Észak-Magyarország, 1972. május (28. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-20 / 117. szám

-fl ..1 A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGY El BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXVIII. évfolyam, 1J7. szám Ara: 80 fillér Szombat, UHU. május 20. Megnyílt a Budapesti Nemzetközi Vásár Pénteken délelőtt 9 óra­kor. zuhogó esőben került sor az 1972. évi Budapesti Nemzetközi Vásár ünnepé­lyes megnyitására. A város­ligeti vásárvárosban a BNV. Budapest főváros, a nemzet­közi vásárok szövetsége cí­merével és a nemzeti zúsz­megnyitón a budapesti dip­lomáciai testület számos ve­zetője és tagja, jelen voltak a külföldi pavilonok igazga­tói és a magyar kiállítók képviselői. A vásárt dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter nyitotta meg. A párt és a kormány vezetői (középen Fork Jenő) az 1972.; évi Budapesti Nemzetközi Vásár megnyitásának napján meg- IckintcUék a Tudományos Akadémia pavilonját is lóval feldíszített főtéren Földes László, a vásárt'ren­dező Hungexpo vezérigazga­tója üdvözölte a vendégeket. A megnyitón részt vett Fociz Jenő, a Minisztertanács elnöke, Fehér Lajos, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese, Nyers Rezső, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára, Németh Károly, a Bu­dapesti Pártbizottság első tit­kára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Cseler- ki Lajos, az Elnöki Tanács titkára, dr. Tímár Mátyás és Vályi Péter, a Miniszterta­nács elnökhelyettesei. Jelen volt a kormány több tagja, valamint a politikai, a gaz­dasági és a társadalmi élet számos vezető képviselője. Ott voltak a BNV alkalmá­ból Budapestre érkezett kül­földi vendégek. Részit vett a Dr. Bíró József megnyitó­beszéde után a vendégek a vásárvárosban, körsétára in­dultak. A körséta befejeztével dr. Tímár Mátyás, a Miniszter­tanács elnökhelyettese a kö­vetkezőkben foglalta össze benyomásait, tapasztalatait: A vásár az elmúlt évekhez képest tovább fejlődött, gaz­dagodott. Ez a folyamat in­dokolt és kívánatos, hisz a külkereskedelem jelentősége országunk gazdasági életében egyre növekszik. A külföldi kiállítók közül különösen a szovjet pavilont említeném, amely tartalmá­ban és formájában is lé­nyegesen gazdagabb, mint á korábbi években, E pavilon anyaga egyben azt is szem­lélteti, hogy a KGST-orszá- gok integrációja előrehalad. Ezt demonstrálja több ma­hazán jól esett! Szaniszló Gyula, az Edc- lényi járási Pártbizottság el­ső titkára pénteken reggel éppen a Sajó áradásáról, a járás néhány községét, ter­melőszövetkezeti gazdaságát veszélyeztető árvízhelyzetről tájékozódott, amikor hivatali szobájában csengett a tele­fon. — Itt Babcsálc László, a rozsnyói pártbizottság vezető titkára — mutatkozott be a telefonáló a vonal túlsó ve­gén. — Tessék Babcsák elvtúrs, itt Szaniszló Gyula. Szere­tettel üdvözöllek. Minek kö­szönhetem a korai kopogta­tást? — Csak azért hívtalak fel •.benneteket, hogy tájékoztas­salak: nálunk, a rozsnyói já­rásban, a Sajó felső vízgyűj­■ tőjében tegnap, sajnos, két nagy felhőszakadás volt. .Igen nagy víztömeg zúdult, 'erre a vidékre, lö ház ösz- szedőlt, az utak több helyen megrongálódtak és tetemes kár érte a mezőgazdaságot gyár pavilon is, különösen a gépipar kiállítása. A BNV-k Idején gyakran hangzik el a kérdés, hogy az itt látott árucikkeket vajon mikor lehet megvásárolni? Örvendetes, hogy a gazdasági vezetők, a minisztériumok egyik jelentős törekvése az. volt. az idén, hogy olyan cik­kekét állítsanak ki. amelyek vagy máris kaphatók, vagy a közeljövőben forgalomba kerülnek. Ez valamennyi ter­mékre. a vásárok sajátos jel­lege miatt. természetesen nem vonatkozik. Mai számunkból: Biztosíték: a józan esz (2. oldal) Kimondják a küldöttek (3. oldal) A miskolci vásárlókért (5. oldal) Sportműsor (15. oldal) Nehéz érék a Sajó gátjain hjszakai védekezés Muesonvnál © ffullámléri házak az áradatban lián) ászok és niunkásörök segítsége © iskolánál tetőzött az ar A megáradt Sajó elöntötte a Sajógalgóera vezető utat. Az ár eg.v autóbuszt besodort az árokba. A „vízi úton” nehezen közlekedik még a vontató is Foto: Laczó József Tegnapra virradóra rend­kívül nehéz órákat éltek át az árvédekezők a megáradt Sajó gátjain. A folyón min­den eddigi áradásánál gyor­sabban, óriási sebességgel érkezett az árhullám, s az éjszakai órákban előfordult, hogy egyes szakaszokon órán­kéul 30 centiméterrel emelkedett az, ár magas­sága. Az árhullám nagy sebes­sége miatt a hullámtér min­den kis akadálya, így a nem megfelelő hidméretek. a sod­rással érkező nagy fatörzsek, a folyó felső szakaszáról származó telefonoszlopok, több helyen erős vísszaduz- zasztást is okoztak. A legkritikusabb bele­zet Múcson.v és Sajó- szentpeter között, a Sa­jó bal parii védvonalán alakult ki. Itt egy szakaszon az árhul­lám magassága elérte a gát koronáját. A tiszapalkonyai ÁKSZ- és a tokaji BKSZ- osztag, az azonnal segítségül siető munkásőrök, a Szeles- aknai bányászok brigádja, a Borsodi Hőerőmű és az Északmagyarországi Regio­nális Vízművek dolgozol ho­mokzsák-sorokkal magasítot­ták a védvonalat. , Ebben a térségben, a sa- jószentpéteri vízmércénél, az éjszakai órákban 330 centi­méterrel tetőzött az árhul­lám. A víz magassága 6 cen­timéterrel haladta meg az eddigi á rvízi maximu­mot. Pénteken reggeltől ezen a szakaszon is megkezdődött a lassú apadas. A folyó völgyében a hul­lámtérbe beépített, épületek, néhány lakóház ismét sok gondot okozott a helyi taná­csoknak. A saj őszen tpéteri cigánj telepen 9 elárasztott viskó lakóit, Szinnabesenyőn és Felsőzsolcán egy-egy ház lakóit kellett biztonságba he­lyezni. Pénteken, végig a folyó gátjain mindenütt harmadfo­kú készültségben folytak a védelmi munkálatok. Az Északmagyarországi Vízügyi Igazgatóság a tokaji, a sáros­pataki és a füzesabonyi sza­kaszmérnökség. valamint a íöépí tésvezetőségek árvéde- kezésben jártas műszaki dol­gozóit és „vizes” brigádjait is a Sajó gátjaira vezényel­te. Sor került több zsilipel­zárás megerősítésére, a töl­tés biztosítására, egyes töl­tésszakaszok megtámasztásá­ra, néhány buzgár elfogásá­ra. Az árvédekezésben az el­múlt 24 órában 725-en vettek részt. Miskolc és Felsózsolca tér­ségében pénteken délután kezdődött meg az erős ár­hullám tetőzése. A íelsőasol- cai vízmércénél az árhullám magassága alatta maradt az eddigi maximumnak. A fo­lyó bal partján levő házak kertjeit így is elöntötte a Sajó. Felsózsolca mellett, a 3-as főútvonal mentén a mis­kolci Egyetértés Tsz föld­munkagépes brigádja véde­kezett. eredményesen az ár­hullám ellen. Nagy földmun­kával elzárták az országút alatti átereszeket, amelyeken a Sajó visszaáramló vize egyik határrészüket fenye­gette. Mintegy háromszázhol­das területei, nagyrészt gyönyörű kalászosokat mentettek meg az elön­téstől. Az Északmagyarországi Vízügyi Igazgatóságtól kapott tájékoztatás szerint pénte­ken a Sajó völgyében ismét voltak esőzések. A csehszlo­vák határ és Miskolc között a folyó mindenütt lassan apad, de a nagy víztömegeket tartó gátakon továbbra is harmadfokú az árvízvédelmi készültség. A pénteken délután Mis­kolcon és a Sajó völgye fe­leit kialakult eres zivatar­front. a hatalmas felhősza­kadás és a viharos erejű szél nagyon megnehezítette az árvédekezést. A rendkívüli időjárás több helyen, így a Szinva torkolatánál ís gondo­kat okozott. S az újabb csa­padék lassítja az árhullám levonulását. A mai napon a folyó alsó szakaszán, Miskolc és Önöd között, a gátakkal nem vé­deti szakaszon kell felkészül­niük a községeknek arra. hogy az árhullám teljesen el­önti a nagy kiterjedésű hul­lámteret. (p. s.) is. Az óriási víz egy-ket na­pon belül várhatóan nálatok is megduzzasztja a Sajót. Gondoltam, jó ha tudtok ró­la. hogy idejében felkészül­jelek az esetleges veszély el­hárítására. — Nagyon kedves tőletek, hogy a magatok bajában még ránk is gondoltatok... — volt a válasz lényege, a vi­szont- tájékozta tássa l égyült, mely szerint a hazai vízügyi szervek már jelezték a Sajó áradását, gátjai mentén vé­gig harmadfokú árvédelmi készültség van. A telefonbeszélgetés után Szaniszló elvtárs megjegyez­te: — Igazán jólesik a cseh­szlovák elv társuk figyelmes­sége. Ismerve a két szomszéd- járás immár ■ hagyományos és sokoldalú barátságát, meg­győződésünk, hogy más ve­szély cselén a rozsnyói párt­bizottságon is csengene a te­lefon ... (CSC) líéí csorda megmeneküli üszők!” — szakad ki szinte egyszerre belőlünk. És mint­ha délibábot, látnánk, roha­nunk az állatok felé. LivVj- sok hajtják a hatalmas csor­dát. — Sikerült — ugrik le a lóról Bari Dezső. Ingben-gatyában. mezítláb, vagy csizmában, csiromvize- sen állnak a mentők: Laka­tos Mihály a másik lovas, Bogár Sándor, Bónizs István, Kiss László csónakosok. Egy­más szavába vágva mesélnek a mentők. — Még a lovat is megpör­gette a víz. Volt ahol 30 métert küszködtek az árral az üszők. — Jöjjenek ide a lovasok! — kiabál a közben megér­kező tsz-elnök. — Mii kia­báltam ma reggel? — Hogy ne hajtsuk ki a marhát ... — Jól van — enyhül meg Ráki Ferenc —. most az egyszer megdicsérem magu­kat azért, hogy nem tartot­ták be az utasításomat. — Már alig volt helyük — mesélik elölről. Egyszerre beszél mindenki. A feszült­ség, akár a hulló eső. lefo­lyik a kialvallan emberek­ről. Nyiiray Pctcr mondták, kiabállak, de a zú- 1 go viz elnyelte hangjukat. Lakatos Lajos és Rézműves László nyugodt: volt, tudták, hogy megmentjük őket. — Miért nem hívtak még : este 8-kor — korholja a tsz vezetőit. Szaniszló Gyula, aztán már sorolja is, mi • mindent kell megszervezni. 1 Erőszakkal menteni csak : végszükségben lehet a 3 mil­lió forint értékű üszőállo- mányt! Erőszakos beavatko­záskor tönkremegy az ál- . lat. . . Az „epres út” óriási, vízzel lelt kátyúiból egy borsó- és egy kukoricaföld .között ha­ladunk. Vigasztalanul zuhog a máskor aranyat érő má- ; jusi eső. A vascsónakot nem találjuk. Semerre sem látni ' a marhákat sem. A sáros 1 föld letépi befűzött cipő­met ... Negyed 12 tájt a Bartók Tsz húsüzeménél állunk. Mi lehet az állatokkal? Az eső még mindig esik. Egyszer- : csak tágra nyitja fáradt sze­meit Czapári Miklós. Nézem, hova figyel. „Jönnek az törtökön történteket, a perc­ről percre változó helyzetet, i n tézkedéseket. Mu csony ból vascsónakot hozott a terme­lőszövetkezet, legalább az embereket kimentsék. Éjfél körül indultak az evezősök, s másfél órai megfeszített la­pátolás után a koiompolást sem hallották. — Annyira sötét voll, hogy semmit sem tudtunk megál­lapítani — mondja Czapári Miklós. — Hiába pásztáztunk a reflektorokkal, helyet sem láttunk, ahol életben lehet maradni. Hol térdig vízben kellett tolni a csónakot, hogy evezni tudjunk a sodró vi­zű árkok és mély vizek fö­lött. — Ekkor aztán már hat ember volt benn — szól köz­be az elnök. — Közben fél 3-kor elindult egy kétéltű Egerből. Fél 5-re ért a meg­adott helyre. — Mi pedig ahogy világo­sodott, végre megpillantottuk a marhákat. Olyan helyen voltak, hogy éjszaka szinte körülhajóztuk őket. A két pásztort is ott leltük. .Azt Ráki Ferenc' tsz-elnök sze­me éppen olyan kialvallan, mint Czapári Miklós főagro- nórnusé. Egész éjszaka tal­pon voltak. A 310 gyönyörű üsző pedig még viz köze­pén. Apad-e a Sajó? Marad a víz? Árad? A sajószentpé- ter—edelényi hídról csak a mederben iszonyú erővel ro­hanó folyót látni. — Csütörtökön délután 4 óra felé kezdett duzzadni a viz az erekben. Három csor­da is ott legelt a híd bal ol­dalának térségében. Azonnal menteni kezdtük az állato­kat. A legkedvezőbb helyzet­ben levő száznyolc marhái tudtuk kihozpi sötétedésig. Addigra az átereszek telje­sen megteltek — meséli a borsodsziráki Bartók Béla Tsz elnöke. — Már se lóval, se kocsival nem lehetett, át­járni és két pásztor is benn­maradt. Nem akarták el­hagyni a két „összemene­küli” csordát. Szaniszló Gyula, az Ede­lényi járási Pártbizottság el­ső titkára hallgatja a csü-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom