Észak-Magyarország, 1972. február (28. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-25 / 47. szám

1972. február 25., péntek GSZAK-MÄGYARORSZAG 3 Zárszámadás Sárospatakon elért eredményeiről. — A Országos szállítási tanácskozás Nyékiád házán Országos jelentőségű és érdekeltségű tanácskozás szín­helye volt tegnap, február 24-én Nyékládháza. Jelentősé­gét a téma, s a résztvevők köre szabta meg; érdekeltsé­gét pedig oz a tény, hogy az ország úgyszólván vala­mennyi nagyberuházásának megvalósítása nem kis mér­tékben íügg attól, hogy az itteni kavicsbányák mennyit, s milyen minőségű építési alapanyagot termelnek. A közgyűlés részvevői (Folytatás az 1. oldalról) nyésztés 3 millió 140 ezer fo­rint többletbevételhez juttat­ta a közös gazdaságot. Te­temes része volt abban, hogy a szövetkezet 4 millió 406 ezer forint évi nyereséget ért el. Egy tízórás munka­napra 85 forint átlagkereset jut. A zárszámadás után a tagok évi keresetük 10 szá­zalékát kapták még a közös jövedelemből. Az ellenőrző bizottság és a tsz vezetőségének beszámo­lóját vita követte, 13 tsz-tag szolalt fel. Valamennyien be­számoltak a közös gazdaság különböző területeinek sike- reiről, szóltak a szarvasmar­ha-tenyésztésben, a növény- termesztésben elért eredmé­nyekről, a géppark és a mű­hely munkájáról, a problé­mákról. Többen érintették a tsz-tagok nyugdíjának kor­határát. Helyes lenne — mondották —, ha a mező- gazdasági dolgozók is hason­ló nyugdíjat kapnának, mint az üzemi dolgozók. A vitában az idős Zsindely József, mezőőr személy sze­rint Komócsin Zoltánhoz fordult: — Komócsin elvtárs, arra kérjük, tájékoztasson bennünket arról, amit az or­szág más részein, s a nagy­világban járva tapasztalt. Komócsin Zoltán elvtárs eleget tett a kedves invitá­lásnak. Hozzászólásában meg­köszönte a meghívást, majd átadta pártunk Központi Bi­zottságának. személy szerint Kádár János elvtársnak jó­kívánságait: a tsz minden dolgozójának. Ezután így folytatta; — A párt és a kormány elismeri a közös gazdaság, a tsz-parasztság eredményes munkáját. Tsz-eink jó ered­ményeket értek el az 1971-es esztendőben. Ezek az ered­mények dicsérendők. Külö­nösen ott, ahol a közös gaz­daságok nem rendelkeznek jó természeti adottságokkal. Ezek közé tartozik a sáros­pataki Kossuth Tsz is. Ezek­ben a tsz-ekben fokozottab­ban megérdemlik az elvtár­sak a dicséretet, az elismerő szót. Komócsin Zoltán el­mondotta, hogy ő értékelni tudja, mit jelent a rossz adottságok közötti gazdálko­dás. Közelről ismeri a ta­nyai emberek életét, amely bizony még ma is messze van a falu, a városi élettől. S talán ennek köszönhető, hogy az idősebb tanyasi em­berek. noha ugyan belerok­kantak az életbe, a maguk­utaltság meg is edzette őket. Ezután az elnök szavaira utalva, elismeréssel szólt a Kossuth T^z vehetőinek. és tagságának az 1971-es évben tsz vezetősége es tagsága többet es jobbat akar — mondotta a Központi Bizott­ság titkára. A párt és a kor­mány is ezt akarja. Az itte­ni közös gazdaság célkitűzé­sé összhangban van az ország vezetőinek célkitűzéseivel. Azokra az eredményekre, amelyeket itt elértek, — s természetesen az egész or­szágban a mezőgazdaságban épp n ú?v mint az iparban — ezekre a sikerekre épít a párt és a kormány. Külön is megemlítette, örömmel nyugtázta a sárospataki Kossuth Tsz-nek búzából el­ér' szép termésátlagát. Ha­sonlóan nyugtázta a tejhoza­mot is. Komócsin Zoltán a felszó­lalásokra reagálva, részlete­sen szólt a mezőagzdasági dolgozók nyugdíjáról, s a n y ugdí j b a menés korhatárá­ról. A Központi Bizottság tit­kára hangsúlyozta; jogos és igaz igényt vetettek fel a hozzászólók. A párt és a kor­mány ismeri az öregeknek ezt a problémáját. A mi rend­szerünk már sok mindenféle hiányosságot megoldott, fel­számolt. Sajnos, a mezőgaz­dasági dolgozók jogos prob­lémáján még nem sikerült úrrá lenpi. Ezt a történelmi bizonytalanságot rendelettel nem lehet megoldani. Hogy segíteni tudjunk ezen a gon­don, anyagi erőre, anyagi fe­dezetre van szükség, amelyet pártunk és kormányunk még jelenleg nem tud biztosítani. Hasonlóan nem tudjuk még megoldani a mezőgazdasági dől gőzök nyugd í j korhatá ró­nak csökkentését. Mit lehet tehát pillanatnyilag tenni? A nyugdíjasokon az a kollektí­va segítsen, ahonnan nyug­díjba mentek. A kollektívák erkölcsileg, s anyagilag tá­mogassák nyugdíjasaikat. Az öreg tsz-parasztok gyermekei is többet törődhetnének üreg szüleikkel. Majd arról be­szélt. hogy a nyugdíjas pa­raszt fogalmát első ízben a Magyar Népköztársaság pro­dukálta. Sem keleten, sent nyugaton régebben mezőgaz­dasági dolgozók nem kaptak nyugdíjat. Ma már adunk nyugdíjat, ha még az ösz- szeggei nem is lehetünk elé­gedettek. Külpolitikai kérdésekről szólva Komócsin Zoltán el­mondotta, hogy nem régen párt- és kormánydelegáció­val Vietnamban járt. Szemé­lyesen győződött meg, hogy ez a nép legyőzhetetlen, meg­törhetetlen. Részletesen szólt, hogy milyen óriási károkat, nehézségeket okoznak az amerikai agresszorok hábo­rújukkal a vietnami népnek. Később arról szólt:, hogy mi­ért segítjük mi magyarok a vietnamiakat. Beszédének befejező részé­ben Komócsin Zoltán továb- j bi jó eredményeket kívánt a | tsz minden egyes dolgozójá­nak. 1972-ben még sikere­sebb zárszámadási közgyűlé­sük legyen — mondotta — es ehhez erőt, egészséget, jó munkát kívánt. A vitában felmerült prob­lémákra Karaja Miklós tsz- elnök válaszolt, majd beje­lentette. hogy szövetkezetük­ben — az Iparhoz hasonlóan — megkülönböztetett elisme­résben részesítik a törzsgór- i da-tagokat. Ezért az idén el- : só ízben a törzsgárda jel- j vény arany, ezüst és bronz j fokozatát a vele járó pénzju- I latinakkal 170 tsz-tagnak ad- i jak ót. Többen a zárszámadó I közgyűlésen kapták meg a törzsgárda jelvényt. A sárospataki Kossuth Ter­melőszövetkezet zárszámadó közgyűlése indítványok, ja­vaslatok beterjesztésével ért: véget. Az elnöklő Soltész Gá­bor megköszönte Komócsin. Zoltán felszólalását, kérte, továbbítsa pártunk Központi Bizottságának, hogy a Kos­suth Termelőszövetkezet tag­jaira mindenkor lehet számí­A TERMELŐ, a szállító és a fogadó vállalatok tegnapi közös munkaegyeztető ta­nácskozását a Központi Szál­lítási Tanács, a MÁV Vezér- igazgatósága, illetve a Ka­vicsbánya Vállalat szervezte. A tanácskozás színhelyéül nem véletlenül választották Nyékládházát, hiszen itt van az ország legnagyobb ka­vicsbányája, ahonnan a ha­zai igények kielégítésén túl exportra is nagy mennyiségű kavicsot szállítanak, s ahol ma is 80 ezer köbméter azonnal szállítható építési kavics van depókban tárol­va. Az ország minden részé­ből mintegy harminc rnélv- és magasépítési nagyvállalat igazgatója, főmérnöke, a Központi Szállítási Tanács, a MÁV Vezérigazgatósága és vidéki igazgatóságainak kép­viselői arról folytattak esz­mecserét, hogyan lehetne a kavicsszállítások ütemét el­sősorban a vasú ion foltozni, illetve, hogy milyen akadá­lyok állnak jelenleg' a ter­me, lök, a szállítók, illetve a vevők jobb együttműködésé­nek útjában. Csala Kálmán, a Kavics­bánya Vállalat igazgatója el­mondotta, hogy a múlt év őszén országosan, de különö­sen az ország legnagyobb bányájában, Nyéken nagy mennyiségű kavicsot termel­ték ki és raktak a vasúti vágányok mellett depókba, hogy az időjárástól függően a szállítások télen se szüne­teljenek. S bar az idei tél eddig még közismerten az évszázad legenyhébb tele volt, az építő vállalatok nem él­tek a lehetőséggel, a nagy építkezésekhez nem végez­tek előszállításokat. Más szó­val : sok a kavicsbányák mellett tárolt, és nagyrész­ben az építkezéseken azon­nal felhasználható osztályo­zott kavics. A tanácskozás összehívásakor az illetékese­ket természetesen nem az vezérelte, mintha attól tar­tanának, hogy ezt a kavics­mennyiséget nem tudják el­adni. hiszen — ismerve a beruházási terveket, elképze­léseket — ennek a mennyi­ségnek még a duplája is ke­vés lenne ... Sokkal inkább arról van szó. hogy addig, amíg a nagy mezőgazdasági szállítások meg nem kezdőd­nek, a MÁV most több üres vagont tudna rendelkezésre bocsátani, ha az építő válla-1 latok idejében megkezdenék az előszállításokat. Erről 'nyilatkozott a ta­nácskozás szünetében Gyócsi Jenő, a KPM vasúti főosz­tályának forgalmi szakosz­tályvezetője és Juhász Mik­lós. a KPM kereskedelmi szakosztályának vezetője is. A téli időszakban, a decem­A NEB BORSOD MEGYEI szervének tapasztalatai sze­rint, a vállalatoknál és a szövetkezetekben mind na­gyobb eredményeket érnek el, erősödik a vállalati, a szövetkezeti demokrácia, s a törvényesség. Az utóbbi idő­ben azonban, különösen a szövetkezeti szektorban gyakran találkoznak olyan törekvésekkel is, hogy embe­rek, vagy embercsoportok — a rendeletek kijátszásával — a munkakörük, vagy más helyzeti előnyük kihasználá­sával — a munkával arány­ban nem. állóan, vagy munka nélkül igyekszenek növelni személyi jövedelmüket. En­nek pozitív ellentéteként — és ez a társadalmi felelősség- tudat erősödését tanúsítja — mind több ember hívja fel á népi ellenőrzési szervek fi­gyelmét a hibákra, vissza­élésekre. Ilyen közérdekű bejelentések vizsgálata szere­pelt a Borsod megyei Népi Ellenőrzési Bizottság tegnap megtartott ülésén, amelyen részt vett Fejes László, a megyei tanács elnökhelyette­se is. A bejelentések, s a vizsgá­latok azt tükrözik, hogy több ipari és mezőgazdasági szö­vetkezetben a kellő felelős­ség, megfelelő szaktudás és ellenőrzés hiánya miatt hibá­kat, a szabálytalanságok so­rát követik el. Ez nemcsak az adott kollektívának okoz anyagi kárt, hanem kihat a munkamorálra, egészségtele­nül befolyásolja a közszelle­met, Valamennyi között leg­jobban mutatja ezt a hejő- szalontai Hejő menti Tsz-ben kialakult szemlélet és gya­korlat. A szövetkezetben az egész­séges törekvések, a tagság és vezetőség jó munkája mellett, egyes vezetők és al­bérlői március vegéig terje­dő időszakban azok az épí­tőipari vállalatok, amelyek nagyobb tömegű előszállítást végeznek, árengedményt is kapnak a bányától és a vas­úttól, de mindeddig nemigen eltek ezzel a lehetőséggel. A MÁV képviselői hangsúlyoz­tak; a szállítások összehan­golása népgazdasági érdek, hiszen most lenne elegendő üres vagon, a bányák is fel­készültek, tehát mindenkép­pen a fogadó, felhasználó vállalatoknak kell eldönte­niük. hogy a szállításokat megkezdjék, mégpedig a leg­rövidebb időn belül. A gya­korlat már elegendő tapasz­talatokat adott: a legtöbb építőipari vállalat akkor ro­hanja meg a MÁV-ot. hogy adjon nekik a kavicsszállí­táshoz üres vagont, amikor a fontos mezőgazdasági termé­kek (kenyérgabona, gyü­mölcs, cukorrépa) szállítási kampánya folyik. Természe­tes. hogy ilyenkor a gyorsan romló áruk szállítását része­sítik előnyben, adott esetben a kő- és kavicsszállitás rová­sára is. A HÁTRALEVŐ idő még elegendő ahhoz, hogy az or­szág valamennyi tervezett és mar folyamatban levő épít­kezését ellássák építőanyag­gal, feltöltsék az üres tároló­tereket. kalmazottaknál korábban is tapasztaltak kisebb-nagyobb lazaságokat. A íigveimeztete- sek. sőt. a bírságok is vajmi keveset használtak. A gondok és lazaságok a kavics termeléssel kapcsolato­san burjánzónak el. A szö­vetkezet több üzletszerzőt al­kalmaz. Az üzletszerzők a hatóságilag megengedett ősz- szegnél jóval többet vesznek fel — ..tisztes” összegeket, s munka nélkül — s így ke­resetük két-nárom munkásét is eléri. Olyannak is folyósí­tottak fizetést, aki nem dol­gozott a tsz-ben. Az esetek egész sorában elfeledkeztek szerződést kötni az alkalma­zott emberekkel. A szövetkezetben levő zűr­zavart nagyon jól jellemzi a NEB jelentése, amelyben ez; is olvashatjuk: „A tsz köny­velése a legelemibb követe'- menyeknek sem felel meg. A bizonylati rend teljesen hi­ányzik . A laza pénzügyi fegyelemre legjellemzőbb, hogy a tsz-tagoknak és egyéb személyeknek 1971-ben 172 010 forintot adtak ki el­számolási előlegként, amely­nek elszámolása csak a vizs­gálatot végző személyek fel­szólítására kezdődött meg.” A FELELÖSSÉGREVONÁS nem maiad el. Egy dolog azonban túlnő egy szövetke­zet ügyein. Több ilyen ter­melő egységben nagyobb fi­gyelmet és energiát fordíta­nak a kavicstermelésre, az ügynökösködésre. mint a mezőgazdasági feladatokra, gyakran figyelmen kívül hagyják a legelemibb rendel­kezéseket. Ennek következ­ményeként egyesek meg nem engedett jövedelemhez jut­nak. E jelenséget fokozottabb ellenőrzéssel leltet és kell is megszüntetni I tani. ......................■Ilim II ...............IIP» II I I—«....... HIM......I I K ábef rengeteg Sok ezer színes vezeték között is kiismeri magát Juhász Já­nos a miskolci távbeszélő központ rendezőjében, aki képün­kön éppen karbantartási munkálatokat végez. Foto: ifj. Hollósy Endre (Onodvári) ftEB-vizsqálat és ülés: A közérfekíi bejelentések nyomán

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom