Észak-Magyarország, 1972. május (28. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-06 / 105. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1972. május 6., szombat Nyitás: május 2d-án (Könyvtárnyitás. Miskol­con, az uj megyei könyv­tár nyitása, a korábbi ter­vektől eltérően, május Hs­án lesz. s egyben e nyitó- ünnepség vezeti be Bor­sodban az 1972-es ünnepi könyvhetet. — Hír tápunk 1972. április 28-i számából.) A miskolci Népkertben az avatásra váró új megyei könyvtár környezete bizony, még elszomorító. A lebontott épületek helyén világos, szürkés, fehér kupacok, egyenetlen talaj, itt-ott tör­melék. Az új épület vízme­dencéjének mozaikburkola­tát látogatásunkkor éles ka­lapáccsal szedték fel, hogy kijavítsák, mert télen felfa­gyott. Már májust mutatott a naptár, amikor ott jár­tunk és az eredetileg kitű­zött megnyitási időponton túl voltunk, Miért k esett az átadásé A könyvtár bizony, na­gyon régóta hiányzik Mis­kolcon. Nem is érdemes ta­lán már firtatni, mikor, me­lyik. ötéves tervben szere­pelt először. A lényeg az, hogy most itt áll készen, vár­ja az ünnepi alkalmat, ami-, sor átadják a köznek. A nyitást több ok késleltette eddig. Berendezési késedel­mek, késedelmes bútorszállí­tások, hiányos felszerelések, nem megfelelő könyvtári berendezéseik, rejtett építési hibák, s egyebek játszottak össze, s összességükben ezek jelentették az akadályt. Most azonban már a nyitó­in népségre készülődnek, amely hihetőleg május 28- án, vasárnap sorra is ke­rül. A könyvtár átadása egy­ben az idei ünnepi könyv­hét országos vidéki megnyi­tója is lesz, ennélfogva nagy­szabású, a megye határain messze túlhangzó kulturális esemény. A nyitóünnepség ven dégei t Varya Gáb orn é, az országgyűlés alelnöke, a megyei tanács elnökhelyet­tese köszönti, ünnepi beszé­det pedig dr. Bodnár Fe­renc, az MSZMP Központi um-------------■-----■—mmmm B izottságának tagja, a me­gyei pártbizottság első titká­ra mond. Ezt követően dr. Ladányi József, a megyei tanács elnöke adja át ren­deltetésének a könyvtárat, a már a köznek átadott: intéz­ményben lesz a könyvhét országos vidéki megnyitója, amelynek szónokául Ga- ramvölgyi Józsefet, a műve­lődésügyi miniszter helyette­sét szeretnék meghívni. / / szolgáltatások A nyitóünnepségig azon­ban még hátra van három hét. Érdeme» megnézni, nó - lyen is a könyvtár, milyen munka található az impo­záns épület falai között. A készülődés időszakában is folyamatos a módszertani munka, a könyvtárközi köl­csönzés, Ha pedig átadásra kerül a könyvtár, úgy Mis­kolc város legnagyobb köz­könyvtára, egyben az ország legnagyobb közművelődési könyvtára (az eddig legna­gyobbnak ismert szombathe­lyinek csaknem a kétszere­se), a felnőtt- és gyermek- olvasókat kölcsönzéssel, hely­ben olvasási lehetőségekkel várja. Üj szolgáltatás a hír­lapolvasó, amely vasárnap délelőttönként is nyitva lesz, ugyancsak új a másoló- szolgálat, amely bármely folyóiratról, könyvről, egyéb kiadványról fénymásolato­kat készít az olvasó kívánsá­gára, mikrofilm leolvasó be­rendezés várja azokat, akik lefilmezett anyagokkal attar- nak megismerkedni, öt ku­tatószoba áll azok rendelke­zésére, akik elmélyülten akarnak - valamit tanulmá­nyozni, forrásanyagokban kutatni és természetesen a könyvtár fejlődése ezzel neim áll le. A következő évben lesz kész, a zenei részleg, a hang- technikai szereléshez most kezdtek hozzá. Itt teljes hangszigeteltséggel lemezeket hallgathatnak az érdeklődők. Ugyancsak jövőre lép be a könyvtár szolgáltatásai közé a mikrofilmkészítés. Nem is annyira szolgáltatás ez, mint a könyvtár önmaga munká­ját megkönnyítő technikai tevékenység. Mikrofilmezés­sel elsősorban az állomány- hiányt kívánják pótolni, fő­leg a hiányzó hírlapokat. A könyvtár ugyanis mindösz- sze 1952-től létezik, tehát éppen húszesztendős, lap­gyűjtő munkáját is csak azó­ta foytathatja. Ugyanakkor a Herman Ottó Múzeumban — a közönségtől általában elzártan — igen értékes hír­lapanyag van, s ez a köz- könyvtárból sajnálatos- mó­dón hiányzik. 163 ezer kötet Az épület négyszintes. Az alagsorban technikailag jól felszerelt raktár található, itt kap helyet majd a könyv­kötőműhely és néhány egyéb kisegítő szolgáltatás is. A földszinten az előadóterem, a hírlapolvasó és az igazga­tási helyiségek találhatók. A két emeleti színt az olvasó­ké. Nagyon ügyes és célsze­rű térleválasztással különül­nek el egymástól a különbö­ző szolgáltatást biztosító ré­szek. A könyvtár állománya egyébként 163 ezer kötet, az 1971. decemberi állapot sze­rint. Jellemző a fejlődésre, hogy 1965-ben még csak 100 ezer kötet volt. Az épület belső berende­zése roppant célszerű és igen esztétikus. Még hiá­nyoznak a nagyobb sima falfelületeket crízítő képző- művészeti alkotások és hi­ányzik az élő növényzet kí­vül és belül egyaránt. Sok­sok virágtartót találunk az épületben, beléjük bizonyá­ra szobanövények kerülnek, amelyele még otthonosabbá, vonzóbbá teszik a könyv­tárat, a környezetet pedig egyelőre, amíg alaposabb te­reprendezés és kertépítés nem jön. termőfölddel borít­ják és füvesítik. A könyvtár dolgozói most munkait őrre való tekintet nélkül a berendezésen, a könyvek elhelyezésén fára­doznak. Hisszük, már sem­mi akadály nem jön közbe, és május 28-án a közönség valóban birtokba veheti ezt a nagyon sol^ éve várt, s hi­vatásához niéltó közintéz­ményt, Benedek Miklós Lenkey Z. rézkarca BENCZE JÚZSEr: REGE Rege, rege földnek, durcás legelőnek göröngyös szügyoknek, pata-marék főidnek, kerék-nyomott sárnak, hétbogii varázsnak, vad zsibavirágnak, fekete kányának, gornyadl szilvafának, ág-gyürkéjű innak, meggyávult pipának kova-taplo kínnak félhold köröm holdnak, más regém nem volna! Matyó hetek lihanyhan A Népművészeti és Házi­ipari Ksz Vállalat és a Matyó Háziipari Szövetkezet ma, május 6-án nyitja meg Ti­hanyban, a táj házban a szep­temberig tartó matyó hete­ket, s ezzel egyidőben a ti­hanyi fazekasház kiállítását. Minket, borsodiakat ter­mészetesen különösképpen érdekel, hogy megyénk egy jellegzetes, színgazdag nép- művészeti hagyományokban gazdag tájegysége az ország másik felében mutatkozik be a nagy idegenforgalmú üdü­lővidéken. A matyó hetek sokszínűén tárják majd fel Mezőkövesd, Tárd, Szentist- ván népének fantáziavilágát, színpompás hímzésekbe ál­modott vágyait, életérzéseit, jól érzékeltetik a többszáz esztendős hagyományokat. Egyben azt is megmutatja, hogy a megváltozott matyó élet miként mérhető le a népművészeti alkotásokban, hogyan kerültek és kerülnek át a matyó díszítőmotívu­mok a korszerű lakáskultú­rát és a napjaink célszerű öltözködését jelentő dara­bokra, mint lesznek mai éle­tünk kedves és értékes mű­vészi díszítőelemei. Most kaphatók! PVC padlószőnycv sima és színnyomott és hozzávaló szegőléc Műanyag és lemosható 1 A PÉ 1 Á K, luillámlcmcz garázs, víkendház tetőre rr y rr »«It um borok különböző színben és minőségben és táblás deli őrit lemezek Ismét kapható! A darabos dekoritlemezek 25—30 százalékkal olcsóbbak a Műanyaffholthan Miskolc, Baicsy-Zs. u. 6. sz. Telefon: 33-941. Borsodi Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat Klie Zoltán képei a Képcsarnokban A Képcsarnok miskolci Szőnyi István tenne fenn­állása óta fontos tényező a város képzőművészeti életé­ben. Galériája időről időre újabb kiállításoknak, kivá­ló művészegyóniségek helyi bemutatkozásának, gyűjte­ményes kiállításának bizto­sít fórumot. Mo?t, a péntek délután megnyitott tárlaton ismét különös figyelmet ér­demlő művészt ismertet meg Miskolc művészet iránt ér­deklődő közönségével. Klie Zoltán negyven fest­ménye várja most a látoga­tót. Az idős mester a főis­kolát 1925-ben, Vaszary Já­nos tanítványaként végezte, 1923 óta rendszeresen részt vesz hazai és külföldi tárla­tokon. Több alkalommal sze­repelt Miskolcon is. Most be­mutatott negyven képe az utóbbi évtizede munkássá­gának terméséből való. A Képcsarnok műkereske­delmi jellegét tekintve ta­lán sokaknak szokatlannak, vagy éppen merésznek tűnik Klie Zoltán anyaga. Képtáré — legalábbis a most itt be­mutatottakra — nem az idős kor kiegyensúlyozottsága, nyugalma a jellemző, hanem a szüntelenül töprengő, bel­ső feszültséggel teli, helyen­ként nehezen leküzdhető in->, dulatokkal küzdő művész gondolatközlési vágya, fel­zaklatott gondolatainak szí­nekben, foltokban, vonalak­ban való megfogalmazása, az egyszerűnek látszó mögött is az összetettség felmutatá­sa, több képén a béke félté­se, a háborútól, a pusztulás­tól irtózás víziókban való ki­fejeződése. Nagyon nehéz feladatra vállalkozna, aki Klie Zoltán festménjreit valamilyen stí­lus, irányzat skatulyájába akarná besorakoztatmi. Lá­tás- és láttatásmódja, kife­jezési eszközei megnehezítik a kategorizálást. Színgazdag­sága, mély gondolatisága, az első látásra talán kuszának érzett foltokból és vonalak­ból kibontakozó mondandó azonban feltétlenül megra­gadja azt, aki a tárlaton nemcsak nézi, hanem lát­ja és együttgondolkodássál érteni akarja a képeket. Különösen megragadó Rá­látás I., a Nyár, az Őszi táj, az Ecce Homo, a Tájkép ősz­szel, a Térkompozíció című alkotása, s nesm kevésbé megragadó, de egyben meg- borzongatóan elgondolkodta­tó a Kozmikus katasztrófa, a Légitámadás és a Háború után. Érdekes kiállítás. Érdemes végigjárni. Lassan, el-elgon- dol kozva. (hm) Nyelvlaboratóriuniok i LilielmiilíKan tájértekezleten vitatták meg az ide­n nP/MIIIIMI Ildii gen nyelvi szakfelügyelők az idegen nyelv gimnáziumi tanításának új tervezetét. Az említett ta­nácskozáson — melyről lapunkban beszámoltunk —, mint vendéglátó megyénk és Miskolc orosz- és második idegen nyelvi szakfelügyelői összegezték a borsodi gimnáziumokra jellemző helyzetet. Igv szinte minden szakfelügyelő első he­lyen említette, mennyire vannak meg középiskoláinkban a korszerű nyelvoktatás alapkövetelményei, feltételei, örven­detes, hogy szinte mindenki egyöntetűen úgy foglalt állást: a nyelvtanítás tárgyi feltételei átlagosan kielégitőek. Me-' gyénkfoen három gimnáziumban van például nyelvi terem, Miskolcon pedig valamennyi gimnázium rendelkezik nyelvi laboratóriumánál. S bár a laboratóriumok léte önmagában még nem sokat mond — ettél ugyan még lehetne rossz is a nyelvtanítás —, azért valamit mutat. Azt, hogy ha külön­böző fokon is, de a legtöbb gimnáziumban biztosították a korszerű audio-vizuális nyelvoktatás és nyelvtanulás egyik alapfeltételét. Persze, azért még korántsem lehetünk elégedettek. Nem­csak azért nem, mert még nem minden gimnáziumunk ren­delkezik nyelvi laboratóriummal, hanoin azért sem, mert a meglevők közül jószerével csak a sátoraljaújhelyi, és a mis­kolci Zrínyi és Kilián gimnáziumit fogadhatjuk el úgy, hogy minden tekintetben megfelelnek a követelményeknek. Már­pedig a mai nyelvoktatásban amikor nem. a lexikális szótanu. lá.son, hanem a beszédhelyzeteken, beszédszituációkon ala­puló nyelvi formulák elsajátításán van a hangsúly, jő lenne, ha az optimális jelzőt valamennyi meglevő laboratóriumra alkalmazhatnánk. A nyelvlaboratóriumok azonban önmagukban még nem oldják meg idegen nyelvoktatásunk problémáit. Ahhoz, hogy valóban korszerű, intenzív hatásfokú órát tarthassanak nyelvtanáraink, személyi felkészültségükön kívül szükségük van arra is, hogy megfelelő segédeszközök álljanak rendel­kezésükre. Sajnálatos módon ezek a segédeszközök — filmek, nyelvtani gyakorlatokat tartalmazó magnószalagok stb, — csak korlátozott számban állnak rendelkezésükre, nem is mindig a megfelelő színvonalon. Amennyire sajnálatos ez a tény, annyira örvendetes a másik; nevezetesen az, hogy nyelvszakos tanáraink számos ötletes, jól hasznosítható se­gédeszközt készítettéit helyi kezdeményezésből. Csak egy példát szeretnénk említeni a sok közül. Kazincbarcikán pél­dául mozgófilmet kombináltak egybe megfelelő nyelvi szö­veggel. Ezt nagyon jól tudták hasznosítani az orosz nyelv oktatásánál. Pei-sze, van még más lehetőség is, többek között az iskola televízió idegen nyelvi adásainak felhasználása az. órán. Ezzel is nagyon sokan élnek, körülbelül 50 százalékban hasznosítják a tanárok az idegen nyelvi adásokat. A nveivíanilU« egyre inkább elengedhetetlen köve- U Ttl I lalii*1«' telmény napjainkban. Hiszen ma már szinte valamennyi termelési, ágban, szakmában szükség van rá, hogy naprakész felkészültséggel rendelkezzenek az. emberek. Ez persze azt is jelenti, hogy munkájuk során fo­kozatosan és folytonosan figyelemmel kell kísérni mindazo­kat az ismeretanyagokat, amelyek az újabb és újabb techni­kai csodák elsajátításához szükségesek. S ezeket az anyagokat nem egyszer csak valamelyik idegen nyelven találhatják meg. S ott van még a másik ok is; az emberek közötti érint­kezés. A nyelv pedagógusok kísérletezése nyomán sikerült és sikerül egyre hatásosabb tanítási formákat találni. Ezeknek mind szélesebb körű alkalmazása gimnáziumainkban elen­gedhetetlen követelmény az intenzív nyelvtanulás szempont­jából. Csutorás Annamária A Borsod—Heves megyei Élelmiszer és Vegyiáru Nagykcr. Vállalat 3 db EV 631—2 típusú bolgár emelővillás és 4 db EN 14.1 típusú bolgár gyalogkíséretű alacsony emelésű elektromos üzemképes állapotban. Érdeklődni a 15-297-es telefonon (Miskolc). Az ország Iliiéi Izilfira

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom