Észak-Magyarország, 1972. május (28. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-21 / 118. szám

1972. május 21., vasárnap ™ Eseményekről RÖVIDEN £SZAK-WA<3YA*OKSZAG 2 Tanzániai vendégünk megbeszélései Az Országos Vízügyi Hiva­tal vendégeként hazánkban tartózkodó F. K. Lwegarulila, Tanzánia víz- és energiaügyi miniszterhelyettese tegnap, szombaton megyénkbe láto­gatott. Miskolcon, az Észak­magyarországi Vízügyi Igaz­gatóságon V ezse Sándor víz­ügyi igazgatóval és Áll La­jossal, az Észak-magyaror­szági Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat igazgatójával folytatott meg­beszéléseket. Az afrikai or­szág miniszterhelyettese el­sősorban a regionális vízmű­vek működése felől érdeklő­dött. Tanzániában ugyanis magyar szakemberek közre­működésével kívánják ha­sonló módon megoldani a lakosság és a fejlődő ipar vízellátását. F. K. Lwegarulila ezután Áll Lajos igazgató és a tan­zániai vízhasznosítás alapjait megteremtő, az afrikai orszá­got szaktudásával három évig segítő Csontos Kornél miskolci kultúrmérnök társa­ságában vízműlétesítménye­ket tekintett meg, és elláto­gatott a lázbérci víztározó­hoz. : A megyei párt-vh segítsége A községi pírinia továbbfejlesztéséhez Tanfolyamon Tellek részt a párttitkárok HÍTIVILÁGHIRADÓ Számolva a községi párt­munka új feltételeivel és kö­vetelményeivel, a megyei párt-végrehajtóbizottság el­határozta, hogy közvetlenül is segítséget nyújt a községi pártbizottságok és csúcsve­zetőségek irányító munkájá­nak továbbfejlesztéséhez. En­nek megfelelően, a megyei pártbizottság propaganda- és művelődésügyi osztálya má­jus 8. és 20-a között — azo­nos tematikával — kétszer egyhetes tanfolyamot szer­vezett Miskolcon, amelyen mintegy hatvan községi párt- bizottság és csúcsvezetőség titkára vesz részt. Mindkét tanfolyamon 12 előadást és 6 konzultációt tartottak a községi pártmun­ka továbbfejlesztésének idő­szerű kérdéseiről. A ■pártirá­nyítás feladatai a községi ta­nácsok új jogi helyzetéből adódóan címmel ár. Ladányi József, a megyei tanács el­nöke; A párt káderpolitikai feladatai címmel Vaskó Mi­hály, a megyei pártbizottság titkára; A párt kulturális politikájáról pedig Deme László, a megyei pártbizott­ság titkára, a megyei párt- vb tagjai tartottak előadást. Mindezeken kívül szó volt e tanfolyamokon a községi egészségügyi ellátás problé­máiról, a szociálpolitikai fel­adatokról, a közoktatás, köz­nevelés és közművelődés pártirányításána k időszerű tartalmi és módszertani kér­déseiről is. A második tanfolyamot tegnap, május 20-án, szom­baton Nagy Zoltán, a me­gyei pártbizottság propagan­da- és művelődésügyi osztá­lyának helyettes vezetője zárta be. Meghallgatva a tanfolyamon részt vett elv­társak véleményét és javas­latait is — amelyek szerint, egybehangzóan igen hasznos­nak bizonyult ez a „fejtágí­tó”, s célszerű lenne más témakörökben is hasonló tanfolyamot szervezni. Csépányi Lajos Egészségügyi A1 megyei tanács díszter­mében, Az anya-, csecsemő-, gyermekvédelem társadalmi jelentősége és összefüggései címmel, ankétot tartottak tegnap, szombaton délelőtt. A megjelent párt-, tpnács-, gazdasági és társadalmi szer­vek képviselőit dr, Pavlyák Pál megyei főorvos, a me­gyei tanács egészségügyi osz­tályának vezetője köszöntöt­te, majd Varga Gáborné, az országgyűlés alelnöke. a me­gyei tanács elnökhelyettese nyitotta meg az ankétot. Hangsúlyozta, hogy első íz­ben kerül sor ilyen méretű tanácskozás összehívására, s ez azért vált szükségessé, mert sok kedvezőtlen jelen­ség tapasztalható az utóbbi évtizedben az anya- és cse­csemővédelemben. A koraszülés okairól és társadalmi következményei­ről dr. Velkey László kandi­dátus, gyermekgyógyász ve­zető főorvos tartott előadást. Dr. Argay István szülész­nőgyógyász vezető főorvos előadása, A nővédelem hely­zete és feladatai a család­ban, munkahelyen és a tár­sadalomban. az említett té­makört vizsgálta a szülész- orvos szemével. Milyen feladatai vannak az állami és társadalmi veze­tőknek a nők és az ifjúság egészségvédelmében, ezt fej­tegette előadásában dr. Pav­lyák Pál megyei főorvos. Szólt a női egyenjogúság he­lyes értelmezéséről, kitérve rá, hogy a dolgozó nőnél tu­datosan számolni kell a ket­tős elfoglaltsággal. Nem megnyugtató az sem — mon­dotta —, hogy a nők foko­zottabb munkába állásával immár általánossá vált a kétgyermekes családtípus, j Végezetül kérte a megye | párt-, tanácsi, gazdasági és j társadalmi szerveit, legyenek j az egészségügy segítségére j az ankéton megfogalmazott J gondok megoldásában. I Kezdődik a csúcsforgalom a nyugat-berliniek Berlinbe és az NDK-ba vezető pünkösdi látogatásait illetően. Képünkön a Berlin-Friedrichstrasse-i határátkelőhely. Végre ratifikáltak Bonn­ban. Drámai jelenetek és kulisszák mögötti alkudozá­sok, halasztások és kitérők után most már törvényerőre emelkedhetnek a szovjet— nyugatnémet és a lengyel— nyugatnémet szerződések. A kereszténydemokrata képvi­selők tömeges tartózkodása tulajdonképpen annak kény­szerű elismerése volt, hogy egyre nehezebb nyílt frontot nyitni az európai realitások­kal szemben. Kontinensünk sok százmillió lakója, s kö­zéjük sorolhatjuk az NSZK józan többségét is, békét, enyhülést, kibontakozást kí­ván. A ratifikáció kétségkívül javítja földrészünk politikai légkörét, s elősegíti a mór lényegében készenálló euró­pai egyezményrendszer ér­vényre jutását: megnyílt az út a Nyugat-Berlinről szóló négyoldalú megállapodás, va­lamint a két német állam szerződéseinek aláírása előtt. Ugyanakkor hangsúlyoznunk kell, hogy jócskán vannak még feladataink, mindenek­előtt meg kell gyorsítani az európai biztonsági értekezlet előkészítésének ügyét. Számolhatunk azzal is, a belpolitikai küzdelem min­den bizonnyal kiéleződik majd Bonnban. A jobboldali -ellenzék láthatólag nem akar lemondani a hatalom meg­szerzéséről, de támadásait el­sősorban a gazdaságpolitiká­ra és a belpolitikai reformok elmaradására irányítja — ezeken a területeken több „keresnivalót” lát a maga fi szovjet-amerikai kapcsolatok történetéből Beszélgetések a keim dalié mellett TELEVÍZIÓ HÁBORÚ Japán gazdasági körökben „övön aluli ütésnek” tekin­tik azt az amerikai tervet, hogy kiegyenlítő vámot vet­nek ki a Japánból impor­tált színes televíziókészülé­kekre, rádiókra, magnetofo­nokra, lemezjátszókra és ha­sonló cikkekre. Tavaly több mini; egymillió tv-t adtak el az USA-ban. TANÁCSKOZÁS VARSÓBAN Varsóban együttes ülést tartott a LEMP Politikai Bi­zottsága és a lengyel kor­mány elnöksége. Az Edward Gierek elnökletével megtar­tott ülésen részt vett a szejm, a nemzeti egységfront, a pa­rasztpárt, és a demokrata. párt elnöke is. A napiren­den a lengyel—nyugatnémet szerződés bundestagi és bun- desrati ratifikálásának kér­dése szerepelt. TÜNTETÉS BILBAÓBAN Több száz fiatal tüntetett péntek este a spanyolországi Bilbaóban az Egyesült Álla­mok vietnami háborúja el­len. A tüntetők „Le az ame­rikai gyarmatosítással!” fel­iratú táblákkal vonultak fel az amerikai IBM bilbaói fi- ókvállalata elé. kövekkel be­zúzták az épüiet ablakait és vörös festékkel bemázolták a falakat. A hivatalos látogatáson Szó­fiában tartózkodó Fidel Cast­ro megtekinti Bulgária egyik elektronikus központját ATOMROBBANTÁS Az Egyesült Államok ezen a héten már a második föld alatti atom robbantást hajtot­ta végre a nevadai kísérleti telepen. Mint az amerikai atomenergia bizottság szóvi­vője közölte, a felrobbantott szerkezet hatóereje kevesebb, mint 20 kilotonnji volt. REPÜLŐGÉP­SZERENCSÉTLENSÉG Az ukrajnai Harkov város körzetében május 18-án sze­rencsétlenség ért egy AN—10 típusú utasszállító repülőgé­pet. A személyzet és az uta­sok életüket vesztették. A katasztrófa okainak kivizs­gálására kormánybizottságot neveztek ki. KUBAI ÉVFORDULÓ Az amerikai földrész első í szocialista földreformjának j születésére emlékeztek Ku- I bábán. A parasztok napja al­kalmából azon o helyen,! ahol Fidel Castro 10of), má- j jus 17-én aláírta a íöldréfor- j mól. mintegy harmincezer ember részvételével tartottak •»»nepséfteket. 3. 1957 októberében, egy szombat estén Dulles ameri­kai külügyminiszter lakásán négyórás bizalmas beszélge­tés folyt az .amerikai kül- ügvek intézője és Gromiko szovjet külügyminiszter kö­zött. A Le Monde New York-i tudósítója azt írta, a találkozó azért történt Dul­les lakásán, hogy „ebben a légkörben a két államférfi nyíltabban és természeteseb. ben tárgyalhasson, mint a külügyminisztérium irodái­nak személytelen levegőjé­ben”. De a találkozó helyszí­nén kívül sokkal többet fog­lalkozott a világsajtó azzal, hogy azon a bizonyos szom­bat délutánon a washingtoni kandalló fölött kilencszáz kilométernyire, a szinte már levegőtlen magasságban egy szovjet mesterséges hold ke­ringett, a bolygóközi korszak első hírnöke. A két vezető világhatalom külügyminisz­terének tanácskozására tehát különleges történelmi körül­mények között került por. Ez az. amit Nehru, a nagy in­diai államférfi így fejezett ki: „A mesterséges hold a nemzetközi feszültség enyhü­lése felé nyitja meg az utat, mert rádöbbenti az emberi­séget arra a feneketlen sza­kadékra, amely a tudomá­nyos haladás és a jelenlegi gondolkodás archaikus mód­ja között tátong.” A bi<j stick a sarokban o Dulles külügyminiszter a Nehru által emlegetett „ar­chaikus gondolkodásmód” valóságos megtestesítője is, a jelek szerint arra kénysze­rült, hogy bizonyos mértékig a sarokba tegye az általa megfogalmazott híres „big stick” (bunkósbot) diplomá­ciát. Ezekre a módszerekre világszerte az ébredező jó­zanság egyre nagyobb nyo­mása nehezedett. A mester­séges hold felbocsátása is ar­ra hívta fel a figyelmet, hogy a nemzetközi és straté­giai Helyzet páratlan alkal­mat — és egyben páratlan kényszert is — jelent a vitás kérdések békés rendezésére. A békés holdbébi látványos csapást mért az enyhülés el­lenfeleire. és szembetűnően bizonyította, hogy az erővi­szonyok döntően megváltoz­tak a világon. A mesterséges hold felbo­csátásával egyidőben a Szov­jetunió annak bizonyítéka­ként, hogy nem törekszik egyoldalú előnyökre, hogy változatlanul ellenez min­denfajta háborús politikát, felhívást bocsátott ki: tart­sanak az Egyesült Államok és a Szovjetunió képviselői békemegbeszéléseket. A nyi-’ latkozat kijelentette, hogy a szovjet kormány eddigi le­szerelési javaslatait pedig ki­egészíti a rakétakilövő állo­mások ellenőrzésével. Nixon először Moszkvában A kandalló melletti be­szélgetések sorozata — ame­lyek ugyan még nem csúcs­találkozók, de mégis magas szintű érintkezést jelenteitek a két világhatalom között — az ötvenes évek legvégén folytatódott. A valóság kény­szere, a szovjet diplomácia aktivitása arra szorította az amerikai kormányt, hogy ne térjen ki azok elől a konzul­tációk elől, amelyek beveze­tői voltak a magasabb szintű tárgyalásoknak. 1958 végén Mikojan, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának első elnök­helyettese magánjellegű lá­togatást tett az Egyesült Ál­lamokban. Találkozott Eisen­hower elnökkel, Nixon alel- nökkel, Dulles külügyminisz­terrel A Pravda azt írta: „Az Egyesült Államok kormány­körei világosan megismerhet­ték a Szovjetunió álláspont­ját a két ország kapcsolatá­ról és a legfontosabb nem­zetközi kérdések megoldásá­nak módozatairól. Ezek a megbeszélések tehát hozzá­járulhattak a Szovjetunió ál­tal következetesen és állan­dóan javasolt csúcstalálkozó bizonyos fokú előkészítéséhez is.” Mikojan amerikai üzletem­berekkel is találkozott és ta­pasztalhatta, hogy az Egye­sült Államokban az üzleti körök igen érdeklődnek a kereskedelmi kapcsolatok iránt. Már akkor szóba ke­rült, hogy igen érdekes és hasznos lenne, ha az Egye­sült Államok alelnöke, Ni­xon i,s felkereshetné magán­emberként a Szovjetuniót. Az angol sajtó akkor — nem egészen gúnymentesen — azt írta, hogy amerikai politi­kusnak évek óta nem tá­madt olyan jó ötlete, mint Nixonnak, amikor kitalálta, hogy elnökválasztási hadjá­ratát nem az Egyesült Álla­mok valamelyik városában, hanem Moszkvában kell el­indítania. Nixon tizenhárom éve, 1959 júliusában-augusztusá­ban járt első ízben a Szov­jetunióban. Valóban úgy tűnt akkor, választási útról van szó, az akkori alelnök jó előre gondoskodott arról, hogy minden szava, ami lá­togatása során elhangzik, megfelelő hangerősítőn át jusson el az amerikai közvé­leményhez. Nixont elkísérte James Reston, a New York Times vezető riportere és Harrison Salisbury, a lap számára, mint a külpolitiká­ban. Lehetséges, hogy a bon­ni válság végül is egy rend­kívüli választásokhoz vezet, Brandt a maga részéről ezt a módot javasolta. A Tonkini-öböl vizében to­vábbra is amerikai aknák úsznak, s Délkelet-Azsiában, ha lehet, még tovább nőtt a feszültség. Amerikai repülő­gépek változatlanul pusztító légitámadásokat intéznek a Vietnami Demokratikus Köz­társaság sűrűn lakott terüle­tei ellen, s Washington tel­jesen érdektelennek mutatja magát a párizsi tárgyalások folytatódásának ügyében. A sox'ozatos provokációk elle­nére nem javul az amerikai csatlós rendszerek helyzete, különösen heves harcok folytak Dél-Vietnamban, ahol a hazafiak folytatják ofíen- zívájukat. E nem kevéssé ellentmon­dásos helyzetben befejeződ­tek az előkészületek Nixon hétfőn — magyar idő szerint — kora délután két órakor kezdődő moszkvai látogatá­sára. Moszkvában az SZKP Központi Bizottságának ple­náris ülésén Brezsnyev refe- rált a nemzetközi helyzet­ről — Nixon Camp David- ben tanácskozott szűkebb ve­zérkarával. A szovjet—ame­rikai csúcstalálkozó előrelát­hatólag intenzív tanácskozás- sorozatot fog jelenteni: a programtervezetek szerint legalább húsz-huszonn'égy órát szentelnek a tárgyalá­soknak Moszkvában — a le- ningrádi és kijevi látogatás előtt. legtekintélyesebb szovjet- szakértője. Kiállítás és cllcriffőz n Az utazás, amely arra lett volna hivatott, hogy bizonyít­sa az elnökjelölt talpraesett­ségét, politikai tehetségét, inkább azt bizonyította be, milyen reménytelen minden kísérlet, amelyet egyes ame­rikai politikusok fűzték a Szovjetunió „fellazításához”, a szovjet emberek amerikai típusú „felszabadításához”. A tudósítások arról számoltak beC hogy az Egyesült Álla­mok alelnöke minél többet látott a szovjet életből, an­nál többet volt kénytelen el­hagyni azokból az előítéle­tekből és téveszmékből, amelyeket hazulról hozott magával. A Nixon-úttal egyidőben azonban elnöki hozzájárulás­sal. Amerikában megrendez­ték az úgynevezett „rab nemzetek hetét”, azzal a szándékkal, hogv némi ..el­lengőzt” adjanak. Eisenho­wer maga is elismerte saj­tóértekezletén, e rendezvény célja az volt: hogy helvre- billentse az egyensúlyt. Min­denesetre az. hoev, egy ame­rikai alelnök (éppen az. a Nixon, aki most az Egyesült Államok elnöke), szükséges­nek tartotta úgy szerezni vá­lasztókat, hogv a Szovjet­uniót keresi fel. mutatja: az amerikaiak túlnyomó része a két ország kapcsolatának megjavítását -kívánta. He­lyeselte a békés versenyt,- amely a két nagyhatalom között kialakulóban volt. s amelvnek kezdő lettese is megtörtént: New Ym-kban szovjet. Moszkvában ameri­kai kiállítást rendeztek Koreszíhv András (Következik: Camp David, Becs, Glassboro)

Next

/
Oldalképek
Tartalom