Észak-Magyarország, 1972. január (28. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-13 / 10. szám
1972. jan. 13., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 A megyei párümoííság ülése után A január 4-i megyei párt- bizottsági ülés elé terjesztett jelentés és szóbeli kiegészítés részletesen iogialko- zott a lakosság ellátásával, a megye kiskereskedelmi forgalmával. Az éves statisztikát tekintve 1971-ben tovább javult a lakosság ellátása, nőtt az árukínálat. A megye zöldségellátásában azonban továbbra sem volt tapasztalható számottevő javulás. Alapvető gond a vetésterületek állandó csökkenése, a termelési kedv hiánya. Különösen nem mondható kielégítőnek a városok és a munkáslakta települések friss zöldséggel, primőr árukkal való ellátása. Magasak az árak és ez állandó gondot jelent a politikai munkában is — hallottuk a pártbizottsága íilés vitájában. Mi okozza a feszültségeket? Az utóbbi években a munkaerő-helyzetben, a technológiai színvonalban, a termelési érdekeltségben végbement változások az élőmunka tőkeigényes mezőgazdasági ágazatokat megyénkben is közvetlenül érintették. Borsodban, a KSH adatai- szerint: a több munkát és anyag- költséget igénylő zöldség, cukorrépa, dohány termőterülete tavaly is tovább csökkent. A felszólalók, közöttük Fejes László, a megyei tanács elnökhelyettese. Mező István, a Mezőcsáti járási Pártbizottság első titkára feltárták azokat a problémákat, amelyek a zöldségfélék termesztése és a felhasználók igényei között fennállnak. A tartósító ipar például az utóbbi években növelte termelését, következésképp nőtt nyersanyagigénye is. amit a piac megérez. Ugyanakkor fokozódott a lakosság -zöldségfélék iránti kereslete. Mint elmondták: a megyében különösen a szántóföldi zöldségfélék termőterülete csökkent, s a gyors csökkenést a termésátlagok növekedése nem ellensúlyozta, ezért a lakosságot a tervezett színvonalon nem sikerült ellátni. További gondot okoz. horv a termesztés még sok vonat-' k ozásban hagy om á n y os a n, kisüzemi módszerekkel folyik. Bár a zöldség vetésterületének nagyobbik hányada mezőgazdasági nagyüzemekben van, ezeken a területeken sem mindenütt alakult ki a korszerű technológián alapuló nagyüzemi termesztés. Mindezek következtében a lakosságnak friss zöldséggel való jobb ellátásáért, az árak mérsékléséért már az idén többet, sokkal ■ többet • kell tennünk. A fejlesztés útja A mennyiségi, minőségi igények nőnek, de a zöldség- termesztés kisüzemi jellege egy ideig még fennmarad, ahol — miután az élő munkaerő biztosítása egyre nehezebb — a korszerű termesztő berendezéseit, gépsorok beszerzését kell sürgetni. Nem kevésbé fontos a mi éghajlati viszonyaink között térKISZ-aktivisták tanácskozása Kazincbarcikán 1972. január 13-án, délután az MSZMP Kazincbarcika városi Bizottságának tanácstermében rendezik meg a • • Ünnepélyes századgyíílés Wezócsátou város KISZ-aktíváinak tanácskozását. A Konfmunista Ifjúsági Szövetség VIII. kongresszusán négy küldöttel — Básti János, Hrustinszki János, Kosaras Éva és Ma- tisz Erzsébet személyében —; valamint a meghívott, részvevővel, Fejedelem György- gyel képviseltette magát Kazincbarcika városa. A választókat képviselő aktivisták ma számolnak majd be a kongresszus különböző szekcióiban végzett: munkákról a KISZ-aktivisták tanácskozásán. illeszthető- alkalmas fajták megválasztása. De változtatni kell a kereskedelmi szervek szemléletén is. A tapasztalat az, hogy a nagy kézimunkaráfordítással és kockázattal termesztett zöldségnövények jövedelmezősége — a növénytermesztés egyéb ágazataihoz viszonyítva — kedvezőtlenül alakult. A felvásárlás kereskedelmi tevékenységéből éppen a rugalmas kereskedelmi tevékenység, a termelők érdekeivel való azonosulás hiányzott, minek következtében — az általában keresleti jellegű piac ellenére is — olyan értékesítési gondok voltak, amelyek szintén csökkentették a termelői kedvet. A gond természetesen önmagában nem oldható meg megyei szinten. Segítségül jönnek azonban a kormány intézkedései: hogy a kon-, zervipar már az erre az évre szóló termelési szerződések megkötésénél emeli az árakat: hogy azok a ternjelő üzemek, amelyek a zöldségfeldolgozó. illetve forgalmazó szerveikkel több évre szóló termékértékesítési szerződést kötnek, fóliatelepek létesítéséhez 30 százalékos ártámogatást kaphatnak; hogy a háztáji és egyéni gazdaságok, a mezőgazdasági szakszövetkezetek tagjai állami támogatással. csökkentett áron szerezhetik be a zöldségtermeléshez szükséges kisgépeket. Politikai feladat A pártbizottsági ülés színes, sokoldalú vitájában természetesen csak részkérdésként szerepel a zöldségtermesztés helyzete, beleágyazva abba a képbe, amelyet a megye egész mezőgazdaságáról, 1971. évi eredményeiről és az idei tennivalókról festettek. A lakosság ellátásának javítása, s Borsod megye zöldségpiacain az időnkénti aránytalanul magas árak- letörése igen fontos politikai feladat. A vita tanulsága egyebek között tehát, abban vonható le, hogy a zöldségtermesztésben mutatkozó kedvezőtlen jelenségek a termelő üzemekben. a szövetkezetekben, állami gazdaságokban is sürgetik a termelést gátló tényezők elemzését, felszámolását és azt, hogy a termelés- fejlesztés feltételeinek megalapozására javaslatokat dolgozzanak ki. Mégpedig már ez évben megvalósítható javaslatokat, I Onodvári Miklós Most összegezik, elemzik a Borsod megyei Tanács ipari osztályához tartozó üzemek 1971. évi munkáját. A két gépipari, a két építőanyag- ipari és a három könnyűipari ágazathoz tartozó üzem munkájáról már képet kaphatnak. • A negyedik ötéves tervünk első évével kapcsolatos „elvárásokat” a tanács üzemei általában teljesítették. 1971-ben — az előző évihez viszonyítva — 23,3 millió forint értékkel termeltek többet, s ez 7,5 százalékos növekedésnek felel meg. Különösen sikeresen dolgozott a Borsod megyei Kézműipari Vállalat, amely az előző évihez képest 44,2 százalékkal termelt többet g jó munka, a jó vezetés, s a megrendelők igényeihez való rugalmas alkalmazkodás eredményeképpen. A tanács ipari osztályán elismeréssel beszélnek a Talajerögazdálko- dási Vállalat dolgozóinak, vezetőinek jó munkájáról, akik 31, és a nyomdaipar tevékenységéről. amely 7.3 százalékkal termelt többet az előző évinél. A vállalatoknak nemcsak termelése, lianem eredménye. hatékonysága is különbözik. A hét közül négy vállalat termelése nem érte el az előző év szintjét. Korántsem azt jelenti ez, hogy e vállalatok dolgozói nem tettek olyán erőfeszítést, mint az előző évben. Eredményüket mindenekelőtt az igények, a termékstruktúra- változás befolyásolta. A Vas- és a Fémipari Vállalattól a megrendelők nem anyag-, hanem inkább munkaigényesebb termékeket vártak. A Finommechanikai Vállalatnál csökkent az igény a behúzó tekercsekkel kapcsolatosan. Itt viszont telefongyári megbízás alapján a kábelkötegek készi lésére tértek át. • Általában jól alakult a termelékenység. Érdemes összehasonlítást tenni. 1970- ben például a több termelési: 47,9 százalékban biztosították a termelékenység, 52.1 százalékban a létszám növeléséből. Az elmúlt évben viszont az említett 23,3 millió forint értékű terméktöbbletet teljes egészében a termelékenységből biztositot- • Iák. A megye tanácsi iparában az elmúlt évben 10,9 százalékkal nőtt a termelékenység. Különösen gyorsan fejlődött a Kézműipari Vállalatnál. ahol az index 13.1.7. a talajerő-gazdálkodásnál, ahol 123.1. a.Borsod megyei Nyomdaipari Vállalatnál, ahol 115,3 százalékos a termelékenység növekedése. A Vas- és Fémipari, valamint a Faipari Vállalatnál volt a leggyengébb a termelékenység növekedése, de itt is túlhaladta a 98 százalékot. Mint sok üzemben, a tanács ipari osztályához tartozó vállalatoknál is, csökkent — szám szerint 3,5 százalék- ital — a létszám. Az előző évihez viszonyítva az üzemekben 3,1 százalékkal kevesebb munkás dolgozik. Ez az adat viszont arra utal, hogy a vállalathoz bű dolgozók a korábbinál nagyobb aktivitással és eredménnyel munkálkodnak. A lakossági szolgáltatásról szóló adatok korántsem tartalmaznak dicséretet. E tevékenység az előző évihez viszonyítva 7.1 százalékkal csökkent. Az építőanyagiparban. a vas- és fémiparban bekövetkezett változást nem tudta ellensúlyozni a nyomdaipari, a faipari és a finommechanikai vállalat szolgáltatásainak növekedése. A megyei tanács ipari osztályán elmondották, hogy az igények szerint az ipari üzemekben 1972-ben 6—7 százalékos fejlődésre van szükség. Ezt mindenekelőtt a meglevő létszámmal, tehát: a termelékenység további növelésével, szervezéssel, műszaki fejlesztéssel kell megvalósítani. Elsősorban a szolgáltatás továbbfejlesztése a cél. Kiemelten foglalkoznak többek között az autószervizek fejlesztésével. A Borsod megyei Vas- és Fémipari Vállalat már építi a tokaji autószervizt, ezt a jövő év végén akarják átadni rendeltetésének. . Fejlesztik az építőipari szakszerelő tevékenységet. s az igényeknek megfelelően fokozni kell a rádió, a televízió, a háztartási gépek javítását. Az új igényeknek megfelelően több üzem új termékeket készít, vagy akar készíteni. A Faipari Vállalat például nagyon helyesen a házgyári lakásokba kívánatos egyedi bútorok gyártását •tervezi. Az építőanyagipar salakbjokkok készítésével akarja segíteni az építkezni akarókat. A Borsod megyei Finommechanikai Vállalat tokaji üzemében már az elmúlt. '.év végén megkezdték a motor- és autókürtök gyártását. A kézműipari ■vállalat új sikkötőgépeket szerez be a kötöttáru-termelés fokozására. A megyei tanács ipari osztályán bíznak benne, hogy az üzemek 1972-ben még sikeresebben valósítják meg a célkitűzéseket. Cs. B. Üj, korszerű termék a járműipar részére Az Ikarus Karosszéria es Járműgyár az utóbbi három övben nagy mennyiségben és igen jó eredménnyel használja az alvázvédő, zajcsökkentő- és tömi tornásszá kai, a járműipar e fontos segéd- . anyagát. Széles körű alkal- ' mazását mind ez ideig gátolta az a körülmény, hogy az említett termékeket külföldről kellett beszerezni. A jövőben ez, a problémamegoldódik ugyanis a Tiszai Vegyikombinát, a nyugatnémet Teroson-cég és a Chemolimpex Külkereskedelmi Vállalat 1971-ben több évre szóló együttműködési szerződést írt alá a szóban forgó , jármű- és építőipari segédanyagok gyártására. Az együttműködés realizálása folyamatban van. A Tiszai Vegyikombinát, első lépcsőként, még ebben az évben megkezdi az alvázvédő-, A mezőcsáti munkásőrség szombaton 14 órától tartja ünnepélyes századgyűlését a járási művelődési központban, ahol szavalattal, s a művelődési központ és az áfész női énekkarának műsorával köszöntik őket. Meghívják erre az alkalomra a járás és a bázishelyek párt-, állami- és gazdasági vezetőit, s a munkásőrök feleségéi, férjét is. Ekkor veszi át 1G munkásőr a 15 éves szolgálat utáni szolgálati érdemérmet. Négyen kiváló parancsnoki, 9-en kiváló munkásőri kitüntetést kapnak. Négy elvlár- sat tartalékállományba való helyezésük alkalmából — el- búcsuztalnak társaik, viszont sor kerül az előképzésben eredményesen részvevői* eskütételére is. Az ünnepélyes egységgyű- lés után. fogadáson kerül sor a megyéi parancsnokság áltál adományozott és erre a célra készített díszes emlékvázák átadására. i T ariály kocsi-hitelesítés Xeliány hónapja foglalkoznak Miskolcon, az Országos Mérésügyi Hivatal kirendeltségén, a különféle tartálykocsik hitelesítésével. Egyre szaporodik hazánkban azoknak a tartálykocsiknak száma. amelyekben különféle folyadékokat, üzemauyagot, fejet, bort és sört szállítanak, s a leszállított mennyiségek — amelyek valamilyen elszámolás alapját képezik — ellenőrzését csak Hitelesen bemért eszközökkel lebet elvégezni. A tartálykocsik hitelesítése Kelet- és Észak-Magyarország on csak Miskolcon- történik és így nagy területről irányítják a tartálykocsikat a helyi állomásra az időszakos ellenőrzésre. Egy-egy tartálykocsi hitelesítését három- évenként kell megismételni és ez a művelet a külszíni bevizsgálástól a tartályok térfogatának pontos megállapításáig terjed. A bemérés után a mérőállomáson a tartályokba beütik a hitelesítő jelet és érről a tartálygépkocsi „igazolást kap*’, amellyel a fuvarozott szállítmány hiteles mennyisége bármikor ellenőrizhető. II. G. (Foto: Mécs) zajcsökkentő- es tömitőmasz- szák előállítását. Ezáltal nemcsak a járműipar igényeit elégítik ki. hanem az építőipar egyes speciális területét is ellátják ezekkel a segédanyagokkal. Mint azt a szakemberek elmondták* a festékgyárban nagy erővel dolgoznak az úgynevezett járműipari program megvalósításán. Ennek lényege, hogy a gépjármüvekhez, vagonokhoz, hajókhoz új. nagy értékű bevonatokat. és bevonatrendszereket fejlesztenek ki. A járműipari segédanyagoknak a TVK-ban hamarosan spr- ra kerülő gyártása még teljesebbé teszi ezt a nagyszabású tervet. A jövőben tehát nemcsak az Ikarus Karosszéria- és Járműgyár, hanem minden hazai vállalat könnyen hozzájuthat ezekhez a termékekhez. Ügy gondoljuk, az építőipar is felfigyel majd erre a lehetőségre. Ez annál inkább aktuális, mivel a korszerű házgyári elemekkel dolgozó építőipar igényli a hosszú élettartamú plasztikus, elasztikus és elasztopl^sztikus tö- mítömasszúkut. amelyeknek gyártását egy következő lépcsőben kezdi el a TVK Lakk- festék- és Mügyantagyára. Nem érdektelen arról sem szólni, hogy a kooperációban az alvázvédő masszát ecsetelhető, és aerosolos kivitelben. természetesen ki-, sebb csomagolásban, a vállalat később a belkereskedelemben is forgalomba hozza. Ily módon nemcsak az inari vállalatok, hanem valamennyi autótulajdonos hozzájuthat majd e korszerű _ alvázvédő anyaghoz. A TVK—Teroson kooperá- cióbn gyártandó termékek a két vállalat nevét viselik, Magyarországon és a külföldi piacokon egyaránt így kerülnek forgalomba. Az együttműködés keretében » heidelbergi cég elsősorban műgyantára és festékipari gépekre tart igényi. A forgalom értéke 1973-ban várhatóan eléri a GOO—800 ezer dollárt. L. L. ipari üzemeinek mérlege
