Észak-Magyarország, 1972. március (28. évfolyam, 51-77. szám)
1972-03-26 / 73. szám
A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGY El BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXYin. évfolyam, 7.'!. szám Ara: 1 forint Vasárnap, 1972. március 2(j. Ünnepi készülődés felszabadulásunk 27. évfordulójára Hagyományos ünnepélyességgel, díszbe öltözve köszönti a főváros felszabadulásunk 27. évfordulóját. Az ünnepi megemlékezések már az évfordulót megelőző napokban megkezdődnek: a sokéves, szép hagyományt követve Budapest lakói, a társadalmi cs lönicg- szcrvczctck képviselői bensőséges koszorúzás! ünnepségeket tartanak a szovjet hősi emlékműveknél, szobroknál. Az ünnepi megemlékezések legelső eseményei tehát: tiszteletadás azoknak a harcosoknak, akik életüket áldozták hazánk felszabadításáért. A nyugatnémet parlament ratifikálni fogja a keleti szerződéseket — fejezte ki meggyőződését szombaton Conrad Aiders, a szövetségi kormány szóvivője. Abból indulok ki .— és minden okom megvan erre a feltevésre —, hogy a szerződések végül is megkapják a' 249 szavazatos abszolút többséget — mondotta. A kritikus szakasz most következik. a ratifikálás után a kormány biztosan viheti tovább az ügyeket a jövő évi parlamenti választásokig. Aiders kifejezte reményét, hógy az ellenzék soraiban is vannak józaif erők, amelyek meggondolhatják maguka t. Szerinte még Barzel. a CDU elnöke is szívesen elmozdulna jelenlegi tagadó állásAprilis 4-én koszorúzás) ünnepséget tartanak a Szabadság téri szovjet hősi emlékműnél és a Hősök terén: a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, az Elnöki Tanács,- a forradalmi munkás-paraszt kormány, továbbá a fegyveres erők, a társadalmi és tömeg- szervezetek képviselői helyezik el virágaikat. Koszorúkkal díszítik majd a felszabadító harcokban .elesett bolgár, román, jugoszláv, lengyel, angol és amerikai hősök emlékműveit is. Az évforduló előestéjén ünnepi külsőségek között, katonai tisztelet- adással vonják fel az állami zászlót az Országpontjáról, de ezt nem leheti, mert — utalt a szóvivő a CDU jobbszárnyára — partján belül bizonyos erők nem adnak neki lehetőséget rá. Az ellenzéki irányvonal változatlan marad a baden- württembergi választásokig, azután viszont — kockáztatta meg Alders személyes föltevését — módosulás következhet be az ellenzék magatartásában és megbomolhat soraik egysége. Az NDK és az NSZK államközi tárgyalásainak esélyeit Alders kedvezőnek ítélte meg és kijelentette: arra számit, hogy az általános forgalmi megállapodás még a keleti szerződésekről tartandó ratifikációs szavazás előtt tető alá kerül — készen az aláírásra. ház előtti Kossuth Lajos téren, a Magyar Népköztársaság nemzeti lobogóját és a munkásmozgalom vörös zászlaját pedig a Gellérthegyen. Április 4-én az állami zászlónál zenés őrségváltást tartanak. Az ünnepnapok kiemelkedő eseménye lesz a kiváló és érdemes művész címek ünnepélyes átadása — március 31-én a Parlamentben. Ezen a napon adják át, ugyancsak az Országháziján a Rózsa Ferenc-dijakal az újságíróknak, s nyújtják át a Fészek Művészklubban, a József Attiláról, a Jászai Mariról, a Balázs Béláról, az Erkel Ferencről, a Liszt Ferencről és a Munkácsy Mi- hályról elnevezett művészeti dijakat. Ezekben a napokban több ezer budapesti fiatal, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség új tagja tett és tesz fogadalmat, erősíti meg társai és a felnőtt nemzedék képviselői előtt, hogy népünk legjobbjainak példáját követi életében, cselekedeteiben. A felszabadulási ünnep leglátványosabb eseményének a főváros ííjii- koinmunistálnak nagygyűlése ígérkezik, amelyre több mint 30 000 fiatalt várnak. Április 4-én. kedden délelőtt 10 órára benépesedik a Felvonulási tér. Pontban 11 órakor három díszlövés dörren majd el: szétnyílik a teret a Gorkij-fasor vonalában lezáró zászlófüggöny, s előtűnik az emberméretü felirat: Éljen április 4!. A nagyszabású demonstráció a szó szoros értelmében a fiataloké. ők készítik a tér ünnepi dekorációit, s ők döntik el azt is. kiket hívnak vendégként a tribünökre. Ahlers nyilatkozata A Központi Szénosztályozómíibcn új szá Bitó szalagot készítenek a vasúti új vágányok felett, A vasszerkezeti munkát az Országos Bányagépgyárló Vállalat szakemberei vég- jjk. Fotó: Laezö József Törvényjavaslat az alkotmány módosítására Az országgyűlés 1971. júniusi ülésszakán bizottságot választott az alkotmány módosításának előkészítésére. A bizottság kiindulva a Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusa határozatából. az állaniclct, a szocialista demokrácia fejlesztésének irányelveiből, kidolgozta az alkotmánymódosítás tervezetét. A bizottság a tervezetet társadalmi vitára bocsátotta. Felkérte a Hazafias Népfront Országos Tanácsát, a Szakszervezetek Országos Tanácsát, a Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságát, a Magyar Nők Országos Tanácsát, a Magyar Tudományos Akadémia elnökségéi, az Országos Szövetkézen Tanácsot, a Magyar Jogász Szövetség elnökségét, a fővárosi és a megyei tanácsok végrehajtó bizottságát, hogy a tervezetet vitassák meg és javaslataikat juttassák el a bizottsághoz. Az alkotmánymódosítás elvi kérdéseit — mint ismeretes — megvitatta, s elfogadta a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága. A Minisztertanács a módosítás tervezetével egyetért. A bizottság március 24-én a Parlamentben Kállai Gyula elnökletével ülést tar- tntí. A bizottság az ülésen az észrevételek és javaslatok figyelembevételével elkészítette az 1949. ét i XX. törvény módosításáról és a Magyar Népköztársaság Alkotmányának egységes szövegéről szóló törvényjavaslatot, s úgy határozott, hogy a/J a közvélemény tájékoztatására nyilvánosságra hozza és a Minisztertanáccsal egyetértésben az országgyűlés legközelebbi ülésszaka elé terjeszd. 9 Magyar Népköztársaság Alkotmánya A .magyar államot, több mint egy évezreden át a nép munkája, áldozatvállalása, társadalomformáló ereje ellette és tartotta fenn. ái államhatalom ugyanakkor az uralkodó osztályok eszköze volt a jogfosztott nép elnyomására és kizsákmányolására. Népünk nehéz küzdelmet folytatott a társadalmi haladásért, az ország függetlenségéért; számtalan megpróbáltatás közepette védte és őrizte nemzeti létünket. Történelmünknek új korszaka kezdődött, amikor a Szovjetunió a második világháborúban kivívott győzelmei során felszabadította hazánkat. a fasizmus elnyomása alól, és megnyitotta a magyar nép előtt a demokratikus fejlődés útját. .4 dolgozó nép a Szovjetunió baráti támogatásával újjnepitetté a háború sújtotta, romokban heverő országot. A régi rend urai, és védelmezői ellen folytatott küzdelemben a magyar munkásosztály — szövetségben a dolgozó parasztsággal, együttműködve a haladó értelmiséggel — kivívta és megszilárdította a dolgozó nép hatalmát. .4 forradalmi harcokban megedzödött munkásosztály vezetésével az 1919. évi Tanács- köztársaság tapasztalataival gazdagodva, a szocialista országok leözösségére támaszkodva népünk lerakta a szocializmus alapjait. Hazánkban uralkodóvá váltak a szocialista termelési viszonyok. A régi helyén új ország született, melyben a: államhatalom a nép érdekeit, az állampolgárok alkotóerejének szabad kibontakozását cs jólétét szolgálja. A magyar nép nemzeti egységbe tömörülve, a szocializmus teljes felépítésen munkálkodik. A Magyar Népköztársaság Alkotmánya kifejezi az országunk életében végbement alapvető változásokat, a társadalmi haladásért vívott küzdelem cs az urszágépítö munka történelmi eredményen. As alkotmány, mini a Magyar Népköztársaság alaptörvénye, biztosítja eddigi eredményeinket és további előrehaladásunkat a szocializmus útján. I. FEJEZET ü Magyar Népböztársaság társadalmi rendje 1. paragrafus Magyarország: népköztársaság. 2. paragrafus (1) A Magyar Népköztársaság szocialista állam. (2) A Magyar Népköztársaságban minden hatalom a dolgozó népé. (3) A Magyar Népköztársaságban a társadalom vezető osztálya a munkásosztály, amely I a hatalmai a szövetkezetekbe tömörült parasztsággal, szövetségben, az értelmiséggel cs a társadalom többi, dolgozó rétegével együtt gyakorolja. (4) A város 'és a falu dolgozói választott és i a népnek felelős küldöttek által gyakorolják j hatalmukul. (5) Az állampolgárok munkahelyükön és ! lakóhelyükön közvetlenül is részt vesznek a közügyek intézésében. j 3. paragrafus I .4 munkásosztály marxista—leninista partja ja társadalom vezc+ö ereje. * 4. paragrafus (1) A Magyar Népköztársaság biztosítja a társadalmi szervezetek részvételei a szocialista épilömunkában. (2) -, A Hazafias Népfront tömöríti a társadalom erőit a szocializmus teljes felépítésére, a politikai, gazdasági cs kulturális feladatok megoldására, közreműködik a népképviseleti szervek megválasztásában cs munkájában. (3) A szakszervezetek védik, és erősítik a néphalaimat, védik és képviselik a dolgozók érdekeit. 5. paragralus (1) A Magyar Népköztáraság allama védi a dolgozó nép szabadságát és hatalmat, az ország függetlenségét, harcol az ember ember általi kizsákmányolásának minden formája ellen, szervezi a társadalom erőit a szocializmus teljes felépítésére. (2) A Magyar Népköztársaság fejleszti és erősíti barátságát, a szocialista országokkal; a béke és az emberi haladás érdekében együttműködésre törekszik a világ valamennyi népével és országával. ti. paragrafus (1) A Magyar Népköztársaságban a kizsákmányoló osztályok megszüntetésével uralkodóvá voltak a szocialista termelési viszonyok. A gazdasági rend. alapja a termelési eszközök társadalmi tulajdona. (2) A Magyar Népköztársaság fejleszti és védi a társadalmi tulajdon minden formáját. 7. paragrafus A Magyar Népköztársaság gazdasági életét állami népgazdasági terv határozza meg. Az állam a társadalmi tulajdonban levő vállalatokra, szövetkezetekre és intézményekre támaszkodva irányítja és ellenőrzi a népgazdaságot a termelőerők fejlesztése, a társadalmi tulajdon növelése, a dolgozók anyagi és műveltségi színvonalának rendszeres emelése és az ország védelmi erejének fokozása érdekében. 8. paragrafus (1) Az állami tulajdon az egész nép vagyona. t2) Az állam tulajdona mindenekelőtt: a föld méhének kincsei, az állami földterület, a természeti erőforrások, a jelentős üzemek és bányák, a vasút, a közutak, a vízi és légi utak, a bankok, a posta, a távíró, a távbeszélő, a rádió és a televízió. (3) Az állami tulajdonnak, valamint az állam kizárólagos gazdasági tevékenységének körét törvény határozza meg. 9. paragrafus Az állami vállalatok és gazdálkodó szervek a társadalom általános érdekéinek szolgálatában. a törvényben meghatározott módon és felelősséggel önállóan gazdálkodnak a rájuk bízott vagyonnal. 10. paragrafus (1) A szövetkezetek a szocialista társadalmi rend részei; a szocialista állam társadalmi cs gazdasági céljaival összhangban szolgálják tagságuk érdekeit. (2) As állam támogatja a dolgozók önkénles társuláson alapuló szövetkezeti mozgalmát. biztosítja a szövetkezetek önállóságát, a szocialista szövetkezeti elvek érvényesítést érdekében felügyeletet gyakorolva tevékenységük fölött. (3) A Magyar Népköztársaság különös gom* (Folytatás a 2. oldalon) I
