Észak-Magyarország, 1972. június (28. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-08 / 133. szám
ESZAK-MÁGYARORSZAG 2 1972. június 3., csütörtök Esem ény ékről RÖVIDEN ÚJ MAGYAR NAGYKÖVEI Horvath Ernő, a Magyar Népköztársaság új tokiói nagykövete szerdán átnyújtotta megbízólevelét Hirohito japán császárnak. A tokiói császári palotában lezajlott ünnepélyes aktusnál jelen volt Fukuda Takeo japán külügyminiszter is. ŰRHAJÓK ÖSSZEKAPCSOLÁSA James Fletcher, a NASA igazgatója a Moszkvában megkötött szovjet—amerikai ü "egyezmény kapcsán nyilatkozott arról az 1975-re tervezett kísérletről, amelynek során szovjet és amerikai űrhajókat kapcsolnak össze a világűrben. Az igazgató elmondta; az eddigi együttműködés során kiderült, hogy műszakilag tökéletesen megoldható a kétfajta űrhajó összekapcsolása. Ezzel az első közös kísérlettel megnyílik az út a szovjet és az. amerikai űrhajósok jövőbeni együttműködése előtt. FAJÜLDÖZŐK BRUTALITÁSA A dél-afrikai kormány egy hónapra minden egyetemi városban betiltotta a tiltakozó gyűléseket és felvonulásokat, miután ismét szétverték a fajüldöző oktatási rendszer és a rendőri brutalitás ellen tiltakozó diákok tömegét. A mozgalom folytatódik. Az ország több egyetemén a tervek szerint az épületekben tartják majd meg a tiltakozó gyűléseket, mivel az egyetemek területén nincs hatálya az igazságügyin, niszter rendeletének. BÖRTÖN FELFORGATÓ TEVÉKEN YSÉGÉRT A zágrábi kerületi bíróság ellenséges felforgató tevékenység miatt egyévi szigorított börtönre ítélte Mladen Bosnyakot, a Zágrábi Gépipari Egyetem professzorát. A bíróság az ítélet indoklásában megállapítja, hogy Bos- nyak 1967-ben kapcsolatba lépett külföldön, élp emig- ánsokkal, akik célul tűzték i az úgynevezett „független orvát állam létrehozását” és i többpártrendszerű kapita- östa társadalmi, rend beve- -etését Horvátországban”. MCGOVERN / VEZET Négy amerikai államban tartottak próba választásokat. A demokratapárti elnökjelöltségért indulók közül az eddigi részeredmények alapán McGovern szerezte meg ■> vezetést. A ÜPI jelentése szerint máris George McGovern tekinthető győztesnek New Jersey, Üj-Mexikó és ^ál-Dakota államban. A döntő fontosságú kaliforniai választáson a szavazatok Jöbb mint egyharmadának ftsszeszámiálásR után McGovern 49 százalékot. Humphrey 36 százalékot szerzett. Nyugati meeftyyelők *tt is biztosra veszik McGovern győzelmét. AMFélKAI BOJKOTT Az Egyesült Államok szerdán öt hét alatt ötödik alkalommal tagadta meg a visszatérést a párizsi Viel- nam-konferencia tárgyaló- asztalához. Az amerikai delegáció szóvivője a VDK és a DIFK keddi indítványára reagálva kijelentette: az Egyesült Államok és Dél- Vietnam küldöttsége közölte a VDK és a DIFK képviselőivel. hogy mindaddig nem tér vissza a tárgyalóasztalhoz, amíg ..a másik fél nem mutat készséeet fontos ügyek m egvi tatására’ JSaoy nemzeti kincsünk: Toka j-He&yaija (Folytatás az 1, oldalról) nagyüzemi ültetvényeinken és a korszerűsített régebbi ültetvények egyre nagyobb mennyiségben és minőségben pótolják a kiesést. Sőt nemcsak egyszerűen pótlásról beszélhetünk ma már, hanem arról, hogy a megtermelt es áruként értékesített borok nagy bőségét egyre növekvő mennyiségben a nagyüzemek — az álr lami gazdaságok, a termelő- szövetkezetek és a szakszövetkezetek — szolgáltatják. Ez annak köszönhető, hogy a helyes koncepciók alapján tevékenykedő szakemberek és dolgozók jó munkája eredményeképpen a szőlőtelepítés módszerében és a művelés módjában az utóbbi 8—-10 évben forradalmi változás következett be. Ezt a szocialista mezőgazdasági nagyüzemek létrehozása és megerősödése, a gépesítés és a kemizálás térhódítása tette lehetővé. — Nagy nemzeti kincsünkre, Tokaj-Hegyaljánkra ma nemcsak büszkék vagyunk Sikertelenül folynak a kétségbeesett mentési munkálatok a rhodesiai Nankie. bányájában, ahol — amint hírül adtuk —, sújtólégrobbanás következtében 468 bányász rekedt kedden a föld alatt és minden bizonnyal halálát lelte. Eddig mindössze három holttestet sikerült felszínre hozni és egy afrikai bányász élte túl súlyos idegi megrázkódtatással a tragédiát.- Az egyébként is reménytelen mentési" munkálatokat nehezíti, hogy a tárnák még mindig tele vannak metángázzal és állandóan fennforog egy — mondotta a továbbiakban —, hanem felelősséget is érzünk érte. És ezért köszönettel veszünk minden olyan segítséget, ami ügyünket előre viszi. A Hegyalja népgazdasági jelentőségét nem kell különösebben hangsúlyoznom. Itt most az a kérdés: folytatni tudjuk-e az ősi szőlőkultúra hagyományait, tudjuk-e tartani elsősorban ,a verhetetlen minőséggel elért világszínvonalat? Az a kérdés, hogy tudjuk-e a szőlőtermelés munkaigényességét mindenhol és folyamatos gépesítéssel, a korszerű üzem- gazdasági szervezéssel a legminimálisabbra csökkenteni. E kérdés vizsgálatának egyik fontos állomása e találkozó is. — Meggyőződésünk, hogy a múltnak és a jelennek megismerése. Tokaj-Hegyalja jövőjének felvázolása érdekes és hasznos lesz, az agrártörténet tudósainak, a néprajzkutatóknak és mindazoknak, akik figyelemmel kísérik e táj történeti kérdéseit, vagy akik e vidék újabb robbanás veszélye. A 4.35 afrikai és 33 európai bányász felesége és családtagjai egész éjszaka sírva virrasztónak az aknánál. Szerdán két ú.jabb robbanás történt a legnagyobb rhodesiai szénbánya egyik szellőzőaknájában, s a mentési munkálatokat egy időre fel kellett függeszteni. A bánya egyik szóvivője bejelentette, hogy öt ú.jabb afrikai bányászt mentettek, ki ki.sebb-nagyobb sérülésekkel és idegi megrázkódtatással, de élve. Eddig hat élve maradt és három halott bányászt hoztak felszínre. szőlészetében, borászatában tevékenykednek. Éppen ezért megkülönböztetett figyelem és jogos várakozás kíséri a tudományos tanácskozás munkáját. Ezután dr. Balassa Iván, a tudományok doktora tartolt előadást A szőlőművelés és bortermelés, változása a XVI —XVII. században a Hegyalján címmel. Dr. M. Kiss István tudományos kutató a Szőlő- monokultúra és társadalom a Hegyalján a XVI—XVII. században címmel tartott előadást. A betegsége miatt távolmaradt dr. Vincze István kandidátus előadását Északkelet-Magyarország szőlő- és borkultúrájának eszköztörténeti tanulságairól dr. Sárkány Mihály tudományos kutató olvasta fel. A tudományos tanácskozás ma délelőtt Sárospatakon folytatja munkáját. Délután Sátoraljaújhelyen tartanak emlékülést a hegyaljai származású Balásliázi János agrártudós működéséről B. .1. üokumenluinkiáliítás Dimitrov életerői Szerdán a budapesti Bolgár Kulturális Központban emlékünnepséget rendeztek Georgi Dimitrov születésének 90. évfordulója alkalmából. Ezen a napon fotó- dokumentum-kiállítás nyílt, amely előtt Sz.toio Sztanoev, a Bolgár Népköztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete mondott beszédet. Méltatta a bolgár és a nemzetközi munkásmozgalom kiemelkedő alakjának jelentőségét, s szólt arról is, milyen szálak fűzték Dimit- rovot hazánkhoz, hogyan szolgálta a magyar és a bolgár nép barátságának elmélyítését. Reménytelen a rhodesiai bányamgntés Fiel Castro lÉtiplisi után A közös közlemény a maga hivatalos modorában annyit közöl, hogy május 30. és június 6-a között hazánkban tartózkodott dr. Fidel Castro Ruz, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a Kubai Köztársaság forradalmi kormányának elnöke. A kormányfői tárgyalásokról szóló- záróokmányoknak természetesen nem az a feladatuk, hogy az élmény hitelességével idézzék föl az elmúlt napokat: a lényegre koncentrálnak. A szorosan vett lényegen kívül azonban e mostani látogatásnak számtalan olyan mozzanala-pil- lanata volt, amelyek nélkül nem az lett volna — ami volt — a magyar vezetők, a magyar nép találkozása Kuba első emberével. Aki magyarországi programja során elkísérte Fidel Castrót, az tanúsíthatja: a kubai miniszterelnök mindenhová magával vitte jegyzetfüzetét, tollát. Az érdeklődésnek. a tapasztalatok gyűjtésének szimbólumává vált ez a két apró tárgy. Fidel Castro sokat és hozzáértően kérdezett — ugyanakkor mindig kész volt válaszra is. A hivatalos látogatáson túl éppen ennek az érdeklődő-tanító politikusnak képét őrizzük majd meg magunkban. Ami a tárgyalások érdemi részét illeti. Kádár János a látogatás után úgy nyilatkozott: „Ismét bebizonyosodott, s ezt meg is erősítettük, hogy álláspontunk azonos a szocializmus építésének, a nemzetközi helyzetnek alapvető kérdéseiben”. A szocialista országok vezetői között szokásos eszmecserék gyakorlatához híven mind a két lel. részletesen — az eredményeket és a még meglévő nehézségeket elemezve — tájékoztatta egymást az országban folyó. szocialista építésről. Kubában az a szokás, hogy az egyes esztendőknek — január másodikén egy tömeggyűlésen — nevet adnak. Az ezután következő tizenkét hónapban (egyedülálló szokásként) a hivatalos okmányokban is így jelzik a keltezést. 1971 például az ano de la productividad (a termelékenység éve) volt. Az idén pedig a „kelt mint fent” helyén ez áll: „1972 ano de la emuláción socialista”, vagyis a szocialista munkaverseny éve. Ezek az újabb elnevezések (az „alfabétizáció”, vagy a „szolidaritás” esztendei után) jelzik: Kubában a gazdasági kérdések kerültek előtérbe. A kubai gazdaságfejlesztés feladatainak megoldásában a szocialista országoknak, így Magyarországnak is jelentős szerepe van és lesz. Szóba kerültek Fidel Castro budapesti tárgyalásai során a nemzetközi kérdések is. A két ország saját, történelmi tapasztalata is bizonyította azt, amit a közös közlemény így fejez ki: „Korunkat a forradalmi folyamat elmélyülése jellemzi. A -szocialista világrendszer döntő szerepet 'játszik világszerte a forradalmi erők előretörésében, az agresszív imperialista erők megfékezésében.” A kétoldalú kapcsolatokról szóló eszmecsere, a nemzetközi kérdések vizsgálata megerősítette: a tárgyalóasztal két oldalán ülő küldöttségek között teljes a nézet- azonosság. A megbeszélések végén Fidel Caslrótól mint harcostárstól és mint személyes jó baráttól is búcsúztunk. E látogatás gyümölcsei azonban a magyar—kubai kapcsolatok további alakulása során fognak beérni. Jje métát Q- tfe mm igéé meg. » V m Az adóit szó BÁRHONNAN jött a hír Dózsa táborába, csakis ugyanazt jelenthette, akár veszedelemről, akár 'sikerekről szólt: küzdeni mindhalálig. Természetesen a győzelemért. De a keresztesek arra is felkészültek az apátfalvi népítélet után, hogy bármilyen rosszra fordulna a sorsuk, harcolnak utolsó ieheletükig. Hason 1 óképpen gondol koztak a hatalmukért, életükért rettegő nemesek is. Gyorsan és elszántan készültek a leszámolásra. Északon Bornemisza János növesztette mind fenyegetőbbre a nemesek táborát. Erdélyben Szipolyai János vajda toborzott sereget oly sietséggel, hogy még az éjszakákat sem hagyta kihasználatlanul. Az Erdély területén előforduló szórványos paraszti csapatokkal egyelőre nem is igen törődött, mert okkal hitte, hogy ahol a forradalmi parasztseregek zöme van, ott az igazi veszedelem. Egyelőre azonban óriási volt Dózsa helyzeti előnye. Kellő biztonságban érezhette magát, hiszen számos síkföldi vár állt már a keresztesek rendelkezésére. Ám hátra volt még a siker betetőzése. Lipoa. Solvmos és Temesvár nélkül csak félmegoldásnak számított minden eddigi győzelem. Földrajzilag, stratégiailag roppant fontos kulcshely volt a síkföld határán a Maros utolsó szorosa, amely valóságos várkapuként őrizte Erdélyt. Aki ezt a kaput birtokolta, annak kelet felől, azaz Erdély felől nem kellett támadástól félnie, vagy megfordítva. És ez a „vagy” mindig nagy szerepet játszott a Maros utolsó szorosát őrző két egymással szembeni vár, Sólymos és Lippa életében. Ha erős vajdái voltak Erdélynek, mint például Hunyadi János, akkor az & kezükön volt a két erőd. Máskor meg a királyok befolyásának volt nagyobb sóivá. Ezúttal gyenge uralkodó ült a trónon, de unokaöccséé, Hohenzollern Györgyé volt az ikereröd. Ennek meghódítására vezette seregeit Dózsa a Maros mindkét partián. hogy elreteszelje az Erdélyből kivezető utat. Miközben vonultak a partok mentén, sorra elfoglalták a nemesi udvarházakat. Csak ott romboltak, s ott koncolták *fel a nemeseket, ahol ellenállásra találtak. Csála. Arad. Vüáffo.s bevé+ele után június elején ért Dózsa Liopára. Serege zöméve1 délnvugatra. a Maros és Temesvár között ütött tábort, hosv a jól megválasztott h elvről bármi! ven jránvba tudjon erőket küldeni. De mivel döntő fontossá "íj feladat volt á szoroserődök elfoglalása, a fővezér maga intézkedett a helyszínem Ebben az időben Lippa dicsekedhetett Arad vármegye legnagyobb és legjelentősebb városa rangjával. Hét bástyával, négy kapuval áiit a Maros jobb partján. Fellegvára rendkívül erős, híven jelentőségéhez. Pénzverde, királyi sókamra működött a városban, révje, vámja igen fontos. Kórházáról, iskoláiról szintén nevezetes. Mivel a vár védői nem számíthatdig szabad zsákmányt engedélyezett számukra a fellegvárban. Közben egy pillanatra sem vette le tekintetét a szemközti Sólymos váráról. Tudta, az jóval keményebb dió lesz — mert amennyivel kisebb Lippánál, annyival megközelíthetetlenebb a nyaktörő hegyormon. De amíg birtokba nem . veszik, addig a lippai siker sem tekinthető megnyugtatónak. Nem vesztegette hat az idejét. Közvetlenül a június hetedikéi pihenő után, nyolcadikén délben már meg is kezdték a Sólymos elleni támadást. tak felmentő sereg érkezésére, csak amolyan tessék-lás- sék módon védekeztek. Mielőtt komolyabb harcra került volna a sor, átszöktek a szemközti Sólymos várába. Ritkán mutatott jókedélyt a szigoráról híres, általában hallgatag fővezér, de Lippa városának meghódítása után bort osztott katonáinak a piactéren, június hetedikén pe- \ Prantner német származású várparancsnok gondosan felkészült a védelemre. Dózsa úgyszintén a vár bevételére. Módszeres ostromhoz látott. Hallatlan fizikai erőfeszítés árán éjszaka tüzérséget állíttatott, a szemközti hegyoromra. Kilencedikén hajnalban követséget küldött a várba. Megüzente, csak akkor tü zeltet, ha megtagadják a vár átadását. Prantner azt válaszolta, hogy semmi áron sem hajlandó megadni magát. Erre heves ágyú tüzet zúdítottak a keresztesek a várra. Lövedékeikkel számos épületet felgyújtottak, a lő- poros tornyot is megsemmisítették. Mindez nem volt elég a vár parancsnokának. Lebontatta az összes zsin- delytetőt és védekezett tovább. Hiába szeretett volna Dózsa részese lenni a solymosi diadalnak, kötelessége a Temesvár közeiében táborozó seregéhez szólította. De elköszönvén az ostromlóktól, megparancsolta nekik, tűzzel- vassal, mindenáron szerezzek meg az eiődöt. Alaposan megkeserítették a var védői az ostromlók helyzetét. A legmakacsabb támadásokat is visszaverték. Odabent azonban meghason- lott a magyar nemzetiségű katonaság a német parancsnokkal. Prantner hallani sem akart a kapitulációról, mire a katonák megállapodást kötöttek a keresztesekkel: átadják a várat, ha békén elvonulhatnak. Megnyitották hát a kapukat. Dózsa csapatai előtt. De mivel a keresztesek sokat szenvedtek ostromlás közben, lel akarták koncolni iménti ellenségeiket, önhatalmúlag mégsem mertek cselekedni, ezért futár útján értesítették Dózsát szándékukról. A FŐVEZÉR PEDIG Temesvár közeléből keményen megparancsolta: mivel az adott szó szent, kötelesek betartani. Engedjék hát: szabad útjukra a solymosi katonákat. így is történt. Gerencsér Miklós (Következik: A lót: Temesvár)