Észak-Magyarország, 1972. június (28. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-08 / 133. szám

■■f & VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESDLJETEKI A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGV EI BI70TTS.AG AN AR LAPJA XXVIII. évfolyam, 133. szám Ara: 8(1 fillér Csütörtök, 1972. június 8. Fock int togaita Zsivko Zsivkovot Fock Jenő. a Miniszterta­nács elnöke szerda délelőtt hivatalában fogadta Zsivko Zsivkovot, a Bolgár Népköz­társaság Minisztertanácsának elnökhelyettesét. A baráti eszmecserén jelen volt dr. Tímár Mátyás, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, Böjti János, hazánk szófiai és Sztoio Sztanoev, Bulgária magyarországi nagykövete is. A parlament; épületében megkezdődtek a magyar— bolgár gazdasági és műsza­ki-tudományos együttműkö­dési bizottság elnökeinek tárgyalásai. Dr. Timar Má­tyás és Zsivko Zsivkov mi­niszterelnök-helyettesek ta­nácskozásán részt vett Hont János, az Országos Tervhi­vatal elnökhelyettese és Beleső Belcsov. a bolgár tervbizottság elnökhelyette­se,, valamint Böjti János, hazánk szófiai és Sztoio Sztanoev. Bulgária budapes­ti nagykövete. Az elnöki találkozón átte­kintették az együttműködési bizottság 10. ,ülésszakán ho­zott határozatok végrehajtá­sának menetét, megszabták a további teendőket. Megvi­tatták az lntranszmas ma­gyar—bolgár társaság mun­kájának tapasztalatait, tár­gyaltak a közúti szállt tásssal kapcsolatos együttműködés­ről. a magyar—bolgár ide­genforgalom fejlesztéséről. Külön napirendi pontként megvizsgálták a két ország integrációs terveivel kapcso­latos kérdéseket. Súlyos harcok és terrorbombázások Vietnamban Amerikai vadászbombázók újból támadták a demokrati­kus Vietnam sűrűn lakott területeit —, jelentették a nyugati .hírügynökségek. Bombaterhüket a Hanoi fő­várostól nyugatra levő kör­zetekre szórták le. A legfrissebb vietnami ha- dijelenlésekböl kitűnik, hogy a dél-vietnami népi felszaba­dító erők a szerda hajnali órákban újabb nehéztüzérsé­gi, támadást indítottak az immáron 62 napja ostromolt" An Loc tartományi székhely katonai célpontjai ellen. Üjabb támadást indítottak a hazafiak a Saigontól mint­egy 90 kilométerrel észak­nyugatra levő Tay Ninh dél­vietnami tartományban is. A dél-vietnami rezsim mintegy 50 katonája vesztette életét, illetve sebesült meg. B—52-es amerikai repüiő- ej’ödök kedd déltől szerda reggelik 22 bevetésben tá­madták Dél-Vietnam felsza­badított területeit. Egyes nyugati hírügynök­ségi jelentések szerint a sai- goni kormánykatonák az amerikai légierő támogatásá­val kiszorították Kontómból a népi erőket. Az AFP fran­cia hírügynökség megjegyzi — B—52-es amerikai óriás­bombázók és távvezériésű ra­kétákkal felszerelt amerikai helikopterek „szünet nélkül, éjjel-nappal” bombázták az „ellenség” állásait a csaknem egy hónap óta ostromgyűrű­vel körülzárt tartományi székhely térségében. A Vietnami Demokratikus Köztársaság külügyminiszté­riuma szerdán közzétett nyi­latkozatában erélyesen el­ítélte az Egyesült. Államok légierejének a VDK ellen jú­nius 6-án intézett támadásait. A nyilatkozatból kitűnik, hogy amerikai repülőgépek ismét bombázták a főváros Hanoi és Haiphong kikötő elővárosait, több tartományé valamint Vinh Linh körzet sűrűn lakott területeit. Az amerikai agresszorok válo­gatás nélkül szórták le bom­báikat; és elektronikus táv­vezérlésű lövedékeiket a VDK falvaira, városaira, üze­meire, duzzasztógátjaira es vízierömüveire. Sok polgári személy — köztük öregek, nők és gyermekek — életét vesztette, illetve megsebe­sült, igen sok lakóház, gaz­dasági és kulturális létesít­mény megrongálódott. Bénító sztrájk Friiiiairszáilai A legnagyobb francia szakszervezeti központ, a CGT felhívására szerdán ál­talános sztrájk bénította meg az ország életét. A fran­cia dolgozók harcos szakszer­vezete egynapos munkabe­szüntetéssel ad nyomatékül régi követeléseméit: a leg­alacsonyabb munkabér új­bóli felemelésének, a nyug­díjkorhatár 60. illetve 55 ev- re való leszállításának, a nyugdíjak emelésének. A CGT felhívására már kedden este beszüntették a munkát az újságírók is, szer­dán nem jelentek meg a na­pilapok. Pontosan éjfélkor elhagyták munkahelyüket a vasutasok, és a párizsi met­ró is csak nagy fennakadá­sokkal közlekedik. Nem dal-, goztak szerdán a taxisofő­rök. a postások és a szeme­tesek sem. Az Air Fran.ee légitársaság számos járatát is kellett mondani, más já­ratok' pedig nagy késéssel indulnak. A sztrájk megbé­nította a francia ipar több nagyüzemét. Nem volt elő­adás a híres párizsi opera­házban és a Comedie Fran- caise-ben. Párizsban és mintegy 150 vidéki városban nagyszabá­sú tüntetések voltak.^Párizs­ban több mint, 150 ezren vet­tek részt a CGT által ren­dezett felvonuláson, mely 1968 óla a legnagyobb ará­nyú tömegmegmozdulás volt. Georges Séguy, a CGT fő­titkára a felvonulás Után ki­jelentette: valamennyi ipar­ág, a dolgozóknak vala­mennyi szakmai csoportja képviselve volt a felvonulók tömegében. A kormány és a munkáltatók előzőleg azt jósolgatták, hogy a CGT „cl iőg szigetelődül", most azon­ban levonhatják majd a ta­nulságot ebből, a tüntetés­ből: azonnal le. kell ülniük á tárgyalóasztalhoz, hogy megkezdőd hessenek a konk­rét megbeszélések a iegsür- ,'gösebb követelések kielégítés­'lséről Izrael új agresszióra készül? A kairói helyzetelemzések egybehangzóan arra a kö­vetkeztetésre jutnak, hogy Izrael új agressziót készít elő a palesztinai ellenállási szervezeteket befogadó arab államok ellen. Az északi fronton olyannyira feszültté vált a helyzet, hogy bár­mely pillanatban fellángol­hatnak a harcok. A feszült­ség fokozódását jelzi, hogy az izraeli légierő gépei is­mételten behatoltak. Libanon és Szíria légitekébe, s az iz­raeli páncélos alakulatok nagyszabású harcászati gya­korlatokat tartanak a liba­noni határ közvetlen közelé­ben. Mint az EAK fővárosá­ban rámutatnak: súlyosbítja a válságot az izraeli parla­ment legutóbbi határozata, amely jogot, formál arra, hogy Izrael megtorló had- . műveleteket indítson a pa­lesztin geri 1 laszervezetek, il­letve az őket támogató és befogadó arab államok el­len. Az elmúlt évek tapaszta­latai azt tanúsítják, hogy Iz­rael az ilyen és ehhez ha­sonló gerillaakciókat ürügyül használta fel a támadások igazolására, a környező arab államok megfélemlítésére. Az izraeli államférfiak nyilat­kozataiban most új elemként bukkan fel az a fenyegető­zés, hogy Izrael „szükség esetén” intézkedéseket tesz az arab polgári légiközleke­dés megbénítására. Tokaj a Tisza-hídról _ . . NVv-v. •'Vn- - 'V ' ' SltalSteÁjG Fotó: Mécs Ernő Na®y nemzeti kincsünk: ? oka j’Hegfyalja Dr. Bodnár Ferenc ebtárs nyiíolía meg a hegyaljai tudományos tanácskozást Sárospatakon Ors-zágos jelentőségű tu­dományos tanácskozás kez­dődött tegnap, . június 7-én, Sárospatakon, a városi párt­bizottság székhazának elő­adótermében. Az Agrártudo­mányi Egyesület ás a Ma­gyar Néprajzi Társaság ren­dezésében Tokaj-Hegyalja szőlő- \ és borkultúrájáról. Részt vesznek a tanácskozá­son a két tudományos egye­sület. által meghívott jeles szaktudósok, helytörténészek, a Tokaj-hegyaljai Rekonst­rukciós Bizottság tagjai, a hegyaljai szőlész és borasz szakemberek, s gazdasági ve­zetők. A tudományos ülés el­nökségében helyet foglalt dr. Bodnár Ferenc, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja, a Borsod me­gyei Pártbizottság első tit­kára. ■dr. Ladányi József, a Borsod megyei Tanács elnö­ke, dr. Bariba István, a Sá­toraljaújhely és Bujdos Já­nos. a Sárospatak városi Pártbizottság titkára. A ven­déglátó város nevében Tóth József, a Sárospatak városi Tanács elnöke köszöntötte a megjelenteket. A tudományos tanácsko­zást dr. Bodnár Ferenc nyi­totta meg. Bevezetőül el­mondta, hogy Borsod nagy­szabású ipari fejlődése alap­ján az ország közvéleménye hajlik arra. hogy egyolda­lúan iparvidéknek minősítse megyénket. Adottságaink, eredményeink alapján való­ban az elsők között vagyunk ilyen vonatkozásban, de helytelen volna, ha a nép­gazdaság másik alapvető té­nyezőjét, a mezőgazdaságot és benne a nagy történelmi múltú Hegyaljánkat is nem értékelnénk megfelelő sálé­ival. Méltatta a mostani ta-: nácskozás színhelyéül szol­gáló kel varos, Sárospatak és Sátoraljaújhely kiemelke­dő szerepét Tokaj-Hegyalja kulturális és gazdasági tör­ténetében. Megemlékezett a közelmúlt egyik megyei vo­natkozású. nevezetesebb ese­ményéről: az 1970-ben létre­hozott Tokaj-hegyaljai Re­konstrukciós Bizottságról, amely az agrártörténészek­kel Hegyalja múltjának, je­lenének és jövőjének megvi­tatását kezdeményezte. Szólt az 1971-ben, Sárospatakon megrendezett XIII. országos borversenyről és a Magyar Tudományos Akadémia ker­tészeti tudományos bizottsá­ga legutóbbi vándorgyűlésé­ről, amely a helyszínen ta­nulmányozta a történelmi borvidék helyzetét, a re­konstrukció eredményeit: és végrehajtásának feltételeit, — Nagy természeti kin­csünk, a Hegyalja múltját, történetét már sokan feldol­gozták — mondotta —. iro­dalma széles körű. Ennek el­lenére sem elégge ismert még megyénkben, s itt a borvidéken sem mindaz, amit jó és hasznos tudVii, ami elő­segíti még jobb megbecsü­lését. E rendezvény célja megvitatni a tokaj-hegyaljai szőlőművelés és borászat tör­téneti kérdéseit, de egyben jelenét és jövőjét is. Érde­mes kiemelni a kapcsolódó feladatokat, es a társadalmi vonatkozásokat, mert a pá­ratlan természeti viszonyok, a kedvező adottságok és az emberi tevékenység együtt tették világhírűvé Tokaj­Hegyalja borait. E táj tör­ténetének kutatói a döntő változási hozó XVI—XVII. század gazdaságtörténetét elemzik, amikor a szőlőmű­velés és borkezelés minősé­gi fejlődése megalapozta Hegyalja világhírét. A közelmúlt történetére térve hangsúlyozta: — Tokaj-Hegyalja re­konstrukciójában a minősé­gi fordulatot a felszabadu­lást követő, mezőgazdasági nagyüzemeket létrehozó idő­szak jelentette. Azóta a párt. és az államhatalom egyaránt azon fáradozik, hogy előse­gítse a fejlődést. Kormány­zatunk megkülönböztetett tá­mogatást nyújtott és ad ma is a rekonstrukcióhoz, kor­szerű nagyüzemi ültetvények létrehozásához. A Politikai Bizottságnak Borsod-Abaúj- Zemplén megyére vonatkozó 1965. XII. 21-i határozata előírta, hogy Tokaj-Hegyalja rekonstrukcióját a harmadik es negyedik ötéves tervben lényégében be kell fejezni. E határozat szellemében ke­rült. sor a különböző szintű intézkedések sorozatára. A kivitelezés egyik legjelentő­sebb állomása az volt, ami­kor a külföldi es a belföldi piac jelenlegi és várható ke­resletének kielégítése érdeke­ben meghatározták azt a szőlőterületet, amelynek ter­melésbe vonásával a rekonst­rukciós célkitűzések megva­lósíthatók. Hegyalján a terü­leti fejlesztést elsősorban nagyüzemeinkre alapozzuk. De különös figyelemmel kí­sérjük az egyéni szőlőterme­lők sorsának alakulását is. A megsegítésük érdekében gondjaikat, problémáikat ta­nulmányozzuk és napirenden tartjuk. Legutóbb javaslatot tettünk az országos hatás­körű szervek vezetőihez is, a kisüzemi telepítések fokozott támogatására, a kisüzemi sző­lőművelő. növényvédő gépek előállítására, olcsóbb beszer­zéséi-e és a jelenlegi adózás megváltoztatására is. A továbbiakban sajnálat­tal szólt arról, hogy az egyé­ni termelők parcelláin a szőlőtermelés csökken, ör­vendetes viszont, hogy a (Folytatás a 2. oldalon) Egyedi moy beruházások Panaszkodnak a méhészek (3. oldal) Nyár a várban (4. oldal) Hitét olts vissza a munka (5. oldal) Napi postánkból (6. oldal)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom