elnök­sége. Kállai Gyula, a Haza­fias Népfront elnökének megnyitója után Bencsik István főtitkár előterjesztése alapján az elnökség megvi­tatta a Hazafias Népfront V. kongresszusának tapasztala­tait és a mozgalomnak a kongresszus állásfoglalásá­ból eredő közvetlen felada- ' Iáit. Az elnökség megállapítot­ta, hogy a kongresszus a szocializmus építését szol­gáló nemzeti egység jelentős megnyilvánulása, a pártta­gok és a pártonkívüliek ered­ményes tanácskozása volt. A népfrontbizottságok megújul­tak, összetételükben örven­detesen változtak. Az elnökség a közvetlen tennivalók közül kiemelte a szocialista demokrácia to­vábbi erősítésének a felada­tát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom