Észak-Magyarország, 1972. június (28. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-16 / 140. szám

c^Zák-ívíáGYAkÖRSZAG 2

1972. június 16., péntek

Közlemény az MSZMP KB üléséről

(Folytatás az 1. oldalról)

szüntelen növekedése, valamennyi imperialista-el lenes erő akcióegysége. A magunk részéről mindent megteszünk az egység erősítéséért.

2 A Központi Bizottság ■ üdvözli a szovjet—nyugatnémet, valamint a lengyel—nyugatnémet szerződés ratifikálását, a Nyugat-Ber- linről szóló négyoldalú megállapodás zárójegyzőkönyvének aláírását, valamint a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság közötti általános közlekedési megállapodás megkötését.

Az egyezmények életbe lépése segíti az európai biztonság megszilárdítását. Elhárultak azok az akadályok, amelyet egyes nyugati kormányok az összeurópai biztonsági értekezlet egybehí- vása és megtartása elé gör-, dítettek. örvendetes tény, hogy jelenleg valamennyi érdekelt kormány egyetért az értekezlet előkészítését szolgáló sokoldalú tanácskozás mielőbbi megkezdésével.

Az Európában most kibontakozó új szakaszban elengedhetetlen áz életbe léptetett történelmi fontosságú szerződések és egyezmények következetes érvényre juttatása. A további előrehaladás megköveteli, hogy a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság államközi kapcsolatai a nemzetközi jog, a teljes egyenlőség alapján rendeződjenek. Szükséges, hogy a két német államot egyidejűleg felvegyék az Egyesült Nemzetek Szervezetébe.

A Magyar Népköztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság kapcsolatait külpolitikánk alapelveinek megfelelően, hazánk nemzeti érdekeit szolgálva, szövetségeseinkkel összhangban, a békés egymás mellett élés politikája alapján kívánjuk rendezni és fejleszteni.

Áz európai enyhülés irányzatának erősítéséért folytatott harcunkban figyelembe vesszük, hogy a béke ellenségei nem teszik ie a fegyvert. Szívósan akadályozni próbálják a megkötött egyezmények tartalmának és szellemének megvalósulását, a • problémák megoldását szorgalmazó tárgyalásos politika térnyerését. Ezt a ratifikálással szemben folytatott kampányuk legutóbb is megmutatta. A reakciós erőket segíti a Német Demokratikus Köztársaság felvételének megakadályozása a Nemzetközi Egészségügyi Szervezetbe és egyenjogú részvételének meghiúsítása a stockholmi nemzetközi környezetvédelmi értekezleten.

A Központi Bizottság határozottan elítéli az enyhülés ellenzőinek tevékenységét.. Reményét és meggyőződését feiezi ki. hogy kontinensünkön fokozatosan ki- énül a biztonság és a széles körű együttműködés rendszere. Ebhez már eddig 's értékes hozzájárulást nyújtott az európai közvélemény és képviselőinek brüsszeli közgyűlése. Kívánatos, hoffv Európa haladó társadalmi erői a jövőben’még határozottabban tevéken vked jenek a földrész sorsának alakításában.

3

Délkelet-Ázsiában az ■ Egyesült Államok,

,, Vietnam izálásí” politikájának teljes bukástól való félelmében,' a Vietnami Demokratikus Köztársaság kikötőinek elaknásitásával. városainak. falvainak, ipari és mezőgazdasági létesítményeinek rendszeres bombázásával az agresszió kiterjesztéséhez folyamodott. Barbár eszközökkel, tömeges megtorlásokkal akarja térdre- kényszeríteni a vietnami népet..E kísérletei azonban — ugyanúgy mint az eddigiek — sorra megtörnek a hazafias erők határozott ellenállásán. sikeres akcióin.

Ebben a helyzetben még inkább szükség van a szocialista országok fokozott mértékű és összehangolt erőfeszítéseire. A hősiesen harcoló vietnami nép, Indokína népei továbbra is támaszkodhatnak a Szovjetunió és a többi szocialista ország politikai, anyagi és katonai segítségére. Vietnami testvéreink a jövőben is számíthatnak a Magyar Népköz- társaság támogatására.

A Központi Bizottság ismételten hangsúlyozza: pártunk és népünk teljes mértékben egyetért a Dél-vietnami Ideiglenes Forradalmi Kormány hétpontos javaslatával, és az. 1972. február 2-i kiegészítő nyilatkozattal: az Egyesült Államoknak feltételek nélkül és azonnal be kell szüntetnie értelmetlen agressziós cselekményeit, meg kell határoznia saját hadserege és a csatlós alakulatok kivonásának pontos idejét, a térségben fel kell számolnia minden támaszpontot, és meg kell szüntetnie a saigoni rezsim katonai támogatását. Követeljük, hogy az Egyesült Államok kormánya haladéktalanul folytassa a párizsi tárgyalásokat: tartsa tiszteletben a dél-vietnami nép önrendelkezési jogát a szuverenitás és a belügyekbe való be nem avatkozás elve alapján.

M A Közel-Keleten a ha- ladó rendszerű arab államok küzdenek az. ENSZ Biztonsági Tanácsa által is elismert igazságos követelések teljesítéséért. Egyidejűleg erősítik gazdaságukat, védelmi képességüket, eredményesen munkálkodnak társadalmi fejlődésük időszerű feladatainak megoldásán. Fontos intézkedéseket tesznek országaik progresszív erőinek összefogására és mozgósítására, a demokratikus jogok és vívmányok bővítésére. Helyzetük megszilárdulása lehetővé teszi, hogy felszámolják az imperialista hatalmak gazdasági befolyását, és érvényesítsék a természeti erőforrások, s bennük az olajkincsek feletti teljes nemzeti szuverenitást. Ilyen irányban tett újabb lépéseik, közöttük a külföldi tőke-érdekeltségek államosítása, jogosak és törvényesek; közvetve szolgálják az egész arab nemzeti felszabadító mozgalom érdekeit is.

A haladó arab országok . belső társadalmi, nemzeti törekvéseik és külpolitikai céljaik valóra váltását egységük és összefogásuk erősítésével, az imperialista hatalmak beavatkozásának elhárításával, a Szovjetunióval, a szocialista közösség országaival megvalósított szoros baráti együttműködéssel érhetik el.

A Magyar Népköztársaság továbbra is következetesen támogatja az arab népek harcát az izraeli agresszió következményeinek felszámolásáért, a palesztinai nép törvényes jogainak érvényesítéséért, a közel-keleti helyzet politikai rendezéséért.

5 A Központi Bizottság " megállapítja: a nem- ' zetközi politikai események egyre jobban bizonyítják a Szovjetunió és a szocialista országok — közöttük hazánk — külpolitikai vonalvezetésének helyességét. A számunkra kedvező folyamatok azonban nem ébreszthetnek illúziókat bennünk, mert az enyhüléssel szemben álló erők még jelentősek. Az előttünk levő nagy nemzetközi feladatok megkövetelik, hogy még következetesebben oidjuk meg a szocializmus építésének soronlevő tennivalóit. A Szovjetunióval, a testvéri szocialista országokkal szoros szövetségben küzdünk az agressziók felszámolásáért, a békés egymás mellett élésre, a nemzetközi biztonság erősítésére irányuló politikánk érvényesüléséért.

fejlesztésének feladatairól szóló jelentést, és megállapította:

I

Az állami oktatásban " népünk a felszabadulás óta évszázados mulasztásokat pótoló történelmi jelentőségű eredményeket ért el. A volt uralkodó osztályok műveltségi monopóliumának felszámolásával, az oktatásügy demokratizálásával, tartalmának szocialista szellemiségével minőségileg új iskolarendszert teremtettünk. Mindez hozzájárult szocialista hazánk, társadalmi-gazdasági életünk fejlődéséhez, népünk alkotó energiájának kibontakozásához, társadal- munk tudati és kulturális fejlődéséhez.

Az állami oktatás az elmúlt negyedszázadban hazánk fejlődését 260 000 felsőfokon, 575000 középfokon végzett szakember, 754 000 szakmunkás képzésével segítette. Az esti és a levelező oktatás . százezrek számára nyitotta meg az utat a műveltség megszerzéséhez, munkájuk végzése mellett.

Az állami oktatás eredményei nemzetközi összehasonlításban is megállják helyüket. A fejlődés eredményeként ma már'a megfelelő korosztály 60 százaléka óvodás. 90 százaléka elvégzi az általános iskolát, 70 százaléka középfokú, 7 százaléka felsőfokú tanulmányokat végez.

A szocialista köznevelés fejlesztésében kiemelkedő a pedagógusok szerepe. Áldozatos munkával, eredményesen oktatják és nevelik a felnövekvő nemzedéket, tanították és tanítják a felnőtteket, s tevékeny részesei a közéletnek. Pártunk, társadalmunk bizalommal van irántuk, és épít munkájukra a jövő nagy feladatainak megoldásában is.

2 A .Központi Bizottság “ értékelte az 1971. évi iskolareform megvalósítását. Megállapította, hogy elsősorban az oktató munkában értünk el lényeges előrehaladást, növekedett az oktatás hatékonysága. A reform alapelvei — az oktatás korszerűsítése. a gyakorlattal való kapcsolatának erősítése, a szocialista nevelőmunka javítása — helyesek és továbbra is érvényesek.

A Központi Bizottság a jelentős eredmények mellett azt is megállapította, hogy a helyesen megszabott feladatok egy részének megvalósítását személyi és tárgyi feltételek hiánya gátolta. A középfokú oktatás általánossá tételének gyors megvalósításával és a gimnáziumi politechnikai oktatással kapcsolatos elképzelés nem volt reális.

3 Oktatásügyünk tovább- ■ fejlesztését a szocializmus magasabb szinten történő építése, a tudományos- technikai forradalom hazai kibontakoztatása sürgetően igényli.

Állami oktatási rendszerünk kettős feladat előtt áll. A közeljövőben a jelenlegi szervezeti kereteken belül kell fejleszteni, korszerűsíteni az oktatást. Ugyanakkor a most meginduló korszerűsítéssel összekapcsolva haladéktalanul el kell kezdeni, és ■ néhány év alatt ki kell dolgozni az iskolarendszer távlati fejlesztésének koncepcióját.

4 Oktatási intézmény en inkben a túlméretezett tananyag nemcsak felesleges megterhelést okoz a pedagógusoknak és a diákoknak, hanem gátolja a tanulók önálló gondolkodási készségének fejlődését, a tanult ismeretek aktív felhasználását is.

A tudományos-technikai fejlődés mai szakaszában iskoláink csak úgy felelhetnek meg a társadalmi követelményeknek, ha az alapvető ismeretek tanítására törekszenek. ha a tanulók gondolkodását fejlesztve kialakítják a továbbtanulás igényét és képessé teszik őket a folyamatos önművelődésre.

A különböző iskolatípusok jelenlegi tananyagát csökkenteni és korszerűsíteni kell. A tartalmi korszerűsítés során nagyobb figyelmet kell fordítani a gazdasági, politikai ismeretek oktatására, az állampolgári nevelésre. A tananyagot úgy kell megállapítani. hogy a tanulók kötelező iskolai elfoglaltsága a jelenleginél kisebb legyen.

A szakmai képzésben a hangsúlyt az elméleti alapokra, a munkafolyamatok egészének áttekintésére és olyan gyakorlati ismeretek tanítására kell helyezni, amelyek lehetővé teszik a munkahely speciális követelményeihez való gyors alkalmazkodást.

5 Iskoláink szocialista K szellemben nevelik a fiatalokat. Tanulóifjúságunk iskolai munkája és munka- erkölcse ma általában kielégítő. Mindamellett iskoláinkban változatlanul a legfőbb feladat, a nevelőmunka fejlesztése.

Iskoláink alapozzák meg jobban a fiatalok világnézetét. A szocialista magatartás erkölcsi elveinek megismertetésével, a közösségi élet fejlesztésével segítsék elő, hogy növendékeik a társadalom hasznos tagjaivá váljanak. Az iskolai életben a Kommunista Ifjúsági Szövetség szervezeteire, úttörő- szervezetekre. a diákönkormányzatra támaszkodva — minden fokon és minden iskolatípusban •— szélesíteni kell a tanulóifjúság jogait, növelve kötelességtudatát, felelősségérzetét és fegyelmét. Az iskola támogassa a tanulók önművelését és segítse a szabad idő kulturált felhasználását is.

Az ifjúság nevelésében az iskola mellett jelentős szerére, van az Ifjúsági szervezeteknek. az iskolán kívüli kulturális intézményeknek és a tömegtájékoztatási eszközöknek. A köznevelés irányításáért felelős szervek gondoskodjanak ezek nevelőmunkájának jobb összehangolásáról.

A fiatalok szocialista nevelése érdekében erősíteni kell azt a korszellemet,

//.

A Központi Bizottság a X. kongresszus határozatának megfelelően megtárgyalta az állami oktatás helyzetéről és ■

Csütörtökön megkezdődött a Gellert-szállóban az a nemzetközi tudományos tanácskozás, amelyen az európai biztonság és gazdasági együttműködés kérdéseit vitatják meg. Képünk: Bognár József akadémikus, a Világgazdasági Tudományos Tanács elnöke megnyitja a konferenciát.

amelyben a társadalom minden egyes tagja átérz-i felelősségét a felnövekvő nemzedék sorsáért. Az iskolai, a társadalmi és a családi nevelés összhangja a fiatalok egészséges szellemi és jellembeli fejlődésének elengedhetetlen feltétele.

Ä5 Népi államunk politi- kai feladata, hogy erőteljesen segítse a fizikai dolgozók gyermekeinek iskoláztatását. Jelenleg a középiskolák első évfolyamain a tanulók 55 százalékának, az egyetemeken, főiskolákon az első éves • hallgatók 40 százalékának szülei ma is fizikai dolgozók. A kollégiumokban, a napközi otthonokban, egész- napos iskolákban továbbra is elsősorban a fizikai dolgozók gyerekeit kel] < elhelyezni. Emellett növelni kell a magasabb fokú továbbtanulást elősegítő tanfolyamok számát is.

"V A Központi Bizottság * H állást ioglalt az óvodák, az egyes iskolatípusok fejlesztési irányainak kérdésében:

— Az óvodák hálózatát a következő ötéves tervek során jelentősen bővíteni kell, az óvodába nem járó gyerekek számára iskolaelőkészítő foglalkozásokat kell szervezni.

— A következő években legfontosabb feladat az általános iskolai oktatás fejlesztése. Az oktatás színvonalát — az egyes iskolák közötti különbségek csökkentésével, a rosszabb körülmények között működök helyzetének javításával, a tananyag korszerűsítésével — emelni kell.

— A szakmunkásképzés tartalmi fejlesztése, személyi és tárgyi ellátottságának javítása oktatásügyünk másik fő feladata. A szakmunkás- képzés korszerűsítésére megindult munkálatokat gyorsítani kell.

— A szakközépiskolák a jövőben a szakmai irányuknak megfelelő felsőoktatási intézményekben való továbbtanulásra készítsék fel tanulóikat. Az ipari és mező- gazdasági szakközépiskolákban — mindenekelőtt az igényesebb elméleti megalapozást kívánó szakmákban — a szükséges gyakorlati idő biztosításával lehetővé kell tenni, hogy a végzett tanulók

szakmunkás-bizonyt tvápyt kapjnak.

— A gimnáziumi oktatásban erősíteni kell az egyetemi. főiskolai tanulmányokra való felkészítést, azoknak a. tanulóknak a számára pedig, akik az érettségi után munkába kívánnak állni, lehetőséget kell teremteni gyakorlati ismeretek megszerzésére. Mindkét cél érdekében szükséges a ' jelenlegi kötelező tananyag csökkentése és a feltételek megteremtésével — a 2. osztálytól kezdődően — a fakultatív tárgyak rendszerének fokozatos bevezetése.

•—■ A felsőoktatásban -tovább kell javítani a képzés minőségét. Az egyetemeken, főiskolákon széles alapismereteket kell adni, a specialisták képzése a .továbbképzés feladata legyen. Az új képzési igények kielégítését a meglevő intézmények együttműködésével és nem új intézmények létrehozásával kell biztosítani.

—Az egyetemi-főiskolai felvételi rendszert alapelveinek fenntartásával kell továbbfejleszteni.

. _ Az esti és a levelező

képzési formák nélkülözhetetlen szerepet töltene« be azzal, hogy lehetővé teszik a tanulást azok számára is, akik valamilyen ok miatt nem tudnak részt venni a nappali képzésben. Az esti és a levelező oktatásnak fontos szerepe van az egyre inkább általános szükségletté váló továbbképzésben is. Ezért megfelelő ösztönzéssel, is támogatni kell a dolgozók munka melletti tanulását. Valamennyi társadalmi szervezetnek, az üzemek, vállalatok, intézmények vezetőinek elő kell segíteniük az esti és levelező képzés lehetőségének kihasználását és a

munka melletti tanulás erkölcsi és anyagi megbecsülését.

— A szakemberek továbbképzéséért a munkahelyek vezetői a felelősek, a továbbképzés feltételeit az ■ ktatási intézmények biztosítsák.

© A középfokú és felső- oktatási intézményekben továbbtanulók létszámát a népgazdaság szakember- szükségletével összhangban kell meghatározni.

Mivel 1977-ig az általános iskolát végző korosztály létszáma csökken és a 80-as évek elejéig stagnál, fokozottan törekedni Ítéli arra. hogy a továbbtanulók aránya növekedjék. Ezen belül különös gondot kell fordítani arra, hogy az általános iskolát végzett lányok közül mi. nél többen tanuljanak tovább a középfokú oktatási intézményekben, a szakkö. népiskolákban, a szakmunkásképző intézetekben.

C| Lényegesen javítani ■ kel] oktatási rendszerünk személyi és tárgyi feltételeit.

— A köznevelés továbbfejlesztése érdekében vonzóbbá kell tenni a pedagógus hivatást és életpályát. Az élet- és munkakörülmények megfelelő színvonalával- elő kell segíteni, hogy a fiatalok nagyobb számban válasszák a nevelői hivatást.

— Emelni kell a pedagógusképzés színvonalát, ki kell dolgozni a továbbképzés új rendszerét, s a pedagógusokat érdekeltté kell lenn1! továbbképzésükben. A továbbképzés bázisai a megfelelő felsőoktatási intézmények legyenek.

— Növelni kell a pedagógusok. a tantestületek önállóságát. Lehetővé kell tenni, hogy az előírt pedagógiaitantervi célok és követelmények eléréséhez legjobban megfelelő módszereket a pedagógusok maguk választhassák meg.

— Az oktatásügy fejlesztése kiemelt társadalmi feladat, amelyre a következő ötéves tervekben a nemzeti jövedelemnek a jelenleginél nagyobb hányadát keil biztosítani. Ugyanakkor gondoskodni keli arról, hogy a rendelkezésre bocsátott anyagi eszközöket hatékonyabban használják fel.

— A köznevelés irányítását valamennyi szinten meg kell javítani. A kormányszervek erősítsék mind áz általános pedagógiai, mind a szakirányítást. A Középfokú szakoktatási intézmények fenntartói fokozatosan a megyei tanácsok legyenek. Az iskolák belső életében növelni kell az igazgatók hatáskörét, a tantestületek szerepét.

— A neveléstudományi kutatómunkát fejleszteni kell, hogy fokozottan segíthesse az iskolai oktató-nevelő tevékenységet és a távlati oktatáspolitikai döntések meg. alapozását.

1CB A KÖZ-Ponti Bizottság ™ “ felhívja a pártszervezeteket, hogy vállaljanak kezdeményező szerepet a Központi Bizottság határoza- - tának végrehajtásában. Az oktatási intézményekben működő pártszervezetek fordítsanak különös gondot az oktató-nevelő munka eszmei, politikai színvonalúnak emelésére, korszerűsítésére: Segítsék a szocialistá pedagógiai elvek és módszerek terjedését, érvényesülését, foglalkozzanak a pedagógusok szakmai, elméleti felkészültségének növelésével.

|| A Központi Bizottság " javasolja, hogy a Minisztertanács tárgyalja meg az oktatásügy fejlesztésének kérdéseit és határozza rrieg a szükséges állami intézkedéseket.

1*5 A Központi Bizottság 9M“m „Az állami oktatás helyzete és fejlesztésének feladatai” című dokumentumot nyilvánosságra hozza.

!