Észak-Magyarország, 1972. május (28. évfolyam, 102-126. szám)
1972-05-14 / 112. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1972. május 14., vasárnap ms A XIII. miskolci filmfesztivál zsűrije a díjak kiadásáról a következők szerint határozott: A SZOT fődíját A lőrinci fonóban című filmjéért Mészáros Mártának ítélte. Borsod-Abaúj-Zemplén megye nagydíját a Soroksári út 160. című alkotásáért Zolnay Pál kapta. Miskolc város nagydíját Belfasti jelentés című alkotásáért Sugár András és Mátray Mihály nyerte el. A TIT díjának tulajdonosa Gyékény és olaj című filmjéért Lakatos Vince lett. Döntött a zsűri különböző kategóriadíjakról is. A mozifilmek közül a dokumentum-riportfilmek kategóriájában díjat kapott Gyarmathy Lívia Tisztelt cím, a népszerű-tudományos kategóriában Kis József Herman Olló: Népi halászat, az animációs filmek kategóriájában Macs- kássy Gyula—Várnai György A fegyver, a híradó kategóriában pedig Magyar József Balatoni zöldség című munkájáért. A televíziófilmek közül Oláh Sándor Társbérlőnk, az ecetfa, Rácz Gábor A pusztai faragóember. Bokor Péter Századunk XVIU. (Macska—egér háború) és Edelényi János—Róbert László Házibuli Rómában című filmje, a tv- híradó kategóriájában pedig Baló Gábor BKV ’71 és Bán János Foglalkozása: esztergályos című munkája nyert kategóriadíjat. Az operatőri díjat a Gímszarvas című film fényképezéséért Rák Józsefnek ítélték oda. A magyar filmkritikusok díját Eck T. Imrének ítélte oda a zsűri Romantika nélkül című filmjéért. A Rádió és Televízió újság közönségdíját Bánki Iván nyerte el Porond és iskola című alkotásáért. A Déli Hírlap Aranytoll-díját Foky Ottó Ezüstmajom című filmje kapta, a Nehézipari Műszaki Egyetem KISZ- bizottságának díját pedig Szoboszlav Péter Egy csepp vér című filmjéért. Kiadásra került még a CIDALC ezüstérme Gábor Pál A próba című filmjéért. Az AID díját Zsigmondi Boris nyerte el munkásságáért. A közönség díjának nyertese Egy kocka a népszerű-tudományos kategóriában díjat nyert Herman Ottó: Népi halászat című filmből, Kis József alkotásából Búcsúszó helyeit j Szombaton este véget ért a i XIII. miskolci filmfesztivál. Ma l elutaznak a vendégek, bevon- I jak a fesztivál zászlóit, de a l hatnapos találkozó tanulságai i hosszú időre szólók. Néhány * tanulságra még lapunkban is * visszatérünk majd. * Most, krónikaírásunk utolsó 1 napján visszapillantunk a hat- ‘ napos találkozó gördülékeny- ! ségére, s köszönetét mondlia- ! tunk a szervezőknek, közre- , működöknek, elsősorban a Ró- , nai Sándor Művelődési Köz- j pont dolgozóinak a kitűnő le- i bonyolításért, a vendégeknek a i részvételért, s nem utolsósor- i ban az alkotóknak a müvekért. J Sajnáljuk, hogy a zsűri el* nökc szombat reggeli rádió- . nyilatkozatával csak részben * tudunk egyetérteni, de termé- [ szetesen nem vitaijuk jogát a i fesztivál fogadtatásának meg* ítélésében. Miskolc szereti a » fesztivált, és annak zökkenő- j mentességét segíti minden I szerv. A nagyközönség tájé- J koz tatását mi napi friss be- i számolókkal segítettük. Érté- I kelni a fesztivál egészének is- i méretében fogunk. Munkástémák A lőrinci fonóban című kisíilm, Mészáros Márta alkotása nemrégen pergelt a mozikban is. Néhány hete ismerte meg a közönség három lőrinci fonónő mindennapjait, amelyek a íonónők űzetni és otthoni hétköznapjaiba engedtek bepillantást. Mészáros Márta játékfilmjeiben és tervezett kis- filmjeiben egyaránt sokat foglalkozik a nők gondjaival, a nők életével, helyzetével napjaink társadalmában. Fődijat nyert filmjében három nőt ismerhetünk meg, s bár mind a hárman fonónők, más-más indíttatású emberek, a munkásnők egy- egy külön rétegét, képviselik. A kissé megkeseredett, magányos asszony, vagy a teli reményekkel dolgozó, s az élet szépségeit mindinkább élvezni akaró fiatal lány, meg a kiegyensúlyozott, aktív politikai életet is élő családanya a munkásasszonyok három különböző kategóriáját képviselte, s e három nő bemutatásából i-a- gyogóan állt össze a kép a fonónőkről. Mészáros Márta nem könnyű sikerekre törő művész. A társadalomban elevenen élő kérdésekről kíván mindig filmet alkotni. Most szociológiai tanulmány- sorozatot készít a televíziónak napjaink asszonyainak életéről. A másik' film Zolnay Pál Soroksári út 160. című alkotása rendkívül éles közéleti töltésű. Napjaink egyik legfőbb üzemi gondját, a munkaerő-vándorlás okait veszi bonckés alá, és egy budapesti nagyüzem munkásainak véleményei, az üzemi munkaerő-hullámzás tükrében próbál magyarázatot találni azokra a kérdésekre, amelyek igencsak gondot jelentenek elsősorban a szakmunkások pótlásában minden üzemben. Eles problémalátás, jó feltárás és helyes hozzáállás a legfőbb jellemzői Zolnay filmjének. BANKI IVAN, a televízió rendezője nemcsak a táncdalfesztiválok és más köny- nyűzenei műsorok rendezőjeként ismert a közönség előtt, hanem néhány lassan sorozattá összeálló érdekes kisfilmje is belevésődött a nézők százezreinek emlékezetébe. Bánki ugyanis nagy szeretettel vezeti el a nézőt a különböző műhelyekbe. Most díjat nyert filmje, a Porond és iskola az artistaképzést mutatta be, hogy a legszélesebb közvélemény megismerhesse, milyen alapos felkészülés, sok esztendei munka, gyakorlás előzi meg a közönség elé lépést. Láttuk nemrégiben az Állami Balettintézet bemutató filmjét a képernyőn, amelyben a 9 esztendei felkészülést, a sok-sok előzetes műhelymunkát hozta nézőközeibe. A miskolci fesztiválon a közönség díját nyerte. A közönség díjának odaítélése igen nagy kitüntetés, hiszen a Rádió- és Televízióújságban országos szavazás előzte meg. A díj átvétele után beszélgettünk. — Nagyon örülök annak a felfedezésnek, hogy a különböző művészeti ágazatok műhelymunkáinak bemutatására való törekvésemet a közönség és a kritikusók soraiból is többen észrevették. A nézőben a különböző művészeti ágak közönségében természetesen él egészséges kíváncsiság, érdeklődés a jó értelmű „kulisszatitkok” iránt, szeretné megismerni a produkciókat előkészület közben. érdekli, hogyan lesz egy-egy művész olyanná, amilvennek 6 megismerte — mondja Bánki Tván. — Tulajdonképpen nem volt tudatos bennem a sorozat készítésére törekvés. Amikor az Állami Balettintézetről készítettem filmemet, akkor tökéltem el, hogy a gyerekek tehetségének kibontakozásától kísérjem figyelemmel a művésznevelés egy-egy ágazatát. Ide számítható a Ma- zsikus fiatalok című vetélkedő-sorozat is, amelynek ugyancsak én vagyok a rendezője, mert ez a sorozat is a versenyen kívül a művészetlel ismerkedésről, próbálkozásokról, kudarcokról szól, és hosszú távon lehel benne követni a gyerekek útját. Nagyon kedvenc munkám volt, szívesen csináltam filmemet a rádió gyermekkórusáról is. — Milyen további tervei vannak ebben a sorozatban? — Van egy titkos vágyam, ami aligha teljesülhet. Szeretném a balettintézetről szóló filmemet újra elkészíteni, mert most úgy érzem, a rendező már jóval többet tehetne hozzá, mint az előző filmben. Nem valószínű, hogy ez a még csak elképzelésekben élő sorozat hamarosan kiteljesedik, de én nagyon szeretném. Jó lenne például a képzőművészetben is végigkísérni ifjúkortól az éreti művésszé válásig a művészeket. Nekem öröm a gyerekek átszellemültségét, művészetszeretetét tapasztalni, ezért foglalkozom ezzel a témával nagyon szívesen. — A Porond és iskola nem először nyert díjat. — Igen, az elmúlt év novemberében Barcelonában ezzel a filmmel nyertem el a Premio Ondas-t, a'zaz a Hullámok díját. Örülök, hogy Miskolcon is ezzel a filmmel értem el megtisztelő díjazást. | ehet már 15 esztendeje, hogy elkezdődött a kapcsolat-teremtés a diósgyőri könyvesbolt és a Kilián Gimnázium között. Egy bizonyos: akkoriban még nem volt ilyen könnyű a bejárás Miskolcra, mint most, a gimnázium diákjai még a mostaninál is .szorosáéban kötődtek a gyári munkások lakta területhez. Nehéz lenne rekonstruálni, kié is volt az ötlet: magyarórán látogassanak el a gimnazisták a könyvesboltba. De nem is ez a fontos. Akár Somfai Aladárné, a könyvesbolt vezetője, akár a gimnázium lelkes tanórai, Magyar Róza, vagy Németh Lívia adta az ötletet, az eredmény ugyanaz: az ünnepi könyvhét idején, minden esztendőben a kiliánisták népes tábora boltlátogatásra indul az 1-es villamos végállomásánál levő 177-es könyvesboltba. # Ez a boltlátogatás pedig lényegesen több, mintha csak úgy, az „utcáról” mennének be a diákok. Hiszen ilyenkor nemcsak magát a könyvesboltot nézik meg, hanem szabadon böngészgethetnek a könyvek sokaságában, magyarázatot kapnak kérdéseikre, bemutatják nekik a legújabb kiadványokat. S ha éppen megtetszik nekik egy- egy könyv, bizony, sokan meg is veszik. Somlai Aladárné, aki már 20 esztendeje vezeti a könyvesboltot, azt mondta e bolt- látogatások hasznosságáról: „Tudja, sokszor nem is itt, nálunk „csapódik” le e látogatások eredménye. Gyakran találkozom bent, a miskolci könyvesboltokban olyan, volt Kiliános diákokkal, akik maguk is azt mondják. hogy a bolllátogatások szoktatták őket a könyvvásárlásra. .. De nemcsak ebből áll a kapcsolatuk'. Egy-egy nagyobb iskolai rendezvény idején, a könyvvásárok alkalmából a könyvesbolt kis „fiókvásárt” rendez a gimnázium épületében. S az ilyen vásárok idején szép számmal vásárolnak könyvet a diákok, a tanárok. Érdekes, hogy legnagyobb keletje épp a képzőművészeti albumoknak van. Igaz, a könyvesboltnak is jól jön ez a forgalom, de nem ezért csinálják. Egészen más a céljuk ezekkel a „rendezvényekkel”. Azt mondják — s az eddigi eredmények is ezt bizonyítják — kicsit népművelői, kicsit olvasóvá nevelői funkciót vállaltak magukra. Persze, nemcsak ők. hanem a gimnázium tanárai is. Mert Diósgyőrben, ahol jobbára gyári munkások laknak, nehéz fizikai munkát végzők — s az ö gyermekeik járnak az ottani iskolákba — nehezebben vesznek könyvet a kezükbe az emberek, nehezebben adnak ki pénzt a könyvekre. Még nem természetes, magától értetődő a kis házi könyvtár ténye. Ez persze, nemcsak Diósgyőrben van így. De Diósgyőrben — az egyre izmosodó, erősödő kapcsolat eredményeként — egyre természetesebb, hogy a zsebpénzükből könyvet vásárolnak a diákok. # A könyvek megszerettetése, a könyvvásárlás természetessé tétele persze, nem oldható meg az évenként hagyományosan visszatérő vásárokkal, boltlátogatásokkal sem. A könyvesbolt és az iskola között ezért is lelt szokásos, hogy egy-egy űj, érdekes könyvről elküldik az ismertető anyagokat, s ki- akasztjók őket az iskolai faliújságra. Így az érdeklődő diákok folyamatosan figyelemmel tudják kísérni, mi jelent meg, melyik érdekli őket. E kapcsolatban a leglényegesebb elem az öntevékehy- sék. Vásárlásra senkit sem erőltetnek. S talán éppen ezért készülnek ró a diákok, várják a könyvvásárt. Tulajdonképpen nem 1 „nagy dolgokat” műveinek a könyvesbolt „dolgozói és a Kilián Gimnázium tanárai. Csak csinálnak valamit1, amit jónak, hasznosnak tartanak. Évek hosszú sora óta töretlen lelkesedéssel azon fáradoznak, hogy olvasóvá, könyvet-szeretővé neveljék a felnövekvő nemzedéket. Csutoráé Annamária ÖREGKOR... Barczy I'ál rajza r f PAPP LAJOS Áranyeső Olvadt aranya, lavasz-lesö, láng-patalcos-szép aranyeső. Lebben a bokra, inogva ide-oda, zuhatagos, friss-üde, kikeleti szélben; kacagó-sárga széplány-szoknya. Táncra lebben, terülve bomlik, mind sebesebben fut-fut, iramlik. Március virága, tavasz virága: arany szerelem csengő ága. > Egy intésére jegek hasadoznak; másik’ intésére vizek sokasodnak, harmadik intését madárdal kíséri, méhek dohogják | c ; í kikelö-zöldje | zizegve kéri. > Olvadt aranyit i aranyosa; gőzölög a föld [ és remeg a n:t :<i. pánc "'ól bontakozó, barna rügyekben szerelem-szirmok ígérete rebben. Kacagó-sárga széplány-szoknya; március virága, szívem bokra. Napjaink-est 1 íílllll Pénteken este a Petőfi rádió adásában Borsodban élő, illetve női indulásukkal, s alkotói eszméikkel, szándékaikkal c tájhoz, s a Napjaink folyóirathoz kötő- j ..dőlt. ivók, . költők müvei hangzottak el. A csaknem cj yórás műsor méltó alkalmat adott arra, hogy az egy év tizede megjelent lap a megtett út eredményeit, szerkesztési elveit, s további j céljait is reprezentálja, azon túl, hogy a bemutatott versek és prózai müvek igé- nves tolmácsolást kaptak itt. Az anyagot a tíz év lapszámaiból válogatták, s kö- , tötték tetszetős csokorba a [ műsor szerkesztői.- Dr. Kab- * debó Lóránt írt az egyes szerzők munkásságát is méltató bevezetőt és kísérőszöveget a műsorhoz; bevezetőjében elsősorban a lap írónevelő, tehetségkutató tevékenységét hangsú- í lyozta, kitérve a fiatal j költőnemzedékek .jelentke- ^ zését különös figyelemmel kísérő szerkesztői törekvés eredményeire. A szerzőket itt megszólaltató művészek között őrömmel hallottuk Némethy Ferencet, aki oly sokszor volt miskolci mű- j ködése idején is a borsodi { írók, költők munkáinak i tolmácsolójá. Szirtes Adóm, | Szabó Gyula, Tyll Attila, | Bozóki István, Harsányt j Gábor nevét hadd említsük ' meg, mint a bemutatott írásokkal leginkább találkozó és azonosuló, élményt nyújtó előadókét. A Napjaink szerzői gárdájából Gulyás Mihály és Ördögh Szilveszter tárcáját, valamint Bari Károly, Kalász László, Papp József, Papp Lajos, Péntek Imre, Ralkó József, Serfőző Simon verseit hallgattuk szívesen. A jól megválasztott kísérőzene értékes, hangulati kiegészítője volt a Nap- jaink-est műsorának. PPl. Üli a 1. miskolci ItifeÉl iáit Iskola & lifwißlt
