Észak-Magyarország, 1972. február (28. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-25 / 47. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 *ra Ka 1972. február 25., péntek Kádár János Bukarestben (Folytatás az 1. oldalról.) előtt, majd látványos dísz- menettel zárult az ünnepé­lyes fogadtatás hivatalos ré­sze. Piros nyakkendős úttörők kedveskedtek virágcsokrok­kal delegációnk tagjainak, akik ezután a bukarestiek képviselőit, a vendéglátó fő­város küldötteit köszöntötték mosolyogva, integetve. A magyar küldöttség a szí­vélyes, meleg fogadtatás után fehér bukósisakos díszmoto­rosok kíséretében — szállá­sára hajtatott. Kádár János Nicolae Ceausescu társaságá­ban nyitott gépkocsiban fog­lalt helj'et. Amerre küldött­ségünk autósora elhaladt, tíz- és tízezrek, a román fő­város lakói üdvözölték meleg szeretettel a magyar vendé­geket. A Kádár János vezette magyar párt- és kormány- küldöttség hivatalos bukares­ti programjának nyitánya­ként csütörtökön délelőtt megkoszorúzta „a nép és a haza szabadságáért, a szocia­lizmusért vívott harc hősei­nek" emlékművét a Szabad­ságparkban. A koszorúzás után Kádár János a delegáció tagjaival, együtt a Román Kommunis­ta Párt Központi Bizottsá­gának székhazában udvarias- sági, látogatást tett Nicolae Ceausescunál. Jelen volt a találkozáson Ion Gheorghe Maurer, a Minisztertanács elnöke, Ion Patan, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, az RKP Központi Bizottságának tagja, Corneliu Manescu külügyminiszter, az RKP KB tagja és Ion Cotot, buda­pesti román nagykövet, az RKP KB tagja. A találkozó meleg, baráti légkörben zajlott le. Délben az Államtanács épületében megkezdődtek a magyar és a román párt- és kormányküldöttség hivatalos tárgyalásai. A magyar tár­gyaló delegáció élén Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, küldöttségünk vezetője áll. A román, tárgyaló delegá­ciót Nicolae Ceausescu, a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának fő­titkára, az Államtanács el­nöke vezeti. Aláírták a magyar-román barátsági szerződést Délután — a csütörtöki tárgyalások befejezését követően — az államtanács épületének fényárban üsző szalonjában ünnepi külsőségek között került sor a magyar—román ba­rátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerző­dés aláírására. A nagy jelentőségű dokumentumot Foek Jenő. az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke és Ion Gheorghe Maurer, a Komán Kom­munista Párt Központi Bizottsága végrehajtó bizottságának és állandó elnökségének tagja, a Minisztertanács elnöke írta alá. Ezután Ion Gheorghe Maurer és Foek Jenő mondott be­szédet. A két ország közötti barátsági, együttműködési cs kölcsö­nös segítségnyújtási szerződés aláírásánál megjelent Kádár János vezetésével a magyar párt- és kormányküldöttség, továbbá a román tárgyalódelegáció, élén Nicolae Ceauscseu- val. * Barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés a Magyar Népköz- társaság és a Román Szocia­lista Köztársaság között. A Magyar Népköztársaság és a Román Szocialista Köz­társaság attól az elhatározástól ve­zetve, hogy állandóan erő­sítsék és fejlesszék a két szomszédos szocialista állam tartós barátságát, együttmű­ködését és kölcsönös segít­ségnyújtását, hangsúlyozva az 1948. ja­nuár 24-én aláírt magyar— román barátsági, együttmű­ködési és kölcsönös segély­nyújtási szerződésnek a két állam kapcsolatai fejlődésé­ben betöltött szerepét. abban a meggyőződésben, hogy a Magyar Népköztársa­ság és a Román Szocialista Köztársaság k a p^s ol a ta i nak fejlesztése tnegfelel a két or­szág népei, valamint minden szocialista áílam alapvető ér­dekeinek és hozzájárul a szo­cialista világrendszer egysé­gének és összeforrottságának erősítéséhez, tudatában annak, hogy a szocialista államok nemzet­közi szolidaritása a társadal­mi rend közösségén, a célok és az alapvető törekvések egységén, az imperializmus és a reakció elleni harc közös érdekein alapul. szilárdan elhatározva, hogy hozzájárulnak Európa béké­jének és biztonságának meg­erősítéséhez, a különböző társadalmi rendszerű európai államok együttműködésének fejlesztéséhez és hogy fellép­nek az imperializmus, a re- vansizmus és a militarizrous ellen, kifejezésre juttatva azt a szilárd elhatározásukat, hogy az 1955. május 14-én, ’Varsó­ban aláírt, a NATO katonai csoportosulásának fenyegeté­sére válaszként megkötött barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés rendelkezéseivel összhangban járnak el, an­nak érvényességi időszaká­ban. követve az Egyesült Nem­zetek Szervezetének alapok­mányában meghirdetett cé­lokat és elveket, figyelembe véve a Magyar Népköztársaság és a Román Szocialista Köztársaság szo­cialista építőmunkájának és egv ü ttműk öd ősén ele ta paszta- latait. valamint az Európá­ban és a világban végbement változásokat, elhatározták, hogy ezt a szerződést megkötik és evégből az alábbiakban ál­lapodtak meg: 1. CIKK: A magas szerződő felek a szocialista internacionaliz­mus, a szuverenitás és a fügr getlenség, az egyenjogúság, a belü gyekbe való be nem .avatkozás, a kölcsönös elő­nyök és az elvtársi segítség- nyújtás elveinek megfelelően erősíteni fogják a két állam közötti tartós baráti kapcso­latokat és sokoldalú együtt­működést. 2. CIKK: A magas szerződő felek a szocialista államok közötti kapcsolatok, a kölcsönös se­gítségnyújtás és a nemzetkö­zi szocialista munkamegosz­tás elveiből kiindulva, elmé­lyítik gazdasági és műszaki­tudományos együttműködé­süket és hozzájárulnak az együttműködés kiterjesztésé­hez a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa tagállamai, között, valamint a többi szo­cialista állammal. 3. CIKK: A magas szerződő felek fejlesztik . kapcsolataikat és együttműködésüket a tudo­mány, az oktatásügy, a kul­túra, a sajtó, a rádió, a tele­vízió, a film, az idegenfor­galom, az- egétszségügy és a testnevelés terén. • A szerződő felek támogat­ják a két ország társadalmi szervezeteinek együttműkö­dését. 4. CIKK: A magas szerződő felek tevékenységükkel követke­zetesen hozzájárulnak a szo­cialista országok barátságá­nak és együttműködésének fejlesztéséh ez, a szocialista világrendszer egységének és összeforró ttsá g.á n a k erős í lé­séhez a haladás és a béke biztosítása érdekében. 5. CIKK: A rpagas szerződő felek erőfeszítéseket tesznek az európai helyzet, megjavításá­ra, Európa biztonságának és tartós békéiének biztosításé­ra, valamint az európai ál­lamok közötti együttműkö­dés és jószomszédi kapcsola­tok előmozdítására. A szerződő felek kijelentik, hogv az európai biztonság egyik legfőbb előfeltétele a meglevő euróoai államhatá­rok sérthetetlensége. Kifeje­zik azt az elhatárn-7-Ssilkay hogy a Varsóban, '955. má­jus 14-én aláírt barátsági, egv üttmüköd-si és kői r>cöf) Ö-“’ ! 5;0Cfől V"P VII Ífí5isi ■C'/prvő'lóggpl összhangban biztosítják a tagállamok határainak sért­hetetlenségét. 6. CIKK: A magas szerződő felek következetesen folytatják a különböző társadalmi rend­szerű államok békés egymás mellett élésének politikáját, és további erőfeszítéseket tesznek a béke és biztonság megóvásáért, a nemzetközi viszályok békés eszközökkel történő megoldásáért, a nem­zetközi feszültség enyhíté­séért, az általános és teljes leszerelés megvalósításáért, a kolonializmus, a meokolonia- lizmus és a faji megkülönböz­tetés minden formájának végérvényes felszámolásáért, valamint a népek ama jogá­nak tiszteletben tartásáért, hogy maguk döntsenek sor­sukról. A szerződő felek tá­mogatást nyújtanak a gyar­mati uralom alól felszaba­dult, nemzeti függetlenségük és szuverenitásuk megszilár­dítása útján haladó orszá­goknak. 7. CIKK: Abban az esetiben/ ha a magas szerződő felek egyi­két valamely más állam vagy államcsoport részéről fegy­veres támadás éri, a másik magas szerződő fél az egyéni vagy kollektív önvédelem természetes jogán, az Egye­sült Nemzetek alapokmánya 51. cikkének megfelelően, minden rendelkezésre álló eszközzel haladéktalanul megadja számára mindazt a sokoldalú segítséget, beleért­ve a katonai segítséget is, amely a fegyveres támadás visszaveréséhez szükséges. Az e cikk alapián fogana­tosított intézkedésekről a Tizenhat hónapi fogság után szerdán kiszabadult ka­liforniai börtönéből Angela Davis. A nap folyamán Ri­chard Arnason bíró úgy dön­tött, hogy 102 500 dolláros óvadék ellenében a tárgya­lásig szabadlábra helyezi a néger polgárjogi harcost. Davis védői azzal érvel­tek, hogy — miután Kalifor­nia államban nemrég ellöröl­magas szerződő felek hala­déktalanul tájékoztatják az Egyesült Nemzetek Szerve­zetének Biztonsági Tanácsát, és az Egyesült Nemzetek Szervezete al a pokrn á ny á ban foglalt rendelkezéseknek megfelelően járnak el. 8. CIKK: A magas szerződő felek kölcsönösen tájékoztatják egymást és tanácskoznak a két állam közötti együttmű­ködés fejlesztéséről, vala­mint az őket érintő nemzet­közi kérdésekről. 9. CIKK: A magas szerződő felek kijelentik, hogy a hatályos nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségeik nin­csenek ellentétben e szerző­dés rendelkezéseivel. 10. CIKK: Ez a szerződés a megerősí­tő okiratoknak Budapesten történő kicserélése napján lép hatályba. Ez a szerződés húsz évig marad érvényben. A szerző­dés hatálya további öt-öt év­re meghosszabbodik, ha azt valamelyik magas szerződő fél bármely lejáratot tizen­két hónappal megelőzően kö­zölt értesítéssel fel nem mondja. Készült Bukarestben, az 1972. évi február hó 24. napján, két eredeti példány­ban, mindegyik magyar és román nyelven; mindkét nyelvű szöveg hiteles. ték a halálbüntetést — töb­bé nem érvényes az a ren­delkezés, amelynek értelmé­ben „főben járó bűn elkö­vetésével vádolt” személye­ket még óvadék ellenében sem lehet kiengedni a bör­tönből. A bíró elfogadta az érvelést. Az Angela Davis kiszaba­dítására alakult országos bi­zottság helyezte letétbe az óvadékot. Angela Davis elhagyja a Santa Clarc-i megyei börtönt IngeSa Oavis szabad Ölési irtott a Miisztertancs (Folytatás az 1. oldalról) zatot hozott a kötelező be­tegségi biztosítás kiterjeszté­séről. Az 1972. április 1-én ha­tályba lépő kormányrendelet szerint a kötelező biztosítás kiterjed a kisiparosokra, a magánkereskedőkre, az egyé­nileg gazdálkodókra, az egy­szerűbb mezőgazdasági szö­vetkezetek tagjaira, valamint az egyéb jövedelemadó fize­tésére kötelezett személyek­re, akik eddig betegségi biz­tosítással nem rendelkeztek, vagy önkéntes alapon vettek ebben részt. A kormány határozatot ho- zott a Budapesti Nemzetközi Vásár végleges területének kijelölésére. A Budapesti Nemzetközi Vásárt a mező­gazdasági kiállítás területé­re telepítik át, ahol az ed­diginél kétszer nagyobb vá­sárterület. korszerűbb pavi­lonállomány és közszolgálta­tási berendezés áll rendelke­zésre. A Városligetet újból a fővárosi lakosság pihenő­parkjává alakítják át, a lágymányosi területet pedig egyetemi beruházások céljai­ra adják át. A kormány a munkaügyi miniszter javaslata alapján megtárgyalta azoknak a.szak­máknak a helyzetét, ame­lyekre jelenleg kevés szak­munkástanuló jelentkezik, ,s a szükséges intézkedésekre határozatot hozott. Negyven- három szakmában a válla­latok kétszeresére emelhetik a társadalmi ösztöndíj ösz- szegét. e szakmák utolsó éves tanulóit meghatározott felté­telek mellett az egész tanév folyamán szakmunkásbérben lehet foglalkoztatni, nagyobb arányú kollégiumi elhelye­zést biztosítanak számukra. A 43 szakmán belül húszban e kedvezményeken túl 1972. szeptemberétől havi 200 Ft-os ösztöndíj-kiegészítés is beve­zetésre kerül. Ezekben az úgynevezett hiányszakmák­ban fokozottan kell szorgal­mazni a felnőtt segéd- és be­tanított munkások szakmun­kásképzését. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. Jelentés MIii§liii Nixon csütörtöki pekingi programja azzal a zártkörű vacsorával fejeződött be, amelyet Csou En-laj kínai miniszterelnök a késő esti órákban adott az amerikai elnök és kíséretének több tagja tiszteletére. Nixon és Csou En-laj az amerikai küldöttség Peking- be érkezése óta több punt 24 órát töltött egymás társasá­gában, s ennek több mint a felét hivatalos tárgyalások­nak szentelte. Tegnap, február 24-én, csütörtökön évnyitó munka- ertekezletet tartottak a Ma­gyar Nemzeti Bank Borsod megyei Igazgatósagán, me­lyen részt vett dr. Pales Gyula, az MNB elnökhelyet­tese is. A banki szakemberek tanácskozásán Bónus Rókus, az MNB megyei igazgatója ismertette az elmúlt évben végzett munka eredményeit és tapasztalatait, valamint a legfontosabb idei feladato­kat. A Magyar Nemzeti Bank elmúlt évi tevékenységét alapvetően a népgazdasági tervben kitűzött célok meg­valósításával kapcsolatos feladatok határozták meg. A tapasztalatokkal kapcsolat­ban Bónus Rókus szólt a népgazdaság fejlődésében az elmúlt év során a bank olda­láról ■ is megmutatkozó ten­denciákról. Rámutatott az általában kedvező fejlődés eredményeire, válamint az egyes területeken kialakult egyensúlyi problémákra. Ezt követően elmondotta, hogy a megyei gazdasági tapaszta­latok — bár főbb vonalak­Unnepi eseményre került sor február 23-án a Borsod- nádasdi Lemezgyárban, Az üzem szakszervezeti tanácsa ez alkalommal rendkívüli ünnepi ülést tartott. Sokéves, eredményes munka után ba­rátságos hangulatban köszön­ték meg Kormos László, szakszervezeti bizottsági tit­kár munkáját 60. születés­napja és nyugdíjba vonulása alkalmából. Az ünnepeltet az a meg­tiszteltetés érte, hogy bú­csúztatásán részt vett Mé­hes Lajos, a SZOT elnöksé­gének tagja, a Vas-, Fém­es Villamosenergia-ipari Dol­gozók Szakszervezete főtitká­ra. Társaságában volt dr. Balogh András, a Szakszer­vezetek Megyei Tanaesanak titkára, Cácsi Ferenc, az LKM és Varga Barnabás, a DIGÉP szakszervezeti bizott­ságának titkára. Méhes Lajos elismerő sza­vakkal méltatta Kormos László munkásságát, aki 1948-tól dolgozik a szakszer­vezeti mozgalomban és Bor- sodnádasdon 1957-től töltötte be. a dolgozók többszöri bi­zalmából a titkári tisztséget. Ezután Méhes Lajos átad­ta Kormos Lászlónak a Mun­kaérdemrend arany fokozata kormúnykitüntetést és a va­sasszakszervezet aranygyűrű­jét. A szakszervezeti tanács az üzem új titkárának Bartók Istvánt választotta meg. i Munkaértekezlet a Nemzeti Bankban ban azonosak az-országossal — néhány kérdésben eltér­nek a népgazdaság egészében az elmúlt év során megmu­tatkozott tendenciáktól. Töb­bek között az ipari termelés növekedése valamivel kisebb volt az országos átlagnál, míg a készletgazdálkodás helyzete kedvezőbb az átla­gosnál. Egészében az elmúlt év ta­pasztalatai megmutatják, hogy gazdaságirányítási rendszerünk jól, érzékenyen reagál a feszültségekre, s így lehetőség van a gyorsabb beavatkozásra is. Az idei banki feladatokat alapvetően a kormány által elfogadott hitelpolitikai irányelvek határozzák meg. melyek kimondják; a banki tevékenységnek is segítenie kell a hatékonyság növelé­sét. A munkaértekezlet vitá­jában számos felszólaló mu­tatott rá a hitelezési gya­korlat során adódó problé­mákra. hasznos javaslatok hangzottak el az idei felada­tok minői ;iobb megvalósítá­sa érdekében. Elismerés és kitüntetés

Next

/
Oldalképek
Tartalom