Észak-Magyarország, 1972. június (28. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-16 / 140. szám

A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MFGYFI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXVIII. évfolyam, 140. szám Ara: 80 fillér Péntek, 1972. június 16. Közlemény az MSZMP Központi Bizoftsá r5;;: i'-: üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1972. június 14—15-én Kádár .lános elvtárs elnökletével kibőví­tett ülést tartott. A Központi Bizottság — megvitatta és jóváhagyta Komócsin Zoltán elvtársnak, a Központi Bizottság titkárának tájékoztatóját, időszerű nem­zetközi kérdésekről; — megvitatta és elfogadta Aezcl György elvtársnak, a Központi Bizottság titkárának előterjesztése alapján az álla­mi oktatás helyzetéről és fejlesztésének feladatairól szóló je­lentést. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke, a Központi Bizott­ság osztályvezetői, a megyei pártbizottságok első titkárai, a Budapesti Pártbizottság titkárai, valamint a Szakszerveze­tek Országos Tanácsának titkárai, a Minisztertanács tagjai, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, a Fővá­rosi Tanács elnöke, és a központi sajtó vezetői. A második napirendi pont megtárgyalásán részt vett a Ma­gyar Tudományos Akadémia elnöke és a Kommunista ifjú­sági Szövetség Központi Bizottságának illetékes titkára is. L figyelemmel kísérte és támo­A Központi Bizottság át­tekintette a nemzetközi hely­zetet, pártunk és Kormá­nyunk külpolitikai tevékeny­ségének időszerű kérdéséit, jóváhagyta a Központi Bi­zottság legutóbbi ülése óta tett, lépéseket és megállapí­tó lla: A Szovjetunió, a szocialis­ta országok egyeztetett, kö­vetkezetes külpolitikája es egységes fellépése a nemzet­közi helyzetben tapasztalha­tó bizonyos enyhülés döntő a számítógépről Hogyan segíti a számító­gép a vállalati vezetők mun­káját? Milyen feltételek ki­alakításának kell megelőz­nie a számítógép „fogadását”, ha azt akarják, hogy az ne csupán „költséges játékszer”, hanem valóban a hatékony gazdálkodás elösegítője le­gyen? Ilyen és hasonló témákról vitatkoztak az or­szág különféle vállalatait képviselő szakemberek teg­nap, június 15-én, csütörtö­kön a Borsodi Vezető és Szervező Továbbképző Isko­la, sorrendben immár 63. ke- reka sz tál - k on l'eren c i á j á n. A vita vezetésére, illetve az előadásokra a téma kiváló ismerői — ér. Susánszky Já­nos, egyetemi tanszékvezető docens. Faragó Sándor, a Számítástechnikai Oktató Központ igazgatója, dr. Kindler József egyetemi ad­junktus, Philip Miklós, a MTESZ főtitkárhelyettese, Kovács Zoltán, az LKM fő­osztályvezetője és Szintay István tudományos kutató — vállalkoztak. A kerékasztal-konferencia résztvevői az üzem- és mun­kaszervezéssel kapcsolatos párt-, illetve kormányhatá­rozatok szellemében vizsgál­ták meg a számítógépek al­kalmazási lehetőségeit. Az előadásokon nagy hangsúlyt kapott az a tény. hogy a számítógép vezetési eszköz. tehát nem gondolkodik a ve­zető helyett, csak a vezető kérdéseire válaszol, és ha rosszul kérdeznek tőle. ter­mészetesen a válasz is csak rossz lehet. A számítógépek fogadása- ra a vállalatokat szervezeti- leg is elő kell készíteni. ! egész szervezetüket éretté kell tenni erre. tényezője. Az enyhülés folya­matának tartóssá tételét, el­mélyítését, az eredményes nemzetközi tárgyalásokat szolgáló törekvések mind erő­teljesebbé válnak. A nemzet­közi biztonság megteremtésé­re irányuló erőfeszítések ma már egyre inkább cselekvő támogatásra találnak a né­pek. a haladó erők, valamint a tőkés országok azon politi­kusai részéről, akik készek elismerni a világ realitásait. A Központi Bizottság nagy ra értékeli és tá­mogatja a Szovjetunió Kom­munista Pártja XXIV, kong­resszusán meghirdetett béke- program eredményes megva­lósítását. Kifejezi azt a meg­győződését, hogy a vitás nemzetközi kérdések megold­hatók tárgyalások útján, ha az imperialista hatalmak is a béke érdekeit részesítik i előnyben a nemzetközi fe­Piros nyakkendők viríta­nak a történelmi hangulatú sárospataki utcákon, és a sok évszázados Rákóczi-var ódon falai között. Három napon át — június 15-től 17-ig — itt tanácskoznak az ország legjobb úttörő őrsvezetői. A pataki találkozó a negyedik az országos találkozók sorá­ban. Az előző színhelyekre — Egerre. Szegedre. Sümeg­re — emlékeztető tablók fo­gadják az ország minden részéből érkezett pajtásokat a Petőfi Általános Iskoia aulájában, jelképezve, hogy ezek a nyáreleji találkozók összefüggnek, folytatják a négy éve megkezdett ta­nácskozást az úttörő őrsi élet tartalmi gazdagításának, szélesítésének útjairól, lehe­tőségeiről. Ezt hangsúlyozta a vendé­geket köszöntő beszédében Gonda Sándor, a Sárospata­ki városi Tanács Művelődés- ügyi Osztályának vezetőhe­lyettese. Ezt a vezérgondola­tot foglalták találó rigmus­ba az ifjú ötletmesterek: „Eger. Szeged, Sümeg. Patak az őrsöknek ötletet ad.” A pataki találkozó első eseménye az őrsi alapítóle­velek kiállításának a meg­nyitója volt. Az itteni taiál­szültséget és a háborús ve­szélyt növelő lépésekkel szemben. A moszkvai szovjet—ame­rikai tárgyalások a különbö­ző társadalmi rendszerű or­szágok békés egymás mellett éléséről vallott lenini taní­tások gyakorlati alkalmazá­sát példázzák. A megkötött egyezmények és az aláírt ok­mányok azt bizonyítják, hogy a tárgyalásos poliliké — az alapvető érdekek és nézetkülönbségek ellenére — alkalmas eszköz a feszültség csökkentésére. A Szovjetunió állhatatos elvi magatartásának köszön­hető. hogy sikerült megálla­podni olyan bonyolult kérdé_ sekben, mint a rakétaelhá­rító rendszerek és a hadásza­ti támadó fegyverek gyártá­sának korlátozása, elősegítve ezzel a fegyverkezési hajsza megfékezését. A kereskedel­mi-gazdasági kapcsolatokról, a tudományos és műszaki együttműködésről és más fontos kérdésről folytatott tárgyalásokkal, a megkötött kétoldalú megállapodásokkal, az ellentétes társadalmi rend­szerű országok együttműkö­désének új lehetőségeit tár­ták fel az egyenjogúság és á kölcsönös előnyök alapján. Pártunk és népünk üdvözli a Szovjetunió — ez alkalom­mal is hangsúlyozott. — ha­tározott állásfoglalását az ’esült Államok délkelet­ázsiai agressziójával szemben. Teljesen egyetért azzal is, hogy Vietnam, Káosz és Kambodzsa népei igaz ügyé­nek támogatása semmilyen vonatkozásban nem lehet al­ku tárgya. A magyar kommunisták, hazánk dolgozó népe nagy kozó középpontjában ugyanis az őrsi élet „alkotmánya”, az alapítólevél került. Az alapítólevél azt foglalja írás­ba, hogyan dolgozzanak az őrsök terveik megvalósításá­ért. Az alapító levelekben szépen megnyilatkozik az út­törő őrsök sajátos arculata, érdeklődési köre. Az országos úttörő őrsve­zetői találkozó ünnepélyes megnyitójára este a sárospa­taki Rákócziivá!’ udvarán került sor. A pajtásokat és a velük érkezett úttörővezetői két a vendéglátó város ne­vében Lábas József, a Sá­rospataki városi Tanács el­nökhelyettese köszöntötte. A sümegiek — a tavalyi talál­kozó rendezői — átadták az őrsvezetői találkozók zászla­ját a sárospataki úttörők képviselőinek. A IV. országos őrsvezetői találkozót Rakó József, a Magyar Úttörők Szövetsége Országos Elnökségének tag­ja nyitotta meg. Részt vett a megnyitó ünnepségen Vas­kó Mihály, a megyei párt- bizottság titkára és Dudla József, a megyei KISZ-bi- zottság első titkára is. Ma. június 16-án a talál­kozó részvevői négy csoport­gaija a Szovjetunió Kommu­nista Pártja Központi Bizott­sága és a szovjet kormány képviselőinek a szovjet— amerikai csúcstalálkozón ta­núsított következetes osztály- állásponttól áthatott maga­tartásuk Ez alkalommal is kifejezésre jutott az a mély felelősségérzet, amellyel az BZKP es a szovjet kormány harcol a világ békéjéért, az emberiség biztonságáért. A tárgyalásokon elért eredmé­nyek jól szolgálják az egész szocialista közösség ügyét; jelentősen javítják a nemzet­közi kommunista mozgalom, az összes impeiialistaellenes erők küzdelmének feltételeit. A Központi Bizottság meg. gyozödéssel vallja: az eny­hülés biztató folyamata es az a tény, hogy a kapitalista or­szágok mindjobban kénytele­nek számolni a realitásokkal, nem homálvosíthatja el, hogy’ az imperializmus természete, alapvető törekvései nem vál­toztak. Napjainkban a nem­zetközi imperializmus törté­nelmi lehetőségei csökkentek. A szocializmus, a haladás és a béke erői bonyolult és nehez körülmények között harcol­nak. A nemzetközi életben továbbra is együtt van jelen a feszültség enyhülésének és az imperializmus agresszív törekvéseinek egymással el­lentétes irányzata. A két irányzat, küzdelme a nemzet­közi osztályharc logikája, tör­vényei szerint fejlődik. Pártunk, és népünk tuda­tában van annak, hogy a világbéke megőrzésének a jövőben is legfőbb záloga a Szovjetunió, a szocialista kö­zösség, a haladás erőinek (Folytatás a 2. oldalon) ban. négy történelmi színhe­lyen tanácskoznak arról, hogy az ország minden részéből beküldött alapítólevelek öt­leteinek felhasználásával mi­lyen legyen a pataki alapító- levél. amelyet az ország va­lamennyi őrsének ajánlanak. A négy történelmi színhely közül kettő a sárospataki Rákóczi-várban, a harmadik Széphalmon, a Kazinczy- mauzóleumnál található, a negyedik Sátoraljaújhelyen a7, a terem, amelyben elkez­dődött Kossuth Bajos pálya­futása. Délután kezdődik a pártá­id vár lovagtermében az őrsvezetők országos összejö­vetele. Ezen Hegyi Imre, a Hazafias Népfront megyei titkára, országgyűlési képvi­selő tölti be a tiszteletbeli elnök tisztét. Megemlékeznek a részvevők a Rákóczi-sza- badsáah arcnak arról az or­szággyűléséről. amelyet eb­ben a teremben rendeztek. Ezután állítják össze a pata­ki alapítólevél mintáját, in­nét indítják útnak azokat az őrsi zászlókat, amelyek az új úttörő évben őrstől őrsig vándorolva jutnak el Kiskő­rösre. Petőfi Sándor szülő­földjére. B. J. Úttörő őrsvezetők találkozója Sárospatakon Kohóépítők Az elmúlt hónap második felében állították le átépítés miatt a diósgyőri II. sz. nagyolvasztót. Azóta a hőség ellenére is jól halad a munka — mint arról képriportunkban beszámo­lunk. A képről az első pillanatban nagy stadion jut eszünkbe. A szokatlan felvétel a részben szétbontott nagyolvasztómű belsejét mutatja. Az átépítés alatt az I-cs kohónál zavartalan a termelés Ég felé törő vasszerkezetek között és fölött olykor a légtor- iiaszókat is megszégyenítő ügyességgel dolgoznak a szerelők Fotó: Sz. Gy.

Next

/
Oldalképek
Tartalom