Észak-Magyarország, 1972. április (28. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-19 / 91. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1972. április 19., szerda Vietnami sebesüllek érkeztek Budapestre, kezelésre. A ven­dégeket a repülőtéren dr. Kovács Dezsőné (középei;), az Or­szágos Béketanács alelnöke és Ferenci Tibor (baloldalt) az elnökség tagja fogadták. Megbeszélés a filmfesztiválról Kedden délelőtt a Borsod megyei Rónai Sándor Műve­lődési Központban utolsó ta­nácskozását tartotta a XIII. miskolci filmfesztivál előké­szítő bizottsága. Tok Miklós városi tanácselnök-helyettes, a bizottság elnöke vezette a megbeszélést, amelyen Flach Antal, a Művészeti és Pro­paganda Iroda igazgatója, Kováts György, a művelő­dési központ igazgatója, az előkészítő bizottság titkára, továbbá György István, a fesztivál igazgatója számolt be az előkészületekről. A részletes programot április 20-án, csütörtökön, a Ma­gyar Sajtó Házában. Buda­pesten tartandó tájékoztatón ismertetik az ország érdek­lődő lakosságával. Csők® József estje a filmklubban A miskolci Hevesy TVán Filmklub rövid idő alatt népszerűvé lett. Találkozás a rendezővel című sorozatá­ban kedden este Csőké Jó­zseffel, az elsősorban sport-, filmjeiről ismert kisíilm- rendezővel találkoztak a klub látogatói. Csőke tanár­ból lett filmrendező, és a 2050 híradórészleten kívül eddig 1054 kisfilmet, vala­mint négy, egész estét be­töltő dokumentumfilmet al­kotott. Miskolchoz sok szál fűzi, gyakori vendége a vá­rosnak, többször nyert díjat sr itteni fesztiválon, de ran­gos külföldi díjak tulajdo­nosának is vallhatja magát. Tegnapi szerzői estjét ön­maga vezette be. majd leve­títették három Ismert film­jét: a Kajakozok, a Fizika a küzdőtéren, és Az utolsó 48 óra címűeket. A vetítés után kötetlen beszélgetésben rajzolódott ki egy gazdag al­kotói pálya sok érdekes epi­zódja. ' Ma összeül az országgyűlés A rádió és a televízió fo­lyamatosan tájékoztatja hall­gatóit, illetve nézőit az or­szággyűlés ülésszakáról. Áp­rilis 19-én a Kossuth adón a Déli krónikában kap­csolják először a Parla­mentet, majd a 15 és 17 órás hírekben ismét tudósí­tást adnak. Az Esti krónika ezen a napon 18 órakor kez­dődik, és részletesen beszá­mol a Parlament aznapi ta­nácskozásáról. Csütörtökön, 20-án a 10 órai Kossuth, illetve a 11 órai Petőfi hír­adásban, továbbá a Déli kró­nikában, a 15 és 17 órás hír­adásban jelentkezik a parla­menti tudósító, a 19 órás Esti krónikában pedig részletesen összefoglalják a, nap esemé­nyeit. A Televízió 19-én 21.10 órakor 45 perces különadás- sal jelentkezik „Az Ország­házból jelentjük” címmel, amelyben felvételek, ripor­tok segítségével tájékoztat­ják a nézőket az ülésszak munkájáról. 20-án 21.30 óra­kor jelentkezik ismét a par­lamenti különtudósítás. Hz np®§ S©** m hol£ik©z®liien Az Apollo—16 amerikai űr­hajó utasai kedden reggel újabb — az előzőhöz hason­lóan titokzatos eredetű — műszaki hibát észleltek, ez­úttal a parancsnoki kabin vezérlő és ellenőrző berende­zésében. A műszerfal jelző­lámpájára, amely a zavart jelezte, Mattingly figyelt fel. Azonnal jelentette a földi el­lenőrző központnak, majd ez utóbbi tanácsainak megfele­lően különböző utasításokat táplált a vezérlőberendezés számítógépébe. A hibát 45 perc alatt sikerült elhárítani. A három űrhajós ezután pi­henőre tért. a program sze­rint nyolc órán át alszanak. Az Apóllo—16 amerikai űrhajó már túljutott útjának felén, és kedden reggel 7 órakor 212 700 kilométernyi­re hagyta maga mögött a Földet. A Hold leié több mint ötezer kilométeres sebesség­gel közeledik. Kedden hajnalban két má­sodpercre bekapcsolták az űrhajó fő hajtóművét, hogy óránként további 13,5 kilo­méterrel fokozzák a sebes­séget és így biztosítsák, hogy az Apollo—16 a prog­ramnak megfelelő időben Hold körüli pályára állhas­son. A három űrhajé*; jól érzi magát, jó étvággyal evett és a programban előírt tudo­mányos kísérleteket is el­végezte. Az Apollo—16 szer­dán tér rá a Hold körüli pályára. Nixen versi lüoialiséról Lengyel politikai körökben nagy figyelmet és megelége­dést keltett az a bejelentés, hogy Nixon amerikai elnök ez év május 31—június 1.-én hivatalos lálogatást tesz Var­sóban. Varsóban mindenekelőtt emlékeztetnek Piotr Jaro- szewicz miniszterelnök leg­utóbbi pai’lamenti beszédé­nek megállapítására: „pozi­tívan értékeljük, hogy az Egyesült Államok gazdasági és tudományos-műszaki kap­csolatainak fejlesztésére tö­rekszik országunkkal. Ez leljesen egybevág a lengyel kormánynak azzal a törek­vésével, hogy fejlessze a mindkét fél számára hasznos együttműködést.” fi népfront története A fasizmus és háború ellen ■ i. A népfront Magyarorszá­gon hosszú és harcokkal teli történelmi fejlődés eredmé­nye. Az ipari munkásság, a parasztság és a haladó értel­miség harcos összefogásának • zászlaját a párt akkor bon­totta ki a harmincas évek közepén, amikor még nem kezdődött meg a fasiszta Né­metország merényletsorozata az európai népek nemzeti függetlensége és szabadsága ellen. A kommunisták vol­tak azok is, akik a vérontás és rablás fasiszta szennyára­datával szemben .megtalál­ták ennek egyetlen hatékony ellenszerét, a szabadságsze­rető népek haladó gondol­kodású, nemzeti és demokra­tikus érzésű tömegeinek har­cos összefogásában. A Komintern HL kongresszusa Hitler hatalomra jutása Németországban, a fasizmus támadásba lendülése Euró­pában, egy második világhá­ború afeut veszélye arra kö­telezte a nemzetközi kom­munista mozgalmat, hogy a világ és minden egyes or­szág antifasiszta erőit csata­sorba állítsa. Ennek a gon­dolatnak a jegyében ült ösz- sze a Kommunista Interna- cionálé VII. kongresszusa 1935-ben, hogy a munkás­egység és a szövetségi poli­tika, a népfront programjá­nak kidolgozásával és gya­korlati alkalmazásával lehe­tővé tegye, hogy az eddig is progresszív irányban ható erőket a kommunista pártok közvetlenül is bekapcsolják a fasizmus- és háborúellenes harcba. Dimitrov, a Kommunista Interndcionálé főtitkára, akit az 1933-as lipcsei perben ta­núsított bátor magatartása miatt az egész nemzetközi antifasiszta világ a fasizmus elleni harc hőseként tisztelt, mondotta a kongresszuson: A fasizmus elleni sikeres harc döntő feltétele a széles körű antifasiszta népfront megte­remtése. A dolgozó tömegek, az összes haladó erő össze­fogása nélkül sem közvet­len — a háború elkerülése, a fasizmus támadásának visszaverése — sem távolab­bi céljainkat — a reakció megdöntését a dolgozó töme­gek hatalomra jutását — nem érhetjük el. S a népfront elindult hó­dító útjára. A francia és spanyol népfront a II. vi­lágháború előtt milliókat mozgósított. A háború alatt a népfrontpolitika jegyében bontakozott ki Európa-szerte az a hatalmas ellenállási mozgalom, amelynek elévül­hetetlen érdemei vannak a hitleri fasizmus megsemmi­sítésében. A népfront volt az alapja a háború után a de­mokrácia megújhodásának és Európa szívében a népi de­mokratikus országok megszü­letésének. Demokratikus Magyarországot! A nemzetközi kommunista mozgalom tapasztalataira tá­maszkodva — bár nehéz és küzdelmes vívódások után — a KMP is zászlajára írta a népfrontot, valamennyi demokratikus erő tömöríté­sének és a demokratikus Magyarország megteremtésé­nek programját, „Ma az a feladat vár ránk, hogy ... egyesítsük az egész mun­kásosztályt. hogy széles de­mokratikus frontba egyesít­sük a magyar nép minden rétegét.. . mely nem fasiz­must, hanem szabadságot, nem véres háborút, hanem békét és jólétet kíván.. . Csak egy igazán demokrati­kus Magyarország, melyet a munkásság, a parasztság és a dolgozó intelligencia együt­tes erőfeszítésével lehet csak kiharcolni, biztosíthatja a dolgozó rétegek jólétét...” olvashatjuk a KMP központi orgánumának, a Dolgozók Lapjának 1937 áprilisi prog­ramadó kiáltványában. „Keressük, ami összeköt és nem ami elválaszt” lett a jelmondata a kommunisták politikájának. A párt a nép­front, az összefogás gondo­latának szolgálatába állítot­ta az országban és külföldön megjelenő orgánumait. A Dolgozók Lapja, a Gondolat, a Tovább, a Független Szín­pad, a külföldön megje­lenő Magyar Nap, a Ko­runk, az Üzenet, az Ü j Hang kommunisták és nem kom­munisták tollából származó cikkeiben, tanulmányaiban munkálkodott a népfront­gondolat elterjesztésének, el­fogadtatásán és valóra vál­tásán. A náci sikerek, az „ország­gyarapító” politika láttán el­vadult nacionalista, sovinisz­ta szenvedélyek megakadá­lyozták, hogy a népfront va­lóra váltásában érdekelt pártok és tömegek még a háború előtt megértsék a kommunisták hívó szavát és összefogásukkal megkísérel­jék útját állni a nemzeti tra­gédiába rohanó országvesztő politikának. Még kevesen voltak, de már voltak, akik felismerték az összefogásban rejlő hatalmas erőt, s ha rö­vid időre is — létrehozva a Márciusi Frontot 1937-ben — bizonyították, hogy nemcsak elvben, hanem gyakorlatban is lehetséges a népfront Ma­gyarországon. Ezzel lerakták az alapjait az antifasiszta nemzeti egységfrontnak. Dr. Pintér István Következik: Függetlensé­get, szabadságot, demokrá­ciát! Figyelmeztetés 0 közlemény, amely kedden reggel megjelent a la­pokban, a Magyar Népköztársaság kormánynyilat­kozata, tulajdonképpen több volt nyilatkozatnál. Alapos és mélyreható elemzése volt egy nelyzemek, amely nem csupán, a napi eseményt — a Vietnam elleni háború amerikai részről történő újabb fokozását — tette vizs­gálódás tárgyává, hanem ennek előzményeit, okait, vár­ható következményeit is. Világos okfejtéssel mulat rá a Magyar Népköztársaság kormányának nyilatkozata — a többi között — arra a logikai ellentmondásra, amely a washingtoni kormány tettei és szavai közöt feszül. Az USA azt mondja: a Dél- Vietna.mban tartózkodó amerikai csapatok hazatérésének biztonságos és tisztességes útját, kívánja biztosítani. Ezzel szemben ismét nyakig belebonyolódik a háborúba, ma­gukba a harci cselekményekbe (és vajmi kevés amerikai anyának, apának, feleségnek, vagy gyermeknek nyújt vi­gaszt. ha az újabb amerikai áldozatok nem a szárazföldi, hanem a légierők kötelékéből kerülnek ki). Az USA azt mondja: vietnamizálja a háborút. Ezzel szemben — mint hogy a vietnamizálás újra meg újra csődöt mondott, a leglátványosabban talán éppen most, a szabadságharcosok áprilisi új nagy offenzívajának tükrében — ismét egyre inkább a háború amerikanizálására tér rá, hogy szó szerint idézzük e gondolat megfogalmazását a kormánynyilatko­zatból: „a bombatámadások felújítása és kiterjesztése az úgynevezett vietnamizálási politika csődjének beismeré­sét jelenti és felújítja a vietnami háború amerikanizálá­sát”. Sok fontos tényezőre hívta fel hangsúlyosan a figyelmet a magyar kormány állásfoglalása. Arra: milyen veszé­lyes játék a háború amerikanizálásáriak fokozása. Arra: a dél-vietnami csatlóskormány csakds amerikai fegyverekre támaszkodik. Arra: hosszú tapasztalat bizonyítja, hogy terrorbcmbázásokkal nem lehet megtörni a hős vietnami nép ellenállását. hí, újra csak egész népünk véleményét tükrözi a nyilat­kozat, amikor követeli, hogy az amerikai légierő feltétel nélkül szüntesse be tevékenységét, az amerikai csapatokat haladéktalanul vonják vissza Indokína területéről, s az Egyesült Államok térjen vissza a párizsi tárgyalóasztalhoz. INTERMETALL tanácskozás az LKM-ben (Tudósítónktól) Tegnap, április 18-án. ked­den délelőtt a Lenin Kohá­szati Művek diósgyőri ven­dégházában megkezdődött az INTERMETALL nemzetközi vaskohászati együttműködési szervezetnek a nemesacél- gyártás szakosításával fog­lalkozó III. ülésszaka. A hat tagállam — Bulgária, Ma­gyarország, az NDK, Len­gyelország, a Szovjetunió és Csehszlovákia — küldötteit dr. Énekes Sándor, az LKM vezérigazgatója köszöntötte. Üdvözlő beszédében hangsú- lyozta: a diósgyőri kohászok megtiszteltetésnek tekintik, hogy a hat szocialista ország vaskohászati együttműködési tanácskozását Miskolcon ren­dezik meg. A konferenciát Tadeus Chrzanowski, az INTERME- TALL-iroda lengyel igazga­tója nyitotta meg. Többek között elmondotta, hogy az INTER METALL nagy szol­gálatokat tesz a fejlődés­nek, az érdekelt országok acélfeldolgozásának sokoldalú összehangolásával. Rámuta­tott. hogy a pénzügyi, a piaci és a garanciális kérdések megvitatása minden tagor­szág közös érdeke. A megnyitót kővetően dr. Tar János, az INTERME- TALL igazgatóhelyettese tett javaslatot az ülésszak mun­kaprogramjára. A tanácsko­zás első napján az INTER- METALL-iroda és a rész­vevő országok tájékoztatást adtak az előző konferencia határozatainak teljesítéséről, majd ismertették további ja­vaslataikat. Szó esett a hat ország közötti szerződéses kapcsolatok előkészítéséről is. A delegációk tárgyalásokat folytattak az üzemek kö­zötti közvetlen együttműkö­dés helyzetéről, és hosszabb távú lehetőségeiről is. A tegnapi ülés után a. ven­dégek Miskolc nevezetessé­geivel ismerkedtek. A konfe­rencia ma, szerdán folytatja munkáját, s előreláthatólag pénteken, április 21-én ér vé­get. Gulman József ÍJ lést tartott a TIT elnöksége Tegnap, április 18-án dél­után ülést tartott a Tudomá­nyos Ismeretterjesztő Tár­sulat Boreod megyei szerve­zetének elnöksége. Az ülé­sen, több fontos témát tár­gyaltak meg. Először meg­hallgatták az elnökség tag­jai Dobránszky Mihálynak, a megyei szervezet titkárának beszámolóját az elmúlt el­nökségi ülés óta eltelt idő­szak eseményeiről. Az egyik legfontosabb tájékoztatás az volt, hogy az elmúlt évi munka aLapján — az isme­retterjesztő előadások szá­mát tekintve — Borsod a megyéi; között az első helyet foglalja el. Ez ugyan rend­kívül kedvező, de .nem ad okot az elégedettségre. Ha ugyanis részleteiben is meg­vizsgálják az előadások meg­oszlását, megállapítható: to­vábbra is csökken az üze­mekben tartott ismeretter­jesztő előadások száma. Még mindig eléggé esetleges a témák kérése. Ezért az elnökség tagjai az üzend is­meretterjesztéssel való haté­konyabb foglalkozást szor­galmazták. Az elnökségi ülésen meg­tárgyalták a TIT megyei szervezetének idei munka­tervét. A ■ nvos Is­meretterjesztő Társulat eb­ben az esztendőben jelentős esemény előtt áll: ez évben tartják ugyanis a TIT VI. országos küldöttközgyűlését. Az elnökségi ülésen meg­tárgyalták az irányelvet is, amely a TIT helyi csoport­jainak létrehozásáról és mű­ködéséről szólt. . Ezeknek a helyi csooor főien ak létreho­zásával lényegesen javítani lehetne az ismeretterjesztés egészét. Az elnökségi ülés utolsó napirendi pontjaként a me­gyei ti. ■ szóbeli tájékoz­tatót adott a VI. országos küldöttközgyűlés előkészíté­sének megyei feladatairól.

Next

/
Oldalképek
Tartalom