Észak-Magyarország, 1972. május (28. évfolyam, 102-126. szám)
1972-05-31 / 126. szám
£C £SZÄK-MAGYARORS2AG 4 1972. május 31., szerda A «socialista brigádvezetők elmúlt heti kongresszusán felszólalt többek között Darvas József, a Magyar Írók Szövetségének elnöke, és sok egyéb között elmondotta, hogy a brigádvezetöknek kellene lenniük a szocialista kultúra terjesztőinek munka- társaik között, a brigádveze- töknek és a brigádtagoknak kellene jelenteniük a láncszemet a művészetek és a szélesebb munkástömegek között. A kongresszus következő napján egy brjgádvezető reflektált Darvas József szavaira, és elmondotta, hogy egyes kulturális szervek — és sajnálatos módon a munkáskultúrát szolgálni hivatott művelődési intézmények is — lebecsülik a munkásság művészeti és kulturális igényeit, s nem egy alkalommal .sekélyei. primitív műsorokat kínálnak a szocialista brigádoknak.. Mindkét felszólalásból kitűnt: egészségtelen, és sajnálatosan egyre szélesedő a szakadék az „elit kultúra” vagy annak kikiáltott művészeti tevékenység, és a szélesebb néprétegeknek szánt tömegkultúra, vagy az. annak zászlaja alá besorolt, a művészetek perifériáján mozgó tevékenység között. Tagadhatatlan, hogy ez a jelenség évék óta észlelhető, és mind markánsabb vonásoklcal jelentkezik. Óriási szakadék tátong egyes kiemelkedő filmdrámáink és a nagy tömegeknek kínált produkciók között. Hiányzik az összekötő mezőny. .Hiányzik a jószándékkal is csak bizonyos mértékig vájtfülűeknek szóló filmművészet és a tömeg- gyántmány közötti jó kommersz. A különböző tarka műsoros rendezvények—tisztelet a kevés kivételnek — megrekedtek a jó másfél évtized előtti szintnél, ugyanakkor roppant magas szintű műsoros összeállításokkal is találkozunk. Itt is hiányzik az összekötő mezőny. Talán a könyvkiadásban lelhető fel a legszélesebb választék, ahol a lektűrtől és a mellé becsempészett értéktelen olvasmányos kiadványoktól a legnemesebb irodalomig sokféle értékszint megtalálható. Ugyanakkor nem ritka tapasztalat, hogy munkáslakta vidékeken, vagy az üzemi könyvbizományosok- nál túlteng a könyvkínálatban a félponyva, mondván: ezt akarják az emberek olvasni. és ilyen jellegű könyvek elolvasásával teljesíthetik formálisan az amúgy is formális kulturális vállalásokat. A zenében ismét felbukkannak a szakadékok. Mesz- sze esik a szimfonikus zenekar jó koncertje — még akkor is. ha egyik-másik ipartelepen .rendszeresen tartanak ilyen koncertéket — a beat néven bemutatott, sokszor nagyon selejtes zenéléstől. vagy éppen a rossz álnépi muzsikától. A színházban is kitapintható — a szó legszorosabb értelmében: a jegytömbökből — milyen fajta előadásra sikerül nagyobb számban mozgósítani munkásokat. Természetesen a szocialista brigádok összetétele nagyon különböző. Nem lehet minden szocialista brigádnak nagy együttgondolkodást kívánó. sajátos jelképrendszerrel dolgozó filmdrámákat, színpadi műveket, irodalmi színpadi összeállításokat ajánlani, de ez nem lehet ok rá, hogy kizárólag rossz ka- landfilmek, még rosszabb zené ^vígjátékok és silány eszt- rádmftsorok jegyeinek, megvételében merüljön ki a szocialista brigádok kulturális érdeklődése, és a harmadik feladat, a ..szocialista módon tanulni” vállalás teljesítése. A tanulni szóra érdemes felfigyelni. Mert hisz.en ez az alfája a szocialista brigádok művelődésének, a művészetek és a brigádok kapcsolatának. Sajnálattal kell megállapítani, hogy a szocialista brigádtagok között is nem lebecsülendő azoknak száma, akik nem rendelkezne!c még a nyolc általános iskolai végzettséggel, pedig életkoruk még nem teszi szükségtelenné számukra az alapműveltség megszerzését. Az első és legfontosabb művelődési feladat hát a szócialista brigádoknál annak vállalása, hogy ezt a képzettséget mitídenki szerezze meg, ebben segítsen a brigád kollektívája,. hiszen magasabb fokú művészet befogadásához kell egy minimális kvalifikáció. A művészetek különböző megn yil vá n utasa inak ajánlása a szocialista brigádok részére rendkívül precíz, körültekintő és differenciált munkát kíván. És kétoldalú közelítést. Közeledni kell a brigádtagoknak a művészetekhez és a művészeteknek a brigádokhoz. A művelődési házakra rendkívül fontos feladat vár e tekintetben, csakúgy, mint az üzemi szakszervezeti kultúrmunká- sokra. Szinte személyre szólóan kell, hogy minden egyes brigádtagról tudják, mi áll érdeklődéséhez legközelebb, mit tudnak neki ebből nyújtani. és miként lehet ezt az egyéni kívánalmat a nagy általános kultúrpolitikai elképzelésekkel, kívánalmakkal a pártkongresszuson megszabott. és annak realizálását célzó szakszervezeti kongresszusi határozatok tanításaival okosan, politikusán egyeztetni. Jó eszköznek mutatkozik az olyan fajta kataszter, mint amit Saj őszen t- péteren kezdtek, a bányatelepen. a Petőfi Sándor Művelődési Központban, amelybein minden egyes brigádtagról nyilvántartják, milyen alkalmakra kell őt meghívni, mit kell neki kínálni. Ezzel a differenciált módszerrel kell eléírni, hogy a kvalifikáltabb brigádtagokra ne legyen sértő, lenéző a művelődési lehetőség kínálata, a kevésbé kvalifikáltakat pedig fokozatosan kell „rákapatni” az értékesebb művészetek értésére és élvezetére. mmmm Darvas Józsefnek igaza van abban, hogy a szocialista brigádoknak láncszemet keil képezniük az igaz művészet és a széles munkástömegek között, de az is szükséges, hogy a művészetek kínálatában mind kevesebb' legyen az egyes fajták közti szakadék. Benedek Miklós A Centrum előtti téren négy sátor. Üde színfolt az aszfalton. Ragyogóan süt a nap, s a járókelők meg-megállnak. Többnyire csak rövid szemlélődésre, de némelyik válogatásra is. Itt van a könyvutca egyik csomópontja. KISZ-sátor, borsodi írók művei, szépirodalom, idegen nyelvű könyvek — olvasható a sátrakon a jelzés. Az első a KISZ-eseké. Tegnaptól a Berzeviczy Gergely Kereskedelmi Szakközépiskola a gazdája. Az eladók pedig, Szabó Ildikó és Tóth Erzsébet, a III/A tanulói. Ildikó KTSZ-tjtkár, Erzsébet a titkár- helyettes. — Ö. nagyon sokan akartak jönni — magyarázta Erzsébet. — örülünk, hogy ránk esett a választás. Ildikó közben beletemetkezett a leltárba. Mert hát „rend a lelke mindennek”. — A többiek is gyakorlaton vannak ... Hangjában ott bujkált a gondolat, hogy ez azért mégiscsak más, mint az a gyakorlat. Megtisztelő' megbízatás. S ahogy végigsétáltam a sátrak előtt, a hivatásosok, a könyvesboltok dolgozói kedvesen, mosolyogva mondták : — Olyan ügyesek ezek a fiatalok! Az előzőek is azok voltak. S ebben már az elismerés is benne volt. Bizonyára így vélekednek a vásárlók is. mert a fiatalok sátránál nem is olyan rossz a forgalom. Cs. A. Bolgár fiira eket véltünk A közelmúltban’ Bulgáriában járt filmátvéteb delegációnk négy játékfilmet és hat rövidfilmet vett át magyar- országi bemutatásra 1948-ban játszódik A farkashorda, amely Bulgária életének egy nálunk eddig ismeretlen epizódját dolgozza fel: egy. a hegyekben búj- káló fegyveres ellenforradalmár csoport ártalmatlanná tételét. A XVII. században játszódik A kecskeszarv. Egy család tragédiájáról szól a török megszállás idején. Két epizódból álló derűs történeteket foglal egybe a Gyerekkel a tengeren, végül Japánt mutatja be a negyedik átvett bolgár film, A felkelő nap gyökerei. A7. átvett rövidfilmek között szerepel a Dimitrovról készíteti dokumentumfilm is. Egyre közelebb Miskolchoz Zelk Zoltán és a gyerekek Figyeltem, miközben hallgattuk az ő verseiből és meséiből összeállított Ids műsort. Belefeledkezett a hallgatásba, de éreztem, hogy belülről együtt mondja a gyerekekkel ... Az egyik nehéz próza versben háromszor megakadt az együk kisleány. Zavarba jött, létezett, alig tudja visszafojtani könnyeit. Akkor odasúgta: — Folytassa, kedves ..: És 5 tapsolt a legjobban, a legtovább. Amikor a verset befejezve, a kislány hátra akart szaladni, maga mellé hívta és megsimogatta a haját. Felkérték, szóljon a gyerekekhez. Azzal kezdte, hogy neki a kislány tetszett a legjobban, nagyon szépen mondta el a nehéz prózaverset, nincs szégyenkezni valója, mert egyszer az egyik neves színművészünk te elmondta, de az hatszor sült bele. S ezzel a néhány, valóban őszinte szóval meg tudta teremteni a kapcsolatot a gyerekekkel, amit csak tovább mélyített gyermekkorának felelevenítése. Nem előadást tartott, nem általában beszélt az irodalomról, nem ecsetelte nagy szavakkal, mit akar csinálni, hanem felelevenítette Marada Lajosiek alakját, azt, ami a versekben, a versek mögött van, a gyermekkor valóságát. — Csak az öregszik meg, aki nem szereti és nem érti meg a fiatalokat — mondta később, amikor tíz percre „elraboltam” a gyerekektől. — Az a meggyőződésem, hogy verset csak az tud írni, akinek akkor is marad egv fiók a gyermekkor számára a szívében, amikor már súlyosodnak az évek. És nekem valóban nagyon tetszett a kislány. Egv nehéz, felnőtteknek szóló. gyerekkorból merített prózaveVset mondott el, s azt hiszem, értette. A gyermekkor akkor is jelen van. amikor nem a gyerekeknek írok. Hirtelen témát változtatott. — Lehet, hogy megharagszik, de valamit nem értek. Egy olyan országban, ahol Babits Mihály és Balázs Béla meséket, ahol Szabó Lőrinc és TUvés Gyula gyermekverseket írt, ahol a világnak talán legnagyobb evermekversíróia, Weöres Sándor él. miért, szegényesek a lapok gyermekrovatai. Hiszen csodálatos gyermekirodalomból válogathatnak ... Az idő szorított, meg kellett kérdeznem: — Milyen tervei vannak? Anekdotázva válaszolt: — Én vagyok a világ leg- tervtelenebb embere, mégis nekem van a legtöbb tervem. Amíg élek, venset szeretnék írni.. De most valami mást is csinálok. Hangjátékot írok a rádió kérésére. Prózában. Csakhogy az első mondatok után rájöttem, tulajdonképpen ez is vers lesz. Kis szünetet tartott, aztán folytatta: — De mert Miskolcon vagyok, elmondok még valamit. Még 1947-ben elkezdtem írni önéletrajzomat, hatvan oldalt ■ készítettem el belőle. Most örülök, hogy akkor abbahagytam. Az az önéletrajz valahogy így kezdődött: Tizenöt éves koromban születtem. Akkoriban szatmárinak és budapestinek tartottam magam. Most már egyre in- kább miskolcinak. Igaz, nem itt születtem, de gyermekkorom emlékei ide kötnek. Ha egyszer megírom azt az önéletrajzot, ezt fogom megírni. Elköszöntünk, öt várták a gyerekek, s nekem az marad meg emlékezetemben, ahogy ült a széken, körülötte legalább száz gyerek, s neki mindenkihez volt egy kedves, csendes szava. Csutorás Annamária Megnyílt! Ózd i autószerv ízű n k SZERVIZSZOLGÁLTATÁS, MŰSZERES VIZSGALAT, FUTÓJAVÍTÁSOK, KAROSSZÉRIAJAVÍTÁS, FÉNYEZÉS rövid határidővel MISKOLCI VASIPARI SZÖVETKEZET ÓZDI autószervize Ózd, II., Zrínyi u. !). toiler!- és kiskerl-iulajÉnosol, figyelem! Mindenféle vétó- és virágmagvak, növényvédő szerek, kerti traktor, pemietez/őgépek. virág- és díszcserepek, virágföld. virágtápsó. állati tápszerek, madáreleségek bő választékban várják kedves vevnir>1ro< VETOMAGBOLT, Miskolc. Zsolcai kapu 82. szám érdeklődése8
