Észak-Magyarország, 1972. április (28. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-02 / 79. szám
ESZAK-MÄGYAROR5ZAG 6 1972. április 2., vasárnap attonyától Nemcs- medvesig. 1044, szeptember 23-tól 1045. április 4-ig. Több mint hat hónap. ádáz elkeseredett harc. A következőkben a második világháború e féléves fejezetének történetéből villantunk fel néhány részletet. Elbeszélőik a felszabadító szovjet csapatok parancsnokai, Sztyemenko hadseregtábornok. a Varsói Szerződés törzsfőnöke 27 évvel ezelőtt — mint a vezérkar hadműveleti csoportjának főnöke — közvetlenül is részt vett a haditervek kidolgozásában. Ahol a győzelmet kovácsolták — 1969- ben magyarul is megjelent memoárja után. most a „Znamja” című folyóirat hasábjain „Európa közepén” címmel emlékezett meg a magyarországi harcokról. A következő idézet onnan, származik: „Magyarországot felszabadítva, a szovjet csapatok a szövetséges Csehszlovákia terül elére léphetnének, amely közvetlenül szomszédos a hitleri birodalommal. És innen már csak néhány száz kilométer a fasiszta fenevad barlangja. Magyar- ország felszabadítása lénye- ■ gcsen megváltoztatná a hadihelyzetet Olaszországban, Jugoszláviában, Görögországban és Albániában, Hátbatámadással fenyegetnénk az ezekben az országokban harcoló német csoportosulásokat, és elvágnánk a német területre való visszavonulásuk útját. Mindez új és szerfölött fpn- tos eleme lenne az európai hadihelyzetnek.” 1944. szeptember 23-án Brjuhov százados és Mak- szimov főhadnagy vezetésével Batlonya térségében magyar földre gördültek az első szovjet páncélosok. A 18. önálló harckocsi-hadtesthez tartoztak. Az egyetlen olyan szovjet egységhez, amelynek katonái az első naptól az utolsóig részt vettek a magyarországi harcokban. Három nappal később felszabadult Makó. elsőként a magyar városok közül. Az azt követő néhány napról így ‘irt Mali- novszkij marsall, a 2. Ukrán Front parancsnoka „Budapest, Bécs, Prága” című könyvében: ^ „Az élet Makón' gyorsan^ visszazökkeni a kerékvá-' gásb.a, és ehhez nagymértékben hozzájárultak a szovjet csapatok. Katonáink kijavították a hitleristák által felrobbantott Maros- hidat, amely összekötötte a várost a környező falvakkal. Lényeges segítségei nyújtottak a három kon- zu r vgyár hely re Állításához is. A gyárak igazgatását a munkásgyűléseken megválasztott bizottságok intézték ... A város körül elterülő földeken újra megindultak a félbehagyott őszi mezőgazdasági munkák . .. íme. egy kis város, Makó, ahonnan lényegében elkezdődött Magyarország felszabadítása., már a hálunk mögött maradt. A lak'osság meleg szeretettel búcsúzait el a szovjet harcosoktól, akik kivívták a tiszteletet önzetlen magatartásukkal, segítségükkel. Mindenféle jóval kínálták őket, természetesen hagymával is. A Lakosság hálás volt a harcosoknak- őzért is, mert megmentették n pusztulástól a város közelében lévő Árpádkori ősi templomot.” De ez még mindig csak a kezdet volt. 1944. október 6-ár. indult meg a debreceni hadművelet és nem egészen egyhónapos kemény harc után a Tiszántúl szabad volt. Megkezdődhetett a hair Budapest elfoglalásáért. Sztyemenko tábornok részletesen tárgyalja memoárjában. milyen nehézségekkel kellett szembenézniük a szovjet harcosoknak. „A debreceni hadművelet után csapataink támadása már közvetlenül a Budapest körzetében védelemre berendezkedett német és magyar csapatok ellen irányultak... Ügy tűnhetne, hogy nagy erőfölényünk volt. De az ellenség ide dobta ál tartalékait Németországból. Olaszországból, a Balkánról. sőt még a nyugati frontról is. Felkészültünk rá. hogy a német fasiszta csapatuk száma növekedni fog. és Magyarország kegyetlen harcok színhelyévé válik . .. A vezérkarban alaposan tanulmányoztuk a bnd~nnr- ti ostromban részt vevő szovjet katonák tavz :e gének várható jellegét és ennyire mögöttünk haladt a. két fehér zászlóval felszerelt gépkocsi. Benne a parlamenterek. Miután áthaladtunk csapataink hadrend,jen. Lipszkijjel együtt kiugrottunk, és a gépkocsit visszakülfítük. Narjy, ritka pelyhekben esett a hó. Hátrafordultam és megláttam a parlamenterek gépkocsiját, amely valami miatt lelassított, és egy kicsit lemaradt. 25—30 méternyire az ellenség peremvonalától kimentem a mw.it bal oldalán levő útpadkára, a németek felé néztem, és megmutatta' / Steinmelzhek az utat. — Előre! — mondtam. Steinmetz felemelte kezét és bólintott. Abban a pillanatban hatalmas robbanás nek sajátosságait. ■ Elgondolásunk lényege így foglalható össze: megkerülni a várost északról és délről, míg a frontális támadásra, csali minimális erőket koncentrálni. A hadművelet komoly, hosszú előkészítést igényelt annál is inkább, mert beköszöntőit a borongás őszi idő, szakadatlanul esett. Repülőgépeink csali ritkán tudtak' felszállni, az ágyúkat gyakran kellett kézzel tolni. A felázott utakon megrekedt mindenféle szállítmány. Az ellenség szívósan tartotta a számára előnyös védelmi állásokat és ellentámadásokkal is válaszolt ... A harcok rendkívül súlyosak voltak, az eredmények -pedig jelentéktelenek. A parancsnokok idegeskedtek. A mindig rendíthetetlen nyugalmú Ro- gyion Jakovlevics Mali- novszhijt is néha cserbenhagyta a lelki egyensúlya.” De sem a német fasiszták és magyar csatlósaik ellenállása, sem pedig a természeti körülmények nem ■ akadályozhatták meg, hogy decemberben bezáruljon Budapest körül a 2. és a 3. Ukrán Front ostromgyürú- je. És ekkor a II. világháborús náci gaztettek bűnlajstroma újabb fejezettel bővült. A tények ismertek. 1944. december 29-én Mali- novszkij és Tolbuchin marsall közös ultimátumban szólította fel a fővárosban levő német és magyar csapatok parancsnokát, tegye le a fegyvert, kímélje meg csapatait és a várost a felesleges, értelmetlen pusztulástól. N. A. Nyecseporuk, a 66. gárda-lövészhadosz- tály helyettes törzsfőnöke a szemtanú hitelességével számol be a hallatlan bűncselekményről,. „Én már tudtam, hogy hadosztályunk térségében a Vecsés—Pestszentlörinc—• Kispest műúton fognak haladni a parlamenterei;. Megismételtem a parancsot. Kznyecov ezeredes átnyújtotta Steinmetznek a lepecsételt. borítékot, amelyben az ulVmátum volt. Sok sikert. kívánt. Steinmetz a gépkocsi mellett állt. én pedig teld ürítőimmel jól megerősítettem a kqt nagy fehér zászlót, az enviket hátul. a másikat elöl a kocsi nnrvédö üvegénél. Aztán .TAnszkij felderít övei együtt hevítem nr első — ismertetője' nélküli — gépkocsiba. Elindultunk, a perem - vonal mentén. 2(10 meterhábított el minket. A gépkocsi a levegőbe repült. Az utcát fekete füstgomolya- gok töltötték meg, és égésszag terjengett. A gépkocsit az emberekkel együtt egy gépágyú lövedéke rombolta szét. A. müút ezen a szakaszon lángba borult. Azonnal Lipszkijre kiáltottam: Pelya! Mentsd a századot! Lipszkij a kocsihoz futott és ott elesett. Úgy tűnt. megsebesült. Odafutottam hozzá, és megláttam a halántékán, vékony csíkban lefutó vért. Már halott volt... Tüzet nyitottak ránk. Ezalatt a gépkocsi felöl csendesen nyöszörögve kúszott felém a. súlyosan megsebesült Kznyecov hadnagy. Megragadtam, és az első útba cső sarokház ablakmélyedésig vittem... Majd kézzel jelt adtam egységeinknek, nyissanak tüzet. A hitleristák észrevették, hogy a földön kúszunk és utánunk eredtek ... Gép- pisztolyosainlc futottak se- segitségünkre. Tüzel nyitottak és gránátokat doblak az utánunk lopakodó németekre. Kúszva érkeztünk csapatainkhoz... A sebesült KuznyecOvot kórházba küldtük. Okvetlenül vissza kelleti hoznunk megölt bajtársainkat is. A feladat végrehajtását Na- zarkov felderítő csoportjára bíztam. A sötétség beálltával a fel- derítölc állandó tűzben, életüket kockáztatva, közelítettek az utcán és csak. december 30-án reggel 4 órakor sikerült kihozniuk a százados holttestéi. A megölt gépkocsivezetőt a fasiszták átvitték magukhoz.” A válasz nem késett. A szovjet harcosok rettenetes düh vei és elszántsággal indi,r tolták meg az ostromot, amely másfél hónapig tartott. Budapest felszabadítása után már az sem segíthetett' a németeken, hogy megmaradt páncélos elit alakulataik egy részét Magyarországra vezényelték. Huszonhét évvel ezelőtt 1945. április 4-én a Szovjet Tájékoztatási Iroda szűkszavú jelentésben hírül adta a világnak: „A március 1G—április 4. közötti időben végrehajtott előretöréssel a 2. cs 3. Ukrán Front csapatai befejezték Magyaroszág egész területének felszabadítását a német megszállóktól.” Zalai István Á város kertje MISKOLC KÖZIGAZGATÁSI határában három tsz működik. A nagyváros zajos életébe, a gyárak, lakótelepek szomszédságában szántóföldek, veteményes kertek, zöldellő gabonatáblák hoznak üde tavaszi színt. Hajdan, a Bükk lábától a Sajóig nagyobb volt a szántó, jelentősebb a mezőgazdálkodás. Messzi vidékről jött kertészek telepedtek le a vízfolyások mentén. A város piaca ma is biztos megélhetést nyújt az ügyeskedő kertészeknek. Miskolc az utóbbi két évtizedben a duplájára nőtt: területe, lakossága megkétszereződött, fogyasztása a főváros után a legnagyobb. Piaca mindent, felemészt: első osztályú primőr paprikát, selejt salátát, mala- cloros krumplit, tavalyi hagymát. A város, alapjában véve sosem volt öneüátó. Történelme során kialakult hagyományos kereskedelme: tavasztól őszig szekereztek a Búza térre .az alföldi gazdák. mert az, amit Miskolc saját határában megtermeltek. már régen is kevés volt. Ma pedig, ahogy a város terjeszkedik, nő, úgy zsugorodik a gabonát, zöldséget termő szántó; a bul- gáríöldeken lakótelep áll, máshol az üzemek, vállalatok tolják mind messzebbre kerítéseiket. Mindez törvényszerű. A város terület- igényei nőnek, az emberek teret követelnek a mozgáshoz, a munkához. A zöldellő gabonatáblák egyre messzebbre kerülnek a várostól, a három tsz itt. is, ott is kénytelen feladni területeit: ide benzinkút épül, oda húskombinát; amott utat mérnek és ócs- kavas-lerakatnak hasítják ki a fekete földet, Hogyan él hát e három városi termelőszövetkezet tagsága? Ahol annyi kereseti csábítás, ipari munkalehetőség van; ahová még messzi falvakból is bejár sok, volt mezőgazdasági dolgözó. ott kik művelik meg a földeket? A városi pártbizottság gazdaságpolitikai osztálya, felismerve e téma aktualitását, ezekre a kérdésekre keresett választ. Alapul az idei zárszámadó közgyűlések szolgáltak. A Béke, az Egyetértés, s az Üj Élet Tsz Miskolc három földrajzi pontján gazdálkodik. A különbözőség az adottságokban, a felkészülésben, így természetszerűleg a jövedelmek alakulásában is tapasztalható. A Béke Tsz-nek rosszak a talaj adottságai, emiatt a mező- gazdasági alaptevékenységen kívül kénytelenek más jövedelmi forrás után is nézni. Az Egyetértésben, de a másik kettőben is alacsony a gépesítés foka, magas az élőmunka ráfordítási aránya. Általában mindenütt túl koros a tagság: a fiatalok otthagyták a földeket, az ipari életforma vonzóbb lett számukra. A földek azonban nem maradtak megműveleüe- nül, sőt, a korábbi évekhez viszonyítva hetvenegyben átlagon felüli eredmények is születtek. Még több ilyen esztendő kellene, hiszen a korábbi pénzügyi veszteségeket most kell „kigazdálkodni”, A miskolci termelőszövetkezetek fejlődésének útja nem volt töretlen. Akarnokok, spekulánsok, számító emberek igyekeztek a kínálkozó lehetőségekből egyéni tőkét kovácsolni. Akárcsak máshol, ez itt is a közösség rovására ment. Sókan hagyták ott a választott életformát emiatt; sok minden másképp volna már a miskolci termelőszövetkezetekben, ha kezdettől fogva a megértés, az együvé tartozás útját járják. Ahogyan Szeged, Debrecen, s a főváros határában kialakultak országos hírű mezőgazdasági nagyüzemek, Miskolc is jó partner lehet saját terme- i 1 őszövetkezeleinek. Igaz, a I mi éghajlati, földrajzi adottságaink hátrányosab- ; bak. de ezen lehet segíteni, ha igazodunk hozzájuk. Valamikor kiterjedt kertészkedés folyt a város halárában. Ma az összes hozamértéken belül a kertészet részaránya a Béke Tsz-nél 6,2, az Egyetértésben 9,3, az Üj Életben 8.8 százalék. Bizony, ez kevés. Különösen kicsi a zöldség- termő terület, holott a város piacának ez az egyik legfájóbb pontja. A gazdaságok elöregedése munkaerőhiánnyal jár együtt: a városi földművelők idegenkednek a gépesítéstől, a szakosodástól, a modern, termelési eljárásoktól. Pedig ez az egyetlen járható út! Ott, ahol a legmodernebb ipari technikát törekszünk bevezetni, s alkalmazni, ahol a város maga is állandóan újul, s korszerűsödik, a modern üzemek, az új életforma szomszédságában nem él meg a régi. Ezt felismerni szükségszerű kötelesség. A VEZETŐK, s a pártalap- j szervezetek munkája ott, j: ahol a tagság konzervativizmusát kell áttörni, nem könnyű. Ügy is mondhatnánk: a miskolci tennelö- szövetkezetek túlságosan szem előtt vannak, hiszen földjeiket jóformán lakóházaink ablakából látjuk, jelenlétüket vagy jelen nem létüket naponta érezzük a miskolci piacon. Egyedül nem oldhatják meg az ellátást, de a mostanitól lényegesen többet is segíthetnek. Külön-külön nehezen, de szakosodva, egy-egy termelési ágra tár- / sulva könnyebben. Erről I beszélgetnek most a mis- / kolci szövetkezetekben, s bízunk benne, hamarosan döntenek! Önodvári Miklós I Nemzeti burzsoázia — kendőzés nélkül Legutóbb Heikalnak, ennek a ieghangadóbb egyiptomi újságírónak bemutatásával próbáltuk jellemezni azt a politikai mentalitást, amely a Szovjetunióra támaszkodó, antiimperialis- ta egyiptomi nemzeti burzsoázia jellemzője: nacionalista el nem kötelezettség, mohamedánizmus, haladó, de azért szigorúan polgári alapállás. Azóta került kezünkbe az Olasz Kommunista Párt lapjának, az Uni- tának egy elemzése a mai Egyiptom társadalmi jellegéről. Ügy véljük, nem árt a múltkori portrénkat kiegészíteni egy ilyen analízissel, illetve lényeges pontjainak ismertetésével. A mai Egyiptom vezető rétege — amelyet Heikal véleményei fejeznek ki leg- pregnánsabban — a nemzeti burzsoázia, ez pedig durván részletezve városi kézműipari és ipari polgárságból, kereskedőkből, földbirtokosokból és kulak, valamint iól szituált középparasztokból és a családjukba beházasodott közhivatalnokokból, állami menedzserekből áll. Majdnem 150 ezer műhely, üzem és laboratórium tulajdonosai, 219 nagykereskedő (1967-es adat) kis- birtokosok és kulákok képezik a „maszekok” szektorát, magas rangú állami tisztviselők, állami vállalatok vezetői állnak az állami, valamint államosított vállalatok élén. Közülük az utóbbiak a „szocialistabara- tok”, hiszen az állami szektor megerősítéséből húznak hasznot elsősorban. Ennek ellenére igyekeznek beházasodni valamelyik ipari üzem tulajdonosának, vagy valamelyik földbirtokosnak családjába, elvégre az állami állás nem tökéletes. A nemzeti burzsoázia „ma- szekjei” viszont nem biztosok benne, meddig maradnak magántulajdonban az üzemek, meddig övék a földjük, ezért forszírozzák az állami tisztviselővel való házasságokat gyermekeik esetében. Mindezek a rétegei: a gyarmati sors megszűntével, a nemzeti önállóság létrejöttével léphetlek a porondra, és jól tudják, hogy ezt a nemzeti függetlenséget egyedül a Szovjetunió védi az imperialistákkal szemben, ezért javasolja Heikal a „Szovjetunióval való kapcsolatok elmélyítését”. Ugyanekkor azonban ez a nemzeti burzsoázia elsősorban mégiscsak burzsoázia, éppen ezért érdekeit — az Unita szavaival élve — »e0!7 bizonyos status quo. egy bizonyos konzervatív egyensúly fenntartásába n”. Ez húzódik meg aztán az egyiptomi külpolitika hullámzásában. a béke és a háború, a szovjet kapcsolatok kibővítése, vagy az amerikai közvetítés elfogadása körüli vita árnyékában. Ennek a társadalomnál: ellentmondásai nyilvánulnak meg számos, számunkra érthetetlen ki- és bejelentésben, arab egységre törekvő, ugyanekkor nacionalista széthúzástól sem mentes Politikában, Moszkvára kacsintgató harcos mnhamed izmusban. Ilyen ez a haladó nemzeti burzsoázia — kendőzés nélkül. Vele való szövetségünk — ennek ellenére — a világ előrehaladásának, a péké biztosításának fontos záloga. Máté Iván Fetaialíltt emlékezései
