Észak-Magyarország, 1972. június (28. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-21 / 144. szám

ESZAK-MAGYARORSZAG 2 1972. június 21., szerda Esem én y ékről RÖVIDEN VENDÉGEK AZ NDK-BOL A Német Demokratikus Köztársaságból nyolctagú mezőgazdasági küldöttség ér­kezett hazánkba meg az el­múlt héten. Tanulmányútjuk során az NDK-beli mezőgazdasági szakemberek hétfőn, június 19-en megyénkbe érkeztek. Felkeresték az emődi Sza­badságharcos Tsz-t, ahol megnézték a 324 férőhelyes, korszerű, új, szakosított szarvasmarha-tenyésztő te­lepet. Tegnap, június 20-án, ked­den délelőtt Miskolcon tar­tózkodtak az NDK-beli me­zőgazdasági szakemberek. Jártak Tapolcán és Lillafü­reden is. Délután Szerencs­re és a Tokaj-Hegy alj ára utaztak. PÉNZBÜNTETÉSSEL, SÚJTJÁK Az OSZSZK Legfelsőbb Tanácsának elnöksége ren­deletet hozott az iszákosság és az alkoholizmus elleni küzdelem fokozását szolgáló intézkedésekről. Pénzbünte­téssel sújtják azokat, akik az utcán, a sportpályákon és a parkokban szeszes italt fo­gyasztanak. Az alkoholisták­tól a munkahelyen megvon­hatják a prémiumot. A SALT RATIFIKÁLÁSÁRÓL A Moszkvában parafáit SALT-egyezmény amerikai ratifikálásának előkészületei során a szenátus külügyi bi- j zottsága szakértőket hallga­tott meg. Képünkön: Rogers amerikai külügyminiszter (balról) és Gerard Smith, a SALT-tárgyalásokon részt vevő amerikai delegáció ve­zetője, a külügyi bizottság ülésén. NUKLEÁRIS FRANCIA KÍSÉRLET A nemzetközi tiltakozás ellenére kedden 0.00 órától életbelépték a Csendes­óceán déli térségeiben a francia nukleáris kísérlet­sorozat miatti korlátozások a hajó- és repülőgép-forga­lomban. Franciaország az évente végrehajtott légköri kísérleteken hidrogénbombá­jának miniatürizálását ké­szíti elő, mert ezzel akarja felszerelni Mirage—IV bom­bázógépekből, föld-föld ra­kétákból és nukleáris ten­geralattjárókból álló atom­ütőerejét. KISSINGER TÁRGYALÁSAI Dr. Henry Kissinger, Ni­xon amerikai .elnök nemzet­biztonsági főtanácsadója ked- . den délelőtt mintegy két és fél órán át tárgyalt a kínai | vezetőkkel. Megkezdődött az i érdemi tárgyalás a világpo­litikai ügyekről, így a viel-1 nami problémáról is. Ügy j tűnik — írja továbbá a Keu- j tér tudósítója —, hogy a j kedd délelőtti tanácskozáson! részt vett Csou En-laj, a Ki- j nai Népköztársaság Államta- 1 nácsanak elnöke is. LESZERELÉSI ÉRTEKEZLET Kedden megkezdődött a genfi leszerelési értekezlet idei nyári ülésszaka. A ked­di ülés a leszerelési értekez­let tanácskozásainak sorá­ban az 561. volt. Az ülés­szak napirendjén egyéb kér­dések mellett a vegyi fegy­verek és a föld alatti atom­fegyver-kísérletek problémá­ja szerepel. Fogadás az Országháziban (Folytatás az 1. oldalról) magyar himnusz. Közben 21 tüzérségi díszlövés dördült el a magas rangú vendég tiszteletére. Indira Gandhi Fock Jenő társaságában ellépett a dísz- zászióalj előtt, s köszöntötte az egységet. Fehéringes, vö- rösnyakkendős úttörők vi­rágcsokrokkal kedveskedtek a vendégeknek, akik ezután a fogadtatásukra megjelent magyar közéleti vezetőket, a diplomáciai képviseletek ve­zetőit és tagjait, továbbá a budapesti indiai kolónia tagjait üdvözölték. Az indiai kormányelnök ezutgn a fogadására össze­gyűlt dolgozókat köszöntötte. Fock Jenő társaságában el­haladt a fővárosiak hosszú sorai előtt. Magyar és indiai zászlócskák emelkedtek a magasba, a budapestiek él­tették a magyar és az indiai nép barátságát. Az ünnepélyes fogadtatás a katonai egység díszmeneté­vel fejeződött be, majd a vendégek gépkocsiba ültek, s a magyar államférfiak tár­saságában — rendőri díszmo- torosok kíséretében — szál­lásukra hajtattak. Losonczi Pál, a Népköztár­saság Elnöki Tanácsának el­nöke kedden délután az Or- szágházban fogadta Indira Gandhit, az Indiai Köztársa­Foek Jenő, a Minisztertanács elnöke a Parlamentben fogad­ta Indira Gandhi indiai miniszterelnököt. Képünk: a két kor­mányfő, valamint— jobboldalt — C. Muthamma, az Indiai Köztársaság budapesti nagykövete ság miniszterelnökét. Indira Gandhi, az Indiai Köztársaság miniszterelnöke kedden délután az Ország- házban látogatást tett Fock Jenőnél, a Minisztertanács elnökénél. Kedden délután, az Or­szágház minisztertanácsi ter­mében megkezdődtek a ma­gyar—indiai hivatalos tárgya­lások. A magyar—indiai tárgya­lások során a kormányfők tájékoztatták egymást orszá­gaik belső helyzetéről, esz­A járműprogra megvalósítása mecserét folytattak napjaink legfontosabb nemzetközi kér­déseiről, áttekintették a két ország közötti kapcsolatok alakulását és továbbfejleszté­sük lehetőségeit. A megbeszélés rendkívül szívélyes, baráti légkörben zajlott le. Fock Jenő, a Miniszterta­nács elnöke Indira Gan­dhi, az Indiai Köztársaság miniszterelnöke tiszteletére kedden este fogadást .adott, az Országházban. Részt vet­tek a fogadóson az india kormányelnök kíséretének tagjai is. A rendkívül szívélyes, ba­ráti fogadáson Fock Jenő és Indina Gandhi pohárköszön­tőt mondott. Hiszenit eves a ma tematikával szemben támasztott társadalmi köve­telmények az utóbbi egy-két évtizedben világszerte, így hazánkban is rendkívül megnőttek. Az utolsó két évtized fejlődését jól mutatja, hogy 1950 és 1970 között világviszonylatban megháromszorozódott a ma­tematikai publikációk száma. A matematika a mai kor­szerű műveltség elengedhetetlen, szerves részévé vált. Hogy ez a felismerés széles körben terjedjen, átmenjen a ma­gyar társadalom közludatába is, dicséretesen sokat tett a negyedszázaddal ezelőtt alapított Bolyai János Matematikai Társulat. A magyar matematikusok 1947. június 21-én alapították meg Szegeden, az 1894-ben alakult Eötvös Lórónd Matema­tikai és Fizikai Társulat utódaként. Tagsága főként az egye­temek, valamint az általános- és középiskolák szaktaná­raiból tevődik össze, de jelentős számban találjuk soraiban a nagyüzemek, tudományos intézetek szakembereit is. A társulatnak csaknem húsz vidéki tagozata tevékenykedik eredményesen. Tudományos szakosztálya elsősorban az egyes feladatok matematikai modelljeinek kidolgozásával foglalkozik. Az oktatási szakosztály fő feladatának a kö­zépiskolai matematika tanárok számítógépes továbbképzé­sét, valamint különböző számítástechnikai kérdések vizsgá­latát tekinti. A társulat néhány éve működő alkalmazott matematikai szakosztálya hasznos vitákat szervez a mate­matika alkalmazásának segítsésére, az ezzel kapcsolatos kérdések tisztázására. Mint ismeretes, a matematika gyakorlati alkalmazásá­nak egyik fő területe a számítástechnika; az elektronikus számítógépek széles körű alkalmazása. Bár ebben az utóbbi évek során sok minden történt, még mindig nem elég. A gyorsuló fejlődést jelzi, hogy míg a hatvanas évek elején az országban tíz számítógép volt, jelenleg 160 működik. Számítógépeink nagyobb hányadát, mintegy kétharmadát — s ezek között is fejlettebb, nagyobb kiépítettségű és kapacitású, úgynevezett harmadik generációs gépeket — az utolsó három esztendőben helyezték üzembe. Kétségtelen, hogy az egymillió lakosra jutó 16 mászítógéppel még sze­rény helyet foglalunk el a hozzánk hasonló gazdasági fej­lettségű országok sorában; a fejlődés azonban megkezdő­dött, s reális remény van rá, hogy az egyre lendülete­sebb lesz. Az ehhez szükséges szakembergárda biztosításában is nö­vekvő feladatok várnak az eddigi jó munkáját joggal ün­neplő Bolyai János Matematikai Társulatra. (Folytatás az 1. oldalról) Ezt követően a három szakbizottság jelentésének megvitatására és a korábban hozott határozatok végre­hajtásáról szóló jelentés el­fogadására került sor. Az ér­tekezlet további részében a KISZ-védnökség időszerű kérdéseiről és a védnökségi feladatokról hallhattak' tájé­koztatót a vezérigazgatói ta­nácskozás részvevői, majd megállapodtak a november­ben sorra kerülő munkaér­tekezlet programjában. Vé­gül javaslatok hangzottak el az együttműködés fejleszté­sével kapcsolatos témákban. A DIGÉP JÓ házigazdá­nak bizonyult a tegnapi ta­nácskozáson. Mind a szer­vezésből, mind a rendezés­ből kitűnt, hogy a gyár szakmai, párt-, szakszerveze­ti és KISZ-vezetösége nagy figyelemmel kíséri a kiemelt járműprogram egyiit tműkö- dési szerződéssel rájuk há­ruló feladatok teljesítését. Jó érzés volt hallani azt is, hogy a DIGÉP a kormány- program szellemében dol­gozva mindig az elsők kö­zött teljesíti kötelezettségeit. Ez a tanácskozás pedig egy­fajta garancia volt rá, hogy jó úton halad a járműprog­ram megvalósítására kötött szocialista együttműködési szerződés, a szó igaz értel­mében segíti és szolgálja a nagyszerű program megva­lósítását. Paulovits Ágoston A Dél-borsodi TESZ küldöttközoyűlése Üj elnököt választottak Négy és fél évi munkát ér­tékelni és új vezetőségei, bi­zottságokat, tisztségviselőket választani gyülekeztek össze tegnap, június 20-án reggel Miskolcra a Dél-Borsodi Termelőszövetkezetek Terü­leti Szövetsége tagszövetke- zeteinek küldöttei. A küldött- közgyűlést. a területi szövet­ség székhazának tanácster­mében tartották meg. A küldöttközgyűlést Ráski László, a sajóvámosi tsz kül­dötte nyitotta meg, s mind­végig ő elnökölt. Üdvözölte a küldötteket és a vendégeket, köztük Fejes Lászlót, a me­gyei tanács elnökhelyettesét és Szunyogh Jánost, a megyei pártbizottság gazdaságpoliti­kai osztályának helyettes ve­zetőjét, valamint a három járás — miskolci, mezőcsáti, mezőkövesdi — pártbizott­ságainak és tanácsi hivata­lainak vezető képviselőit. A küldöttközgyűlésen még az elnökség beszámolója előtt Fejes László ismertette a megyei tanács végrehajtó bi­zottságának határozatát a mezőkövesdi Búzakalász Ter­melőszövetkezettel kapcsola­tosan. E tsz vezetőségét és el­nökét — Busznyák Andrást Földünk hetedik állama Indira Gandhi, az Indiai Köztársaság miniszterelnöke Magyarországon tartózkodik. A hazánknál 34-szer na­g.yobb (3 138 944 négyzetkilo­méter terüeltű) dél-ázsiai or­szág kormányfőjének látoga­tása újabb lépést jelent az országaink közötti kapcsola­tok fejlesztésében. A fejlődő országok csoportjába tartozó India területe alapján föl­dünk hetedik/ a lakosság számát (550,4 millió) tekint­ve pedig a második állama. India 17 tagállamból. 10 területből és 1 védnökség­ből álló. pozitív semleges­ség: politikát folytató ország. 1947-ben nyerte el állami függetlenségét. A 200 éves brit gyarmati uralom követ­keztében fejletlen gazdasá­got és feudális jellegű tár­sadalmi rendet átszövő val­lási, nyelvi (hivatalosan 16 főnyelvet és 1173 nyelvet, nyelvjárást tartanak nyil­ván), nemzetiségi és kaszt­ellentéteket örökölt, ame­lyek a függetlenség elnye­rése óta. osztályellentétekkel is kiegészültek. A demog­ráfiai robbanás újabb fe­szültséget eredményezett, a lakosság széles rétegei éhez­nek. vagy alultápláltak. Ezért az élelmiszertermelés fokozásán, a „zöld forradal­mon” kívül, szükségessé vált a születésszabályozás beve­zetése is. A jelenlegi 39 ez­relékről 1980-ig 26 ezrelék­re szeretnék visszaszorítani a születések számát. (Ná­lunk a születések aránya 1971-ben nem érte el a la­kosság számának 15 ezrelé­két.) India gondjait tetézik olyan „hagyományos” problé­mák, mint a munkanélküli­ség, a szegénység, az analfa­bétizmus és az ipar stagnálá­sa. Az indiai gazdaság fej­lődését gátolta a hatvanas évek elejei rossz term .és, az 1965-ös kasmíri háború és az ország vezető pántján — a Nemzeti Kongresszus Párton belüli csoportok versengése. Az 1971. márciusi választá­sokon az Indira Gandhi mö­gé felsorakozó Nemzeti Kongresszus Párt kétharma­dos parlamenti többsége sza­baddá tette az utat a gazda­----------------------------------­r »*'*’"* J l \ «»Saramulaü*/ í •Srinaqa'-flt' R*“' v ,. y"'"r PAKISZTÁN ; ,V\ V J *\ <&•« f r D:lhi<s U UJ-DELHI f s ,/ c tfc- ® Jaisalmer , „ Pachpadra ^ Bokaro® • TÍj p BA®BJhana® ' ' Calcutta« _ «Udaipur Ahmedabad * • ®a fena9ar í?Baroda In dóra - . Sutái® O®- ----------------­5 F=/<Cg> _ *fflBMai:jal|iRaihL ,>»A O”—' Chanda® A - ^—-Rpgal-ciböl­®Poona / Y - ©• . Y^roamettA; Ear-I-----KaiKipur®4$íx»udefabad •tVishakhapatnarrc: A Só H Síin üli Kőolaj A Gyémánt A Vasérc A Mangánérc A Ölöm A Bauxit A Cirkon A Króm sági és szociális reformok megvalósítása előtt. Az álla­mosított szektor megerősítése (pl. a szénipar, a biztosító társaságok államosítása), a kiváltságosok jogainak meg­vonása,' a szovjet-indiai ba­rátsági szerződés megkötése jelezte ezt az utat. A pakisz­táni belviszály 10 millió me­nekültje. a decemberi hábo­rús események akadályozták az indiai gazdaság fejlődését. A független Bengália rövid­távú megsegítése érezteti ha­tását az ország költségvetési kiadásában is. A .’.zöld forradalom” jó eredményeket hozott Indiá­nak. (A becslések szerint a tavalyi 112 millió tonnás, re­kord termésnél kb. 4 millió tonnával több élelmiszerga­bona terem az idén). Jutából és gyapotból is jó termésre számítanak. India hazánk külkereske­delméből 0,8 százalékkal ré­szesedik, a fejlődő országok közül legjelentősebb partne­rünk. Magyarország Indiába irányuló exportja 1971-ben 246 millió devizaforintot tett ki, az onnan származó im­port pedig 258,4 milliót. A kivitelben főleg hengerelt áruk, vegyicikkek, gyógyszer- alapanyagok, vasúti teherko­csi-alkatrészek szerepeltek. A behozatal 33 százalékát fe­hérjetakarmányok, a többit fogyasztási cikkek, juta, bors, kávé, textíliák és gépek ad­ták. A két ország között a kereskedelmi kapcsolaton túl szoros műszaki-tudományos . együttműködés van kialaku- j lóban. — a szanálás után felfüg­gesztették megbízatásukból és a megyei tanács végrehaj­tó bizottsága ideiglenesen ál­lami biztost nevezett ki a mezőkövesdi Bűzakaíász Ter­melőszövetkezetbe Lázár Pé­ternek, a mezőkövesdi Kos­suth Termelőszövetkezet el­nökének személyében. Busz­nyák Andrást felfüggesztet­ték a Dél-Borsodi Termelő- szövetkezetek Területi Szö­vetsége elnöki tisztségéből is, s mint küldöttet visszahívták. E bejelentés után Krakkói Bela, a szövetség elnökhe­lyettese számolt be az elmúlt négy és lel év során végzett szövetségi munkáról, annak eredményeiről és hiányossá­gairól, ismertetve a jelenlegi problémákat és a további fel­adatokat is. A szövetség tit­kára elkészítette az 1972. évi költségvetést s azt a küldöt­tek írásban megkapták. Az elnökségi beszámoló és a költségvetés fölött vitát nyi­tottak. A vitában felszólalt Fejes László és Szunyogh Já­nos is. Ezután Molnár József, a szövetség titkára kihirdette a Dél-borsodi TESZ-hez tarto­zó tsz-ek 1971. évi gazdálko­dási versenyének eredménye­it. Első a mezőkeresztesi Aranykalász, amely 15 000 forint jutalmat és díszokle­velet kapott. Második a me- zőnyárádi Üj Élet, amely 10 000 forintot és díszokleve­let kapott, harmadik a tisza- keszi Tiszamenti, amely öl­ezer forintot és díszoklevelet kapott. Negyedik a mezőkö­vesdi Kossuth, ötödik a mis­kolci Egyetértés, hatodik a bocsi Haladás. Ezek díszokle­velet kaptak. A küldöttközgyűlés ezután megválasztotta a szövetség elnökségét, elnökét és elnök­helyettesét, valamint a szö­vetség titkárát és a külön­böző bizottságokat, illetve el­nökeit és tagjait. A Dél-bor­sodi Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének elnö­kévé Kiss Bertalant, a mező- keresztesi Aranykalász Tsz elnökét választották meg. El­nökhelyettes továbbra is Krakkói Béla, a bocsi Hala­dás Tsz elnöke. A szövetség titkára ismét Molnár József lett. (sz. j.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom