Észak-Magyarország, 1972. március (28. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-04 / 54. szám

1972. március A,, szombat ESZAK-MAGYARORSZÁG 5 Két tavaszi vásár Március első napján me­gyénk két városában tartot­tak országom vásárt: Sáros­patakon és Miskolcon. Mind­két vásárt az élénkség, az aktív kereskedelmi tevékeny­ség, az üzletkötések sokasá­ga jellemezte. Miskolcon a szokásos havi országos vásárt tartották meg, ezért külön érdekessége a minden koráb­bi szintet felülmúló piaci élénkség. Az országos vásárokon szinte mindent lehet vásárol­ni, fütyülőtői a tenyészálla­tig, mégis, leginkább jellem­zi az ilyen vásárokat az élő állatok árainak alakulása. Az országos vásárok szinte tük­rei a piacnak általában, a szabadpiacnak különösen. Vas megyei Tevők A vásár mindkét helyen a délutáni órákban fejeződött be és az összesítő statisztiká­kat, valamint a vásáron ki­alakult árszinteket csak más­nap lehetett hitelesen ele­mezni. A sárospataki vásáron rendkívülien nagy volt a malacfelhajtás (kínálat), de élénk volt a kereslet is. Ezen a vásáron még Vas megyei vevőkkel is találkoztak az eladók. Az természetes, hogy Szabolcsból sokan voltak, hi­szen onnan máskor is sokan jönnek a borsodi vásárokra. Szinte minden nagyobb vá- - sár legnagyobb vevője — fel­vásárlója — a megyei Allat- fórgalmi és Húsipari Válla­lat. Szükség esetén az ára­kat is diktálni tudja. Az el­adók többsége tsz-tag, ház­táji állatait hajtja tel a vá­sárra, sokan vannak az olyan eladók és vevők is, akiknek fő jövedelme nem a mező- gazdasági tevékenységből származik, de foglalkoznak állattenyésztéssel. Termelő- szövetkezetek is sok állatot eladnak, vagy vásárolnak az ilyen vásárokon. Nagy kérésiéi, kínaiul A március első napján le­zajlott sárospataki országos vásáron például, a megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat a következő árakat fizette: hízott sertésért 22 fo­rintot kilónként. Megjegy­zendő, hogy házaknál 20 fo­rint kilónkénti áron is lehet hízott sertést vásárolni. A 10—1,1 kiló súlyú malacért ki­lónként 45 forintot, a 15—20 kiló súlyúakért, kilónként 36 forint, a 25—40 ki­ló súlyú süldőért kilónként 30 forintot, a 40—50 kiló sú­lyúakért kilónként 28 forin­tot. Egyébként a vásárra ösz- szesen 830 malacot hajtottak fel, s ebből a vállalat 715-öt vásárolt meg. Nagy volt a kínálat növen­dékbikából és üszőből is. Összesen 200 darabot hajtot­tak fel a pataki vásárra s ebből elkelt 160 darab. A nö­vendékbika és az üsző kiló­jáért 24—26 forintot fizetett a vállalat, a minőségtől füg­gően. Egy tehén ára 6000 fo­rintnál kezdődött és felment 11 000 forintig. A tehén ér­tékénél és árának meghatá­rozásánál nagyon sokat szá­mít a törzskönyvezettség, az átlagos tejhozam, a fajta, a küllem, a kor, a vemhesség és a törzskönyvből megálla­pítható szaporodási arány. Az a jó tehén, amely minden évben ellik, sok tejed ad, vi­szonylag fiatal, jó fajta, szép küllemű, szelíd és vemhes. A vemhes tehenet mindig szívesebben veszik a tenyész­tők. A miskolci havi vásáron valamicskével alacsonyabbak voltak az árak, mint a Sáros­patakul. Talán azért, mert a miskolci vásáron mindig nagy az élőállat-felhajtás, s most különösen nagy volt. Szerdán a miskolci vásárra több mint 1700 malacot haj­lottak lel a tenyésztők. Ebből elkelt 1500 darab. Ez is jel­zi a vásár élénkségét. A 10 —15 kiló súlyú malacért vi­szont csak 35—40 forintot fizettek kilónként. A 15—20 kilósakért 36—40 forintot ad­lak kilónként. A süldő is ol­csóbb volt Miskolcon, mint Sárospatakon. A 25—50 kiló­sakért 24—28 forintot fizet­tek kilónként. Az anyakocák ára nagyjából mindkét vásá­ron egyformán alakult. Egy vemhes kocáért átlagosan 2500 forintot fizettek a ve­vők. Miskolcon olcsóbb volt Miskolcon alacsonyabb volt a növendékbika és az üsző ára is. A növendékbikáért kilónként 21—25 forintot, az üszőért kilónként csak 20 fo­rintot fizettek. Viszont drá­gább volt a tehén és a vem­hes üsző. Egy tehénért, a minőségi követelményektől függően 8000—12 000 forintot, egy vemhes üszőért 10—12 ezer forintot fizettek. Minő­ségtől függően 21—25 forin­tért vásárolták a szopósbor­jú kilóját. A miskolci vásáron volt ló és volt bőven takarmány is. A haszonló egyenként — mi­nőségi követelményektől füg­gően — 7—13 ezer forintért kelt el, míg a selejt lovakért (öregek, betegek, igázásra nem alkalmasak) 3000—6000 forintot fizettek a vevők. Mindkét tavaszi vásár si­keres volt. Azt tükrözte, hogy az emberek törődnek a piac, a piaci árfolyamok alakulá­sával. Az úgynevezett rossz vásárokról inkább hazahajt­ják a jószágot, mondván: ennél nekem is többe van. A jó vásárokon a felhajtott jószág és egyéb áru nagyobb része gazdát cserél. Ezért a március első napján lezajlott sárospataki és miskolci or­szágos vásárokról egyértelmű a megállapítás: mindkettő jó vásár volt. Szcndrci József Jó tanácsok a jnhászatoknak A gyapjú kezdés .,tízparancsolata ” Megyénk mezőgazdaságá­ban, főleg a hegyvidéki, gyenge adottságú nagyüze­mekben számottevő négylábú a juh. A juhászától? bevéte­lei között az első helyen a bárányokért, különböző vá­gásra szánt juhokért kapott forintok szerepelnek, de nem hanyagolható el a gyapjúért kapott sok milliós árbevétel sem. Jó néhány juhászaiban sajnos gyenge a gyapjúho- zam. nem megfelelő a gyapjú minősége, s így e téren meg­közelítően sem tudják elérni a várt árbevételt. Márpedig feldolgozó iparunk csakis akkor tudja felhasználni a hazai gyapjút, ha an­nak minősege megfelelő, s ezért a felvásárlási áraknál is a minőség játssza a leg­fontosabb szerepet. A borsodi juhlenyésztő gazdaságok nagy segítséget kaptak a közelmúlt napok­ban a Gyapjú és Textil- n versany agforgal m i Vállalat­tól az idei gyapjú minőségé­nek megjavításéhoz. A vállalat egy nagyon hasznos gyaojúkezclési útmutatót küldött meg minden juhászainak. Ott, ahol az idei birkanyírá­sok előtt figyelembe veszik az útmutató számos jótaná­csát, amely a gyapjúkezelés valóságos „tízparancsolatát” tartalmazza, tetemesen nö­velhetik a juhászától? bevé­telét. Az útmutató sokmindenre felhívja a figyelmet. Elsősor­ban arra, hogy a régi gya­korlattól eltérően, igenis érdemes korábban, már a tavaszi kihajlás előtt megnyírni a juho­kat. A kihajtás előtt nyírt gyap­jú világos, jó színű, jól ke­zelhető. magasabb tisztasági fokú, és így természetesen magasabb értékű. A szakem­berek javaslata, hogy mind­azok a gazdaságok, ahol ed­dig bármilyen oknál fogva nem alkalmazták a korai, ki­hajtás előtti nyírást, az idén vezessék azt be. Erre a fel­készülést is természetesen korábban kell megkezdeni. Fontos például, hogy nyí­rás előtt a juhok bundájából távolítsák el a bogáncsot, a kölöncöt, a tiltott jelzéses fürtöket. Ügyelni kell a ta­karmány-szennyezettség el - kerülésére is. Alapkövetel­mény, hogy a nyírást meg­előzően legalább 12 órával a jószágot etetni és itatni nem lehet és csak száraz bundájú ju­hot szabad megnyírni. A megázott, vagy izzasztóit juhok nyírása nagy kárt okoz. A lenyírt gyapjú helyes osztályozásához, a válogatás­hoz, a hasláb házi mosásá­hoz, a szikkasztáshoz és a zsákoláshoz is számos jó ta­nácsot ad a gyapjúkezelési útmutató. A haslábgyapjú, vala­mint a kölönc házilagos mosásával például jelen­tősen javíthatják a mi­nőséget, s ez egy-egy gazdaságot több ezer, sőt tízezer forintos többletbevételhez juttathat. Megszívlelendő az a figyel­meztetés is, hogy a húsáru- termelés előtérbe kerülésével számos gazdaság megfeled­kezik a tenyészanyag után­pótlásáról Sok az idős, értéktelen gyapjút adó anyabárány. Sehol sem érdemes kockáz­tatni a juhászat jövőjét és gazdaságosságát az utánpót­láshoz szükséges jerkebúrá- nyol? eladásával és az idős anyák visszatartásával. NÉHÁNY NAJMA kezdte meg a köztisztasági vállalat Miskolc belvárosának főútvo­nalairól a felhalmozódott sár eltávolítását. Fáradságos munka, de szükség van rá. Meg tudjuk-e óvni legalább főútvonalainkat a kellemet­len szennyeződéstől? A köz- tisztasági vállalat mindent megtesz az utal? megtisztítá­sáért. De ez önmagában még kevés. Közüggyé kell. hogy váljon az utak tisztasága. Nem szabad, hogy olyan problémák előforduljanak, mint amit az egyik, lapunk­hoz intézett panaszos levél­ből megtudtunk. A levél írója több társá­val együtt a III. kerületben, a Berekalján lakik. Leveléből kiderül, hogy ugyan jó néhány éve felépí­tettél? a házakat, járható út azonban még most sincs. Idézet a levélből: ..Diósgyőrben lakom, a Be- rekalján, egy hét éve épült, családi ház jellegű települé­sen. amely négy utcából, a Szikla, Csemete, Vasverő és Eper utcákból áll. Az emlí­tett utcák tavasszal és ősz­szel esős időben teljesen jár­hatatlanok. A közlekedési viszonyok megjavítása céljá­ból évek óta kérjük a III. kerületi Hivatalt, hogy né­hány kocsi zúzott követ szál­lítsanak az utcákba, mi szí­vesen elterítjük ezt társadal­mi munkában. Ígéretet kap­tunk, zúzott követ azonban nem! 1971-ben húsvét előtt kértünk segítséget a Népi Ellenőrzési Bizottságtól. Há­romtagú bizottság jött ki helyszínelni, és' megállapítot­ta kérésünk jogosságát. Ké­sőbb írásban adtak választ, hogy az utat még az év fo­lyamán megjavítják. Már 1972-őt írunk, de még min­dig nem történt semmi. Ezekben az utcákban sze­métszállítás nincs, mert a járhatatlan út miatt a kocsi nem tudja elszállítani a sze­metet. A lakótelep hét év alatt nagy szemétteleppé vált, ami sem egészségügyi, sem esztétikai szempontból nem helyeselhető. Nem ké­rünk lehetetlent, csupán né­hány kocsi zúzott követ, amely járhatóvá tenné az utat, és lehetővé tenné a sze­mét elszállítását is. Így köny- ) nyebben tudnánk arra vár­ni, amíg bevezetnék a vizet és aszfaltburkolattal látnák j el ezt a négy kis utcát!” Két nappal ezelőtt felke­restük az említett utcákat. A sár és szemét változatlanul megvan. Több lakóval beszél­gettünk. Egyöntetű volt a vá­lasz. Egy év óta semmilyen előrehaladás nem történt. Sokan elkeseredetten pana­szolták, hogy a tüzelőt, ami­kor sáros az idő, 100—150 méterről kell az utcába be- j hordani, mert a szállítók nem tudnak az utcába bejönni. Néhány lakó arra is hivat­kozott, hogy több mint 4 ezer forint közművesitési díjat fi­zetett, és ezért csak villanyt kapott. A lakóbizottság el­nöke is megerősítette, hogy többször várta már a tana- i csőt az útjavítással és a sze- j métszállftással kapcsolatosan j — de eddig eredménytelenül. J TÉNY. hogy több mint 200 ! ember út- és szemétproblé- I mája most is megoldatlan. A j helyzet csak annyiban váltó- j zott, hogy az eddig kijelölt | szemétlerakó helyen kitették a táblát, hogy a szemét lera­kása ott tilos. Hová tegyék ezután a szemetet, hamut — erre vonatkozó feliratokat nem találtunk. Mécs Ernő Kediező szcizöittsck, ovenoéliíi feivásáftás Borsod ipari városainak," bányásztelepüléseinek zöld- ség-gyümölcsellátását az idén sem tudják a megyében ter­mesztett árumennyiségből ki­elégíteni. s mint a korábbi esztendőkben. 1972-ben is jelentős „behozatalra” szo­rul. Az AGROKONZUM és az áfész-ek például tavaly 2096 vagon friss zöldségfélét vásároltak fel, de mintegy 600 vagon árut a szomszédos megyékből — Csongrádból, Hevesből. Szabolcsból — sze­reztél? be. Nem javult tavaly sem a szerződésben lekötött árufel­vásárlás. A gazdaságok — kedvezőtlen terméseredmé­nyek. vagy jobb feltételek mellett történt értékesítés miatt — vállalt kötelezettsé­güket csak mintegy 60—70 százalékban teljesítik. Az idei szerződéskötések ismét kedvező képet mutatnak: étkezési burgonyából több mint 900 vagonra, gyümölcsből S56 vagonra szerződtél?, az AGRO- KONZUM pedig az elő­irányzott 1319 vagon zöldségtermelési szerző­dést mintegy 150 vagon lekötéssel túl is teljesí­tette. A felvásárlás terén azonban az idén sem várható gyöke­res változás. Borsod földrajzi helyzete, éghajlati viszonyai nem a legkedvezőbbel? a zöldségter­melés gyors ütemű fejleszté­sére, emellett gazdasági ne­hézségek, munkaerőhiány is gátolja a termőterület növe­lését. A behozatal csökken­tésének egyik lehetősége a holdankénti termésátlagok emelése, a termelési bizton­ság feltételeinek javítása. Ezért például a megyei Növényvédő Állomás külön védnök­séget vállalt olyan nagy zöldségtermelő tsz-ek fe­lett, mint a felsőzsolcai, a bogácsi, a hernádné- meti, vagy a miskolci tsz, amelyeket különös gonddal látnak el a szükséges növényápoló, növényvédő szerekkel. A megyei tanács mezőgazda- sági osztálya javasolta a gaz­daságoknak, hogy a bőven termesztett, jó termést hozó palántáikból árusítsanak a háztáji gazdaságok és kert- szövetkezeti tagok részére, hogy a nemes fajták elter­jesztésével is fokozzák Bor­sodban a termésemelkedést. A kertszövetkezetek tagjai részére szakelőadásokat tar­tanak, tapasztalatcseréket szerveznek, hogy a városok peremkerületeiben levő kis­kertekben minél löbben ter­messzék meg saját szükség­letüket zöldség-gyümölcsből. Diósgyőri „honfoglalók A diósgyőri gasházait szinte a szemünk elé „dobja” az útkanyar, ahogy az autóbusz elhagyja a Kilián lakótelepet. Könnyű pára libben a felderengő fényben, az egyre erősödő napsütés felszippantja a reg­geli köd utolsó foszlányait. Ahogv kiszállunk a lakóte­lepnél, elénk tárul a kép: az utakat határoló, letaposott földből kinőtt óriás házak so­ra, mint a kinyitott legyező... Átvágunk a föld keskeny sávján, ahol elhullatott drót­darabok, faforgács, műanyag szegély/ és deszkák között vezet az út. Az északi oldal felé igyekszünk, ahova he­vederrel átkötött tehergépko­csik bútorrakománya is ér­kezik. A 15. és 16. épületbe költöznek be a boldog tu­lajdonosok. Deák Imréné foteleket ra­kosgat, míg a férje és a se­gítség egy nagyobb bútorral feljut az ötödikre. — Elsején kaptuk a kul­csot. és csütörtökön kezdtük a költözést néhány bútorda­rabbal. Nagyon szép a lakás, de minden kezdet nehéz ... Nincs még bekötve a gáz és a villany sem. Közben az új szomszédok is megkezdték a bútorok ra­kodását. A „tapasztaltabbal?"’ elindultak a kereső körútra, hogy a házkezelőnek és a különféle szakembereknek bejelentsék érkezésüket, és beköttessék a lakásba a gázt, a villanyt. — Még a lift sem műkö­dik — mondta az egyik új lakó sóhajtva. — Ügy mond­ták, csak néhány nap múlva lesz üzemképes. Ö a kilencediken lakik. A bútorokat közben leszedték a gépkocsiról. Hosszan tana­kodtak, hogyan vigyenek egy-egy súlyosabbat, mert ex itt nem könnyű feladat. A lépcsőházak és a lakás is modern, könnyű bútorra van méretezve, a nehéz kombi­nált szekrény, vagy rekamié külön gond a költözéskor. Utoljára a Lehel hűtőgéppel próbálkoztak, de kettőnek sehogyan sem volt jó a fo­gás. Majd egy fiatalember a hosszú, leszorító hevederrel a hátára kötötte, és úgy in­dult neki a kilencedik eme­letnek. kä/iipti a hosszúra nyúlt nvivi I! forduIÓ után De­ák Imrééi? ismét leérkeztek az utcára. Hiába, magasan vannak a lakások, kell néha a pihenés. Már mindnyájan izomlázasak a sok lépcső­mászástól. Az ifjú lakástulaj­donos nem tagadja meg. hogy a kertészeti vállalat dolgozója, a környék szépíté- si munkáira tereli a szót. — Nagyon szép lesz itt a környezek Az elmúlt napok­ban néztük a parkosítási ter­vet, amely szerint 11 ezer csemetét ültetünk majd itt a házak közölt Talán ekkor érezte ő is igazán., hogy ebben a most születő városrészben új ott­honra talált. Hajdú Gábor w ígéret marad? .Négy diósgyőri utca gondja

Next

/
Oldalképek
Tartalom