Észak-Magyarország, 1972. május (28. évfolyam, 102-126. szám)
1972-05-21 / 118. szám
1972. május 21., vasárnap TK5SBat5SaBa$23B5$Ga ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 Biztató évkezdés interjú Csépányi Sándorral, «s Öli ÍJ vezérigazgató jával A szocialista brigádmozgalom fejlődésének egyik alapvető gondja, hogyan segítik és értékelik a gazdasági vezetők a brigádok erőfeszítéseit. és egyáltalán: milyen szerepet töltenek be a szocialista brigádok vállalatuk, munkahelyük életében. A szerkesztőségünkben megtartott tanácskozáson az országos konferencia küldöttei meggyőződéssel vallották, hogy a gazdasági vezetők többségének szemlélete együtt fejlődött á mozgalommal. A legnagyobb probléma nem is az, mintha a vezetők nem törődnének a brigádokkal, vagy adott esetben megtagadnák tőlük a jogos elismerést. Igen gyakori viszont, hogy a vállalatoknál „külön fiókban kezelik” a munkaversenyt, a brigádok dolgait és megint egy külön „fiókban” a napi munkát, a gazdasági feladatokat:. — Nem azt hiányolják a brigádtagok és n brigádveze- tők — vélekedett Kiss József, az Ózdi Kohászati Üzemek küldötte —. hogy a képük nincs kifüggesztve a falra. De cl kellene érni, hogy a brigádok a mindennapi munkában is érezzék: törődnek velük. Arról is szólt, hogy az értékelés gyakran sablonos, a brigádokat nem a hétköznapi problémák megoldásáért tett erőfeszítéseik szerint mérik. Badi József, a Diósgyőri Gépgyár küldötte is a brigádmozgalom értékeléséről, a brigádok szerepéről szólt: — Sok vita volt arról — mondotta —, hogy az értékelés nem elég jó, az anyagi és erkölcsi elismerés nem mindig tükrözi a végzett munkát. Ennek a vitának nálunk az vetett véget, hogy a szakszervezel az élére állt a mozgalomnak, s minden brigáddal szemben az adottságainak megfelelő követelményeket támasztottak. A vállalások önkéntesek. De a. helyi vezetők jól ismerik a brigádokat. Tudják, mit várhatnak tőlük- Én magam szerencsés helyzetben vagyok: gazdasági vezető is, brigádvezető is vagyok. És állíthatom, ha megfelelően foglalkozunk a brigádokkal, ha. megbeszéljük és jól határozzuk meg a feladatokat, a gazdasági eredmény sem maradhat él. Hernádi Péter, az Észak- magyarországi Állami Építőipari Vállalat küldötte a szigorú, a valóságnak megfelelő értékelés mellett foglalt állást: — Egyetértünk a gazdasági vezetőkkel: magasabb kitüntetést csak az a brigád kaphat, amelynél az év során egyetlen óra igazolatlan mulasztás sem volt. Igen élénk vita alakult kn a tanácskozáson az értékelésről, az anyagi és erkölcsi megbecsülésről. A lehetőségek — különösen az anyagi keretek — mindenütt végesek. A jutalomból csak a legjobbaknak jut. — Nálunk az 59 szocialista brigádból 24 kapott jutalmai. De én úgy érzem, azért a többieknek sem kell elveszíteniük a kedvüket. Szerintem még jobban fognak dolgozni, hiszen ma már rendelet. is meghatározza az elérhető kitüntetéseket — vélte Hernádi Péter. A jutalmazás véges lehetőségeivel kapcsolatban ismét felvetődik, vajon elválasztható-e egymástól a verseny és a mindennapi munka. A mozgalom fejlődése és gazdaságai célkátűzóseinknek megvalósítása is azt kívánja: ne legyen „két fiók”. — Amikor a dijazásról van szó — mondotta a vitában dr. Balogh András, az SZMT titkára —, ne csak elkülönített díj legyen, hanem jusson kifejezésre az elismerés a munkabérben is. Véleményét érdekes példával támasztotta alá: — Egy szövetkezetben az első negyedévben nem volt vállalása a brigádnak.. Kérdeztük, szerveztek-e munkát, Kiderült, hogy munka bőven volt. csak éppen adminisztrálva nem volt a versenyvál- j látás. Szerintem fel kell hagyni azzal a szemlélettel, hogy külön szervezzük a munkát és külön a munkaversenyt. És ebben egyetértettek a : küldöttek. Flanek Tibor Fotó: Szabados György (Folytatjuk) Az Ózdi Kohászati Üzemek a három évig tartó munkaversenyben megpályázta a Szocialista munka vállalata címet, s a tavalyi jó eredmények alapján hetedszer nyerte el az MT— SZOT vörös vándorzászlót, ami azt bizonyítja, hogy a verseny első két évét figyelembe véve, az esélyesek sorába lépett a kohászati üzem kollektívája. A munkaverseny harmadik évének feladatairól. terveiről és az eddigi eredményekről készített interjút lapunk munkatársa Csépányi Sándorral, az OKU vezérigazgatójával. — Hogyan értékeli Csépányi elvtárs az év eddigi időszakának eredményeit, továbbra is az esélyesek sorában maradt-e a vállalat? — A biztató évkezdés, az eddigi eredmények feljogosítanak az optimizmusra. Ritka esztendő az, amikor az első negyedévet nem lemaradással, hanem túlteljesítéssel zártuk. Most ez történt, s ez egyben azt is jelenti, hogy célkitűzéseinket nem év végi hajrával, hanem egész évi egyenletes munkával akarjuk teljesíteni. Az első negyedévben kész- és fél- késztermékek vonatkozásában egyaránt túlteljesítettük tervünket, s lényegesen többet termeltünk mint az előző év azonos időszakában. Acélnyersvasból például í),l százalékos a túlteljesítés, s 18 százalékkal többet csapoltunk mint 1971 bázisidőszakában. A martinacél- és a blokksori öntecs-termelésünk 5 százalékkal, a durvahengerműi készáru 10 százalékkal, a fincanhengerműi késztermékünk pedig 11,6 százalékkal növekedett egyetlen év alatt. — Melyek a vállalat legfontosabb célkitűzései ebben az évben? — A legfontosabb most Is a tervezett 272 millió forint nyereségtömeg elérése, amelynek a tervek teljesítése esetén reális lehetőségei vannak. Ez a nyereségtömeg kisebb ugyan az előző évinél, de a csökkenés vállalaton kívül álló okokból — az acél világpiaci árának csökkenéséből és az alapanyag-árak emelkedéséből — adódik. A tervek teljesítése mellett fontos az export további növelése. ezért az előző évi 180 ezer tonna export helyett most 210 ezer tonnát terveztünk. Népgazdasági szempontokat is figyelembe véve a kohászati vállalatok között elsőként tűztük ki célul az 1 millió tonna acél termelését. Ez rendkívül nehéz, bonyolult feladatot jelent, az acélmű dolgozóinak jó munkája mellett szükség van a nagyolvasztómű és a kiszolgáló üzemek összehangolt tevékenységére, azonban az eddigi eredmények ebben a vonatkozásban is biztatóak. Meg kell jegyeznem, hogy az 1 millió tonna acél elérése esetén fél millió forint célprémiumot fizetünk ki dolgozóinknak. A legfontosabb feladatok között említem még meg nagyberuházásunk ütemének tartását. Év végére a folyamatos acél- öntőmű csarnokának el kell készülni, hogy a jövő év elején megkezdődhessen a gépi berendezések szerelése. — Milyen intézkedésekre van még szükség, hogy a cím elnyeréséért a vállalat esélyei tovább növekedjenek? — Azzal kell kezdenem, hogy a nagyberuházás és az évről évre növekvő feladatok eddig sem terelték el a figyelmet a munkaverseny- mozgalom tökéletesítéséről, az üzemi demokrácia kiterjesztéséről, az emberek szocialista tudatának fejlesztéséről. A belső munkaszervezés eredményei is figyelemre méltóak, s ezt a jó tradíciót tovább kell fejleszteni ebben az évben. A Dolgozz hibátlanul! mozgalomhoz való csatlakozás előkészületei még az előző évben megkezdődtek, s egyre szélesebb rétegek kapcsolódnak a munkába. A durvahengerműben megkezdték a veszteségek feltérképezését, s a tapasztalatok hasznosítása a minőségi munka és a gazdasági mutatók további javításában előre nem látható eredményekkel járhat. Van tennivaló viszont a baleseti mutatók javítása érdekében. Az utóbbi időszakban bizonyos visszaesés mutatkozott, ami elsősorban a megnövekedett fluktuációnak tulajdonítható. A felmérések szerint a balesetet szenvedett dolgozók többsége rövid iáeje dolgozik a vállalatnál, s a balesetek oka az üzemismeret hiányé-' ra vezethető vissza az esetek többségében. Említettem, hogy az év eddigi eredményei biztatóak, ez azonban nem jelenti azt, hogy köny- nyű a tervek teljesítése. Minden szinten s területen fontos feladat a precízebb költségelszámolás meghonosítása, az ellenőrzés szigorítása, a forgóeszköz- és a készletgazdálkodás további tökéletesítése. — A nagyberuházás mellett milyen fejlesztés történik a »»regi gyárban”? — Nagy feladatot jelent a blokksor villamosítása, a régi gőzgép helyett nagy teljesítményű villanymotor kerül beépítésre. Ez nagymértékben megkönnyíti a munkát, elsősorban a karbantartást. Most kerül sor a 4. számú kohó átépítésére, s egyben a kohó térfogatának mintegy H) százalékos növelésére. Ez elsősorban a ferro- mangán gyártásának biztosítása szempontjából jelentős. Tovább javult a vállalat szociális helyzete is. A közeljövőben kerül sor egy 1000 személyes öltöző-fürdő átadására, amely a nagyolvasztómű, a közlekedési és az energiaszolgáltató gyárrészlegek dolgozói részére készült. Tóth István Egyedi nagyberuházások A kiskörei vízlépcső ésss mezőgazdaság A leninvárosi párl-végrcliajlóbizottság és a Tiszai Erőmű Vállalat csűcsvczetösége pénteken együttes illésen tárgyalta meg az erőmű beruházási tevékenységét. Elsősorban azt vizsgálták. hogyan halad az egyedi nagyberuházásnak számító 2000 megawattos űj hőerőmű, valamint a kiskörei vízlépcső és vízi erőmű építése. Megalakult a fiatal közgazdászok megyei csoportja AZ ÜLÉST KŐVETŐEN a végrehajtó bizottság tagjai és a pártbizottság munkatársai dr. Kovács Miklóssal, a Leninvárosi Pártbizottság első titkárával az élen, ellátogattak az épülő kiskörei vízlépcsőhöz és öntözőrendszerhez. A nagyberuházás jelenlegi állásáról, továbbá a leendő öntözőrendszer, vízlépcső ipari és mezőgazdasági feladatairól '/.agyvai Béla, a Tiszai Erőmű Vállalat igazgatója és Koliári Nándor, az Országos Vízügyi Beruházó Vállalat létesítmény-főmérnöke adott részletes tájékoztatást. A szakemberek elmondották: a vízlépcső és a hozzátartozó öntözőrendszer komplex mezőgazdasági-vízgazdál- kodási létesítmény, amelynek elsőrendű rendeltetése a mezőgazdasági termelés meny- nyisógi növelése és minőségi fejlesztése, a Tisza völgyében egyre növekvő, a mezőgazdaság és az ipar termelését erősen korlátozó vízhiány csökkentése. A kiskörei, vagy másik nevén a Tisza II. vízlépcső hatásterülete, azaz a középső Tisza-vidék és a Hármas-Kőrös vidéke az ország legszárazabb éghajlatú, lee aszályosabb része. A te- nyészidő alatt lehulló csapadék mindössze 300 milliméter. A többtermelést ilyen körülmények között csak öntözéssel lehet elérni. A vízlépcső és öntözőrendszerei, a beruházás elkészülte után, több mint fél millió holdnyi földterület rendszeres öntözését teszik lehetővé. A Kisköre és Tiszai dk közötti. 120 kilométeres Ti- sza-szskasz ugyanakkor egész éven át hajózhatóvá Válik. Miből áll tulajdonképpen ez a hatalmas létesítmény? Mindenekelőtt a vízlépcsőből, a víztárolóból és a nagykunsági, valamint a jászsági főcsatornából. Ezen belül a vízlépcsőnek három fő része van. Mégpedig a vízerőtelep, illetve erőmű, a duzzasztómű és a hajózsilip. A vízerőtelepbe négy, egyenként 7000 kW, teljesítményű, új rendszerű turbina-generátor gépcsoport kerül. A 12 méter széles és 85 méter hosszú hajózsilip az uszályok áthaladását biztosítja. A tárolótó mintegy 28 kilométer hosszú és átlag 4 kilométer széles lesz. A tárolt víznek a felhasználókhoz történő elvezetésére épül a nagykunsági és a jászsági főcsatorna, amelyek hossza meghaladja majd a 200 kilométert. Csak ezen a két csatornán 62 közúti hidat kell az elkövetkező években megépíteni. A látogatót szinte lenyűgözi a hatalmas természetátalakító munka. A tervek szerint ez év második felében már űj mederben folyik itt a Tisza. Gyors ütemben halad a víztároló építése is. A tároló az első ütemben mintegy 300 millió köbméter víz befogadására, illetve tárolására szolgál. Az öntözőrendszer teljes kiépítése két ütemben történik. Az első ütemben, 1973- ig elkészül a tulajdonképpeni vízlépcső (a duzzasztásra előreláthatólag a jövő év júliusában kerül sor), s megépül a nagykunsági és a jászsági főcsatorna. A második ütemben, 1985-ig végzik el a tárolót körülvevő töltések erősítését, és készülnek el a víz elleni védőművek. Ekkor fejezik be a főcsatornák teljes kiépítését is. Jelenleg 2500 kivitelező dolgozik a vízlépcső építésén. Ezenkívül mintegy háromszáz különböző munkagépet és szállítóeszközt vontak össze a földmunkák végzésére. Se szeri, se száma azoknak a korszerű gépi berendezéseknek. amelyek az ember munkáját segítik. A beruházás nagyságára jellemző, hogy összesen 26 millió köbméter földet kell megmozgatni. Roppant nagy a betoh- igény is: eddig 150 ezer köbmétert építettek be a kivitelezők. A TÁJÉKOZTATÓ után a vendégek végigjárták a főbb építési területel<et. Elismeréssel szóltak az erőmű, a duzzasztómű. a hajózsilip, építőinek eddigi munkája- j ról, szakértelméről. A Borsod megyei KISZ- bizottság és a Magyar Köz- gazdasági Társaság megyei szervezetének kezdeményezésére létrejött a' fiatal közgazdászok megyei csoportja. A kezdeményezés igen élénk visszhangra talált a vállalatoknál, ahol a gazdasági vezetők és a KISZ-bizottságok egyaránt sokat segítettek az ifjú közgazdasági szakembereket összefogó szervezet megteremtésében. Így az alakuló közgyűlésre — amelyre május 19-én, pénteken délelőtt a Magyar Nemzeti Bank megyei igazgatóságán került sor — több mint száz fiatal, közgazdász és közgazdasági munkakörben dolgozó, műszaki szakember jött el. A fiatal közgazdászok megyei csoportjának alakuló közgyűlését Bonus Rókus, az MNB megyei igazgatója, a Magyar Közgazdasági Társaság megyei titkára nyitotta meg. Vázolta a csoport létrehozásának célját, s javaslatot tett a további programra. A legfontosabb célkitűzések egyike, hogy a csoport lehetőséget nyújtson a fiatal közgazdasági szakemberek rendszeres továbbképzésére. A Magyar Közgazdasági Társaság segítséget kíván nyújtani a fiatalok tanulmányainak, cikkeinek publikálásához, illetve megvitatásához. Igen fontos feladatnak tekintik, hogy a fiatalokat; társadalmi úton is bekapcsolják a megye köz- gazdasági életébe. Ebben a KISZ-szervezetek mozgósító erejére is számítanak. A megyei KISZ-bizottság — mint azt Frisovszki Tibor, a megyei KISZ-bizoltság politikai munkatársa hozzászólásában elmondotta — a maga részéről segíteni kívánja e célkitűzések valóra váltását. A fiatal közgazdászok megyei csoportjának programjában szerepel egy klub létrehozása, továbbá tapasztalatcserék, s több megyét átfogó szakmai táj értekezletek szervezését is tervezik. A csoport pályázatok kiírásával is elő kívánja segíteni a fiatalok szakmai fejlődését. Ez is része az érdekvédelmi munkának. Az alakuló közgyűlésen tudományos előadást tartott dr. Kovács Attila, a fiatal közgazdászok országos tanácsának titkára. Végül megválasztották a héttagú vezetőséget. amelynek titkára dr. Potoczky Janos iett. F. T. Elmondják a küldöttek e Ne legyen két fiók
