Észak-Magyarország, 1972. március (28. évfolyam, 51-77. szám)
1972-03-04 / 54. szám
ESZAK-MAGYARORSZÁG 1^72, március 4., jwmbat 4 Miskolciéi 22 kilométerre Aszalói képek A napokban egy 57 éves férfi kereste fel az Aszalói Általános Iskola igazgatóját és bizonyítványmásolatot kért hajdani iskolai végzettségéről. Munkakönyv kiváltásához volt rá szüksége. A termelőszövetkezetből megy ez a nem éppen fiatal ember Miskolcra kazánfűtőnek. Ilyen korban már ritkán szoktak munkakört változtatni, de hát Miskolc mindössze 22 kilométerre van Aszalótól. A tcrinelo- szÖYClkezclbcn Aszalón járva először a termelőszövetkezetet kerestem. Itt dolgozik Nyílásún Józsefné, aki korábban tsz- könyveiői munkája mellett a községi művelődési ház igazgatói teendőit látta el hosz- .szú éveken keresztül, s mint a községi tanács végrehajtó bizottságának. a Hazafias Népfront elnökségének, a helyi nöbizottságnak funkcionáriusa, továbbra is közéleti ember, figyelemmel kíséri többek között a közművelődési életet is. Tőle, valamint Novak Bertalan tsz-elnöktől és Varga András tsz-főköny- velötől a következőket tudtuk meg: A szövetkezet dolgozóinak átlagéletkora hatvan év. Fiatal nagyon kevés dolgozik náluk, mindössze 5—6. A fiatalok is középkorúak, elvágyódnak és eltávoznak az iparba. (Mint bevezetőben jeleztük, idősebb dolgozó is elmegy.) A termelőszövetkezet több ismeretterjesztő előadást a művelődési házzal közösen tervez, ugyancsak a nőbizottsággal és a Vöröskereszttel együtt is kívánnak hasonló rendezvényeket szervezni. Az elmúlt évben kétezer forint támogatást adtak a községi művelődési háznak, min tégy ezerötszáz forintért vettek Jegyeket egy műsoros rendezvényre, s építettek egy melléképületet. Ennyivel támogatták a község közművelődési életét. A tsz kulturális alapjának nagyobb része külföldi tanul- mányutakra, üdültetésre, hasonlókra megy el; saját könyvtáruk nincs, illetve ami volt valaha, azt, átadták a községi könyvtárnak, most csak szakkönyveket szereznek be. Évi egyezer forinttal támogatják a szikszói gimnázium tehetséges fizikai dolgozó gyermekek segítésére létesített közös ösztöndíjalapját. Ezenkívül van egy ösztöndíjasuk a Pumoki Mezőgazdasági Technikumban és egy másik ösztöndíjasuk Hernádvécsén, a mezőgazdasági szakmunkásképzőben. Az említett tsz-vezetők meglátása szerint is nagy hatással van a községre Miskolc közelsége. A bejárók igényei magasabbak, s azt a községben kielégíteni nem lehet. Kecskés Tamás Művelődési Ház A művelődési ház Kecskés Tamás nevét viseli. Igazgatója Csábrági Imre tanár, öt éve irányítja az intézmény munkáját, Nyilasán Józsefnélöl vette át a munkakört. Az elmúlt évadban a termelőszövetkezettel közösen tartott ismeretterjesztő előadásokról, főleg a szakmai jellegűekről ad számot, majd arról beszélünk, mi van jelenleg a művelődési házban, mit lehet a 2222 lakosú, a nagyvárostól 22 kilométerre levő községben tenni, hogy az itt lakók helyben is kapjanak valamit a közművelődés lehetőségeiből. Működik a művelődési házban egy férfikórus. Csábrági Imre szervezte és vezeti. A községben volt korábban múltja a kórusnak, erre alapozta munkáját, de éppen a sok szállal kötő múlt nehezíti is a korszerű kórusmunkát. Nehézséget jelent az is, hogy a tagok egy része Miskolcra jár be dolgozni, azokkal egyeztetni kell a próbarendet. Néhány tag van a termelőszövetkezettől is, s a középkorosztály érdeklődik a kórus iránt. Községi társadalmi ünnepségeken, temetéseken szerepelnek. (Például ezt a kórust intenzívebben támogathatná a tsz.) A művelődési ház másik szakköre, illetve klubja a művészeteket pártolókat fogja össze. Tulajdonképpen művészi hajlamokat előcsalogató kör ez, afféle nemes hobby-ápolás. Végül a harmadik klub az ifjúságé. Rendszeres összejöveteleik vannak, ritkábban : kötött, gyakrabban szabad-1 foglalkozással. Mariniuc «verek eV továbbtanul A község különböző szer- j vei minden rendezvényüket! a művelődési házban tart- | jak, bérleti díjat, terembért1 nem fizetnek. Az évi állami ’ támogatás mindössze tízezer forint, a fenntartáshoz szükséges további 12 ezret — a tsz 2 ezer forintján kívül — saját munkájával kell előteremteni. A helyi általános iskolában 12 pedagógus neveli a gyermekeket. 1972-ben 32 gyerek fejezi be a nyolc általánost. 30 közülük tovább akar tanulni. Gimnáziumba mindössze ketten jelentkeztek. Ipari szakközépiskolába és közgazdaságiba öten-öten. mezőgazdaságiba egy végzős készül. Szembetűnő a szak- középiskola iránti érdeklődés. Szakmunkásképzőbe kilencen, emelt szintű szakmunkásképzőbe hatan, egészségügyi szakiskolába ketten. A gimnáziumba jelentkező két nyolcadikos lány. A középfokú továbbtanulásra jelentkezés képe számszerűleg igen kedvező, hiszen mindössze kelten nem tanulnak tovább. A megoszlás azonban már kevésbé szimpatikus. Nemcsak mert, a tehetséges gyermekek közül a többség nem gimnáziumba jelentkezett, hanem mert ha felvételt nyernek, s elvégzik az adott iskolát, képzettségük birtokában aligha jönnek vissza Aszalóra dolgozni, és tulajdonképpen minden egyes továbbtanuló gyerek az Aszalóról elvándorlók számát növeli. Közel van a város Aszalónak. nehéz Miskolc vonzerejével megbirkózni. Benedek Miklós M. Kristóf Agnes kiállítása Tegnap, március 3-án délután 5 órakor nyitotta meg dr. ^Végvári Lajos művészet- történész a selyemréti Lib- resszóban Molnárné Kristóf Ágnes kiállítását. Utoljára tíz esztendővel Alkotmányunk ünnepén, augusztus 20-án rendezik meg Budapesten a Röpülj páva körök első országos bemutatóját. Az országos rendezvényen azonban csak azok a körök vehetnek részt, amelyek előzőleg részesei voltak a megyei bemutatónak, s azon megfelelő eredményt értek el. A megyei bemutatót április 29-én rendezik meg. A ezelőtt mutatkozott be gyűjteményes kiállításon, így ez a mostani 13 olajképe művészi útjának jelentős állomása lehel. M. Kristpf Ágnes azok közé az alkotók közé számít, akik befelé írják le körök március 20-ig küldhetik el jelentkezésüket a me- | gyei Rónai Sándor Művelődési Központ címére (Mis- i kolc. Magyar—Szovjet Ba- I rátság tér 1.). A bemutatóra ! népdaléneklő körök nevezhetnek : olyanok, amelyek tagjai rendszeresen összejönnek daltanulásra, népdaléneklésre, s amelyeknek működése, léte. a nyilvánosság előtt is ismert. magukban a látványt, s hosszú érlelés után, a belsőleg már átérzett művet egy felfokozott lelkiállapotban ültetik át a vászonra. Ez az alkotásmód érződik is képein, azok dinamizmusán, expresszív kifejezésmódján. A táj, a fák nem pusztán a természet, hanem az emberi világ jellemhordozói. Színeiben is uralkodóak a dinamikus, élénk, erőteljes tartalmakat hordozó színek. A Libresszóban kiállított képek közül talán a Vitorlás a legkiérleltebb művészi teljesítménye. Ebben a képben ez a dinamikus keresés, ez a dinamikus nyugtalanság szerencsésen keveredik a harmonikus elemekkel, s művészi pályájának perspektíváját is adja. A kiállítás anyagát az elmúlt év alkotásaiból válogatta össze a festőnő, akinek kiállítását — bár már 1960- tól tagja a Művészeti Alapnak — újbóli bemutatkozásnak is tekinthetjük. A kiállítást egyébként március 31- ig tekinthetik meg az érdeklődők. Cs. A. Áprilisban megyei bemutató Röpülj páva körök találkozója Portré Pataki Tibor munkája Nemsokára a magyar mozikba kerül Az elmúlt hetekben Poznanban és Bukarestben járt magyar filmátvételi delegáció. A lengyel filmalkotóktól négy. a románoktól három játékfilmet és több rövidfilmet vettünk át magyar- országi bemutatásra. A filmek nemsokára a magyar mozik vásznára kerülnek. A lengyelektől átvettük a Gyöngy a koronában című. a 20-as évek sziléziai bányász- sztrájkja idején játszódó filmet. továbbá az 1945 után egy kis tátrai faluban játszódó A nap csak egyszer kel fel naponta című társadalmi drámát, az öljétek meg a fekete bárányt című, egy nevelőintézetben játszódó pszichológiai drámát, továbbá egy kalandos kémtörténetet, amelynek címe Az 1. számú ügynök. A román filmek között találjuk a Betyárok sorozat folytatásaként A bolondok hete című filmet, továbbá egy mai szerelmi történetet. Mert szerették egymást címmel. és a negyedszázada játszódó, Az elveszett erdő című tragédiát. A bibliográfia történetéből A bibliográfia, ha nem is ómegája, de alfája minden tudománynak, amely nélkül a legnagyobb tudós is csak vaktában tapogatózik. De amilyen túlzás a bibliográfiát a „tudományok koro- ná”-jának tekinteni, ugyanolyan túlzás a lebecsülése is. Fajtájától függetlenül módszere szempotjóból kétféle bibliográfiát ismerünk: A leíró bibliográfiát, amely megelégszik a publikáló szerzőjének, címének, megjelenési adatainak a feltüntetésével s az értékelő bibliográfiát, amely a fentieken túlmenően tartalmi ismertetést és értékelést is ad. Bár az előbbi is nélkülözhetetlen minden kutatáshoz, feladatát maradéktalanul csak az utóbbi tölti be. * Már a XVI. század könyvtermése . olyan mennyiséget ért el, hogy a bibliográfiának szükségképpen meg kellett születnie. Az első bibliográfia 1545-ben látott napvilágot „Biblioteca Universalis” címmel és Conrad Gesner, a sokoldalú humanista tudós volt a szerzője. Ezerháromszáz oldalon ezer- kettőszáz munkát írt le és tartalmi ismertetést is adott. Ez az első egyetemes és egyúttal válogató bibliográfia. Az 1555-ben kiadott második kötet már 3000 címet tartalmazott, a harmadik rész azonban nyomtatásban már nem látott napvilágot. Gesner a feldolgozható 40000 kötetből 15 000-et dolgozott fel s már ez' az első kísérlet is azt mutatja, hogy a bibliográfiának teljességibe kell törekednie ugyan, de ez csak ritka esetben érhető el. A humanizmus nyomdászai, akik legtöbbször kiváló tudósok is voltak, sokáig nyomdai katalógussal pótolták a bibliográfiákat, amelyek a nagy könyvkereskedelmi központok közül Frankfurtban 1595 és 1749., Lipcsében pedjg 1594 és I860 között rendszeresen megjelentek. A XVI. században megjelent a tiltott könyvek első bibliográfiája (Index Tridentinus) és az első szakbibliográfia (Champier orvosi bibliográfiája) is. Ekkor látott napvilágot az első autobibliográfia Is (1523), Rotterdami Erasmus munkáiról. * A magyar bibliográfia bölcsője a XVIII. századból való. Az első magyar bibliográfia Czwittinger Dávid (1676—1743) nevéhez fűződik; „Specimen Hungáriáé Litteratae” c. munkája (1711) 350 magyar író életét és munkásságát ismerteti. Bőd Péter „Magyar Alhé- nás”-ában (Becs, 1775—1777) már közel ezer írót dolgoz fel; kiegészítése csak az első kötetig jutott el. Mellettük meg kell még említenünk Weszprémi István orvosi bibliográfiáját (1777—1787), Molnár János „Magyar Könyvesház”-át (1783), Wal- laszky Pál könyvészeti adattárát (1785), valamint Cor- nides Dániel és Benkő József bibliográfiáit. * A magyar bibliográfia tulajdonképpeni megalapozása a XIX. század második feléhez fűződik. Ekkor rakták le a nemzeti bibliográfia alapjait is. Szabó Károly: Régi Magyar könyvtára az 1711-ig megjelent hazai és magyar szerzők külföldön megjelent munkáit dolgozta fel; pótlása és kiegészítése most folyik. A későbbi korszakok nemzeti bibliográfiájának elkészítése Petrik Géza (1712—1860. 1860—1875. 1886—1900 közötti évek). Kiszlingstein Sándor (1876 —1885 közötti évek), Barcza és Petrik (1901—1910 közötti évek), valamint Kozocsa Sándor (1911—1920 közötti évek) nevéhez fűződik. Az 1921—1944 közötti évek Csütörtökön délelőtt a Miskolci Nemzeti Színház meghívására városunkba érkezett Méhes György romániai magyar író. Mint ismeretes, nemrégiben mutatták be Miskolcon egyik vígjátékát, a Noé bárkáját. Méhes György csütörtökön este k ön y v termésén ek b i bli o grá - fiája meglehetősen hiányos; az Országos Széchényi Könyvtár .most dolgozik a pótlásán és kiegészítésén. A kor alkotása volt minden idők legnagyobb magyar bibliográfusának, Szi- nyei Józsefnek „Magyar írók élete és munkái” című 14 kötetes bibliográfiája (1891 — 1914), amely 29 553 magyar író életrajzát és bibliográfiáját tartalmazza. Kár, hogy pótlása és kiegészítése, amelyet Gulyás Pál készített, a hatodik kötettel abbamaradt. * Hazánk felszabadulása, a kulturális forradalom gyökeres és igen eredményes változást hozott a bibliográfiában is. Ebből az Országos Széchényi Könyvtár, a Magyar Tudományos Akadémia és kutatóintézeteink, tudományos egyesületeink egyaránt kiveszik a részüket. Nagy haladást jelentett az 1948-ban megindult és ma is megjelenő két könyvészeti folyóirat, a Magyar Nemzeti Bibliográfia, amely a könyvanyagot regisztrálja, s a Magyar Folyóiratok Repertóriuma, amely a cikkanyagot dolgozza fel. A szakbibliográfiák, bibliográfiák, sajtóbibliográfiák stb. száma igen tekintélyes és a folyóiratrepertóriumok is nagyban elősegítik a kutatást. Tennivaló persze álcád bőven, de bátran elmondhatjuk, hogy a magyar bibliográfia korszerű színvonalon áll. s ki tudja elégíteni azokat az igényeket, amelyek a kutatók, rhásrészt a gyakorlati szakemberek elvárnak tőle. megnézte az utolsó előadást, majd a darab szereplőivel és a színház vezetőivel beszélgetett. A romániai magyar író, aki az Írószövetség vendégeként tartózkodik Magyarországon, pénteken délben visszautazott Budapestre. Méhes György Miskolcon
