Észak-Magyarország, 1972. február (28. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-18 / 41. szám
VTLAG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEKI A MAGTAR S70CIAUSTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MPí.VEl BIZOTTSÁGÁNAK I.AP.M XXVIII. évfolyam, 41. szám Ara: RO fillér Péntek, 1972. február 18. A legfontosabbról: a munkáról beszéltek Ülést tartott az MSZBT országos elnöksége Apró Antal mandott beszédet Csütörtökön a Parlament vadásztermében tartotta első ülését a Magyar—Szovjet Baráti Társaságnak a novemberi országos értekezleten megválasztott 153 tagú országos elnöksége. Az ülés napirendjén a Magyar—Szovjet Baráti Társaság és a Szovjet— Magyar Baráti Társaság 1972 —73. évi együttműködési tervezete szerepelt. Az ülés Apró Antalnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, az MSZBT elnökének megnyitójával kezdődött. Apró Antal megnyitó szavaiban köszöntötte a Magyar —Szovjet Baráti Társaságnak az elnökség soraiban helyet foglaló nagy tekintélyű akti. vistáit, veteránjait, akik évtizedek óta fáradtságot nem ismerve munkálkodnak a ma. gyár—szovjet barátság erősítésén. — Ez évi munkatervünk összeállításában azok az elvi útmutatások vezéreltek bennünket, amelyeket az MSZMP X. kongresszusa így fogalmazott meg: „Következetesen fejleszteni kell országunk szövetségét a Szovjetunióval, a világ haladó erőinek fő támaszával. E szövet, ség volt és, marad a Magyar Népköztársaság külpolitikájának rendíthetetlen pillére”. Ezután meleg szavakkal emlékezett meg a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió közötti barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés 24 évvel ezelőtt. 1948. február' 18-án történt aláírásáról. — Ezzel a szerződéssel a második világháború után új korszak kezdődött Magyar- ország életében. Az egyezmény — amelyet az országgyűlés 1948 márciusában tör. vénybe iktatott — egyben az új, demokratikus Magyarország elismerését is jelentette. És nemcsak ezt. ennél többel: védelmet és biztonságot jelentett népi demokratikus ál-i lamunk építésében. így lett — 24 évvel ezelőtt — a magyar—szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés a magyar nép szabadságának, függetlenségének első törvényes és nemzetközi érvéhyű dokumentuma. — Az egyezmény aláírása óta eltelt két és fél évtized eredményes szocialista építő- munkája és a hazánkban végbement nagy társadalmi átalakulás lehetővé tette, hogy 1948-ban megkötött szerződést 1967. szeptember 7-én újabb húsz évre meghosz- szabbíthassuk. Országgyűlésünk ezúttal is törvényerőre emelte ezt a barátsági szerződést. — Politikai kapcsolataink legfőbb jellemvonása a közvetlen barátság, a kölcsönösen szívélyes testvéri, elvtársi szövetségi viszony, együltlia- ladás a nemzetközi politika, ban, a nemzetközi munkásmozgalomban minden lényeges kérdésben — hangsúlyozta Apró Antal és ezzel kapcsolatban utalt a Kádár János és Leonyid Brezsnyev február 11. és 14. között foly. tatott megbeszéléseiről kiadott közleményre, majd a két ország gazdasági kapcsolatairól szólott. amelyek, mint mondta ma már a magyar népgazdaság minden fontos ágazatára kiterjednek és szocialista fejlődésünk biztos alapját jelentik. Ezek után meg kell említeném szervezetünk helyét, szerepét is az együttműködés, ben — mondta befejezésül. — Baráti társaságunk a két nép barátságának és egymás kölcsönös megismerésének társadalmi szervezete. A Szovjetunióban az MSZBT tagcsoportjaihoz hasonlóan, de jóval nagyobb számban, sok ezer kollektív tagja van a Szovjet—Magyar Baráti Társaságnak. Egész üzemek, iskolák, intézmények léptek be a társaság soraiba, hogy megismerhessék a szocializmust építő magyar nép éleiét. Mindnyájunknak, akik a Magyar—Szovjet Baráti Társaságban dolgozunk, fontos kötelességünk hatékonyan közreműködni abban, hogy a ha. talmas Szovjetunió népei mind jobban megismerjék a szocializmust építő Magyar- ország eredményeit. Ez a követelmény önmagában is igazolja, hogy a Magyar—Szovjet Baráti Társaság fontos szerepet tölt be a két ország kulturális és gazdasági kapcsolataiban, sokirányúan elégíti ki tevékenységével azt a széles körű közérdeklődést, amely a dolgozók körében a Szovjetunió iránt megnyilvánul Apró Antal megnyitója után Révész Géza, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, az MSZBT alel- nöke tájékoztatta az országos elnökséget azokról a rendkívül szívélyes, baráti légkörben lezajlott tárgyalásokról, amelyeket a múlt év végén Moszkvában folytattak az MSZBT és a Szovjet Baráti Társaságok Szövetsé. ge, valamint a Magyar— Szovjet Baráti Társaság 1972—73. évi egyezményének megkötéséről, valamint az egyezmény aláírásáról és ismertette a kétéves együttműködési terv főbb vonásait. Utána Regős Gábor, az MSZBT titkára terjesztette elő az országos elnökség idei münkatervére vonatkozó javaslatot A zárszámadó közgyűlés napja mindig emlékezetes esemény egy-egy termelő- szövetkezet életében. A szokottnál ünnepélyesebb légkörben vált egymással szót ilyenkor a tsz vezetősége és tagsága az egész évi munkáról. A vizsolyi Lenin Termelő- szövetkezetben tegnap, csütörtökön délelőtt tartották a zárszámadó közgyűlést, amelyen megjelent Cseterki Lajos, az MSZMP KB tagja, az Elnöki Tanács titkára, Doj- csák János, az MSZMP megyei Bizottságának titkára, Veres Mihály, az Encsi járási Pártbizottság titkára, Simaházi Sándor, a járási | tanácsi hivatal elnöke, országgyűlési képviselő és File | Sándor, a területi tsz-szö- vefcség titkára. A vendégeket és a termelőszövetkezet tagságát Pleszkó József köszöntötte, majd Lajtos Mihály, a tsz elnöke beszámolt az elmúlt év munkájáról. Hangsúlyozta. hogy a szövetkezet vezetésében messzemenően érvényesült a szövetkezeti demokrácia, a tsz önkormányzata. A beszámolót követő vita fényesen igazolta ezt. Lajtos Mihály tsz-elnök részletesen ismertette a két fő üzemág, a növénytermesztés és az állattenyésztés eredményeit. A növénytermesztés — ahogyan a beszámolóból kitűnt — itt az állattenyésztés szolgálatában áll a takarmánytermeléssel. A vizsolyi Lenin Tsz több állatfajta tartásával foglalkozik. Az egy tehénre jutó évi tejtermelés alacsonyabb lett az elmúlt évinél. Jelentős gazdasági haszonnal járt azonban a baromfi tenyésztés. Kacsatenyésztósi tervüket 180 százalékra teljesítették, az ebből eredő árbevételük 9,3 millió forint lett. Ötezer pecsenyelibájuk 560 ezer forint terven felüli nyereséget hozott. Csütörtökön bensőséges ünnepet rendeztek a vasasszakszervezet Költői Anna utcai székhazában, ahol Méhes Lajos, a szakszervezet főtitkára a legjobb szocialista brigádok vezetőinek kitüntetéseket nyújtott át. Most első alkalommal vehették át a legjobb eredményeket elért szocialista brigádok a szakma kiváló brigádja kitüntetést. A magas elismerést A Lenin Tsz árbevétele tehát a következőképpen alakult: 18 millió 549 ezer forint az állattenyésztésből, 9 millió 687 ezer a növény- termesztésből, két és fél millió pedig egyéb bevételekből adódott. A tagság jövedelme az előző évhez képest 4 százalékkal magasabb, az egy dolgozó tagra jutó jövedelem 25 500 forint volt az elmúlt gazdasági évben. A fiatalok rendszeresen térnek vissza az iparból is a szövetkezetbe. Az alaposan elemző beszámolót még alaposabb vita követett. Felszólalt Cseterki Lajos, a KB tagja, az Elnöki Tanács titkára is. Elmondotta: úgy érzi, hogy ez a tanácskozás elsősorban jól sikerült munkaértekezlet, olyan tanácskozás, ahol a munkát megillető ünnepi hangon beszélnek magáról a mindennapi munkáról. — Őszinte szívvel gratulálok önöknek mindahhoz — mondotta —. amit ezen a tájon teremtettek, gratulálok eredményeikhez. Ezt követően Cseterki elvtárs több fontos, a vita során elhangzott gazdasági kérdésre adott választ. Utalt rá, hogy olyan életszínvonalon élünk, amilyen munkánk alapján megteremtődött, bár sokan vannak még, akik többet kívánnak maguknak a megtermelt javakból, mint amennyi reálisan jut. Szólt Cseterki elvtárs a dinamikusan fejlődő nagy(Folyiatás a 2. oldalon) nyolc brigád érdemelte ki, a brigádtagok a szakma kiváló brigádja feliratú jelvényen kívül két-kétezer forint pénzjutalomban is részesültek. További 40 szocialista brigádtagnak, illetve vezetőnek a KGM kiváló dolgozója, lőnek pedig a NIM kiváló dolgozója kitüntetést adott át a főtitkár. Több fiatal a KISZ különböző kitüntetéseiben részesült. Az ünnepségen megjelent Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára, a vasasszakszervezet központi vezetőségének tagja, Gál László, a SZOT titkára, Kiss Ernő kohó- és gépipari miniszterhelyettes, Szili Géza nehézipari miniszterhelyettes, és Csillik András, a budapesti .KISZ KB első titkára. Téli napsütésben Képünkön: Apró Antal, az MSZMP PB tagja, az MSZBT elnöke megnyitóbeszédét mondja Cseterki elvtárs hozzászólását tartja Vasas szocialista brigádokat tüntettek ki a csip ülése A prágai vár spanyoltermében csütörtökön délelőtt megkezdődött Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának ülése. Gusiav Husak. a CSKP KB főtitkára terjesztette elő a napirend fő pontját, a pártelnökseg beszámolóját a XIV, pártkongresszus következtetéseinek további megvalósításáról a gazdasági élet területén. A nők újabb térnyerése a néptrontmozgalomban A tavasszal összeülő V. népfront-kongresszus előkészületi eseményei sorában csütörtökön ülést tartott a Hazafias Népfront Országos Nőbizottsága. Juhász Róbert, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa nevében — a belpolitikai titkárság vezetőjeként — tájékoztatást adott az országszerte folyamatban levő helyi Uepf ron tbi zottsági választó- gyűlések eddigi tapasztalatairól, mindenekelőtt arról, hogy egyre nagyobb teret hódítanak a nők a mozgalomban. Tapasztalad tény, hogy a népfront eddigi történetében még soha annyi asszonyt és leányt nem vonzottak a helyi események, mint az elmúlt hetekben a v.yasztógyűlése- ken. Nemcsak a részvételben fejeződik ki a nőtársadalom térnyerése, hanem abban is, hogy a választott testületekbe a korábbinál nagyobb számban kerülnek be nők. Szabados György felvétele Cseterki Lajos, az Elnöki laiiacs titkára a vizsolyi Lenin Tsz zárszámadó közgyűlésén
