Észak-Magyarország, 1972. június (28. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-10 / 135. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 1972. június 10., szombat Jogkör, feladat és lehetőség A közelmúltban kapták kézhez a filmforgalmazás , irányítói a Művelődésügyi Minisztérium Filmfőigazga- i tóságának A filmforgalmazás és mozi üzemeltetés irány- j elvei című tézisgyűjteményét, illetve módszertani út- < mutatóját. Az irányelvek gyűjteménye ugyanis útmuta- J tónak, sőt. helyenként szolgálati utasításnak is felfog- i ható. tekintettel a Filmfőigazgatóság főhatósági jog- 1 állására. i Az irányelvek a szakma legfőbb témái szerint ismertetik a filmforgalmazásra vonatkozó elvi allasfogialásl, és jelölik meg a következő évek varható perspektíváit. Szó esik benne a rnoziháló- zat ellátásáról, a filmek fogadásáról, - fiimbemutatasról, iiiüsorpolitikáról, propagandamunkáról, megtaláljuk a u írek ti vasat a moziüzemi . ailalatok műsorpolitikai és propagandamunkájához és .sok egyéb nagyon hasznos útmutatást a korszerű mozi- uzemelletéshez, a filmforgalmazás jobbátételéhez. Ezek az instrukciók elsősorban a , .Imíorgalmazásban különböző posztokon dolgozó embereket kell, hogy érdekeljék. A kívülálló részéről nagyobb figyelmet kíván az irányelveknek a Filmfőigazgatóság, valamint a megyei tanácsok művelődésügyi osztályai közötti kapcsolatokról és o megyei szervek felügye- ieti munkájáról szóló állásfoglalása. Az irányelvek a művelődésügyi osztályok felügyeleti munkájának körvonalazásánál azt tartották szem előtt, hogy a tanácsi önállóság növekedésével mind nagyobb szerepet kell, hogy kapjanak a megyei moziüzemi vállalatok munkájának irányításában a megyei tanácsok, illetve azok művelődésügyi osztályai. A tanácsi szakigazgatási szervek és a moziüzemi vállalatok kapcsolata elvi és operatív. A Fiimíőigazgató- ság elképzelései és a film- forgalmazással szembeni elvárásai csak úgy valósulhatnak meg az egész országban, ha a művelődésügyi osztályok a sikeres végrehajtás érdekében saját területükön segítik és ellenőrzik a moziüzemi vállalatok munkáját. A tanácstörvény, az ágazati feladatok, a szakmai irányelvek és az elvi állásfoglalások érvényre juttatását különösen fontos feladatnak tekintik a szakigazgatási szervek számára, olvashatjuk az irányelvek között. A művelődésügyi osztályok és a moziüzemi vállalatok kapcsolatában a Filmfőigaz- gatóság széles jogkörrel ruházza fel az osztályokat, jelentős feladatokat biz rá. Például az osztályoknak kell a megye eves közművelődési programjábban megszabnia a moziüzemi vállalatok részére a kultúrpolitikai, filmfor- ga l mazási, moziüzemeltetési és hálózatfejlesztési irányelveket, biztosítani a munka végzéséhez szükséges feltételeket. Továbbá figyelemmel kell kísérnie a legfontosabb bázismozik, valamint az „A” gategóriájú filmek forgalmazási eredményeit és az egyéb kategóriákban kialakult arányokat. Feladata a művelődésügyi osztálynak, hogy az ifjúságpolitikai határozat figyelembevételével az ifjúság nevelését, színvonalas szórakoztatását biztosító filmek megtekintését szorgalmazza a helyi tanácsok és az iskolák vezetőihez kiadandó intézkedésekkel. Feladata továbbá a moziüzemi vállalatok munkájának rendszeres értékelése, a megfelelő propaganda biztosítása, a sajtónyilvánosság és a sajtóban való differenciáit foglalkozás lehetőségeinek megteremtése. Végül arról is kell gondoskodnia a megyei tanács művelődésügyi osztályának, hogy az alsó tanácsi szervek időnként tűzzék natűrendre a helyi mozik működésének vizsgálatát. segítsék problémáik megoldását. Az államhatalom megyei szerveinek a mozik irányítását biztosító jogkörrel való felruházása és a művelődés- ügyi osztálynak ilyen feladatokkal való megbízása elvileg mindenképpen helyes, Helyes. mert nemcsak jelzi a tanácsi önállóság növekedését, hanem arra is rámutat, hogy a mozi a megye népművelési éleiének elidegeníthetetlen és nagy tömegre ható tényezője, tevékenysége nem szakítható ki az egységes közművelődési életből, munkájának rendszeres figyelemmel kísérése mind a megyei tanácsnak, mind a helyi tanácsoknak folyamatos feladata. Ug.yariakkor azonban, ismerve napjaink filmforgalmazási struktúráját, meg kell kérdőjelezni a leglényegesebb íeladatpontot, nevezetesen: miként, tudja a megyei tanács művelődésügyi osztálya a moziüzemi vállalatok kultúrpolitikai tevékenységét, filinforgalmazási munkáját érdemileg alterative irányítani akkor, amikor a két tevékenység a film megjelenés és filmeilátás szerves függvénye, és a filmek bemutatásának időpontja, a kópiákkal való gazdálkodás országos szerv, a MOlvÉP kezében van, s azt a megyei tanács semmiképpen nem tudja befolyásolni. A nagyon helyes feladat, a kultúrpolitikai, műsorpolitikai munka irányítása a megyei tanács művelődésügyi osztálya ré-. széröl, így a tulajdonképpeni irányítás helyett részfeladatokra korlátozódik, és valójában a további feladatpontok lehetőség szerinti teljesítésében merül ki. Azaz figyelemmel kíséri a filmkategóriákon belüli arányokat, szorgalmazza az ifjúsági filmeket s-tb. De ezeket is csak az adott filmkereten belül tudja, csak azokkal a filmekkel igyekezhet helyileg a kul- túrpolitikailag legmegfelelőbben operálni, amelyet egy tőle független szerv intézkedései eredményeként adott esetben retidelkezésére állnak. Ismételten elismeréssel kell adóznunk a Filmfőigazgatóság által közreadott irányelveknek. meri következetesen a jobb filmforgalmazást kívánják segíteni, és örülünk a megyei tanácsoknak adott jogkörnek, feladatoknak is. Ugyanakkor azonban a film- ellátás és kópiaellátás rendszerének ismételt felülvizsgálatával bővíteni kellene a megyei tanácsok lehetőségeit is, hogy az irányelvekben vázolt feladataiknak érdemben, gyakorlatilag is megfelelhessenek. Benedek Miklós 4 tények jelbeszéde Sziléziai plaliáínraíikusofi müvei a Miskolci Galériában A mind szélesebbé s tartalmasabbá váló kapcsolatot, mely a miskolci és a katowicei grafikusművészeket összeköti, jelképezi egyben ez a tanulmánynak is, élménynek is értékes, tanulságos kiállítás. Szilézia tizennyolc fiatal s a műfajban kiemelkedő grafikusa nyújt hatvannégy művével ízelítőt az európai élvonalba tartozó, lengyel plakátgrafika eredményeiből, s legvonzóbb törekvéseiből. Alighanem abból mindenekelőtt, amiben a mi pla- .iátgrafikusaink nem eléggé batrak és következe lesek: a kiválasztott valóságtény és a kiválasztott eszme következetes, pontosan hangsúlyozott, s kifejező eszközökben rendkívül ökonomikus közvetítésében. Az anyag igen jól válogatott; magas szinten reprezentál minden sti- lüsirányt, a neoszecessziótól az op-artig. S bár stílusban sokféle irányt és árnyalatot mutat az anyag — s ez olykor egy alkotó munkáin is kimutatható sokrétűség — mégis van egységes karaktere. valami sajátos, intellektuális szellemisége.Mi jellemzi ezt az egész kiállítást átható intellektuális igényességet? Ügy mondhatnánk: az egyértelműség tisztelete és keresése. A lényeg egyértelműségéről, a tény és a hozzá kapcsolódó eszme egyértelműségéről van szó. Az információ igazság- erejéről s a közlésről, amely képes a lényeg maradéktalan közvetítésére. A plakát századunk műfaja; kialakulását íel- z tételezte korunk technikai forradalma. S a civilizáció, a fogyasztói társadalom teremtette szükséglet, melynek megfelelni nem is tudna a tömegkommunikáció technikájának, szervezetének hatalmas iramú fejlődése nélkül. A modern plakátművészet tehát következetesen reprezentálja a tömegkommunikációs robbanást is, ahogyan — másfelől — pontosan követi a képzőművészet stíluskorszakait, szemléleti és kifejezésben változásait a napjainkban divatos szélsőséges , kísérletekig. Tematikailag a plakátgrafika szinte minden területe képviselve van itt. íinnepe- • keh történelmi évfordulókat, politikai eseményeket propagáló művek, színházi és mozireklám. áru propaganda, idegenforgalmi plakát, aktualitások, nagy társadalmi kampányok plakátjai. S abban feltétlenül példaadók a lengyel művészek, hogy akármely témaköri nézzük is, mindenütt következetesen érvényesítik művészi elképzeléseiket, nem tesznek semmiféle engedményt sem a megrendelő ízlése, sem a nálunk oly sokszor emlegetett, feltételezett tömegízlés i javára. S ezért Tornász Jura antialkoholista plakátja a maga műfajában épp oly értékes, mint Gerard babusnak a lambinowicei mártíremlékmúzeumot propagáló, ünnepélyes komolyságú klasszicizáló plakátja. Örömmel fedeztük fel Krystina Filipowska plakátjai között a Feledy Gyula kiállítását propagálót, megragadott Marek Moéinski plakátjainak derűje, kedves humora (Május 1, Zoo-Chorzów. Ismerd meg Varsót), Jerzy Sajdak műveinek kevés grafikai eszközzel is sokat mondó fegyelme, Tadeus Grabowsky plakátjainak hangulati gazdagsága. S felsorolhatnánk vala- ■ mennyi művész vala-1 mennyi munkáját! ... Örülünk a katowicei plakát- grafikusok miskolci kiállításának. mely a két város művészeinek rendszeres és kölcsönös szerepléseivel folyta- | tódva bizonyára visszatérő ; élménye lesz a jövőben a I miskolci művészetszerető közönségnek. ppl Meszkvai középiskolások Miskolcon A miskolciak Moszkvába utaznak A miskolci Zrínyi Ilona Gimnázium — amely közismerten UNESCO-iskola — évek óta rendszeres kapcsolatot tart fenn a világ több hasonló jellegű tanintézetével, köztük a moszkvai Kísérleti Középiskolával. A köl. csönös kapcsolatok kiterjednek az oktató-nevelő munka "tapasztalatainak kicserélésére, a tanulók közvetlen levelezésére, és az évenként ismétlődő cserelátógalásokra is. Június 8-án, csütörtökön éjjel a moszkvai Kísérleti Középiskola 30 tanulója és 5 tanára érkezett Miskolcra a' Zrínyi Ilona Gimnázium vendégeként, akiket a Tiszai pályaudvaron Bíró Tiborne, az intézet igazgatója és a diákok képviselői nagy szeretettel fogadtak. A szovjet diákcsoport tegnap, pénteken a vendégláló iskolával és Miskolc nevezetességeivel ismerkedett az elkövetkező napokban pedig megismerkedik megyénk es az ország számos más nevezetességével is. Kéthetes magyarországi programjukban szerepel — többek közölt — látogatás a Nagymiskolci Állami Gazdaság gyömrő-pusz- tai üzemegysegéoe, a Nehézipari Műszaki Egyetemre, Miskolc-Tapolcára és Lillafüredre. Ellátogatnak majd Sárospatakra, Tokaj - Hegy al - jára. Aggtelekre, Mezőkövesdre és Egerbe, továbbá megismerkednek a főváros és a Balaton nevezetességeivel is. A szovjet diákcsoport június 22-én utazik vissza Moszkvába, s ugyanakkor a miskolci Zrínyi Ilona Gimnázium 35 tanulója utazik a Szovjetunióba, hogy viszonozza a moszkvai Kísérleti Középiskola tanulóinak magyarországi. miskolci látogatását. A miskolci fiatalok is két hétig tartózkodnak majd Moszkvában, ahol bizonyára sok-sok élményben lesz részük. (ősé) Érettségi, 1972 Pályázat az NDK-ról Négy megye — Pest, Borsod, Heves és Veszprém — középiskolái részére hirdetett, pályázatot a magyar Művelődésügyi Minisztériummal karöltve a Német Demokratikus Köztársaság budapesti Kulturális és Tájékoztató Központjának német, lektorátusa. A pályázaton azok a középiskolások vehetnek részt, akik a német nyelvet tanulják az iskolában. Az 1971. november 1. és 197*2. március 1.. között meghirdetett pályázaton három témából választhattak a fiatalok. Leírhattak egy utazást a Német Demokratikus Köztársaságban, írhattak a Német Demokratikus Köztársaság és a Magyar Népköztársaság barátságáról, vagy egy olyan könyvről, amelynek írója az NDK-ban él. A pályázatra összesen 116 dolgozat érkezett be, legnagyobb számmal megyénk képviseltette magát: a borsodi és a miskolci középiskolások összesen 39 dolgozatot küldtek be. A megyei fiatalok dolgozatai közül került ki a legtöbb, mely a bíráló bizottságig is eljutott, összesen 15 dolgozatot — már ami megyénket illeti — értékelt a bíráló bizottság. A dolgozatok közül Filkó- házi Katalinnak, a Herman Ottó Gimnázium tanulójának, a dolgozatát értékelték az első helyre méltónak. Az Egy utazás az NDK-ban témát feldolgozó fiatalok közül az ózdi József Attila Gimnázium tanulója, Totnbácz Adrienne harmadik helyen végzett. Az első tíz között van még — ötödik, illetve hatodik helyen — Kara Hedvig, a kazincbarcikai Ságvári Endre Gimnázium és Smics- kó Klára, a miskolci Herman Ottó Gimnázium tanulója. Rajtuk kívül még tíz középiskolás nyert díjat megyénkből. A lépcsőfordulónál sötétkék köpenyes kislány olvasott egy széken. — Erre nem lehel menni, — mutat a folyosó egyik szárnyára. — Érettségi van. Sápadtan, de mosolyogva A putnoki gimnázium negyedik A. osztályosai csütörtökön kezdték meg az érettségi vizsgát. öten ültek a tanteremben, öt sötétruhás diák. Szőke, törékeny kislány állt a tábla mellett. Kémiából felelt. Föl- írta az utolsó képletet, aztán visszament az asztalához, s még válaszolt a kérdésekre. — Gratulálok. Maga az első az osztályból, — mondta az einök. — Sok sikert az elképzelésekhez! Nyílt az ajtó és egy szőke, sápadt, de mosolygós arcú kislány lépett be. Kihúzta a magyar tételt, megmutatta, azután leült az asztalhoz. Komótosan feltette a szem- ' üvegét. A többiek — ki még elmélyülteti, körmöll. ki pedig már a felelőre figyel; — egy pillanatra ránéztek. Biztosan a télelét szerették volna tudni. Lrclíek és várakozók A vizsgaterem melletti tanteremben sápadt arcú, kicsit ideges és mosolygós arcokat lehetett látni. A mo- solygóak. a már érettek, nyugtatgatták a többieket. — Nem olyan borzalmas! — Elölte ti Se ezt mondtál ok! M. Margit, az osztály első érett tanulója csendesen támasztotta a falat. — A barátnőmet várom, a második „anyámat.” Margit különleges körülmények között ment neki az érettséginek. Nyolc nappal ezelőtt jött ki hosszas betegség után a kórházból. Barátnője, aki pedagógus pályára készül, s kitűnő tanuló, segített neki a felkészülésben. Mert Margit szeretne egyetemre menni. Népművelőnek. Sajátos helyzete, hogy szülei egy-két. osztályt végeztek csak s ő a legkisebb, a hetedik gyerek a családban. Aztán kijött B. Irén is, Margit „pótmamája”. Ragyogott az arca. — Sikerült, — mondta, s a többiek természetesen vélték tudomásul. S közben lassan fogytak a várakozók. Csak az egyik kislány tördelte a kezét. Ö volt a nap utolsó vizsgázója, s nem tudta, sorra kerül-e. Néhány „kibbelő”, pénteken és szombaton vizsgázó liú megpróbálta tréfával felvidítani. Az első erőpróba — Most mar nem érdemes tanulni, — magyarázták. — Egy kis kikapcsolódásra szükség vah. — De azért, becsületesen tanultunk. Hiába mondják utána, hogy nem is olyan borzasztó, mindenki tart. tőle. — Nekem volt pótolnivalóm is, — mondta az egyik vékony fiú,- — bizony sokszor lazsáltam. Közben nyílt a szomszédos terem ajtaja, s kijött egy- egy megkönnyebbült arcú fiatal. Olykor körbeálllák, faggatták, hogy hogy volt, mi volt a tétele, mit mondót!. S közben helyeslőén, vagy tagadóan bólogattak. Fogytak a nap vizsgázói, csendesedett a terem. — Lehet, hogy nem olyan borzasztó, mint amilyennek hisszük, de ez az első nagy erőpróba. Érthető, hogy izgulunk — mondták búcsúzóul. Az eredményt ma tudják meg. Cs. A. Ezúton értesítjük kedves ügyfeleinket, hogy 1972. július 1-től vállaljuk ASCOT A 170— 171-cs könyvelőgépek karbantartását és javítását. Irodagéptcchnikai Vállalat. Miskolc III. Kistábornok u. 2. J. A moszkvai fiatalok a miskolci szovjet hősi emlékmű előtt Fotó: Sz. Gy.
