Észak-Magyarország, 1972. május (28. évfolyam, 102-126. szám)
1972-05-31 / 126. szám
1972. május 31., szerda 6SZAK-MAGYARORSZAG 3 Emberek és acélok — M7 a problémájuk? — nóz a látogatókra Nagy Mihály, a VIII. kemence olvasztóra. — Nekünk semmi. — Nekem sincs — villantja mosolyát az ifjú hrigád- vezelö. — Amit mi szeretnénk, az rögzítve van az intézkedési tervben. A legfőbb ideje, hogy sikert érjünk el, hogy sem az anyagi, sem az erkölcsi elismerés ne maradjon el. El az üzemi demokrácia E pár mondat Is tömören összesít: az egykor sikeresen dolgozó diósgyőri martinban az elmúlt időben még a múlt év egy részében is gond gondot, baj bajt ért. Kisebb-na- gyobb döccenők ma is vannak. előfordulhatnak, de az üzem mindjobban kezdi visszanyerni régi tekintélyét. Az LKM vezetői az acélműről úgy vélekednek; olyan üzem, ahol hitele van az adott szónak. Abból ered, bogy . a gyárvezetés reális feladatot szabott az egységnek. A dolgozók és a vezetők a tervet megvitatva — miután tudják, hogy a hengerműveknek sok acélra van szükségük —, vállalták, hogy a kertnél 20 ezer tonnával többet adnak. Az év első negyedében a tervet, s a vállalást időarányosan teljesítették. Igaz, most a „befutott” kemencehiba némi akadályt jelentett, ■ de a hónap, s a negyedév végére ismét egyenesbe jönnek, annál is inkább, mert a döccenő ellenére eddig közel 0000 tonnával több acélt adtak a tervezettnél. Mi a sikeres munka, a felemelkedés magyarázata ? Pásti Lajos, a szakszervezeti bizottság termelésfeleló- se elmondotta, magas fokra emelkedett az üzemi demokrácia, jobban kibontakozott a szocialista brigádmozgalom önkéntes jellege. Ennek van egv érdekes tanúbizonysága. A brigádokkal ismertették az 1072-es évi feladatokat. A 178 közül 144 brigád 404 javaslattal gazdagította azokat. — Az ífl'/2-es énre esedékes műszaki intézkedési terv száz legfontosabb intézkedéséből — mondja Farkas István gyáregységvezető — 30 a dolgozók javaslata alapján került be. Emberi kapcsolatok Az emberekkel való beszélgetés azt tükrözi, sokat javult és igen jó az együttműködés, viszonylag jó a hangulat. Jacsó István, az I- es kemence olvasztóra ezt mondja: — Jó az eredményünk, jól dolgozik a brigád, jó az együttműködés. Egy baj van, kevés az ember és időnként ,.szétszedik” a brigádot. Mostanában biztosítják a termeléshez a. feltételekéi, jobb a. programozás. Ha minden esetben időben megkaphatnánk a salaklálai, akkor még eredményesebben dolgozhatna nk. A Jacsó-brigádnak is volt egy javaslata. A két kemencénél három rakodódaru dolgozik. Ha a harmadikat kicserélhetnék, ezzel is minden munkát el lehetne végezni, az I. és 11. kemence még iobb eredményeket érhetne el. Bár a nap csak olykor ad még ízelítőt a nyári melegből, itt az acélműi pódiumon, ahol amúgy is forró a levegő, a napfény már most is erősen fokozza a hőséget. — 1 gaz, hogy itt mindig, de különösen nyáron vagy a hőség. Nehéz a, munka. Én szeretek itt dolgozni. Miért? Magam sem tudom. — Ha. nem szerelném az olvasztást — mondja Nagy Mihály —, n tanulóévéimet is beszámítva, akkor nem dolgoznék itt mar húsz éve. Kevesen hiszik, el, nehéz ez a munka, nem is annyira érdekes, mégis szép. Mindig jóleső érzést ad, ha az ember sok tonna acélt lecsapol, jóleső érzés tölt el, mert tudjuk. hogy az acélra igen nagy szüksége van a hengerműveknek, az országnak. Szavaiból kiderül, hogy a hangulatra igen jó hatással van az üzemi demokrácia erősödése. — Semmi intézkedés nem történik, amíg a vezetők a döntéshez ki nem kérik a dolgozok véleményét. És úgy van az, ha az ember valamire azt. mondja: jó, akkor becsületbeli, ügye is annak megvalósítása. Az egységvezető, Farkas elvtárs soha nem érezteti magatartása va.l, hogy ö a vezető. Ügy beszélgetünk, olyan bizalommal, mint két munkatárs, barát, bárhol megállíthatjuk, meghallgatja az embert, és megmondja, hogy a javaslatunk jó vagy rossz. És talán éppen ezért van nagy tekintélye. Lelkesítő célok Üveg-„paplan" A finom üvegszálakat kötőanyaggal „paplanná" alakítják, a Sajőszntpéteri Üveggyár szál. húzó részlegében. Az anyagot, az épületek szigetelésére használják fel. Foto: Laczó József Arwfz után Sajó mönti £sz*@kbon A Borsod megyei képviselőcsoport leninvárosi ülésén fontos kérdések szerepeltek napirenden. Nevezetesen, a város térségében megvalósuló ipari beruházásokról és 1/eninváros további fejlesztéséről tárgyaltak a képviselők. Az ülés első felében Gór Nagy Sándor nehézipari miniszterhelyettes, továbbá az illetékes nagyvállalatok igazgatói tájékoztatták az ülésen részvevő Komócsin Zoltán elvtársat, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját, a Központi Bizottság titkárát, s a jelenlevő képvise, löket az olefin-üzem, a 2000 megawattos hőerőmű, s az évi C millió tonna kapacitású köolajfinonütó beruházási munkáiról. A tájékoztatókból világosan kirajzolódtak a hármas ipari komplexum körvonalai. A képviselők szinte maguk elé képzelhették, milyenek is lesznek, mit és mennyit termelnek a leendő nagyüzemek'. amelyeknek építése részben a mostani tervidőszak és a következő ötéves tervek feladatát képezik. HHMßSS®?t A párt és a kormány döntése alapján először az évi 250 ezer tonna etilén-kapacitású oleíinüzemet kell felépíteni a Tiszai Vegyikombinátban. Ennek a beruházásnak költségelőirányzata meghaladja az 5 és fél milliárd forintot. A magyar— szovjet olefinegyezmény értelmében az üzemnek 1975- ben már termelnie kell. Ez azt jelenti, hogy lényegében két. es léi esztendő áll valamennyi építési és szerelési munka elvégzésére. Az olefinüzeimmel párhuzamosai! építik és szei-elik a 2000 megawattos hőerőművet. amely hasonlóképpen nagy feladatot jelent a beruházóknak és a kivitelezőknek egyaránt. Ez a beruházás természetesen átnyúlik a következő tervidőszakra is, hiszen az első gépegységet csak 1976 közepén helyezik üzembe. A harmadik nagy beruházás az évi 6 millió tonna kapuéi tű s ú kőolaj fin o mi tó lesz. Ez a nagyüzem a tervek szerint 1977-ben kezdi meg a részleges termelést. — Vezetőink közelebb kerüllek hozzánk — vélekedik Nyúzó János acélgyártó. — Őszinte légkör alakult ki a vezetetlek és a vezetők között. Bármilyen nagy feladatról van szó, véleményünket kérik, es a lehetőségtől függően, igyekeznek bennünket érdekeltté lenni a termelésben. Ahogy dolgozik az ember, aszerint kapja, az anyagi ösztönzést is. Az I-es és 11-es kemencénél dolgozom, mint acélgyártó. A jó munka nyomán az elmúlt hónapban 1515 forinttal több fizetést vittem haza. Szokatlan névsorok A martinhoz kapcsolódó üzemiroda és szociális épület folyosóján érdekes és szokatlan névsorok vannak kifüggesztve. Az egyik táblán az acélgyártók nevei sorakoznak, a jó eredményt elérőké vörös, a gyengébben dolgozóké fekete színnel. Jó pár hónapja még sok volt a fekete szín. Most hét kivételével a neveket vörös szín díszíti, s a jól dolgozók között sűrűn olvashatjuk Hercsik István, Gyuricskó Imre, Kázár István, Bérezési József, Mí- hasz Panajotisz nevét, Az erkölcsi mellé tisztes anyagi elismerés is jár. Az j acélgyártók jövedelme első- [ sorban a minőségi munka; a programszerüség, a selejt- csökkentés, másodsorban pedig az óránkénti tonna- mennyiség szerint növekszik, s mint előbbi példánk is mutatja, ez a plusz túlhaladhatja a havi 1500 forintot is. Az üzemekben általában r kas a szakmai továbbképzés. Ezt az acélműben is sűrűn gyakorolják, szokatlan eredménnyel és megkülönböztetéssel. Az 1971—72-es évi szakmai tanfolyamon 80 olvasztár, martinász vett részt. A folyosó falán elhelyezett tablóról leolvashatjuk, hogy kik vizsgáztak jelesen, jól, közepesen, elégségesen, vagy elégtelen eredménnyel. A vizsga arányúban a dolgozók órabérét 60—50—30— 20 fillérrel emelték, illetve a rossz vizsga esetén nem jár órabéremelés. A beszélgetés azt mutatja, hogy bár nem sok ez, de jól- esően érinti a dolgozókat. A munka, az erőfeszítés elismerését látják benne, s minden valószínűség szerint meghozza a várt eredményt. Csorba Barna A mű megvalósítása mintegy 6 milliárd forintba kerül. A beruházással járó feladatok nagyságát jól érzékeltették a Gór Nagy Sándor nehézipari miniszterbe!yettes által ismertetett számok és adatok. Eszerint az olefinüzem. továbbá az erőmű és az olajfinomító első ütemének építésére, valamint a városfejlesztésre a kormányzat húszmilliárdot irányzott elő. Ebből az összegből a IV. ötéves tervidőszakban csaknem 12 milliárd forintot használnak fel. A nagy foki! építési koncentrációra vall továbbá az is. hogy az előzetes számítások szerini 1973-ban mintegy 6 ezer építő és szerelő dolgozik majd a három nagy beruházáson. Komócsin Zoltán elvtárs a képviselőcsoport ülésén el- mondötta, hogy a Leninvá- rosban folyó hatalmas ipari beruházások a szocialista integrációban valósulnak meg. Igj' például a kőolajfinomí- tó a Barátság II, vezetéktől A Sajó mar megszelídülve, medrébe visszake&kenyedve örvénylik a zöld lombú fák alatt. A hirtelen áradás nyomai azonban mindenütt látszanak — Bánrévétől, az országhatártól egészen a Tiszáig. Gyorsan megtelt a meder, az ártér is. eéyik napról a másikra vált kritikussá a helyzet. A gyors, jól szervezett. és hatékony árvízvédelmi munkáknak köszönhető, hogy nem történt gátszakadás. nem keletkeztek nagyobb karok. Károk Hirtelen áradás volt, de gyorsan elmúlt. Ott, ahol a védekezés első csatája lezajlott — Bánrévétől Vadnáig — a folyó két partján folytatódik a munka. A réteken viszont elpusztult a jó fű. nem lesz anvaszéna, sarjú is csak akkor, ha az árvíz által letiport és beiszapolódott füvet előbb letakarítják. A jó legelők is elpusztullak. A csordák erdők alatt és hegyoldalakon legelnek. A sajópüspölci Sajóvölgye kapja majd az olajat, az új erőmű részben a Romániából érkező földgázt haználja fűtőanyagként. a Szovjetuniót és Leninvárosi összekötő etilénvezeték úgyszintén az együttműködés legfejlettebb formáját jelenti. A nagy építkezésekről szólva Komócsin elvtárs kiemelte. hogy a hármas ipari komplexum megvalósítása szinte egyedülálló beruházási koncentrációt hoz létre Lenin városban. Lelkesítő célok ezek. Valóra váltásuk azonban hallatlanul nagy energiát, felelősségérzetet. s jó együttműködést követel a beruházást irányító szervektől, a helyi gazdasági és politikai vezetőktől. a munkában részi, vevő valamennyi dolgozótól. Komócsin elvtárs annak a reményének adott kifejezést, hogy a megyei képviselőcsoport — megismerve a leendő üzemek nagy népgazdasági jelentőségét —, mesz- szemenóen segíti a beruházások sikeres megvalósításét. Tsz-ben 36 hektár területen a kertészetet vitte el a víz. Ennek bevételi terve egymillió forint volt. Öt hektár területen virágzott a kony- hakömeny. Letiporta a víz. Negyven hektáron pusztult ki a kukorica és beiszapolódott 50 hektár területű rét. Itt az összes kar másfél millió forint. Az előzetes becslések szerint ugyanennyi a kár a put- noki Egyetértés Tsz-ben. Legtöbb a kar a nagybar- eai Banvölgve Tsz-ben, annak is sajóvelezdi üzemegységében. Elpusztult az összes rét és legelő 230 hektár területen. Emiatt 300 tehenet lél kellett hajtani a hegyekre. a hegyi legelőkre és az erdők alá. Negyven hektár területen pusztult el a kukorica, 17 hektáron a káposzta és 12 hektáron a lekaszált. renden levő lucerna. Az összes kár — az előzetes felmérések szerint — mintegy hárommillió forint. Sajóvölgye Az árvíz után mindhárom tsz-ben azonnal rákapcsoltak a tavaszi munkákra, hiszen a károkon csak úgy lehet igazán enyhíteni — bár a biztosító is fizet —, ha a többi területen gondos növény- ápolással igyekeznek növelni a terméseredményeket. Egyébként a határ mindenütt szép, remek őszi búzák hul- lamzanak kalászosán, és fejlettek a kapásnövények is. A sajópüspöki Sajóvölgye Tsz-ben például 46 hektáron olyan gyönyörű a mák. hogy alig van annál szebb az egész országban. Szakonyi László főagronómus és Ri- barszki Pál tsz-elnök közös műve ez. Tudniillik már tavaly december első napjaiban elvetették. Maga a vetés is kísérlet volt. Nagyon jól sikerült. De eg}' hektár területen kísérleteznek a mák vegyszeres növényvédelmével is, bár közismert, hogy a mák minden vegyszerre nagyon érzékeny. A kísérlet eddig biztató. Hat hektár területen meg úgy vetették el a mákot, hogy a vetőmag nagyobb részét radioaktív sugárral kezelték, csirátlanították. Egy kiló radioaktív sugárral csi- rátlanított mákhoz 20 deka csíraképes vetőmagot kevertek és úgy vetették. Ennek eredménye, hogy. a hat hektár területen nem kellett a mákot egyesein! Ez a tsz 155 hektáron ter- 1 meszt kukoricát és 58 hektá- [ ron burgonyát. A gyomirtást 1 és a növényvédelmet azonban vegyszeresen végzik, így nem kell kapálni. — Mit csinálnak az emberek, ha minden kapásnövényt vegyszeresen termeszlenek? — kérdeztem Ribár- szki Pál tsz-elnöktől. — Ügy terveztük, hogy a kertészetben lesz munka bőven — válaszolt az elnök. — De a kertészetet elvitte a víz. Ezért jelenleg egyik problémánk. hol és hogyan foglalkoztassuk az embereket... Egyetértés Farkas Pál, a putnold Egyetértés Tsz elnöke elmondotta, hogy náluk minden tavaszi munka kész, de a 85 hektáros kertészetben még sok a munka. Az árvíz miatt csak most végzik a palántázásokat. Kukoricát 120 hekáron, napraforgót 46 hektáron termesztenek, de vegyszeresen. Kapálni nem kell. Van viszont 50 hektár mák, nagyon szép, amit kapáltak, de jelenleg a takarmányok betakarítása a legnagyobb munka. A lucernát 62 hektárról, a vörösherét 75 hektárról kell gyorsan betakarítani. A legtöbb gép és ember ebben a munkában dolgozik. A takarmányt hideglevegős szénaszárítóra kaz- lazzák, mert ilyenkor, esős időben az a legbiztosabb. A lucerna, vöröshere és a réti széna egy részét besilóz- zák... Báuvölgve rv A Banvölgve Tsz-ben az árvíz idején és azóta is emberek százai, gépek tucatjai dolgoznak a növénytermesztésben. Kapálnak, kaszálnak és lucernát, vörösherét gyűjtenek. kazlaznak. Kukorica; 400 hektáron vetettek — 40 hektár árvíz alá került. Hetven hektár a burgonya és 35 hektár a mák területe. Minden növény mutatja az emberek gondos munkáját. Kilenc traktor a 400 hektár területű lucernát és vörösherét kaszálta az árvíz elvonulása után. A takarmány le volt dőlve, alig bírtak vele a gépek. Ebben a tsz-ben mar felkészüllek az aratásra is. Búzájuk 400 hektáron, tavaszi árpájuk 230 hektáron, zabjuk 57 hektáron terem. Minden vetés nagyon szép. gazdag termést ígér. A Sajó váratlan árvize tehát csak rövid időre zavarta meg a partjain gazdálkodó termelőszövetkezetek munkáját. Szcíutrci József
