Észak-Magyarország, 1972. május (28. évfolyam, 102-126. szám)
1972-05-06 / 105. szám
1972. május 6,, szombat ESZAK-MAGYARORSZÄG 5 Sóstófalván A íoútról letérve, meglehetősen hepehupás, kátyús a Sóstófalvához vivő bekötő út. A nagyobb nyomaték kedvéért tábla ts figyelmeztet: „Kátyú 1 kilométeren’. A kis község belterületén vigasztalóbb a kép. Az útpadkán zúzalékhalO:!!, s ió darabon már feketén csillog a friss, új úlboritás. Lenkei Érnő, a tanácskirendeltség vezetője itt született Sóstóiulván. s ö volt a vb-elnök, mielőtt Üjesaná- lossal egyesült volna a község. OüSioiiosíin, kedélyesen Az egyetlen hivatali szobában beszélgetésünk közben is zajlik az ügyintézés. Olyan kirendeltség ez, ahol egész nap van hívna1.. nem úgy, mint más társközségekben, ahol csak bizonyos időben van nyitva a tantics. — Mennyi lakosa van a községnek? — 368 lélek. — És Újcsanálosnak, ahová csatolták? ■ — Közel háromszor any- nyi. Míg beszélgetünk, elcsendesedik az iroda. Emberek, asszonyok jönnek, s szó nélkül leülnek. Figyelnek. — Beszélgessenek csak! — mondja az egyik férfi, amikor felajánlom, hogy intézzék el a dolgát. — Beszélgessenek csali, úgyis ritkán téved ide újságíró. Pedig a kis községekben is emberek élnek, dolgoznak. Ivnivaló is adak... — Például, mivel büszkélkedhetnek? — Mivel? Az úttal, amit most építünk. kis pénzből sokai Lenkei Ernő mindjárt el is sorolja, miért olyan nagy jelentőségű Sóstófalván egy 500 méteres út megépí'ése:. — Mint említettem, kis község ez, kevés a lelék- szám, tehát nyilván a köz- segíejlesztési adó sean lehet nagy. Mit gondol, mennyibe kerül ennek az útnak a megépítése? Olyan 50—52 ezer forint. — K ozsegfejl •'ízlésből ? — Abból. S nálunk a kofa csupán 17 ezer forint Ha önállóak maradtunk volna, vagy évekig takarékoskodunk. vagy kölcsönt veszünk fel. amit szintén évekig kellene törleszteni. — Most hogy csinálták? — Üjcsanálossal közös a községfejlesztési pénz, mi csak úgy magunknak számítjuk ki, hogy abból menynyi fut be tőlünk. Most az újcsanalosi közös pénzből épül az út. — Kell is — szól közbe egy idős asszony —, kell, hogy a busz végre rendesen be tudjon .jönni, s meg tudjon fordulni. — Tehát most itt épül az út. És jövőre? — Jövőre úgy terveztük, hogy Üjcsanáloson építik ki, a még niányzó járdát. Abba meg majd a mi pénzünk megy. Nálunk mór szinte mindenütt van járda, ilyen szempontból jobb a helyzet itt, mint Csanóloson. Hoporty Ha már ilyen szépen ősz- szejöttek az emberek. megkérdezem, miről kapta nevét a község. — Ennek a falunak nem Sóstófalva volt a neve — kezd niagyarázatba egy idős, ősz bajűszú bácsi aki szinte észrevétlenül telepedett: be. — Mi volt. a neve? — Hoporty. — Furcsa név. Jelent ez a szó valamit ezen a vidéken? — .Néni —; tűnődik a bácsi -TT, nem jeleni; ez már semmit, néhány dűlő őrzi még ezt a nevet. A kis 'társaság hamar felpezsdül ennél a témánál. Láthatóan érdekli, . izgatja őket is, miért Sóstófalva a község neve, amikor nemcsak sós. de édes vizű tó sincs, még a környéken se. — Valamikor 1900 körül kapta a falu az új nevet... — Nem is olyan régen halt meg az utolsó öregember, aki még Hoportyon született . .. — Viszont O.icsanálos mellett van egy tanya, annak szintén Sóstó a neve ..., persze, azt se lehet már tudni, miért... i«az mesére várva * Egymásba ölelkeznék a találgatások, érezhetően nem előszói’ beszélgetnek mór erről. Hiszen manapság olyan divatos lett. hogy minden község kikutatja múltját, keletkezését. Itt is írtak egy kis füzetecskét 1955-ben a községről. Elő is kerítik nagyhirtelen, de abban sem jutott messzebbre a kutató Hoportynál, s nem találta meg a község nevének magyarázatát sem. Az elnevezésen semmi sem múlik, de ennek a kis község népének olyan nagyon hiányzik egy igaz forrásból eredő történet, amivel akár a régi, akár az új elnevezést magyarázhatnák az idegennek. Mert úgy igaz, mindenki büszke szülőfalujára, szeretne róla mindent tudni. Még a meséket is, a mondákat is. Mindent. Talán nem túlzás, ha úgy fogalanazunk — ez is a hazaszeretet egyfajta megnyilvánulása. Hoporty — vagy nevezzük most már így, Sóstófalva — népe nagyon hálás lenne annak, aki megtalálná, mihez kötődik kedves községük elnevezése. Adamovics Ilona Dolgozókat alkalmaznak FELVÉTELRE KERESÜNK azonnali belépéssel, gyakorlattal rendelkező gépírót (gyors-gépírói). Fizetés megegyezés sze- ! ríni: I Jelentkezés: Pamut fonóipari Vállalat kereskedelmi osztályán. ! Miskolc, ,íóz,sef A, u. 74. A Cement- és Mészművek hcjőcsabai gyára felvételre keres béresoporivezetöi munkakörbe gyakorlattal rendelkező férfi munkaerőt. Jelentkezni lehel: a vállalat munkaügyi osztályán. A Tokaj* hegyaljai Tsz-ek ie- rületi Szövetsége, Sárospatak, jogtanácsosokat es revizort keres. Jelentkezés életrajz melléklesével. írásban! A Magyar Pamutipar, Budapest. IV. kér., (Újpest), Erkel u. 30, felvesz in. életévüket betöltött lányokat szövő. fonó. e érit ázó. cevélő betanulóknak. Szállást biztosítunk. Jelentkezés: személyesen vagy levélben, a gyár munkaügyi osztályán. Felvételre keresünk gyors-gépírót. Fizetés szolgálati időtől függően, megegyezés szerint. Jelentkezés: Gyógyszertári Központ munkaügyi osztályán, Miskolc. Kazinczy u. 17. Felvételre keresünk gyakorlattal rendelkező gépírót. Jelentkezés: Miskolci Vendéglátóipari Vállalat, igazgatási osztály. Baross G. u. 13—15. Az EMASZ III, sz, kirendeltsége takarítói állás betöltésére felvételt hirdet a Kandó K. u. 13 —15. sz. alatti kirendeltségére. Jelentkezni lehet a Miskolc ill. kér., Kilián-dél, Kandó ív. u. 13—iß. sz. alatt. 7—15 óráig. EMASZ III. sz. kirendeltség. A Borsodi Sör- és Malátagyár fel vételre keres vállalati készlet- gazdálkodásban iv, jártas, lehetőleg közgazdászokat, valamint mérlegképes könyvelőt oklevél- bű rendelkező belsöellenöröket. Részletes önéletrajzot a Borsodi Sör- és Malátagyár. Bocs, pf.: o. címre kérjük megküldeni. Állwúst^erd& Javítják és szépítik az avasi tomplom külön álló tornyát. Foto: Mécs E. Célszerszámok, célgép, célprémium Fiatalok kitüntetett üzeme A házilag konstruált célszerszámokkal nagymértékben megnőtt a járva-sz-eoskázó gép késeinek a gyártása. Szabados György felv. 1970-ben 19 millió forint, 1971-ben már 30,5 millió forint volt az árbevétele a fel - sőzolcai MEZŐGÉP Valimat sátoraljaújhelyi gyáregységének. Ebben az üzemben a, sokszor hiánycikként szereplő különféle mezőgazda- sági gépek pótalkatrészeit gyártják, de ezenkívül nagy mennyiségű rugót is készítenek. Múlt évi kiemelkedő munkájukért a kiváló gyáregység címet, nyertek el. Tiniké László igazgató elmondotta. hogy az árbevétel ilyen nagymértékű növekedését elsősorban a házilag megoldott műszaki fejlesztésnek, a jobb munkaszervezésnek köszönhetik főleg, de mintegy 25 százalékkal nőit a létszám is. A gyáregység műszaki gárdája által konstruált új célgépek, célszerszámok üzembe állítása nagymértékben megnövelte a tér. nielékenységet. A kiváló eredmények elérését nagyban elősegítette a gyáregységben folyó szocialista munkaverseny. A dolgozók döntő többsége ma már szocialista brigádban tevékenykedik. Nagy lendítőereje a munkának az. hogy ez a gyáregység lényegében fiatalokból tevődik össze. Az átlagos életkor 25—26 év. Kitűnően működik a KISZ-szervezet is. A gyáregység gazdasági és társadalmi vezetői az erkölcsi elismerésen túl. az anyagi ösztönzők hatását i.s megfelel jen kihasználják. Jól kidolgozott célprémium-rendszerrel teszik érdekeltté a dolgozókat nemcsak a termelés mennyi, ségi. hanem minőségi követelményeinek fokozására is. A terv szerint az idén a sá t oral j a ú j h el y i gyáregység 35 millió forint árbevétellel számol. E cél elérése érdekében tovább folytatják a műszaki fejlesztést, melynek legfontosabb állomása egy automatagép üzembeállítása lesz. amellyel tekercsrugókat készítenek. A népgazdaság igényeinek megfelelően és saját lehetőségeik maximális kihasználásával tovább bővítik gyártmányaik választékát. Az idén például már több mint 46 féle tekercsrugót gyártanak. A felsőzsolcai MEZŐGÉP Vállalat kitüntetett sátoraljaújhelyi gyáregysége az idén is meg akar felelni azoknak a követelményeknek, amelyeket a népgazdasági igény támaszt velük szemben. Folytatják azt a minőségben Kiváló munkát, melynek egyik fokmérője, hogy a múlt évben gyártmányaikkal kapcsolatban sehonnan nem érkezett reklamáció. O. J. A bab nagyüzemi termesztése A városi ember is tudja, hiszen tapasztalja a piacon, hogy az utóbbi évtizedben — a mezőgazdaság nagyüzemi átszervezése óta — sokkal kevesebb bab terem országunkban (megyénkben isi), mint régebben. Emiatt ■— törvényszerűen — drága, sőt, évről évre magasabb a bab ára. Pedig a bab magas kalóriaértékű. kedvelt és kiváló élelmiszer zölden is. éretten (szárazon) is. Szinte mindenki szereti. Ráadásul köny- nyen tárolható és sokáig — évtizedekig — elálló élelmiszer. I élemények A bab vetésideje most kezdődik, május első felében. Fő vetése május végéig tart, de zöldbabnak lehet vetni még július végén is. A babot, amíg sok volt belőle, szinte csakis kisüzemi- leg. kisparcellákon, és elsősorban kukoricában, gyümölcsösökben köztes véleményként termesztették. Ez is jelzi, hogy viszonylag igénytelen és szívós növény, hiszen megél, és jól terem más növények árnyékában is. Tény az. hogy nagyüzemiles — az uradalmakban — régen se termesztették. Sok mai nagyüzemi vezető többek közt erre is hivatkozik, ha a babtermesztésről van szó. Eléggé általános az a vélemény, hogy a bab nagyüzemileg nem termeszthető, illetve, hogy a bab nagyüzemi termesztése bizonytalan, és általában ráfizetéses. Az is elterjedt vélemény, hogy a babnak árnyék kell, vagyis csak köztesként termeszthető. Márpedig a nagyüzemek a köztes termesztésre nem tudnak berendezkedni, mert az bonyolítja a kukoricatermesztés gépesítését slb. ... Kifogást, persze, mindig lehet találni, ha afeladat. megoldása bonyolultabb az átlagosnál. Az igazság az. hogy a bab tisztán vetve, nagyüzemi táblán is viszonylag könnyen és igen jó haszonnal termeszthető, ha az üzem a megfelelő termesztési technológiát — agrotechnikát — alkalmazza. Ezt már nagyüzemek is bizonyítják. Nagyüzemi példa Megyénkben, példám, a mezőkövesdi Üj Elet Termelőszövetkezet foglalkoz.k — már hetedik éve — nagy- üzemileg babterniesztéssel. Nem is kis területen. Évente 35—40 hektáron termesztenek babot, elsősorban a bőven termő Harverster fajult. (Nagyszemű, fehér bab) Az idén ebből 35 hektáron vetnek monotermesztésben, tehát: tisztán. Hat év átlagában egy hektárról 13 mázsa termést takarítottak be. 1369- ben rekordtermésük volt: 16,5 mázsa hektáronként. Könnyű kiszámítani a hasznot. Egy mázsa Harverster fajtájú babért 2000 forintot fizetnek. Hogy ebből mennyi a tiszta haszon, az már a termesztés módján is múlik. A mezőkövesdi Üj Elet Tsz- Lien jó termés esetére 20 000 lorint a tiszta haszon he tatáronként. Seszták Sándor f cagranómus véleménye: „Nincs még egy növény, amely ennyi tiszta hasznot adna. Ha munkaerővel job- o&n győznénk, akkor mi 150 —200 hektáron termesztenénk.” A Harverster fajta a szárazságot is jól bírja. Konzer- Vi iási célokra kitűnő. Mezőkövesden, az Űj Élet Tsz-ber, nagyon jól bevált a magyar fehér gyöngybab is. Sokan ezt nem tekintik bőt°rmő fajtának. Az Űj Élet Tsz viszont az idén is hat hektáron veti, és az átlagos termése hektáronként 12 mázsa volt az elmúlt években. Ára: 1501) forint mázsánként. Tanácsok Seszták Sándor főagronó- mus az elmúlt évek során elegendő tapasztalatot szerzett a bab nagyüzemi termesztésében. Véleményét a következőkben foglalta ösz- sze. — Kisüzemekben, kertekben. háztáji kukoricafólde- ken hasznos, jövedelmező és feltétlen szükséges a bao köztes termesztése. De köztes növényként is fontos a bab növényvédelme, réztartalmú gombaölőszerekkel való megpermetezése. Ez a szer a kukoricának nem árt. Nagyüzeniileg viszont csak a tiszta termesztést javaslom. Így a babtermesztés kifizetődőbb. mint bármely m;is növény termesztése. Nagyon fontos azonban, hogy a talaj táperőben gazdag legyen. Legjobb a középkötött mezőségi talaj. Borsod megyében sok van ilyen A babler- mesztést a felszedés kivételével már gépesítettük A talajt vetés után. de még kelés előtt Aresin gyomirtó- szerrel permetezzük. Így kapálni nem kell. Mi vetőgéppel sorba vetjük a babot. Kelés után az időjárástól függően, szükség szerint a sorközöket talajlazitó eszközökkel megműveljük. Rozs- cásodás és fenésedés ellen réztartalmú gombaölő szerekkel permetezünk. A babtermesztéshez nagyon fontosak a műtrágyák is. de vigyázni kell mert a nitrogén önmagában kevés. Alaptrágyaként hektáronként 250 kiló 34 százalékos nitrogénműtrágyát adagolunk. Fej- trágyaként hektáronként 200 kiló foszfort és 200 kiló káliműtrágyát szórunk ki. őszi mélyszántásban termesztjük mindig a babot, mégpedig a szervestrágyázás utáni második esztendőben. Saeudrej József
