Észak-Magyarország, 1972. március (28. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-26 / 73. szám

eSZAK-MAGYARORSZAG 2

1972. mórc. 26„ vasárnap

A Magyar Népköztársaság Alkotmánya

(Folytatás az 1. oldalról)

dói fordít a parasztság mezőgazdasági termelőszövetkezeteire. Védi és fejleszti a föld szövetkezeti-szocialista tulajdonát.

i 1. paragrafus

A Magyar Népköztársaság elismeri és védi a személyi tulajdont.

12. paragrafus

Az állam elismeri a kisáruier melók társadalmilag hasznos gazdasági tevékenységét. A magántulajdon és magánkezdeményezés azonban nem sértheti a köz érdekeit.

13. paragrafus

Az alkotmány biztosítja az öröklési jogot.

14. paragrafus

(1) A Magyar Népköztársaság társadalmi rendjének alapja a munka.

(2) Minden munkaképes állampolgárnak joga és kötelessége, hogy képességei szerint dolgozzék.

(3) Az állampolgárok munkájukkal, munkaversenyben való részvételükkel, a munkafegyelem fokozásával és a munkamódszerek tökéletesítésével a szocialista építés ügyét szolgálják.

(4) A Magyar Népköztársaság a „mindenki képessége szerint, mindenkinek munkája szerint” szocialista elv következetes megvalósítására törekszik.

15. paragrafus

A Magyar Népköztársaság védi a házasság és a család intézményét.

16. paragrafus

A Magyar Népköztársaság különös gondol fordít az ifjúság fejlődésére és a szocialista, nevelésére; védelmezi az ifjúság érdekeit.

17. paragrafus

A Magyar Népköztársaság védi az állampolgárok életét, testi épségét, egészségét és betegség, munkaképtelenség, öregség esetén támogatja őket.

18. paragrafus

A Magyar Népköztársaság szervezi és támogatja a társadalom fejlődését előmozdító tudományos munkát, segíti a haladást szolgáló" művészetet, biztosítja az állampolgárok képzettségének és műveltségének állandó növelését. '

II. FEJEZET

B Magyar Népköztársaság erszággyíilése

és a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa

fiz országgyűlés

10. paragrafus

(J) A Magyar Népköztársaság legfelsőbb államhatalmi és népképviseleti szerve az ország- gyűlés.

(2) Az országgyűlés gyakorolja a népszuverenitásból eretflö összes jogot, biztosítja a társadalom alkotmányos rendjét, meghatározza n kormányzás szervezetét, irányát és feltételeit.

(3) E jogkörben az országgyűlés

a) megalkotja a Magyar Népköztársaság Alkotmányát.,

b) törvényeket alkot,

c) meghatározza a népgazdasági tervet,

d) megállapítja az állami költségvetést, és jóváhagyja végrehajtását,

e) megvitatja és jóváhagyja a kormány programját,

íj a Magyar Népköztársaság nevében nemzetközi szerződéseket erősít meg,

g) dönt a hadiállapot kinyilvánításáról és a békekötés kérdéséről,

h) megválasztja a Magyar Népköztásaság Elnöki Tanácsát,

j) megválasztja a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsát,

j) minisztériumokat létesít,

k) megválasztja a Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának elnökét és a Magyar Népköztársaság legfőbb ügyészét,

l) ellenőrzi az alkotmány megtartását; megsemmisíti az állami szerveknek alkotmányba' ütköző, vagy a társadalom, érdekeit sértő rendelkezését.

20. paragrafus

(1) Az országgyűlést négyévi időtartamra választják.

(2) Az országgyűlési képviselők tevékenységüket választóik, a köz érdekében végzik.

(3) Az országgyűlési képviselők kötelesek rendszeresen beszámolni működésükről választóiknak.

(4) Országgyűlési képviselőt az országgyűlés hozzájárulása nélkül letartóztatni, vagy ellene büntető eljárást indítani — a tettenérés esetét kivéve — nem lehet.

(5) Minden olyan politikai, gazdasági, vagy egyéb tevékenység, illetőleg magatartás, amely ellentétben ál) a társadalom érdekeivel, ösz- szeíérheteLlen az országgyűlési képviselői megbízatással.

21. paragrafus

(1) Az országgyűlés elnököt, alelnököket és jegyzőket választ tagjai sorából.

(2) Az országgyűlés állandó bizottságokat alakit tagjaiból és bármely kérdés megvizsgálására bizottságot küldhet ki.

(3) A hatóságok, hivatalok és intézmények, Datamini az állam polgárai kötelesek az or- •xSwülési bizottságok által kívánt adatokat

rendelkezésre bocsátani, illetőleg a bizottságok előtt vallomást tenni.

22. paragrafus

(1) Az országgyűlés évenként legalább két ülésszakot tart.

(2) Az országgyűlést, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának határozata alapján, vagy a képviselők egyharmadának írásbeli kérelmére össze kell hívni.

(3) Az országgyűlés összehívásáról az Elnöki Tanács gondoskodik.

23. paragrafus

Az országgyűlés ülései általában nyilvánosak. Rendkívüli esetben az országgyűlés zárt ülés tartását is elhatározhatja.

24. paragrafus

(1) Az országgyűlés akkor határozatképes, ha a képviselőknek legalább a fele jelen van.

(2) Határozatait az országgyűlés szótöbbséggel hozza.

(3) Az alkotmány megváltoztatásához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

(4) Az országgyűlés ügyrendben állapítja meg működésének szabályait és tárgyalási rendjét.

25. paragrafus

(1) Törvényt a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a Minisztertanács, minden országgyűlési bizottság és bármely országgyűlési képviselő kezdeményezhet.

(2) A törvényhozás joga az országgyűlést illeti meg.

26. paragrafus

Az országgyűlés által elfogadott törvényt a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke és titkára írja alá. A törvény kihirdetéséről az Elnöki Tanács elnöke gondoskodik. A törvényt a hivatalos lapban ki kell hirdetni.

27. paragrafus

Az országgyűlés tagjai a Magyar Népköz- társaság Elnöki Tanácsához, továbbá a Minisztertanácshoz, vagy annak bármelyik tagjához, az államtitkárokhoz, a Legfelsőbb Bíróság elnökéhez, a legfőbb ügyészhez feladatkörükbe tartozó minden ügyben kérdéseket intézhetnek. Akihez a kérdést intézték, az országgyűlésen köteles választ adni.

28. paragrafus

(1) Az országgyűlés kimondhatja feloszlását megbízatásának lejárta előtt is.

(2) Háború vagy egyéb rendkívüli körülmények esetén az országgyűlés kimondhatja megbízatásának meghatározott időre való meghosszabbítását is.

(3) A feloszlatott országgyűlést a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa háború vagy egyéb rendkívüli körülmények esetén ismét összehívhatja. Megbízatásának meghosszabbításáról az összehívott országgyűlés maga határoz.

(4) Az országgyűlés megbízatásának lejártától, illetőleg feloszlásától számított három hónapon belül új országgyűlést kell választani.

(5) A megválasztott országgyűlést az Elnöki Tanács a választást követő egy hónapon belül hívja egybe.

fiz Elüfiki Tanács

20. paragrafus

(1) Az országgyűlés az első ülésen tagjai sorából megválasztja a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsát: az Elnöki Tanács elnökét, két helyettes elnökét, titkárát és 17 tagját.

(21 A Minisztertanács elnöke, elnökhelyettesei, tagjai és az államtitkárok — mint az állam végrehajtó szerveinek vezető tisztség- viselői — az Elnöki Tanácsba nem választhatók be.

30. paragrafus

(1) A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa

a) kitűzi az országgyűlési választásokat,

b) összehívja az országgyűlést,

c) törvényeket kezdeményez,

<i) országos jelentőségű kérdésekben népszavazást rendelhet el,

e) a Magyar Népköztársaság nevében nemzetközi szerződéseket köt és erősít meg,

f) megbízza és fogadja a nagyköveteket és követeket,

gr) megválasztja a hivatásos bírákat,

h) kinevezi az államtitkárokat és a törvény által meghatározott fontosabb megbízatású állami alkalmazottakat, valamint a fegyveres erők magasabb rangú tisztjeit,

i) alapítja és adományozza a Magyar Népköztársaság rendjeleit és címeit, hozzájárul külföldi rendjelek és címek viseléséhez,

j) gyakorolja a kegyelmezési jogot,

(2) Az Elnöki Tanács őrködik az alkotmány végrehajtásán. E jogkörében minden olyan jogizábályt, államigazgatási határozatot, vagy intézkedést, amely az alkotmányba ütközik, megsemmisít, illetőleg megváltoztat.

(3) Az Elnöki Tanács alkotmányossági felügyeletet gyakorol a tanácsok fölött:

a) kitűzi a tanácsok általános választását,

b) gondoskodik a tanácsok jogainak védelméről,

c) feloszlatja azt a tanácsot, amelynek működése az alkotmányba ütközik, vagy a nép érdekeit súlyosam veszélyezteti.

(4) Az Elnöki Tanács dönt mindazokban az ügyekben, amelyeket külön törvény a hatáskörébe utal.

(5) 1-Ia az országgyűlés nem ülésezik, az országgyűlés jogkörét az Elnöki Tanács gyakorolja: az alkotmányt azonban nem változtathatja meg.

(6) Az Elnöki Tanács által alkotott jogszabályok törvényerejű rendeletek. Ezeket az országgyűlés legközelebbi ülésén be kell mutatni.

31. paragrafus

(1) Háború vagy az állam biztonságát súlyosan fenyegető veszély esetén a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa rendkívüli hatáskörrel felruházott Honvédelmi Tanácsot hozhat létre.

(2) Az állam biztonságát súlyosan fenyegető veszélyt és annak megszűnését az Elnöki Tanács ■ állapítja meg és hirdeti ki.

32. paragrafus

(1) A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának megbízatása akkor szűnik meg, amikor az országgyűlés megválasztotta az új Elnöki Tanácsot.

(2) Az Elnöki Tanács az országgyűlésnek felelős, és köteles működéséről az országgyűlésnek beszámolni.

(.3) Az országgyűlés jogosult az Elnöki Tanácsot, vagy annak bármely tagját visszahívni.

(4) Az Elnöki Tanács határozatképességéhez az elnökön és a titkáron kívül 9 tag jelenléte szükséges.

(5) Az Elnöki Tanács minden határozatát és intézkedését az elnök és -a titkár írja alá. Törvényerejű rendeletéit a hivatalos lapban ki kell hirdetni.

(6) Akadályoztatás esetén az Elnöki Tanács elnökét a helyettes elnök, titkárát az Elnöki Tanács által megbízott tagja helyettesíti.

(7) Az Elnöki Tanács maga állapítja meg ügyrendjét.

III. FEJEZET

fi Magvar Népköztársaság Minisztertanácsa

33. paragrafus

(1) A Mininisztertanács (kormány)

a) a Minisztertanács elnökéből,

h) az elnökhelyettesekből,

c) államminiszterekből,

d) a minisztériumokat vezető miniszterekből és az Országos Tervhivatal elnökéből áll.

(2) A Minisztertanácsot, a Minisztertanács elnökét és tagjait az országgyűlés a Magyar- Népköztársaság Elnöki Tanácsának • javaslatára választja meg és menti fel.

(3) A Minisztertanács tagjai részt vesznek és felszólalhatnak az országgyűlés ülésein.

34. paragrafus

A Magyar Népköztársaság minisztériumainak felsorolását külön törvény tartalmazza.

35. paragrafus

(1) A Minisztertanács

a) védi és biztosítja az állami, társadalmi rendet és az állampolgárok jogait,

b) biztosítja a törvények és törvényerejű rendelelek végrehajtását,

e) irányítja a minisztériumok és közvetlenül alárendelt egyéb szervek munkáját, ösz- szehangolja tevékenységüket

d) irányítja a tanácsokat, ellátja tevékenységük törvényességi felügyeletét,

e) biztosítja a népgazdasági tervek kidolgozását, gondoskodik megvalósításukról,

1) meghatározza a tudományos és kulturális fejlesztés irányát, biztosítja a szükséges személyi és anyagi feltételeket,

g) meghatározza a szociális és egészségügyi ellátás rendszerét, gondoskodik anyagi fedezetéről,

h) nemzetközi szerződéseket, köt és hagy jóvá,

i) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket jogszabály a hatáskörébe utal.

(2) A Minisztertanács a maga feladatkörében rendeleteket bocsát ki, és határozatokat hoz. Ezeket a Minisztertanács elnöke írja alá. A Minisztertanács rendelete és határozata fői-vénnyel és törvényerejű rendelettel nem lehet ellentétes. A Minisztertanács rendeletéit a hivatalos lapban ki kell hirdetni.

(3) A Minisztertanács az alárendelt szervek által hozott minden olyan jogszabályt, határozatot, vagy intézkedést megsemmisít, illetőleg megváltoztat, amely törvénybe ütközik, vagy közérdeket sért.

(4) A Minisztertanács megsemmisíti a tanácsoknak. azokat a rendeletéit, határozatait, amelyek a társadalom érdekéi sértik.

3(1. paragrafus

Feladatának ellátása, során a Minisztertanács együttműködik az érdekelt társadalmi szervezetekkel.

37. paragrafus

(1) A Minisztertanács elnöke vezeti a Minisztertanács üléseit, gondoskodik a Minisztertanács rendeletéinek és határozatainak végrehajtásáról.

(2) A miniszterek a jogszabályok rendelkezéseinek és a Minisztertanács határozatainak megfelelően vezetik az államigazgatásnak feladatkörükbe tartozó ágait, és irányítják az alájuk rendelt szerveket.

(3) A Minisztertanács elnöke, elnökhelyettesei és tagjai feladatuk ellátása körében rendeleteket adhatnak ki. Ezek azonban törvénnyel, törvényerejű rendelettel, vagy a Minisztertanács rendeletével és határozatával nem lehetnek ellentétesek. A rendeleteket a hivatalé* laeban ki kell hirdetni.

38. paragrafus

Országos hatáskörű szerv vezetésével megbízott államtitkár — a Minisztertanács által meghatározott feladatkörében — az állami szervekre, vállalatokra, szövetkezetekre és egyéb gazdálkodó szervekre kötelező rendelkezéseket adhat ki. Ezeket a. hivatalos lapban ki kell hirdetni. E rendelkezések nem lehetnek ellentétesek törvénnyel, törvényr erejű rendelettel, vagy a Minisztertanács rendeletével és határozatával, továbbá miniszteri rendelettel.

39. paragrafus

(1) Működéséért a Minisztertanács az országgyűlésnek felelős. Munkájáról az ország- gyűlésnek rendszeresen köteles beszámolni.

(2) A Minisztertanács tagjai és az államtitkárok a Minisztertanácsnak és az ország- gyűlésnek felelősek, tevékenységükről kötelesek a Minisztertanácsnak és az országgyűlésnek beszámolni. Jogállásukat és felelősségre vonásuk módját külön törvény szabályozza.

40. paragrafus

(1) A Minisztertanács meghatározott feladatkörök ellátására kormánybizottságokat alakíthat.

(2) A Minisztertanács az államigazgatás körébe tartozó bármely ügyben közvetlenül, vagy valamely tagja által intézkedhet.

(3) A Minisztertanács jogosult az állam- igazgatás bármely ágát közvetlenül felügyelete alá vonni, és erre külön szerveket létesíteni.

IV. FEJEZET

fi tanácséit

41. paragrafus

(1) A Magyar Népköztársaság területe fővárosra, megyékre, városokra, községekre tagozódik.

(2) A megyék járásokra, a főváros és a nagyobb városok kerületekre oszthatók.

42. paragrafus

(1) Tanás működik a fővárosban, a megyékben, a főváros kerületeiben, a városokban és a községekben. Tanácsot több község közösen is alakíthat.

(2) A tanácsok tagjait négyévi időtartami’» választják.

(3) A tanács a lakosság tevékeny részvételével látja el feladatait, munkájában közvetlenül támaszkodik a társadalmi szervezetekre, és együttműködik a nem tanácsi szervekkel.

(4) A tanácstagok kötelesek választóiknak a tanács munkájáról és saját tevékenységükről rendszeresen beszámolni.

43. paragrafus

(1) A tanács

a) képviseli a lakosság érdekeit, működési területén megvalósítja a dolgozó nép ön- kormányzatát;

b) gondoskodik a központi állami és a helyi célok megvalósításáról, a hatáskörébe utalt feladatok önálló ellátásáról, a jogszabályok végrehajtásáról;

c.) meghatározza — az állami népgazdasági terv és az állami költségvetés alapján — terveit és költségvetését, irányítja és ellenőrzi a tervek végrehajtását, a költségvetés felhasználását; anyagi eszközeivel önállóan gazdálkodik;

d) gondoskodik a terület- és a településfejlesztésről, szervezi a lakosság szükségleteinek kielégítését;

e) közreműködik az állami és társadalmi rend biztosításában, a társadalmi tulajdon védelmében.

(2) Működési körében a tanács rendeletet, vagy határozatot hozhat, amely azonban nem lehet ellentétes törvénnyel, törvényerejű rendelettel, minisztertanácsi rendelettel, vagy határozattal, miniszteri rendelettel, államtitkári rendelkezéssel, vagy felsőbb fokú tanácsrendelettel. A tanácsrendeletet a helyben szokásos módon ki kell hirdetni.

44. paragrafus

(1) A tanács végrehajtó bizottságot választ, bizottságokat alakít, szakigazgatási szerveket hoz létre, vállalatokat és intézményeket alapíthat.

(2) A tanácsokra vonatkozó részletes szabályokat törvény állapítja meg.

V. FEJEZET

fi híréi szervezet

45. paragrafus

(1) A Magyar Népköztársaságban az igazságszolgáltatást a Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bírósága, a megyei bíróságok és a járásbíróságok gyakorolják.

(2) A törvény az ü^ek meghatározott csoportjaira külön bíróságok létesítését is elrendelheti.

4tí, paragrafus

A bíróságok hivatásos bírákból és népi ülnökökből alakított tanácsokban ítélkeznek. A törvény e szabály alól kivételt engedhet.

47. paragrafus

A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bírósága elvi irányítást gyakorol az összes bíróságok bírói működése és ítélkezése fölött.

(Folytatás a 2. oldatot^