Észak-Magyarország, 1972. február (28. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-18 / 41. szám
ESZAK-MAGYARORSZÄG 2 1972. febr. 18., péntek Eltemették dr. Brezanóczy PáS egri érseket Egerben csütörtökön nagy részvéttel temették el dr. Brezanóczy Pál egri érseket, a magyar katolikus püspöki kar titkárát, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa és az Országos Béketanács elnökségének tagját, a magyar katolikus püspöki kar külügyi bizottságának elnökét és az Opus Pacis intéző bizottságának tagját. A temetésen a Magyar Népköztársaság kormánya képviseletében részt vett Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke. Ott volt Bencsik István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, dr. Mondok Pál, az Országos Béketanács alelnö- ke, továbbá a megyei, a városi tanács és a Hazafias Népfront képviselői. Az egri Bazilikában rendezett ünnepélyes gyászmisét és a temetési szertartást dr. Ijjas József kalocsai érsek vezette főpapi segédlettel. A gyászmisén dr. Karaiba József c. püspök, győri apostoli kormányzó mondott búcsúbeszédet, méltatta dr. Brezanóczy Pál munkásságát és érdemeit. Dr. Brezanóczy Pál koporsóját az egri Bazilika kriptájában helyezték el. ESEMÉN YEK RŐL röviden LÉGIHÁBORÜ INDOKÍNÁBAN Alig néhány órával azelőtt, hogy Nixon elnök és kísérete Washingtonból elindult kínai látogatására, a saigoni amerikai parancsnokság bejelentette, hogy szerda délután óta teljes erővel folyik a légiháború Indokína mind a négy országa ellen, beleértve a VDK-t is. KGSTMEGÁLLAPODÁS A KGST-országok könnyűipari minisztereinek legutóbbi találkozóján, az állandó bizottság ulánbátori ülésén elhatározták, hogy a KGST- országok műbőrkutatásának összehangolására koordinációs központot, hoznák létre. A központ megalakításáról szóló megállapodást a napokban írják alá Moszkvában: az aláírásra csütörtökön INTERMETALLTANÁCSKOZAS Az Intermetall vaskohászati együttműködési szervezetben részt vevő országok — Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, az NDK és a Szovjetunió — delegációi, valamint a román Metalimport külkereskedelmi vállalat és a jugoszláv Vas- kohászati Egyesülés képviselői csütörtökön Budapesten megkezdték az Intermetall term ék csere- ér tekezletét. JELENTÉS BONNBÓL A nyugatnémet kormány csütörtökön nyilatkozatot tett közzé a Szovjetunióval és Lengyelországgal kötött szerződések parlamenti ratifikálásának megindoklására. A nyilatkozat válasz a Szövetségi Tanács (Bundesrat) február !)-i állásfoglalására, amely — mint ismeretes — „fenntartásokkal” élt a szerződésekkel szemben. fl legfintosabbról: a munkáról beszéltek A közgyűlés részvevőinek egy csoportja (Folytatás az 1. oldalról) üzemi gazdálkodás előnyeiről, de hangsúlyozta, hogy jól és eredményesen gazdálkodni csak a korszerű eszközök teljes kihasználásával lehet. A termelőszövetkezet belső életével kapcsolatban nagyra értékelte az erősödő demokratizmust, azt az egészséges légkört, amely ezen a tanácskozáson is érezhető volt. Ezt követően, őszinte, közvetlen hangon így szólt a Lenin Tsz tagságához: — Az elmúlt gazdasági évben a növénytermasztés- •ben szép eredményeket értünk el országosan is, de zöldségből, gyümölcsből, cukorból és dohányból kevesebb termett. Ennek következményeként nőtt a zöldség-gyümölcs piaci ára, hogy a várost nem tudtuk zökkenőmentesen ellátni. És itt hallom, hogy Vizsoly is vásárolja a zöldséget. Cukorból 145 ezer tonnát kellett behoznunk az országba, mert a miénk kevés volt, 'takarmányért 250 millió dollárt fizettünk iki. A városokban német vajat árulunk, mert kevés a tej. Imé, itt á tsz- ben is csökkent a tejhozam. Amikor a tsz tervét készítik, ne csak a tagság ás a tsz érdekeit tartsák szem előtt, hanem az egész országét, mert a hozamkiesések ilyen összetett módon zavart okoznak az egész ország ellátásában. A továbbiakban hosszasan fejtegette megyénk ország- gyűlési képviselője a fiatalok helyét a t.sz-ben, a két generáció kapcsolatát, majd így fejezte be felszólalását: — A Lenin Tsz alapja szilárd. így, vigyázzanak továbbra is gazdaságukra, fejlesszék tovább, hiszen ehhez minden adottságuk megvan, s meglesz az új gazdasági évben is. A tanácskozás a tsz elnökének zárszavával ért véget. Egyszínű” kormány Rómában h smét bebizonyosodott, hogy az örök városban a po- litikai formációk élettartama enyhén szólva nem örök. Most már biztosnak tekinthető, hogy Itáliának esztendők óta először lesz egypárti kabinetje, az azonban más kérdés, meddig „áll el” ez a hamarosan megalakítandó kormány. A legfrissebb jelentések mindenesetre arról számolnak be, hogy a kijelölt kereszténydemokrata kormányfő, Giulio Andreotti beterjesztette kormánya névsorát Giovanni Leonénak, az Olasz Köztársaság elnökének és ebben a névsorban kizárólag Andreotti pártjának politikusai szerepelnek. Olaszországot már régebben négypárti koalíció kormányozta, úgynevezett „balközép” formula alapján. Legalább másfél esztendeje világos, hogy ez a formáció nem felel meg az új követelményeknek és nem sokáig állja az idő próbáját. A dübörgő itáliai konjunktúra, a sokat emlegetett „gazdasági csoda” immár a múlté. A lendület az élet számos területén megtorpant és újra előbukkantak az ország nagyon is hagyományos problémái. Abban a pillanatban, amikor a dilemmák jelentkeztek, a felszínen is jól látható lelt az addig is meglevő szociális feszültség: a legkülönbözőbb szakmák és hivatások dolgozói nagy sztrájkokkal, tüntetéssel követellek nagyobb részt maguknak a nemzeti jövedelemből. A megbolydult északot a dél jelentkezése követte. A konjunktúra lefékeződése ilyen szempontból is „az igazság pillanata” volt: kiderült, hogy a fejlett észak és az elmaradott dél között nem csökkent, hanem növekedett a szakadék. A válási törvénnyel kapcsolatos népszavazás körüli nézeteltérések cseppje a koalíción belül is kicsordította az ellentétek poharát. Jó néhány kísérlet során még megpróbálták megmenteni a négypárti formációt, de valameny- nyi próbálkozás kudarccal végződött. Egyre világosabbá vált. hogy a politikai zsákutcából csak új választások kiírásával lehet kijutni. , Pontosan ezért vállalta a kereszténydemokrata párt. hogy egypárti kabinetet alakít. Vezetői tudják, hogy a tartós országláshoz nincs elég erejük, hogy a parlamentben szinte minden lényeges kérdésben kisebbségben maradhatnak. Andreottiék azt remélik, hogyha ők készítik elő a májusra, vagy júniusra esedékes választásokat, tálán csökkenteni tudják a baloldal várható előretörésének mértékét. Nixon elindult Pekingbe Nixon elnök és kísérete csütörtökön helyi idő szerint 10.35 órakor az Air Force 1. elnöki különgépen elindult a Washington környéki Andrews légi támaszpontról Pekingbe vivő útjának első állomása, a Hawaii-szigetek felé. Február 21-én kezdődő egyhetes kínai látogatására az elnököt elkíséri felesége, Rogers külügyminiszter, dr. Henry Kissinger nemzetbiztonsági főtanácsadó és a szakértők szűkkörű csoportja. Nixon elnök Hawaiban és Guam-szigetén két-, illetve egynapos megállóval szoktatja magát a távol-keleti időzónához es helyi idő szerint hétfőn reggel érkezik meg Pekingbe. Fogadtatásáról az amerikai tv-állomások hazai néző-csúcsidőben, helyi idő szerint vasárnap este adnak műholdak útján továbbított helyszíni közvetítést. a Szovjetunióba utazott Keserű Jánosné könnyűipari miniszter. AZ APOLLO—17. A houstoni űrközpontban szerdán bejelentették, hogy december 6-án bocsátják fel az Apollo—17-et, ‘amely az Apollo-sorozat utolsó tagjaként három űrhajóst visz magával. Az ecuadori helyzetről Guillermo Rodriguez Lara, Ecuador katonai puccsal hatalomra jutott új elnöke szerdai sajtóértekezletén bejelentette. hogy hozzáfogott az új kormány megalakításához. A miniszterek nevének bejelentése után Guillermo Rodriguez Lara tábornok rádióbeszédet intézett az ország lakosságához. Élesen támadta Ecuador „privilégiumokat élvező rétegeit”, és megígérte, hogy változtatni fognak a gazdasági struktúrán. BeBpoBitBka, hadsereg, éietszm vonaB Vannak események, ame- lUUUctit lyekről mára <ortársak tudják, hegy világ- örlénelmi jelentőségűek. Kétségtelen, hogy ilyen nagy jelentőségű esemény volt az iitóbbi időben Kína elszigeteltségének felszámolása, felvétele az ENSZ-be. Miután, sgy évtizeden át zajlott, a vi- ája. sót, ellenségeskedése a ;égiil is „szociálimperialistá- tak” minősített Szovjetunióval és a „nem elég forra- lalminak” tartott szocialista jrszágokkal, Kína most váratlan gyorsasággal rendezi /iszonyát az imperializmus eefőbb hatalmával, s vendéjül látja Pekingben Nixont, az Egyesült Államok elnökét. A Kínai Népköztársaság jelenlegi helyzetének megbíz- lató felmérését megnehezíti az adatok hiányos, s nem Tiindig hiteles volta. Mégis, /alőszínűnek fogadhatjuk el, logy Kína lakossága ma 750 —800 millió, s ennek csuoán 1—2 százaléka munkás. Mintegy 50 millió lehet a városi oolgári-értelmiségi réteg és a túlnyomó többség: paraszt. Kínában egyetlen rezsim jralma sem lehet tartós, ha az szembekerül a parasztsággal. Ennek megfelelően a .nagy kulturális forradalom” íűrzavarát lehetőleg távol tartották a falutól, viszont a feleslegessé vált vörösgárdis- ta osztagokat százezerszám, jőt. milliós nagyságrendben söldték falura. Mert a pa- rasztbázis döntő szerepe ellenére a politikai harc, a fordulatok eldöntésének fő színtere Kínában is, mégis: a városok. A kínai politikai cikcakkjait, a felső politikai régiókban legutóbb is lefolyt hatalmi harcokat sikerült a nép tömegeitől elszigetelten végigvinni. Ennek egyik oka az, hogy a kínai nép életszínvonalát a felszabadulás előttihez képest jelentősen megja-. vították. Az életszínvonal hullámzott, de ma magasabb, mint a „nagy kulturális forradalom” előtt volt. A nemzeti jövedelem, becslések szerint, kb. évi 100 milliárd dollár, vagyis — különböző módszerű összevetések szerint — ennek egy főre jutó része 10—20-szpr alacsonyabb, mint pl. Japánban, s 25—50-szer kisebb, mint az Egyesült Államokban. Kína fejlődő ország, ipara és mezőgazdasága semmiképp sem elegendő egy világhatalmi politika alátámasztására, a szónak abban az értelmében. ahogyan azt a két „szuperhatalom”, a Szovjetunió és az Egyesült Államok vonatkozásában elmondhatjuk. Ha Kína most azt hangoztatja, hogy „nem akar szuper- hatalom lenni”, erről tudni kell, hogy a szónak katonaigazdasági értelemben nem is lenne képes erre. De az élet- színvonalnak a korábbihoz képest, számottevő emelkedése, számos belső vívmánya olyan tömegtámogatást biztosít a rendszernek, amely bármennyire lemorzsolódhatott is az utolsó zűrzavaros esztendőkben, még mindig megfelelő, szilárd hátországot, nagy manőverezési lehetőséget ad a kormánynak. Ennek a politikai-diplomáciai rugalmasságnak és manőverezési készségnek másik tényezője, hogy Kína „az önerőre támaszkodás” és a „két lábon járás” .jelszavát követi a gazdaságpolitikában. Ez annyit jeleni, hogy az általános alacsony színvonalon — egyebek közt az alapélelmiszerek és a textil jegyre történő elosztásával — saját eszközeivel is biztosíthatja a lakosság ellátását. Kína jelenleg sem pénzügyileg, sem nyersanyagok tekintetében, nem vesz részt a nemzetközi munkamegosztásban, legalábbis nem olyan mértekben. hogy függésben lenne a világpiactól. A „két lábon járás” azt jelenti, hogy mind az ipart, mind a mezőgazdaságot fejleszti, de jelenti azt is, hogy az ipar egyrészt (bizonyos kiemelt szektoraiban) fejlett technikára, másrészt a nagyszámú és olcsó -kézi munkaerőre támaszkodik. Kína na8y vívmánya volt, 11 hogy egységes köz- igazgatást vezetett be a fel- szabadulás előtti szétzilúlt- ság, a katona-kiskirályok szeparatista önkényuralma helyébe. Ám a „kulturális forradalom” után a helyzet e tekintetben is nagyon zavaros. Az államapparátus részben megmaradt, részben ún. „hármas forradalmi bizottságok” vették át az ügyek .irányítását a falvaktól a városokig, üzemekig, egyetemekig és tartományokig. E bizottságok egyik tagja „forradalmi lázadó”, másik tagja „átnevelt régi káder”, harmadik tagja mindig katona. A hadsereg, amely ellenőrizte a kulturális forradalom lefolyását, döntő súllyal vesz részt a hatalmi szervekben. Vidéken, s alsóbb szinten i a népi kommunák vezetése nemcsak gazdasági szervként működött, hanem a , közigazgatást is intézte. A kínai parlament, a Népi Gyűlés hosszabb idő óta nem ült ösz- ■sze, az országnak nincs állam,jogilag tisztázott „első embere”, bár Mao Ce-tung személyének valóságos isten- ként-tisztelt kultusza kétségtelenné tesjzi, hogy ki ma Kína feje. Ugyanakkor az ügyeket Csou En-laj miniszterelnök irányítja, az ő kezében van az államapparátus, s lényegében a külpolitika irányítása is. Legutóbb súlyos belső hatalmi harcok zajlottak le Kínában, Miután Mao Ce-tung csoportja kisebbségben volt a Kínai Kommunista Párt legfőbb vezetésében, de sikerült a „kulturális forradalom” folyamán, a hadsereg segítségével megbuktatni a többség élén állott Liu Sao-csit, a hadsereg vezetője, Lin Piao marsall elnyerte — Mao elnök után — a pártban a második helyet. A kommunista pártok történetében példátlanul álló módon, a párt IX. kongresszusán, elfogadott új szervezeti szabályzatba név szerint belevették, hogy Mao Ce-tung a párt vezére és Lin Piao a helyettese, utóda. Ezt követően azonban ellentétek támadtak Mao Ce-tung, Csou En-laj és Lin Piao, valamim a kulturális forradalomba előtérbe került más katonai és politikai személyiségek között. A hadsereg szerepét Háttérbe igyekeztek szorítani, Lin Piaót összeesküvéssel vádolták, s valószínűleg már nem is él — bár csupán any- nyit tudunk biztosan a Somáról. hogy sehol meg nem jelenik, képeit eltüntették a nyilvános helyekről, könyvét bevonták, s újságcikkekben bírálták, zártkörű gyűléseken pedig azt állították, hogy merényletet kísérelt meg Mao Ce-tung élete ellen is. Kétségtelen, len tmond ások tói is terhes. A felszín látszólagos egyöntetűsége alatt, ennyi fordulat után, szükségszerűen sok kétely, elégedetlenség és ellenzékiség is lappang. De a vezetés a kínai nacionalizmusra, a nagv nemzeti büszkeségre apellál, s ezt az érzést a sovinizmusig szítja pl. a szovjetellenes uszítással, állítólagos háborús fenyegetettségre hivatkozással, a világ legcivilizáltabb, vezetésre termett népének minősített kínaiak büszkeségére is építve. A kínaiak azonban valójában józan, praktikus, szorgalmas és intelligens emberek. akiket mindig és mindenben — senki és semmiképp sem tudt tartósan félrevezetni. (Következik: Külpolitika — „kettős gyengítés” ..J Palkó Imre
