Észak-Magyarország, 1972. június (28. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-10 / 135. szám

ÉSZAK-MAGYARQRSZAG 2 o 1972. június 10.. szombat Eseményekről RÖVIDEN MAGYAR—ROMAN SZERZŐDÉS Péter János külügyminisz­ter és loan Cotot, a Román Szocialista Köztársaság buda­pesti nagykövete pénteken a Külügyminisztériumban ki­cserélte a Magyar Népköztár­saság és a Román Szocialista Köztársaság együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási .szerződés megerősítő okirata­it- Ezzel a szerződés érvény­be lépett. DK. CSANÁDI GYÖRGY PÁRIZSBAN Dr. Csanádi György közle­kedés- és postaügyi minisz­ter, aki az Egyesült Államok­ban tett látogatásáról haza­térőben két napra megszakí­totta útját Párizsban, pénte­ken délelőtt Mód Péter nagy­követünk kíséretében látoga­tást tett Jean Charmant fran­cia közlekedés- és közmunka- ügyi miniszternél, majd pe­dig Robert Galley postaügyi miniszternél, aki délben ebé­det adott a magyar vendég •’ ‘“letére. ELHUNYT ALVARADO DASSA Az Achocalia nevű bolívi­ai börtönben szívroham kö­vetkeztében, elhunyt Roberto Alvarado Dassa, a Bolíviai KP KB tagja, aki a múlt ev szeptemberétől fog­ság ban. ŰJABB HALOTTAK KAKACH1BAN A pakisztáni Karaehiban tüntető munkások es rend­őrök kozott lezajlott csütör­töki' összecsapás után lö-ra emelkedett a halálos áldoza­tok szama, miután penteken további két személy belehalt sérüléseibe. A helyzet nagyon leszült.. Több ipari körzet­ben a: rendőrségi akciók elle­ni tiltakozásul bezártak a gyárak. A karachi rendőrség a biztonság) intézkedések megerősítése céljából három újaöb rendörosztagot vezé­nyelt a városba. A szakszer­vezetek szombatra általános sztrájkot hirdettek. ÖLDÖKLÉS BURUNDIBAN A rwandai fővárosba olyan hírek érkeztek a szomszédos — polgárháború dúlta — Bu­rundiból, hogy a Micombero- kormány hadjáratot indított a többségben levő hutu törzs felnőtt férfi tagjainak és ta­nult embereinek kiirtására. Becslések szerint eddig leg­alább 100 000 ' hutu esett ál­dozatul a vérengzéseknek. Áldozatok BELFASTBAN Belfastban az IRA ideigle­nes szárnyának emberei le­lőttek egy fiatal építömun- kást, aki egy bérház tetején dolgozott. Az észak-ír főváros egyik katolikus (negyedében geppuskasorozat ölt meg egy fiatal nőt, miközben kocsijá­ban ült. FÖLDRENGÉS CHILÉBEN Sorozatos, erős földrengé­sek rázták meg Észak- és Kö- zép-Chile több tartományát. Egyelőre annyit tudni,, hogy a lakott településeken a föld- ! lökések pánikot okoztak: anyagi és • más természetű ! károkról nem érkezett hír. AMOKFUTÓ \ KOMPON A Gibraltár és Tanger kö­zött közlekedő kompon szer­dán egy marokkói férfi nyolc utast szúrkalt meg késével. Az őrült ámokfutót végül egy fedélzeti pincér- ■ nek sikerült ártalmatlanná : tennie. A sebesültek nincse- j aek életveszélyben. Kérik a csehszlovák géprablók kiadatását A csehszlovák külügymi­nisztérium bejelentése sze­rint az NSZK illetékes szer­veitől hivatalosan kérték Ján Micica csehszlovák pi­lóta gyilkosának és a gép­rablás többi elkövetőinek kiadatását. Egyidejűleg em­lékeztetett arra. hogy az NSZK mindmáig nem adta ki Karel Bolezalt és Anto­nin Lerchet, akik idén áp­rilisban ugyancsak Nyugat- Németországbá térítettek el egy utasszállító repülőgépet. Á Csehszlovák Távirati Irodát felhatalmazták annak közlésére, hogy az L—410- es típusú gépek idén immá­ron másodszor történt el­rablása szükségessé teszi az üzemeltetésük biztonságát szavatoló intézkedések meg­szigorítását és a megfelelő jogi feltételek kialakítását. A CTK azt is közli, hogy az elrabolt gép utasai között több büntetett előéletű, ille­tőleg állandó lakhellyel, vágj’ munkavisszonnyal nem rendelkező személy is volt. (íjabb lerrorbombázás Lelőttek négy Phantomot B—52-es amerikai nehéz­bombázók csütörtök déltől péntek reggel f> óráig 24 bevetésben támadták a Vi­etnami Demokratikus Köz­társaság területét. Bomba- terhükel elsősorban a íeg.y- vermentes övezetre és a de- militarizált övezettől köz­vetlenül északra levő tér­ségre szórták le — közölte a saigoni amerikai parancs­nokság szóvivője. A VDK légvédelme négy F—4 Phan­tom típusú amerikai repülő­gépet lőtt le. Ezzel — a VNA Kissing er Henry Kissinger, Nixon amerikai elnök nemzetbiz­tonsági főtanácsadója péntek, re virradóan különrepülőgé- pen Tokióba utazott- Több jelentese szerint — 3641-re emelkedett a demokratikus Vietnam légiterében meg­semmisített amerikai táma­dó gépek száma. A dél-vietnami hadszíntér különböző frontjain péntek­re virradóan is heves har­cok folytak a népi felsza­badító erők és a saigoni kormánykatonaság között. Fegyveres összecsapásokról érkeztek jelentések a Hűé egykori császárvárostól nyu­gatra levő térségből és Sai­gon közvetlen közeléből. Tokióban szakértő van kíséretében, így John Holdridge és Winston lord. aki Nixon pekingi lá­togatásakor az amerikai de­legáció tagja volt. Nemzetközi Küldetés — m kérdőjellel sztrájk Nagy jelentőségű nemzet­közi sztrájkot rendeztek pénteken Olaszországban és Anliában. A Pirelli—Dunlop cég 80 000 dolgozójának egy­napos munkabeszüntetését az óriás vállalat angliai és olaszországi üzemeinek szak- szervezeti bizottságai közö­sen készítették elő. A szak- szervezetek a vállalat fog­lalkoztatási politikája, az eddig foganatosított és a ké­szülő elbocsátások ellen til­takoztak az összehangolt ak­cióval. A sztrájk Angliában 30 000, Olaszországban 50 000 dolgozót érintett. Ez az eddigi legnagyobb sztrájk, amelyet különböző országok szakszervezetei kö­zösen, megfelelő összehan­goló és előkészítő munka után indítottak egy sok­nemzetiségű nagyvállalat el­len. A hírügynökségek legújabb jelentései szerint dr. Kurt Waldheim ENSZ-főtitkár Ciprussal kapcsolatos kül­detésének második állomásáról, Ankarából Athénba utazott. A világszervezet első embere kétségtelenül nehéz és több szempontból is kényes feladatot vállalt, amelynek eredménye bizony meglehetősen kétséges. Waldheim természetesen először magát Ciprust kereste fel, ahol megbeszélést folytatott Makariosz érsekkel és Kücsük alelnökivel, a török kisebbség vezetőjével. A szi­geten uralkodó állapotokra, bizonyos eredendő belpolitikai nehézségekre már az is éles fényt vet, hogy Makariosz elnök négy esztendős szünet után csak most, a főtitkári lá­togatás alkalmából folytatott" tárgyalásokat az alelnökkel, a török népcsoport vezetőjével. Vannak bizonyms nyugati kommentárok, amelyek első­sorban ezt hangsúlyozzák, nem véletlenül, számukra ki­fejezetten az kívánatos, hogy a nemzetközi közvélemény a szigetország jelenlegi nehézségeinek legalábbis az orosz­lánrészét az etnikai megosztottságnak tulajdonítsa. Csakhogy ez nem igaz. Makariosz lemondását nem- tö­rök, hanem görög részről szorgalmazzák, sőt igyekeznek kikényszeríteni. Olyan dilemma ez, amely ugyan belpolitikai vetületben jelentkezik, de oka külpolitikai természetű. Athén szél­sőséges fanatikusai — élükön Grivasz tábornokkal — szít­ják a Makariosz-ellenes hangulatot. Ezt külső támogatós nélkül nem merték volna megtenni. Sok mindennek, ami ma Cipruson történik, nem is Athénban, hanem a NATO- hadiszállásokon és elsősorban Washingtonban vannak az értelmi szerzői. Washington és a NATO szeretné megváltoztatni a szi­getköztársaság külpolitikájának pozitív semlegességét. At­hén — nem önzetlenül — a legfőbb szerepet vállalta eb­ben a kockázatos kalandban. Jó, hogy Waldheim megpróbál segíteni. De az okok is­meretében nem lehetünk biztosak a küldetés sikerében. Georgi Dimitrov emlékezetére Georgi Dimitrov, a bolgár és a nemzetközi munkásmoz­galom kiemelkedő egyénisé­ge születésének 90. évfordu­lója alkalmából pénteken tu­dományos emlékülést rende­zett az MSZMP KB Párttör­téneti Intézete és Politikai Főiskolája. Az ülést, amelyen Nemes Dezső, a Politikai Bi­zottság tagja, a Politikai Fő­iskola rektora, Óvári Miklós, a párt Központi Bizottságá­nak titkára és Sztoio Sztano- ev, budapesti bolgár nagykö­vet is részt vett, Vass Hen­rik, a Párttörténeti Intézet igazgatója nyitotta meg. Ez­után Dimitrov emlékezete címmel Nemes Dezső tartott előadást. Rámutatott: jövőre lesz 40 esztendeje annak, hogy a világ megismerte, a nemzetközi munkásosztály szívébe zárta Georgi Dimit- rovot, a lipcsei per hősét, akinek személyes bátorsága és szavainak igazsága kivál­totta az egész haladó embe­riség tiszteletét. Dimitrov 1933 szeptembe­rében, a lipcsei per idején egyik föl jegy zésében ezt ír­ta: „Életem tartalma kétség­telenül a proletariátus dik­tatúrájáért és a kommuniz­mus győzelméért vívott harc.” Kívánságának lénye­ge teljesült: a fasiszta hatal­mak szétzúzása, a fasiszta- ellenes egységkórmányok lét- rejövetele és ezek nyomán az átmenet a proletárforrada­lomhoz saját hazájában és egy sor országban. Felszaba­dult hazájába visszatérve, az ö vezetésével lépett Bulgá­ria a szocializmus útjára. © Országszerte forradalom A FÖ ERŐ sorozatos hadi vállalkozása közben Dózsá­nak folyamatosan gondja volt arra, hogy kapcsolatot tartson a más irányokban működő seregrészekkel. A kor útviszonyaihoz és a közlekedés ősi eszközeihez képest éppoly gyors, mint amilyen gyakori volt a fu­tárok egyáltalán nem ve­szélytelen küldésének érke­zése a kereszteshadak egyes csapatai, illetve Dózsa tábo­ra között. Tudták, hogv a kapcsolattartás életbevágóan fontos. A parasztforradalom sikereinek idején megle­pően harmonikus volt az összhang, ami szintén Dó­zsa kiváló szervező tehetsé­gét bizonyítja. Ez a központi akaratot kisugárzó vezetői erény is hozzájárult ahhoz, hogy tervszerűen terjedt el a jobbágy felkelés a Magyar Királyság egész területén, le­számítva az északi hegyvi­déket. Vármegyék sokaságát tar­tották hatalmukban a ke­resztesek. Míg Bihari, Bé­kést. Zarándok Csanádot, Aradot, Torontáli és a Te­mesközt a lohad vette bir­tokába. addig a két szélső szárny' az ország többi ré­szén terjesztette el a felke­lést. A tavaszi induláskor, a rákosi táborból kirajzó jobbágycsapatok gyorsan túl­súlyba kerültek Hont, Nóg- rád és Heves vármegyékben. Sikereiket kimélyítve vo­nultak Borsodon át Sárosig, Zemplénig, s tovább, a szél­ső keleti vármegyék felé. Amilyen ragyogó volt a jobbágyseregek diadalmene­te, olyan > nagy rettegés lett úrrá Budán. A király pánik­szerű sietséggel küldte szét megbízottait minden irány­ba, hogy a keresztesek elle­ni gyors közbelépésre sür­gesse a nemes vármegyéket. Egyúttal szigorú parancsot küld ugyanezzel, a céllal a városoknak is. Hogy megér­keztek-e mindenüvé a pa­rancsok, arra nincsen bizo­nyíték, de a Felvidék öt vá­rosában, Kassán, Bártfán, Eperjesen, Lőcsén, Kis-Sze- benben megőrizték a kirá­lyi iratot, ,s e városok le­véltárából került a tény' a krónikába. Dózsa a ceglédi kiáltvány óta országos Vezetőként vi­selkedett. A királyi ellensé­ges parancsok szétküldésé­vel párhuzamosan ő is fel­hívásokkal fordult a nép­hez, noha egyetlen szót le nem íratott a királyi tekin­tély rovására. Emlékeztette a címzetteket, hogy' köteles­ségük engedelmeskedni a pápai bullának, amelyet im­már egyedül ő . képvisel. Úgy'mond az urak cserben­hagyták az ügyet, hitetlenek módjára . inkább a keresz­tény szegényeket tekintik ellenségüknek, mint a po­gány' törököt. Sok hely’en elősegítették a forradalom terjedését a Dó­zsa táborából érkező felhí­vások, másutt viszont a ki­rályi szónak lett nagyobb foganatja. Megint csak az északi részeken. Szikszót je­lölték' ki gyülekezési hely­nek a nemesi hadak szá­mára. ,s Abaúj híres mező­városát el is özönlöttek a keresztesek leverésére ké­szülő fegyveresek. Ellenben északkeleten vál­tozatlan eréllyel terjedt a forradalmi felkelés. Olyany- nyira, hog.v Ungban, Bereg- ben, Ugocsában, Máramaros- ban a nemesek is tömege­sen csatlakoztak a felkelés­hez. Szabolcsban, Szatmár- ban úgyszintén. T.vukodon és Genesen például vala­mennyi nemes a parasztfor­radalom hívének vallotta magát. Később kemény meg­torlásban részesültek, de a forradalmi események idején tanúsított bátorságukkal megmentették az országrészt a polgárháború pusztításá­tól. Egyébként mindenütt az az elv érvényesült, amelyhez Dózsa tartotta magát, a se­regzöm hadjáratában: ésak ott szabad elpusztítani a ne­mesek birtokait, ahol íegyr- veresen ellenállnak. Mivel az északkeleti vármegyék­ben nem a harcot, hanem inkább az egyetértést vá­lasztotta a nemesség, senki­nek a haja szála sem gör­bült. A forradalmi erőszak mindössze annyiban nyilvá­nult meg, hogy' elégették a papoknál talált hivatalos iratokat. Ez is általános gya­korlat y'olt az egész 1514-es parasztháborúban. Okiratok, nemesi kiváltságlevelek rög­zítették- a jobbágyság jog- fosztottságát, érthető hát. ha a keresztesek dühe e jogi Hasonlóan az ország észak­keleti, keleti részeihez, a Du­nántúlon is vérontás nélkül terjedt a keresztesek moz­galma. A nemesek ugyan nem csatlakoztak hozzájuk, de az ellenséges magatar­tástól is óvakodtak. Lénye­gében mindkét tábor vára­kozó álláspontra helyezke­dett. Nem így' a Duna—Ti- szak-közén, ahol Mészáros Lőrinc nagy eréllyel vezet­te a kereszteshadakat déli irányba. Kezdetben össze­csapások nélkül nyomultak előre, sokan csatlakoztak hozzájuk, igaz a bizalmat­lan Kecskemétet keményen megfenyegette Lőrinc pap. Kalocsán viszont tetemes erővel gyarapodott a sereg. Lévén érseki székhely a vá­ros, eleve gyülekezőhelymek jelölték ki még akkor, ami­kor senki nem látta előre a keresztesmozgalom fordu­latát. Amikor • pedig Bakócz hercegérsek megparancsolta a gyülekezők hazatérését, egy'ütt maradtak. Az így megnövekedett se­reg biztosabb túlsúllyal özönlött« el a Duna—Tisza-, közét. Az útjukba kerülő nemesi csapatokat rendre szétverték. Bács kivételével egyetlen vár sem tudott ne­kik ellenállni. De a kímé­letről is tanúbizonyságot ad­tak. Szeged semlegességet kért. Mészáros Lőrinc beér­te a külvárosi szegényék csatlakozásával, a gazdag várostól mindössze lovakat kért. noha fölényes túlere­jével erélyesebben is föllép­hetett volna. ÜGY LÁTSZIK azonban, sietni akart délre. hogy jobbról biztosítsa Dózsa te- mesközi hadműveleteit. Gyors egymásutánban el­foglalták Coborszentmihályt, a mai Zombort, VáSáros- Váradot, a mai Újvidéket. Feldúlták Baját, majd Fu- takot. ezután átkellek a Du­nán és ők is eljutottak egész a Szerénységig, akárcsak a Dózsa főhadához tartozó egyes csapatok. Céljukat elérték: gondos­kodtak arról, hogy a Te­mesvárt ostromló fővezért ne érhesse váratlan táma­dás a Duna—Tisza-köze fe­lől. Gerencsér Miklós (Következik: Vérző pa­rasztok) bizonyítékok ellen fordult. szákiét' o-tik mm igéé meg./

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom