Észak-Magyarország, 1972. január (28. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-05 / 3. szám

I 'V // VILÁG -PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A HÁGTAK S'/OriAt l«TA MDNKASPART BORSOD M BOT El BIZOTTSÁGÁNAK LAIMA XXVIII. évfolyam, 3. szám Ara: 80 fillér Szerda, 1972. január 5. Nixon politikai veresége A hanoi Nhan Dán vezér­cikkéjjen foglalkozik azzal a katonái és politikai vercség- ßel. amelyet Nixon számára a VDK újabb bombázása ho­zott. A kézzel fogható veszteség 19 korszerű repülőgép és számos fogságba került, il­letve életét vesztett pilóta. A katonai kaland ■ azonban szélesebb értelemben véve komoly katonai és politikai kudarc Nixon számára — ál­lapítja meg a Vietnami Dol­gozók Pártjának lapja. Az elmúlt napokban világszerte ritkán látott hevességgel és gyorsasággal bontakozott ki a felháborodás hulláma az j amerikai kormány újabb | barbár cselekménye miatt. | Ezúttal az amerikaiakat min­dig hűségesen támogató an­gol kormány sem vette vé­delmébe Nixon akcióját. A Nhan, Dán hangsúlyoz­za, hogy ez az újabb súlyos bűncselekmény leleplezte a ..Nixon-doktrina” vereségét is, hiszen az amerikai impe­rialistáknak újra közvetlenül is be kellett avatkozniuk In­dokínában. A hanoi lap rá­mutat, hogy az amerikaiak ügyei és „indokai” • a bom­bázások felújítására jelleg­zetesen gengszter-logikát tükröznek, és valójában ar­ról van szó, hogy az ameri­kai kormányzat számtalan kudarca ellenére sem haj­landó lemondani az indokí­nai népek elleni agresszió­ról. Új-Bellii kételkedik Mndzsibur Rahman még mini! házi őrizetben Zulfikar Ali Bhutto pa­kisztáni köztársasági elnök e hét vége előtt valószínű­leg nem fogja beváltani a házi őrizetben tartott Mud- zsibur Rahman sejk kelet- pakisztáni politikus feltétel nélküli szabadon bocsátásá­ra tett ígéretét — közölte kedden a pakisztáni kor­mány egyik szóvivője. Magyarázatképpen hozzá­fűzte, hogy Bhutto kedden szülővárosába, Larkana-ba látogatott, ahol szerdán meg- ünnepli születésnapját, s csak pénteken érkezik visz- sza Rawalpindibe. Itt — mi­ként hétfői beszédében je­lezte — további megbeszélé­seket kíván tartani Rahman sejkkel, mielőtt szabadon bocsátaná. Hasonló véleménynek adott hangot a Rawalpindiben megjelenő New Times an­gol nyelvű napilap is. Ked­di számában azt irta, hogy Mudzsibur Rahman sejk va­lószínűleg e hét vége felé tér vissza Daccába. Új-Delhi eddig hivatalo­san nem reagált Rahman sejk szabadon bocsátásának hírére, de érezhető bizal­matlansággal fogadta Bhutto pakisztáni elnök bejelenté­sét, Az indiaiak szemmellut- hatóan nem értik, hogy a pakisztáni államfő a régi ró­maiak stílusában miért en­gedte át az üggyel kapcsola­tos döntést a hétfői karachti tömeggyűlés részvevőinek? Még az időn meg kell tartani az európai biztonsági értekezletet Még az, idén meg kell tar­tani az európai biztonsági ér­tekezletet — fejtette ki Békcmozgalmuiik 1972-ben Sebestyén D'ándornc nyilatkozata Milyen feladatokat tűz ma­ga elé az idén a magyar bé­kemozgalom? — erről nyilat­kozott Sebestyén Nándorné, az. Országos Béketanács tit­kára Tóth Ferencnek, az MTI munkatársának: — Az első félévben nem­zetközi agitációs tevékenysé­günkkel segíteni kívánjuk a Hazafias Népfront V. kong­resszusának politikai előké­szítését, a különböző orszá­gokban működő népfrontok és népfront-jellegü mozgal­mak, tömörülések helyének, szerepének ismertetését. — Az új esztendőben, szó- ' ros összhangban az Európai Biztonság és Együttműködés Magyar Nemzeti Bizottságá­val, továbbra is aktívan részt veszünk az európai biz­tonságért folyó küzde­lemben. Serkentőleg hozzájárulunk az európai haladó társadalmi erők, és néptömegek összefo­gásának erősítéséhez, -az európai népek fóruma meg­szervezéséhez. A magyar nemzeti bizottság képviselői ott lesznek e fórum nemzet- közi előkészítő bizottságának január 11—-13-án Brüsszelben megtartandó ülésén. Május elején „Budapest— Helsinki” címmel a két fő­városban demonstrációkat szervezünk az európai bizton­sággal összefüggésben. Május <i—13 'között meg­rendezzük az európai biz­tonság hetet, bogy szeles körben ismertessük az európai szocialista orszá­goknak a kontinens bé­kéje és biztonsága érde­kében kifejtett erőfeszíté­seit, az SZKP XXIV. kongresszusán kidolgo­zott békcproRTamot, a Szovjetunió következetes békepolitikáják — Idén is változatlanul előtérben álló feladatunk a szolidaritás erősítése az ame- •rikai agresszió ellen küzdő indokínai népekkel. Várható­an kiemelkedő eseménye lesz a vietnami nép iránti szoli­daritásnak a stockholmi Vi- etnam-koníerencia által kez­deményezett párizsi világta­lálkozó az indokínai népek békéjéért és függetlenségé­ért. A találkozó megrendezé­sére február 11—13-án a Pá­rizs melletti versaillesi kong­resszusi palotában kerül sor. A tanácskozáson a nemzet­közi békemozgalom képvise­letében 900 küldött és nagy számú meghívott vendég vesz majd részt. Szeptember, 2-án a Viet­nami Demokratikus Köztár­saság támogatására demonst­rációkat. akciókat és október 15—22 között nagyszabású indokínai szolidaritási hetet rendezünk Nagy gondot fordítunk a közel-keleti térségben és az indiai szubkontinensen kiala­kult helyzet ismertetésére. Nagy gonddal készülünk a BVT elnökségének január vé­gére Helsinkibe összehívott ülésére. Ez a tanácskozás se­gítséget nyújt majd mozgal­munk 1972. évi programjá­nak részletes kimunkálásá­hoz, nemzetközi feladataink meghatározásához is — fe­jezte be nyilatkozatát Sebes­tyén Nándome. Maurice Schumann, francia külügyminiszter a hamburgi Die Weltnek adott interjújá­ban. A kedden közölt nyilat­kozatban a francia diplomá­cia irányítója megismételte, hogy kormánya — miként a brüsszeli NATO tanácskozá­son is megmutatkozott — más nézeteket vall a konfe­renciáról, mint az amerikai kormány és mindig is élén- kebb érdeklődést tanúsított megtartása iránt. A külügy­miniszter sürgette, hogy az érdekelt országok diplomá­ciai képviseleteinek vezetői haladéktalanul kezdjék meg Helsinkiben az előkészítő munkát. Burma ünnepe A burmai nép kedden ün­nepelte legnagyobb nemzeti ünnepét, a függetlenség nap­ját. Burma 1947. január 4-én nyerte el függetlenségét. A Barátság—11. /ogadóállotaása ’ ! iflil .-. V.v'v , HÉ! í£y­I Négy. egyenként 20 ezer köbméter térfogatú tartály készül a Barátság—II. kőolajve­zeték magyarországi szakaszának egyik legnagyobb létesítményén, a fényeslitkei fo­gadóállomáson. Képünkön: a tűzvédelmi védőgát és habvezeték-rendszerhez 28 kilo­méter hosszú csővezetéket fektetnek le A megye 1971. évi gazdasági fejlődése • # . Ülést tartott a megyei pártbizottság Számvetéssel és előretekintéssel kezdődött megyénkben az 1972-es esztendő. A megyei pártbizottság tegnap, január 4-én a Miskolci városi Pártbizottság tanácskozótermében tartott kibővített ülésén elemezte megyénk gazdasági fejlődésének 1971. évi tapasztalatait, s határozott az idei gazdasági mun­kát segítő-politikai tennivalókról. Az ülésre, melyen dr. Bodnár Ferenc, a Központi Bizottság tagja, a megyei párt- bizottság, első átkára eínökölt, a megyei pártbizottság tagjain kívül meghívták a járási pártbizottságok első titkárait, az állami és gazdasági vezetőket. A megye 1971. évi gazdasági fejlődését és az idei felada­tokat tartalmazó jelentést a pártbizottság tagjainak előzőleg írásban megküldték, s ahhoz az ülésen Dojcsálc János, a me­gyei pártbizottság titkára fűzött szóbeli kiegészítést. Dinamikus lejiődés Az írásos jelentés és a szó­beli kiegészítés megállapítot­ta, hogy pártalapszervezete- inkben az elmúlt évben fo­kozódott a gazdasági kérdé­sekkel való foglalkozás. Mun­kájukban erősödött a távlati szemlélet, nagyobb figyelmet fordítottak a gazdálkodás alapvető kérdéseire. Élénkült a kritikai légkör, de sok helyütt hiányzik még a kel­lő határozottság, következe­tesség a hibák elleni fellé­péshez. Nagy jelentőségű központi fejlesztési progra­mok előkészítése, illetve meg­valósítása folyik megyénk­ben . Az iparban nőtt a föld­gázfelhasználás, bár a ^/.én- termelés a korábbihoz kepest lényegében nem változott. Az olefin-program megvalósítá­sára Leninváros térségében az előkészületek megkezdőd­tek és a könnyűszerkezetes építési mód bevezetését szol­gáló kormányprogramhoz is 1 öbb vállalatunk kapcsolódik. Részünk van a számítástech­nikai programban és a köz­úti járműgyártás nagy mun­kájában. Elkészült a megye településhálózati és terület­fejlesztési terve is. A beru­házási tevékenységet a dina­mikus növekedés és az orszá­gosan tapasztalt, tendenciák jellemzik. Az egyensúlyhi­ányt kifejező jelenségek azonban megtalálhatók a be­ruházási- munka ''aloménnyi területén. Gazdasági előreha­ladásunk központi kérdése most a gazdálkodás haté­konyságának növelése. Ennek ■legfőbb tényezői folyamato­san a vállalati munka kö­zéppontjába kerülnek és né­hány területen kezdeti ered­mények is jelentkeznek. Az ipari üzemek a tervezett ütemben növelték termelésü­ket, az átlagosnál gyorsab­ban fejlődött a gépipar, a vegyipar és az élelmiszer­ipar. A mezőgazdasági mun­kákat is jó minőségben vé­gezték el. és. a kalászosok ter­melésében rekord-átlagokat értünk el. ISőtt a munka termelékenysége j “ Mr. Friedheim nyilatkozik (2. oldal) A tűz körbejár (3. oldal) «• Öröm a gyerek (5. oldal) Mii mond á paragrafus? ftk okiul) . Folytatódott .az .elmúlt év­ben elkezdődött kedvező irá­nyú tendencia a munka­termelékenység alakulásában. A bányászat, a kohászat, a villamosenergia-ipar a tava­lyinál kisebb létszámmal dol­gozott. A termelés növeke­désének az iparban 85 száza­lékát, az építőiparban 75 szá­zalékát, a mezőgazdaságban 100 százalékát a munkater­melékenység emelkedése fe­dezte. Az eszközök jobb ki­használásában az élőmunka termelékenységének kedvező alakulása mellett azonban nem következett be lényeges javulás. Több területen .talá-» lünk jelentős nagyságrendű kihasználatlan, korszerű ka­pacitást. A készletek is erő­teljesen, a termelést meg­haladó ütemben emelkedtek, ez hátrányosan érintette a vállalatok pénzügyi helyzetét. A megye vállalatainak kül­kereskedelmi tevékenysége 1971-ben is jelejitős volt. Ter­melésüket mintegy 13—15 százalékát export útján érté­kesítették. Ezen belül a gép­ipari és a vegyipari export több mint 10 százalékkal emelkedett. A külkereskedel­mi értékesítés azonban tőkés piaci dekonjunktúra miatt nehezebb volt az elmúlt övi­nél — például a kohászat­ban — és az árak is csökken­tek. A mu nivueró - gazdálkodás­sal kapcsolatosan megállapí­tották, hogy kedvező irányú változás tapasztalható. Csök­kent a munkaerőmozgás, de az üzemele munkaerőigényé­nek még mindig csak a felét lehet kielégíteni. E^zel kap­csolatban mind az írásos je­lentés, mind a szóbeli ki­egészítés kitért rá, hogy nein kielégítő a munka- és üzem­szervezés, és a tartalékok feltárására irányuló .szerve­zőmunka. Magas a túlórák és az igazolatlanul mulasztók száma. A termelés hatékony­sága növelésében is csak a kezdeti lépéseket tettük meg. A szükségesnél kisebb még a termelés korszerűsítésére tett intézkedések eredményessége. Ezek részben a közgazdasági szabályozók módosításával, másrészt a vállalati munka hiányosságaival függnek ösz- sze. Javult a lakosság ellátása A lakosság életkörülmé­nyeit. meghatározó legfőbb té­nyezők mérsékelt fejlődést jeleznek. A jövedelem és az ellátás színvonala emelkedett, a társadalom egyes rétegei­nek életkörülményeit javító intézkedésekre került sor. A bányászkeresebek — össz­(Folytatás a 2. oldalon) t

Next

/
Oldalképek
Tartalom