Észak-Magyarország, 1972. június (28. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-10 / 135. szám
1972. június 10., sxombat E5ZAK-MÄGVARORS2TÄG 3 A készletek és a nyereség Az utóbbi években sok problémát okozott a készletek emelkedése. A túlzott készletnövekedés egyre nagyobb mértékben leköti a nemzeti jövedelmet, terheli a vállalati alapokat és — nem utolsósorban — rontja a vállalatok jövedelmezőségét. A termelési költségek jelentős hányadát ma a készletgazdálkodás költségei teszik ki. Ennek felismerése indította a Magyar Közgazdasági Társaság Borsod megyei szervezetét arra, hogy munkabizottságot hozzon létre a készletgazdálkodás sokoldalú elemzésére. A bizottság összetétele — közgazdászok, anyaggazdászok, tervezési szakemberek és egy matematikus — önmagában is elárulja a probléma bonyolultságát. Az eddig rendelkezésünkre álló információk szerint a megyében több százmillió forintot tett ki az indokolatlan készletek értéke. Nyilvánvaló, hogy ezek felszabadítása igen jelentős mértékben növelné a vállalatok nyereségét, a gazdálkodás jövedelmezőségét. A problémák okai A termelésben lekötött eszközök mennyiségének csökkentése népgazdasági és egyben vállalati érdek is. Ezért az anyagi ösztönzési rendszernek és a vállalati döntéseknek összhangban kell lenniük. Ugyanakkor az tapasztalható, hogy a vállalatoknál még nem alakult ki a készletgazdálkodás legésszerűbb formája, amely az adott gazdasági körülmények között a legnagyobb nyereséget biztosítaná. Kétségtelen, hogy a készletgazdálkodást — és ezen belül különösen az anyaggazdálkodást — sok bizonytalansági tényező zavarja. A szállítási határidők hosszúak, a gyártó üzemek nem biztosítják a kért időben és mennyiségben a megrendelt termékeket. Megállapítható azonban az is, hogy a vállalatok belső szervezettségi színvonala sem teszi lehetővé a megfelelő készlet- gazdálkodás kialakítását. Sajnos sok vállalat azt sem tudná megmondani, milyen készletösszetétel és készletmennyiség biztosítaná számára a legnagyobb nyereséget, ha egyszer a külső körülmények kedvezőbben alakulnának. Nincsenek megbízható számítások. Az anyagnyilvántartások általában nem alkalmasak arra, hogy azok alapján a tényleges szükségletnek megfelelően rendeljenek a vállalatok. A megrendeléseknél — pedig már ezek meghatározzák a későbbi időszak készletszintjét — nem érvényesül eléggé a gazdaságosságra való törekvés. A döntési hatáskörök sok helyütt tisztázatlanok, s a rendelkezésre álló információk sem kielégílőek. Túlzóit biztonság A túlzott biztonságra való törekvést a korábbi évek anyagellátási problémái váltották ki. Sajnos, a közgazdasági szabályozók működése sem hozott még alapvető változást. Ma. a készletgazdálkodás hatékonyabbá tétele érdekében — szerintünk — az első lépést az anyag- gazdálkodás jobb megszervezése jelentheti. Törekedni kellene az olyan anyagnyilvántartások kialakítására, amelyekből egyértelműen megállapítható a termelés valóságos anyagigénye, a pillanatnyi készlet, a megrendelt mennyiség, illetve a legnagyobb nyereség biztosításához szükséges készletek szintje. Nem várhatunk megoldást, ha a döntésre jogosult vezetők hiányos információik, vagy pillanatnyi érdekek hatására döntenek. A szükséges készletszint nagyságát nem a fejlesztési alapok teherbíróképességének. hanem a tényleges termelési igényeknek kell meghatározniuk. A tapasztalatok szerint az ilyen módon kialaA szakszervezeti munka része Ä fogyasztók érdekvédelme > ÉRDEKES és hasznos, a lakosság széles rétegei, a fogyasztók állal örömmel fogadott kérdésekről tárgyalt és hozott elvi döntéseket a SZOT legutóbbi elnökségi ülése. A szakszervezetek e magas fóruma tárgyalt a fogyasztók érdekvédelmével kapcsolatos feladatokról, s rámutatott, hogy mennyire íonlos része ez a szakszervezeti munkának. A SZOT elnöksége megállapította: nemcsak társadalmi átlagban, hanem társadalmi és fogyasztói rétegenként is vizsgálni kell, hogy a jövedelmek és a fogyasztói árak változása együttesen hogyan hat a megélhetési viszonyokra. Ilyen vizsgálatokhoz azonban a jelenlegi hivatalos árstatisztika nem nyújt elégséges alapot, mivel csak átlagos árszínvonallal számol. A SZOT elnöksége ezért szükségesnek tartotta, hogy felkérjék a Központi Statisztikai Hivatal illetékeseit, hogy a statisztikai nyilvántartási rendszer az eddiginél jobban tükrözze a munkások és alkalmazottak, a nyugdíjasok, a különböző jövedelmi kategóriákhoz tartozó családok tényleges megélhetési költségeinek alakulását, az árváltozások hatásait. Ami a fogyasztók érdek- védelmét illető társadalmi ellenőrzéseket illeti, e téren is változtatásokat, e fontos munkát eredményesebbe tevő új formát javasol a SZOT elnökségé. A szakszervezeti munkában a fogyasztók érdekvédelmét szolgáló társadalmi ellenőrzésnek a jövőben két fő formáját kell érvényesíteni. Az egyik az üzletekre és boltokra kiterjedő hagyományos, tömeges kereskedelmi társádalmi ellenőrzés. Ennek forma,, módja ismertek. Ugyanakkor szakemberek közreműködésével be kell vezetni a szakszervezeti ellenőrzést a fogyasztási cikkeket gyártó, értékesítő, a lakosság számára szolgáltatásokat nyújtó vállalatok nál, ahol az üzletpolitikát, az árpolitikát kell alapos vizsgálat tárgyává tenni. Ezzel egyidejűleg meg kell szüntetni a vállalati ártanácsadó és árellenőrző bizottságok működését, mert e bizottságok gyakorlatilag nem váltak be. AZ ELKÖVETKEZŐ időben a SZOT elnökségénél', megállapításai. javaslatai nyomán bizonyára sikerül kiszélesiteni, megjavítani a fogyasztók érdekvédelmét szolgáló szakszervezeti munkát. kuló, megfelelő összetételű készletmennyiség messze a fejlesztési alap által megengedett szint alatt lenne. Igen fontos: fokozni kell az anyaggazdálkodásban dolgozók szakmai képzettségét. Hiszen igazi eredmény csak magasabb képzettségű, anyagilag is jobban elismert, kollektívától várható. Szervezési feladatok Az egyik alapvető szervezési feladat, hogy egyértelművé kell tenni a döntési jogokat. Szervezetileg is el kell kerülni az átfedéseket, a kapkodást, az illetéktelen döntéseket. Munkabizottságunk ügy véli: a megfelelő szervezési intézkedések jelentős anyagi eredménnyel járnának. A számítások arra utalnak, hogy a vállalatok készletköltségei — kamat. eszközlekötési járulék, raktározási költség, selejte- ződés — a készletérték 20— 25 százalékát is elérik. Tehát, már 1—2 százalékos készletcsökkentés is jelentős nyereségforrás lehet! A Magyar Közgazdasági Társaság helyi szervezete céljául tűzte ki, hogy részleteiben is felméri a készlet- gazdálkodás jelenlegi helyzetét:, a készletek alakulására ható objektív és szubjektív tényezőket és kutatásainak eredményeit — a gyakorlati hasznosítás érdekében — a gazdálkodó szervek rendelkezésére bocsátja. Bonns Rókus, a Magyar Közgazdasági Társaság megyei titkára B/.r »• Toros kerékpárosok Vasárnap, június 11-én immár hagyományosan ismét megrendezik Hernádszurdo- kon, a 19-es vörös kerékpárosok emlékét hirdető emlékmű koszorúzását. Az ünnepségre ellátogatnak az ország területéről a még élő harcostársak. az elesettek hozzátartozói. Készt vesz a magemlékezésen a Budapesti Vörös Csillag Traktorgyár KISZ-bizottsága, amely e ha. gyománv ápolása felett évekkel ezelőtt védnökséget vállalt. A gepek számának rohamos növekedése, a technikai szánt emelkedése az élet minden területén, az emberi kényelem további tökéletesítése egyre jobban megköveteli a szolgáltató tevékenység fejlesztését és szélesítését. Nagy létszámú vállalatok rendezkednek be a közületi és a lakossági szolgáltatások elvégzésére. Miskolcon, például a VIMELUX, a Finommechanikai Javító Vállalat, amely 1971-ben már 8 millió 850 ezer forint értékű szolgáltatást végzett a lakosság részére. lakossági szolgáltatás értéke. Meg gyorsabb lesz a szolgáltatási tevékenység fejlődése. ha felépül a vállalat köszönti telepe Miskolcon, a Győri kapuban. Ez a beruhá- zás 25 millió forintot igényel és a tervek szerint 1975-ben fejeződik be. Az idén új autószervizt is épít a VIMELUX Miskolcon, a Győri kapuban. Egy év múlva készül el. Jövőre ugyancsak új autószerviz építését kezdik el Miskolcon, a Szentpéteri kapuban. A két autószerviz építése és felszerelése 16 millió forintba kerül. Ezzel azonban a vállalat vezetői és dolgozói nem elégedtek meg 1972-ben 80—85 millió forint termelési értéket terveznek, s ebből 10—11 millió forint lesz a közvetlen És más, kisebb beruházások is szerepelnek a vállalat tervében, amelyek mind a lakossági szolgáltatás bővítését és fejlesztését szolgálják. A Bányagépjavító üzemben olyan berendezést gyártottak, amelynek segítségével a gépesített frontokon scgéd-áesolatok nélkül, önjáróként oldják meg a legkritikusabb szakaszon, a vá.gatkereszteződésnél a biztosítást. Az új berendezést az j Ella-aknán szerelik be próbaüzemelésre. Fotó: Laezó József ' Az 50. Nemzetközi Szövetkezeti Napot új létesítmények avatásával, illetve átadásával ünnepük a Tokaji Vas- es Fémipari Szövetkezet dolgozói. Mint Papp János, a szövetkezet elnöke elmondotta, a hétszáz négyzetméter alapterületű új üzemcsarnok építőipari munkái már befejeződtek. Most nagy erővel folyik annak berendezése, hogy a jövőben korszerű körülmények között itt állítsák elő a különféle vasszerkezeteket és a kisebb sorozatú termékeket:. Erre az új üzemépületre nagy szükség van, hiszen eddig, 15 esztendőn keresztül az időjárás viszontagságainak kitéve ezeket a munkákat az udvaron végezték el. Az új üzemcsarnok viszonylag hamar felépült előregyártóit elemekből és az építőipari munkák egymillió forintot vettek igénybe. A műszaki fejlesztés, egy új technológia kialakítását szolgáló üzemépület létrehozásával párhuzamosan folytak a munkálatok a szövetkezet területén lévő régi épületben is. Az 500 ezer forint beruházást igénylő át- al-kitás révén korszerű öltözőt, fürdőt, étkezdét és irodahelyiségeket alakítottak ki. Ügy tervezik, hogy a jelenleg funkcionáló irodaházukat üzemépületté fogják átalakítani a jövőben, ahol elsősorban a női munkaerőt kívánják alkalmazni. Július 2-a, a Nemzetközi Szövetkezeti Nap JWttós ünnepet jelent majd így a Tokaji Vas- és Fémipari Szövetkezet dolgozói, vezetői számára. Hiszen nemcsak a termelékenység, a gazdaságosság növekedése, s így természetesen a dolgozók jövedelmének emelkedése is várható a műszaki fejlesztés kapcsán, hanem könnyebb lesz a dolgozók munkája. Az ember és a gép Már erősen hda^t\ánS idő, amikor a mezőkövesdi Üj Elet Tsz központjában összetalálkoztam Sugár Józseffel, a szerelőműhely vezetőjével, aki rövid eligazításra ugrott át a gazdaság irodájába. A munkásruha és az olajos kéz rögtön elárulta, hogy Sugár József az a típusú ember, aki nem fél a munkától. Kilenced magával dolgozik a műhelyben, immár hetedik esztendeje. Munkája felől érdeklődöm. — Köteles elv társ, a termelőszövetkezet elnöke ..esá- oitott” el 1967-ben a mező- , kövesdi gépjavítótól — mondja tréfásan. — Bár ezt. megelőzően is a tsz műhelyében dolgoztam, mint köl- ’sönmunkás. Lényegében ed- lig már hét évet húztam le i gazdaságban. — Az az igazság — kap- solódott bele a beszélgetésbe Köteles János tsz-elnök —, hogy megszerettük Sugár elvtársat. Mint embert és szakmunkást egyaránt tiszteljük, becsüljük valamennyien. Ezért is kértem ki évekkel ezelőtt korábbi munkahelyéről. Ismét Sugár József veszi át a szót: — Annak idején sokat tepelödtem: menjek vagy maradjak. Mert hát úgy van az. hogy aki szereti a munkát és szívvel-lé- lekkel dolgozik, azt mindenütt megbecsülik. Kezdetben kissé vonakodtam a tsz ajánlatától. Megmondom őszintén, nem voltam benne egészen biztos, hogy jobban, vagy rosszabbul járok-e, már ami a fizetést illeti. — Végül is megtalálta a számítását? — kérdeztem. — Nincs okom panaszra. Tavaly például a havi átlagkeresetem meghaladta a három és fél ezret. Persze ezért meg is kellett dolgozni. Volt olyan időszak, főleg aratáskor, amikor szinte éjjel nappal talpon kellett lenni. Ha a szükség úgy kívánta, magam is felültem a gépre. Sőt, még kazlat is raktam. Aki már dolgozott a mezőgazdaságban, az tudja, aratáskor, betakarításkor nincs ünnep, nincs pihenő. És áz sem szánul, hogy nem mindig szakmába vágó munkát kell végezni. Egy a fontos: betakarítsuk, amit megtermeltünk. Sugár József Négyes községből jár be mindennap dolgozni. Hajnalban kel és általában késő este ér haza. Jó időben motorkerékpárral, télen pedig busszal közlekedik. De még egyetlen egyszer sem maradt távol igazolatlanul. Ha esik, ha fúj, jó vagy rossz az idő, egyre megy. Azt tartja: első a munka, meg a becsület. Mert becsületből csak egy van, s ha azt valaki - eljátssza, nagyon nehéz visszaszerezni. A szerelőműhely dolgozói számúra talán a mostani időszak a legnehezebb. Az egyéb napi feladatok mellett időben és jól fel kell készülni a nagy nyári munkára: az aratásra. Tizenöt erőgép, öt kombájn, négy lánctalpas, ugyanennyi teherkocsi, két mikrobusz és számtalan munkagép, munkaeszköz revíziójáról, karbantartásáról, javításáról kell gondoskodniuk. Mégpedig úgy, hogy a legkisebb fennakadás se legyen a munkában. Seszták Sándor- párttitívár erről a következőképpen vé- lekédik: — Ilyen tsz-ben. mint a miénk, nagyon nagy szerepük van a gépeknek, általában a gépesítésnek. A 2300 holdas gazdaságban a tsz-tagokkal. vezetőkkel és alkalmazottakkal együtt alig több mint százan vagyunk, tehát kevés a munkáskéz. Ha még ehhez hozzávesz - szük azt, hogy a földterület több mint 90 százaléka szántó, s például a tavalyi tizenötmillió forintos árbevételünk kétharmada a növénytermesztésből származott. érthető, hogy a minél tökéletesebb gépesítésre törekszünk. Igen jelentős eredménynek tartjuk, hogy a napraforgó termesztése ma már egyáltalán nem igényel kézi munkát. Erre törekszünk más növényeknél is. Mindezt azért mondtam el, hogy ezzel is érzékeltessem azt a felelősségteljes munkát, amit Sugár Józseffel az élen a szerelőműhely dolgozoi végeznek egész éven át. (P. »•) L j üzemcsarnok és szociális létesítmény A lakossági szolgáltatás fejlesztése
