Észak-Magyarország, 1972. május (28. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-14 / 112. szám

I 1972. május 14., vasárnap eszakjmgyarország 3 it a kitüntetésig Az bizonyos, hogy nincs még egy olyan termelőszö­vetkezet a megyében, mint a borsodsziráki Bartók Béla Tsz központi telepén több ipari üzemet, valóságos kis gyárat ismerhet meg az em­ber. Ezek az ipari üzemek már nem csak jelentős bel­földi termelési feladatokat végeznek el, hanem nagy vo­lumenű exportmegrendelé­seket is teljesítenek. A vas­ipari üzemekben elsősorban lakatosok, szerelők, hegesz­tők dolgoznak, de korszerűen berendezettek a fémmeg­munkáló műhelyek is. ahol kiváló szakmunkások dolgoz­nak. Már országszerte híres és ismert a borsodsziráki műanyagüzem. ahol 170 nő dolgozik. Többségük fiatal. Speciális szerkezet így érthető az is, hogy a borsodsziráki Bartók Béla Termelőszövetkezet árbevéte­lének 53 százalékát az ipari tevékenység biztosította 1971- ben. Az összes termelési ér­ték 74 millió forint volt. A nyereség 80 százalékát az ipari tevéken vség biztosította. Ezért van az, hogy a gazda­ság a speciális termelési szer­kezetű termelőszövetkezetek kategóriájába tartozik. Ebben a kategóriában — az elért eredmények és a roha­mos fejlődés elismeréseként — tüntette ki a tsz-t a Ma­gyar Forradalmi Munkás-Pa­raszt Kormány elismerő ok­levéllel. A borsodsziráki Bartók Bé­la Termelőszövetkezet 11 év­vel ezelőtt. 1961-ben alakult. Az első esztendőt 1962-ben még 700 ezer forint mérleg­hiánnyal zárta. A termelési érték 1962-ben mindössze öt­millió forint volt. Most, 1971- ben: 74 millió forint. Az áru- értékesítés tíz év alatt az 1962. évinek harmincszorosá­ra nőtt és 1971-ben 73 millió forint volt. A tsz nyeresége 1971-ben: 13 millió 700 ezer forint. Egy dolgozó tag évi jövedelme átlagosan 30 ezer forint, ötszöröse az 1962. évi­nek. A tsz tiszta vagyona 1971 végén 41 millió forint volt, huszonháromszorosa az 1962. évinek. A biztonsági tarta­lék jelenleg ötmillió forint. Alcsoportosílás Ezek a számok mindennél többet mondanak és renge­teg töprengést, vitát, meg el­végzett munkát jelentenek. De a fejlődés csak az elmúlt évtized második felében, az utóbbi öt esztendőben gyor­sult meg. öt. év óta a Bartók Béla Tsz minden esztendőben megduplázta termelési ered­ményeit. Ez elsősorban az ipari tevékenység fejlesztésé­nek köszönhető. A tsz me­zőgazdasági termelési lehe­tőségei ugyanis nem a leg­jobbak Eddigi összes terü­lete mindössze 1550 hektár volt. amiből 1200 hektár a szántó. A terület viszont lej­tős, a természeti adottságok és voszonyok mostohák. A földek csak nagy anyagi és munkaerő ráfordítással ad­nak közepes termést. A szük­ség követelte tehát, hogy ipa­ri tevékenységgel is foglal­kozzanak. Ma már a terme­lőszövetkezet ' növénytermesz­tése és állattenyésztése is fej­lett. hiszen a viszonylag kis területről az összes bevétel 47 százalékát biztosítja. Hogyan sikerült? O ' Hogyan sikerült mindezt elérni? A kérdésre Ráki Ferenc, a termelőszövetkezet elnöke vá­laszolt. — Elsősorban közös töp­rengés és közös munka ered­ménye ez. — mondotta. Úgy érzem, nálunk megfelelően érvényesül a szövetkezeti ön- kormányzat. a testületi veze­tés. A tagság által megvá­lasztott és a tagságot, képvi­selő vezető szervezetek na­gyon aktívak. Minden alap­vető kérdés a közgyűléseken dől el. de azokat a különböző bizottságok előzetesen alapo­san megvitatják és felkészül­nek az érdemi döntésekre. — Eredményeink másik nagy forrása a Isz-tagság megfiatalítása. 1971. végén a viszonylag kis területű szö­vetkezetben 688 tag és alkal­mazott volt. Ezek közül 110 nyugdíjas és járadékos. De a tsz-tagság átlagos életkora még így is csak 35 év. A munkaképes, dolgozó tagok és alkalmazottak átlagos élet­kora 31 év. A fiatalság a ve­zetésben is mindenütt meg­felelően képviselve van. Ügy vélem, hogy a mi fiatal gár­dánk nélkül képtelenek let­tünk volna azokra a termelé­si és műszaki teljesítmények­re, amelyeket elértünk, s amelyekért a kormány elis­merését kaptuk. De azzal is tisztában vagyunk. hogy eredményeink viszonylagosak, hogy bőven vannak még tar­talékaink. Fiatalok vagyunk. — S még valamit: mun­kánkhoz mindig maximális segítséget és egységes támo­gatást kaptunk a termelőszö­vetkezetben működő párt- szervezettől, a KlSZ-szerve- zettől és a társadalmi szer­vezetektől. Velük összefogva' a vezetőség igen aktív szo­cialista munkaversenyt tu­dott kibontakoztatni s ez nö­velte a munka termelékeny­ségét. Tagjaink 45 százaléka vesz részt a szocialista mun­kaversenyben és 11 szocialis­ta brigádunk áll egymással is versenyben. Tsz-ünkben sok a szakember: 15 fő egye­temi végzettségű. Sok a tech­nikus és a szaktechnikus. A szakemberek nagy többsége fiatal. Úgy is mondhatnám talán, hogy fiatalok vagyunk és tudunk, meg akarunk is dolgozni. Ugyanakkor meg­becsüljük az idősebb tsz-ta- gokat. A borsodsziráki Bartók Bé­la Termelőszövetkezet 1972. január 1-én egyesült a sajó- szentpéteri Új Elet Termelő­szövetkezettel. összes terüle­te az egyesülés után 3450 hektár lett: s ebből 2300 hek­tár a szántó. Az 1972. évi terv és cél: 100 millió forint termelési érlék előállítása. Ahogyan Ráki Ferenc tsz-el- nök mondotta: — Megkíséreljük még jobb eredmények elérését. Szeiulrci József Fiatal közgazdászok A Magyar Közgazdasági Társaság itíil. január 12-en határozatot hozott a fiatal közgazdászok országos bi­zottságának létrehozására. Az országos bizottság fel­adata. hogy a megyénkben működő közgazdasági társa­ság keretén belül létrehozza a fiatal közgazdászok megyei csoportját. A fiatal közgazdászok Bor­son megyei csoportjának tag­jai lehetnek olyan egyetemet és főiskolát végzett fiata­lok. akik tanulmányaik be­fejezésével valamely válla­latnál. intézménynél dolgoz­nak. Továbbá olyan közgaz­dasági .szakiskolát, techniku­mot végzett fiatalok, akik munkájukkal érdeklődési kö­rüknek megfelelően a köz­gazdasági témák iránt mé­lyebb érdeklődést tanúsíta­nak. A fiatal közgazdászok Bor­sod megyei csoportja, mun­kájának elmélyítése és fo­lyamatossá tétele érdekében, 1972. május 19-én. délelőtt 10 órakor a Magyar Nemzeti Bank Borsod megyei Igaz­gatóságának tanácstermében, vezetőség választó taggyűlés­sel egybekötött értekezletet tart. Uj üzem Az ÉVIG Villamos Kisgépgyárban befejezés elölt áll a 100 millió forintos beruházással épülő törpe motort gyártó csarnok építése és berendezéseinek felszerelése. A tervek szerint november 7-én megkezdődik a próbaüzem. Az új üzemben mosógépekbe és más háztartási készülékekbe való motorokat gyártanak. Képünkön: Gyári Lajos szerelő beál­lítja a korszerű másoló esztergagépet Fiatalos lendülettel Alig néhány hónapja vá­lasztották meg Máié Józsefet, a bánrévei KISZ-szervezet titkárává, s máris elismerés­sel nyilatkoznak munkájáról, tevékenységéről. Az új KISZ-titkár valóban fiatalos lendületet .honosított meg tagjai körében, úgy a társadalmi munkában mint a tanulásban. A feladatok mellett természetesen á szó­rakozásra is jut idő. Máté József jó szervező készségé­nek köszönhető, hogy az ed­digi 36 tag helyett, most már 71-es létszámról Írhatunk. Majdnem duplájára emelke­dett a régi taglétszám, s még további felvételekre is szá­mítanak. Ebben az évben közel 300 óra társadalmi munkát vé­geztek a fiatalok, községük területén. Főleg parkosítás­nál segédkeztek Tervezik még a serényfalvi téglagyár dolgozóinak segítését is, szintén önkéntes alapon, tár­sadalmi munkában. Szépen haladnak a KISZ politikai oktatásban is. havonta mint­egy too fő vesz részt rend­szeresen a tanfolyamokon. Elmondható a szervezetről, hogy valóban megvalósítot­ták a közösségi szellemben, a szocialista módon való együttélés és működés alap- elveit. Állandóan képezik | magukat, bővítik ismeretei­ket, s biztosították a leül tú­ráit szórakozás tehetőségeit is. Az 1972-es esztendőben már több irodalmi témájú vetélkedőt tartottak, melye­ket általában a helybeli ál­talános iskola tanára, Deme Zsigmond irányításával ve­zettek le. Szabad idejükben általában teadélutánokat, bá­lokat rendeznek, amelyek be­vételéből nyári kiránduláso­kat szeretnének szervezni. Milliók és milliók követelik A z elmúlt napok eseményei szinte a tv elé „szögeztek” mindannyi unkát. Esténként ott ültünk a képernyő előtt, s izgalommal vártuk a Vietnamból érkező híreket. A há­ború kiterjesztése, az aknák élesre állítása, a bombázások fokozása ismét arról győztek meg mindannyiunkat; nyugta­lan a világ, újra és újra föllángol a háború réme. S amikor mindezeket tudva, látva, ökölbe szorul a kezünk, mire is gondolhatnánk másra, mint arra, hogy ellenünk is acsar- kodik a gonosz, akinek lételeme a háború és a pusztítás. Igen, ellenünk is! S hogy ez ne következzen be. s hogy Vi­etnamban is mielőbb megoldják a fegyveres konfliktust, azért mindannyiunknak tenni kell. Mit tehet a: egyes ember a békéért? Az öntudatra ébredt ember ősi vágya a béke. az alkotómunka igazi megbecsü­lésén alapuló és épülő társadalom. A kettő olyan egység, amely nem vágható ketté. Csoda-e, hogy az emberiség láng­elmei mind-mind küzdöttek a békéért. Tolsztoj apokalipti­kus képek felvázolásával tagadta az öldöklést. A háború és béke felejthetetlen lapjain. Dante a pokol tüzes vérfürdőjé­ben főzi a háborús bűnösöket. Jeair Jaurestól, Joliot-Curieig és John Bernaltól Bemard Russelig, Albert Schweitzerlől Linus Paulingig a béke egész szellemi hadserege küzdött és küzd a háború ellen. A békéért azonban nemcsak a szellemi élet nagyjai, hanem a hétköznapi ember, az úgynevezett utca embere is sokat tehet. S szerencsére a békét ma már nemcsak álmodni lehet, hanem tenni is lehet érte. Persze, ez nem volt mindig így. Az évezredes álom megvalósulása csak azóta lehetséges, amióta a halhatatlan Marx és Lenin tudományos, politikai és erkölcsi géniusza megteremtette a békeharc ideológiáját, s amióta a Szovjetunióban létrejött a földkerekség első szocialista állama, minden korunkbeli törekvés szilárd bázisa. Sőt, a szovjet nép és a vele együtt a szocializmust építő testvérországok ereje és erkölcsi vonzá­sa immár oly nagy, hogy világszerte alapvetően megváltoz­tak az erőviszonyok. S hogy ez így van. ebben benne van mindannyiunk munkája, elhatározása, tette. Benne van ne­künk, magyar békeharcosoknak is az elhatározásunk. A magyar nép — köztük megyénk lakossága is — az el­múlt huszonöt év alatt nagy erőfeszítéssel gyógyította be a második világháború okozta sebeket, s lerakta a szocializ­mus alapjait, amelyet ma magasabb szinten építünk, halad­va a szocializmus teljes felépítése felé. A példátlanul szívós építőmunka eredményeit népünk minden körülmények között meg akarja védeni. Ez a szándék a magyar békemozgalom biztos fundamentuma. S amikor mi idehaza a békéért har­colunk. elsősorbn a vietnami háború befejezése érdekében hallatjuk szavunkat. S amikor ezt tesszük, arra gondolunk: teremtő munkával hozzá kell járulnunk, hogy a dús termést ígérőén zöldellő határunkat, újjáépített gyárainkat, egyszó­val a munka gyümölcsét, ne gázolják le harckocsik, hazánk földjén ne legyen többé háború, városaink szépüljenek, csi- nosodjanak. az élet egyre szebb, kulturáltabb legyen ben­nük. Esténként fényárban úsznak utcáink, s nem akarjuk, hogy ezt a fényt szirénák süvítése oltsa ki. nem akarjuk az ablakokat elsötétíteni: nem akarunk háborút. S hogy nálunk béke legyen továbbra is. ehhez az kell: a föld valamennyi tóján elnémuljanak a fegyverek, meg­szűnjön a vérontás, a kalózháború. Ezt a célkitűzést célozza a szovjet kormány most megjelent állásfoglalása, a népek millióinak egységes kiállása amellett, hogy legyen végre bé­ke Vietnamban, s az amerikaiak azonnal szüntessék meg e hős nén ellen indított újabb blokádjukat. Ezt követelik milliók és milliók szerte a világon, köztük mi magyarok is. A magyar békeharcosok ajkáról e napok­ban még erőteljesebben hangzik a tiltó és tiltakozó kiáltás a háborúit folytatók felé: Megálljotok! Gondoljátok meg! A mi éberségünk lankadatlan, figyelünk benneteket, követjük min­den megmozdulásotokat, s lesz erőnk kiütni kezetekből a feP,r'"ert! E nemes gondolatokért, célkitűzésekért, azért, hogy Vi­etnamban is hallgassanak el végre a fegyverek, s e hős nép lelkében is újra nyugalom költözhessél? vissza, ér­demes és mindannyiunknak kell tennie. Ezt diktálja lelkiis­meretünk szava! Fodor László Mit láttáink a szovjet pavilonban? A. Bonnatov, az APN tudósítója a szovjet Or­szágos Kereskedelmi Ka­marában felkereste az idei Budapesti Nemzet­közi Vásár szovjet pa­vilonjának leendő igaz­gatóját. Alekszandr Csu- dakovot és megkérte, válaszoljon néhány kér­désére. — A szovjet tudomány és technika eredményeiből mit láthatunk az idei vásárod? — Mindenekelőtt a Luno- hod—1 makettjét, az IL—62, TU—134, a TU—144 típusú repülőgépek . modelljeit a szovjet repülőgépipar büsz­keségének a MI—6 jelzésű helikopternek a modelljét, valamint az oszlankinói tele­víziós torony működő ma­kettjét említhetem meg. — Az SZKP XXIV. kong­resszusának, irányelvei a kom­munizmus anyagi-technikai alapját képező nehézipar ál­landó fejlesztése mellett a közszükségleti cikkek terme­tlésének jelentős növelése, a lakosság részére végzett szol­gáltatások körének bővítése újabb lendületet ad az élet­színvonal emelkedésének. Mit mutat be ezzel kapcso­latban a szovjet pavilon?- Az idei vásáron a Szov­jetunió a kulturális, lakbe­rendezési és használati cik­kek széles választékát vonul­tatja fel. Az „Ekszportlesz” Kvarc Szuper 8—I. a legmodernebb szovjet filmfelvevő is látható a BNV-n nevű kiviteli egyesülés pél­dául bútorokat állít ki, de lesz a pavilonban többféle mosógép, vegytisztítógépék, varrógépek, különféle por­szívók. villanykályhák, vasa­lók. hagyományos és villany- fűtésű szamovárok, sok or­szágban nagy keresletnek örvendő hűtőszekrények. Nagy választékban állítunk ki tévé-készülékeket, köztük a Raduga—701 nevű színes tévét, rádiókat, filmfelvevő­ket, igy a Kvarc-Szuper—8. az Avrora, a Krasznogorezk típusokat. — A szovjet gazdaság je­lenlegi fejlettségi szakaszára jellemző, hogy tevékenyen hasznosítja a szocialista in­tegráció nyújtotta lehetősé­gekét. Milyen példákkal tud­ná szemléltetni a szovjet pa­vilonban a Szovjetunió és Magyarország szoros együtt­működését? — Aligha van ma orszá­gaink gazdaságának olyan te­rülete. amelyet ne szőnének át a gyümölcsöző együttmű­ködés szálai. A hagyományos árucsere mellett mindinkább érvényesülnek új. termelési kapcsolatok. Ennek példája­ként a személyautógyártás­ban megvalósuló magyar— szovjet kooperációt említhe­tem . a Togliattiban működő autógyárnak Magyaroszág ki­egészítő alkatrészeket szál­lít, amelyek fejében kész autókat kap a Szovjetunió­tól. Az állandóan növekvő szovjet—magyar áruforga­lom, a baráti, gazdasági és tudományos-műszaki kapcso­latok kifejezésre jutnak a szovjet pavilonban. Az együttműködés példái — és számukat szaporíthat­nék — a szovjet—magyar termelési kapcsolatok állan­dó bővüléséről tanúskodnak. Az a tény, pedig, hogy a Szovjetunió a szocialista or­szágokkal fenntartott gazda­sági kapcsolatai; állítja első helyre, törekvéseinek, gazda­sági és politikai érdekeinek lényegét mulatja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom