Észak-Magyarország, 1972. június (28. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-21 / 144. szám
1972. Június 21„ szerda ESZAK-MAGYARORSZÄG 3 rntn 1 LA műtrágyát is I y íu i!" &7 kézzel szór juk” A FALUBAN MOST kevés az ember, hiszen korán reggel mindenki kiment a határba, aki „hadralogható”. Kapálnak sötétedésig. Többnyire csak a vakációi élve- ző-unatkozó gyerekeik és a házkörüli munkával elfoglalt idősebbek, öregek vannak a községben. Erről beszélgetünk azzal az idősebb nénivel is, aki valamikor tsz-tagként dolgozott, most nyugdíjas és szokatlanul szidta a kapát. — Annak ellenére — mondja a néni —, hogy errefelé nem a legjobb a föld, mégis módos falu volt ez a háború előtt. Iparkodó emberek lakták a falul, jó gazdák művelték a földet, nevelték az állatokat. Olyan jó híre vojt Irotának, hogy még Kassáról is ide jöttek házhoz-íérjhez a lányok. Most meg, amikor már mindenféle gépek dolgoznak az ember helyett, meg vegyszer öli a gyomot kapa helyett, mert a közösnek van erre is ereje, nálunk mintha semmi sem változott volna. Egyben van a föld, de a kapa megmaradt és sokszor még a műtrágyát is kézzel szórjuk, ahogy régen mg a gabonái vetettük ... A helybeliek azt mondják, hogy a tsz megalakulása után kezdetben jól ment a munka, gyarapodtak az emberek, meg a közös is. De aztán később, amikor a szakácsi Búzakalász Termelőszövetkezettel egyesültek abban a reményben, hogy még jobb lesz az életük és még könnyebb a munkájuk, mégsem úgy alakult, ahogy elképzelték, tervezték. — Higgye el — mondja egy idősebb ember, akivel a falu főutcáján találkoztunk és akinek ruháját a nyakától a bokájáig kék kötény borítja —, nem a tsz-1 bői él. pénzel a falu. Ott van, amennyi van: Az a baj — folytatja a témához ülő komolysággal —, hogy nagyon a ló közé van hagyva a gyeplő. A tsz-vezetőségnek jobban oda kellene figyelni az emberek szavára. Mert ugyan megvagyunk valahogy, de lehetnénk jobban is, amihez nem kellene sok minden, csak jobban felhasználni, amink van. Eszünket, kezünket, gépeinket, álarra kellene földet, amire A régi módon .. úgy, mint más helyen. Pedig ezeknek az állatoknak nagyüzemi módon való értékesítése, illetve a háztájiban való állattenyésztés segítése egyaránt érdeke lenne a népgazdaságnak, a közösnek és a tsz-gazdáknak is. Feltétlenül figyelmet érdemel ezzel kapcsolatban annak a fiatalembernek a véleménye, akivel az autóbusz-megállónál találkozunk, aki ugyan nem a termelő- szövet kezeiben, hanem az iparban dolgozik. Ezt mondja: — Tudják, az a baj itt, hogy elsősorban nem is búzát, gabonát kellene termeszteni, hanem az állattenyésztésre kellene „ráállni”. Vegyipari tanácskozás a BVK ban A Magyar Vegyipari Egyesülés tanácsa június 21-ón, ma Kazincbarcikán, a Borsodi Vegyikombinátban tartja tanácsülését. A tanácsülésen részt vesz Gór Na.gy Sándor, nehézipari miniszterhelyettes, valamint dr. Szántó István, a Magyar Vegyipari Egyesülés elnöke, továbbá a Magyar Vegyipari Egyesülés tagvállalatainak igazgatói, köztük a BVK, az ÉMV és a TVK igazgatói is. A tanácsülés megvitatja a műtrágyák javítását célzó intézkedésről készített előterjesztést, majd a petrolkémiai program keretében rendelkezésre álló műanyagok feldolgozására való felkészülést tekinti at. Szó lesz a tagvállalatok építőipari műanyagtermékeivel kapcsolatos. soron következő feladatokról, továbbá a nitrogén-üzemek közötti kutatási és együttműködési kooperáció kialakításáról. A Magyar Vegyipari Egyesülés tanácsa a tanácsülést követően Körtvélyes István igazgató vezetésével gyárlátogatáson vesz részt Megtekintik többek között a BVK Agrokémiai Kísérleti Telepét, a gyár bemutatótermét, valamint a BVK-ról készített színes filmet is. Egy régen várt rendelet A tegnapi lapok hírül adták, hogy a belkereskedelmi miniszter rendeletben szabályozta a szeszes ital árusítását. A rendelet most egyértelműen felsorolja azokat az árusító helyeket, ahol szeszes italt forgalomba lehet hozni. Első olvasásra úgy tűnik, hogy szinte semmi sem változik, hiszen eddig is általában ezekben az üzletekben kereste a vásárló a szeszes italt. Ha azonban jobban belegondolunk, eszünkbe juthat, hogy bizony, akadt a megyében nem is egy tejbolt, ahol fel iehetett hajtani egy-egy léldecit. Lehetett, szeszes italt kapni olykoi zöldséges boltban, sőt, húsüzletben is. Végre egyértelművé vált, hogy ez helytelen. Évek óta folyik nemcsak az alkoholellenes bizottságok, hanem a vállalati vezetők küzdelme is a kereskedelmi szervekkel; ne adjanak lehetőséget a műszak előtti és műszak alatti italozásra. A hosszas hadakozás eredménnyel járt. Most a rendelet kimondja, hogy a gyarak, az építkezések, a bányák büféiben munkaidő alatt semmiféle szeszes ital nem 'árusítható. A hivatalok, intézmények büféi sem kivételek. Munkaidő alatt itt is, a sportpályákon is csak palackozott ital hozható forgalomba. Senki sem tudta — vagy akarta — megakadályozni eddig, hogy a gyárak, bányák bejáratánál lévő italboltok, falatozók, büfék ne nyissanak ki korán, még műszakkezdés előtt. A rendelet most mar megtiltja, hogy az említett boltok szeszes italt szolgáljanak ki a szomszédos üzemek munkakezdési ideje előtt. Szabályozták a közlekedési eszközök, pályaudvarok ital- árusitási rendjét is. Valamit talán javít, ez a helyzeten, ha nem is tűi sokat. A hét vegén hazautazok mar eddig is palackozott üvegekkel szerelték fel magukat az útra. s a vonat büféiben ezeket továbbra is kicserélhetik, ha kiürül. A rendelet, amely ha tág korlátok között is, mégis tesz lényeges megszorításokat az italárusításban, örömmel fogadjuk. Nagy szükség van rá. Kereskedelmünk túlkapásaira utal ugyanis az a tény is, hogy a rendeletnek ki kellett térnie olyan, látszólag apróságra, mint az üzletek eladóterében helyet foglaló szeszes italok mennyisége. Nehéz ugyanis ugv alkoholellenes propagandát, kifejteni, ha az emberek minden kirakatban itallal találják szemben magukat. A háztáji állattenyésztésből pénzel a falu Tudom, ehhez pénz is kell, de nem ennek hiánya a leglatainkat. használni való... És Emberfia értsen ebből, amit akar. Mindenesetre érdemes ezeknek a gondolatoknak a végére járni. Mert ha mindez így van, vagy így is van, akkor valóban, miből él, miből pénzel ez a falu. A tények, az adatok arra mutatnak, hogy mivel a tsz-tagök nem találják úgy meg számításukat a közösben, ahogy szeretnék, a háztájira fordítanak nagyobb figyelmet, erőt. időt. itt is elsősorban az állattenyésztésre. Jól jövedelmez a növen- dékmarha-nevelés, és a háztájiban levő kilencven tehén teje is viszonylag sok pénzt hoz a lakosságnak. Ezenkívül sok malacot visznek a vásárokra is. Es ezt is szóvá tették, jogosan. Mármint, hogy a termelő- szövetkezet itt nem törődik a háztáji állattenyésztéssel nagyobb probléma. Azt hi- j szem, egy kicsit elkényel- : mesedtek a vezetők, Íriszen nagyjából megy minden, különösebb baj nincs. De nem ártana valamivel több kez- demesnyezés es talán egy csipetnyi kockázat sem ... TÁVOL ÁLL TŐLÜNK, hogy beleszóljunk a közös gazdaság ügyedbe, de úgy érezzük, hogy ezek a vélemények, megjegyzések figyelmet érdemelnek. Csak azáltal, hogy egybeszántják a határt, nem lesz a közös gazdaság nagyüzem. A nagyüzemi gazdálkodás lényegéből adódó előnyöket, lehetőségeket nem iehet a régi módon kiaknázni. Szöveg: Oravee János Kép: Mécs Ernő (Folytatjuk) Villamosenergia-ipari találkozó Kazincbarcikán Mint mái’ hírt adtunk róla, a mintegy 38 ezer dolgozót foglalkoztató villamos- energia-ipar huszonkettedszer rendezi meg a már hagyományossá vált országos találkozóját. 1951-ben néhány lelkes természetjáró versenyével indult útjára az a gondolat, hogy a villamos- energia-iparban dolgozók rendszeresen találkozzanak. Általában történelmi hagyományokkal rendelkező városokban és környékén jöttek össze eddig. Az idén sorra kerülő 22. találkozó megrendezésére a Borsodi Hőerőmű Vállalat vállalkozott. Első alkalommal jönnek össze szocialista városban, Kazincbarcikán. A rendezvénysorozatot június 30-án este 17.30 órakor a villamosenergia-ipari dolgozók zenés, ünnepi fél- vonulása nyitja meg. Beszédet Méhes Lajos, a Vas-, Fém- és Villamosenergia- ipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára mond. A Srmuska megnyitó ünnepséget Kazincbarcikán, a tanácsház előtti főtéren tartják meg. A találkozó második napja tulajdonképpen munkanap. Az iparág több mint háromszáz lelkes természet- járója indul túrára a Bükk- be. Csaknem kétszáz ember verseng ezen a napon Kazincbarcikán is. A kérdés: ki tud többet Kazincbarci- - káról? A versenyekkel egy- időben, tehát július 1-én 9 órakor a művelődési központban szakmai ankétot tartanak. Megvitatják a légszennyeződésnek a szabadtéri villamosberendezésekre gyakorolt, káros hatását és az ellene való védekezés módszereit. Második témaként a Borsodi Hőerőmű Vállalat szakembered számolnak be az erömüves technológiában újdonságnak számító, - náluk kikísérlete- zett módszerről: a csőkamrás adagolóberendezés alkalmazásáról. A szakmai anké- ton ismeretterjesztő filmeket is bemutatnak. A művelődési központban július 1-én, délután 3 órakor a városi kultúrcsoport ad ajándék- műsort. Este fél 8-kor a KVSE sporttelepen levő szabadtéri színpadon értékelik a természetjáró- és város- ismertető versenyek eredményét és kiosztják a díjakat. Végezetül dr. Vékony Ernő, az MSZMP Kazincbarcikai városi Bizottságának első ritkára vesz búcsút a 22. villa- mosenergía-ipari találkozó több mint ezer főnyi részvevőjétől. A találkozó harmadik napján kirándulást szerveznek Aggteleikre és a Bükfc- be. brigádnaplót is. Benne minden oldalon egy-egy kertészeti növény rajza, de olyan tökéletesen pontosak és szépek, amilyeneket még a tankönyvekben se lehet találni. — Ki rajzolja ezeket? — Mi — válaszolta Irmus- ka. — Sokan tudnak közülünk rajzolni. — Nem nehéz a rajzolás? — Kertészeti növényeket rajzolni? — kérdezte csodálkozva. — Annyira ismerjük mi ezeket, hogy álmunkban is le tudnánk rajzolni . bármelyiket. Es a napló mottója Clara Zetkin egyik igazan megszív- . lelendő mondata: „Nem az > üres beszéd, hanem csak az élet és a tett az, ami neme- 1 sit.” V agyis a munka — tette hozzá Imiuska. — Mi > tudunk beszélni, néha . sokat is, hiszen asszonyok i vagyunk. De úgy vélem, s ta- . Ián nem tűnik dicsekvésnek, . ha kimondom: munkánk mindennél többet beszél, s többet mond el rólunk, egy- t szerű asszonyokról... a Szendrei József ben. s az asszonyok rákapcsoltak. Az 1989-ban végzett munkáért, termelési eredményekért és a tanulásért végre elnyerték a szocialista címet. — No, Irmuska, ezt többé nem adjuk ki a kezünkből — mondták az asszonyok s lányok is, mert akkor már volt néhány lánytagja a brigádnak. A következő évben, 1970- , ben a mostoha időjárás ellenére rádupláztak a munkára és az eredményekre. Jogos volt a szocialista cím. E ; 1971-ben a putnoki tsz Mar tos Flóra szocialista brigádj ; 300 százalékra teljesítette év ; tervét, eleget tett a szocia lista brigádmozgalmi versen minden feltételének, és égé szén természetesen harmad 1 szór is elnyerte a kitüntet ' címet. Irmuska meg, a bri 1 gád vezetője megkapta ' Munkaérdemrend arany fo ‘ kozatát... Irmuska 1068 óta párttag • tagja a pártvezetőségnek é: ’ a tsz vezetőségének is. Bri ” gádja jelenleg 45 hektámy . területen kertészkedik. Pap- rikát, paradicsomot, bürge • nyát — újburgonyának — I hagymát, petrezselymet é t más kertészeti növényeke- termesztenek. Megmutatták vetkezetet alkotó négy község tsz-ei.) Lörinczné a kertészetbe került. Körülnézett, ismerkedett. S alig néhány nap múlva előállt javaslatával: asszonyok, alakítsunk brigádot. Meg is magyarázta, miért. •— Jobb lesz úgy dolgozni. Segítünk egymásnak mindenben, ha kell, még az otthoni munkákban is. Egyetértettek vele és 14 asszony megalakította á Martos Flóra kertészeti brigádot Azonnal „nagy fába vágták a fejszét”. Kimondták, hogy a szocialista címért kivannak versenyezni. Az első évben nem sikerült elnyerni a címet, de elismerő oklevelei kaptak. A második évber szintén — és hozzá 2000 forint jutalmat. A harmadik évben megint jutalom: por- szívógép és centrifugázó gép 1969. január 1-vel egyesül tek a négy község — Hét Serényfalva, Putnok, Dubi csány — termelőszövetkezetei. Még nagyobb lett a kertészet, egyben még szervezet tebb a munka, a gazdálko dák. A kereset is sokat ja ■ vult. A Martos Flóra brigái • kibővült húsz tagúra. Vol ■ már tapasztalat a verseny lítás oka: Lőrincz Józsefné elvtársnőt a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány a szocialista munkaversenyben és a szocialista brigádmozgalomban végzett fáradhatatlan munkájáért, nagyszerű eredményeiért a Munkaérdemrend arany fokozatával tüntette ki.. . Most 42 éves. Férje az ózdi. Kohászati Üzemekben darus. Fiatal kora óla munkásember. Fia, aki 21 éves, a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem hallgatója. Mérnök lesz Talán erre a legbüszkébb Lőrincz Józsefné. Nem is tagadja. — Ez volt a mi munkáséletünk első, s talán mindörökre legnagyobb kitüntetése — mondta. — Amikor a fiunk született, álmodni se mertük, hogy mérnök lesz • belőle. 1 1964. áprilisáig Serényfal' va községben csak annyit tudtak Lőrincz Józsefnéról, hogy értelmes, jó beszédű asz- ■ szony. Akkor, 1964. április á 2-án lépett be a serényfalvi i Új Barázda Termelőszövetke- zetbe. (Akkor még külön-kü- lön gazdálkodtak a mai Pul- noki Egyetértés TermelőszöA nap, a szél, a levegő egészséges, szép barna színe fénylik az arcán. Hangja erőteljes, élesen hangos. Igaz, a többi asszony se adja alább. Kiáltanak neki: — Irmuska! Mindenki így szólítja, aki ismeri. Márpedig a termelőszövetkezetben, s a hozzá tartozó négy községben — Hét, Serényfalva, Putnok, Dubicsány — szinte mindenki ismeri. A vezetőségi üléseken, közgyűléseken és part- taggyűléseken, a hivatalos beszédekben és beszámolókban is csak Irmuska néven emlegetik. Ritkán mondják, hogy Lőrincz Józsefné. Nemrég azonban méltóságteljesen, magas hivatalban hangzott el ez a név. Asszony nevén és teljes rangjával szólították. Mert nagy rangja van Olvan szocialista brigád vezetője, amely egymás utái: háromszor nyerte el ezt a kitüntető, hazánkban igazár magas rangot jelentő címet — Lőrincz Józsefné elv. . társnő, a putnoki Egyetértői Termelőszövetkezet tagja. i Martos Flóra szocialista bri gád vezetője! — Így szólí lőttük. S következett a szó
