Észak-Magyarország, 1972. január (28. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-05 / 3. szám

ESZAK-MAGYARQRSZAG 2 1972. január 5., szerda Esem é nyékről RÖVIDEN MUNKÁHOZ LÁTOTT Ä megye 1971» évi gazdasági fejlődése (Folytatás (tó 7. oldalról) hangban a leieméit bérezéssel — magasabbak a megye ipa­ri átlagkereseténél, de ala­csonyabbak a szénbányászat országos átlagánál. A pa­rasztság pénzjövedelme to­vábbra .is a bérből élőkét meghaladóan növekedett. A központi intézkedések emel­ték az egészségügyi, az ok­tatási intézmények és a fegy­veres testületek dolgozóinak bérét. A lakosság ellátása javult, az árukínálat nőtt. A zöldség­ellátásban azonban nincs szá­mottevő javulás, s a tüzelő- ellátás sem problémamentes. A nyugdíjasok helyzetének javítására a< Politikai Bizott­ság határozata alapján intéz­kedések történtek és még várhatók. 'A tanácsi szervek hozzákezdtek a TV. ötéves terv lakásépítési feladatainak végrehajtásához, de sajnos, a .házgyár kapacitása az előké­szítés hiányosságai és koor­dinációs hibák miatt még nincs megfelelően kihasznál­va. Végül a nők és az ifjúság helyzetének javítására tett intézkedésekkel foglalkozik a jelentés, majd a szóbeli ki­egészítés az 1971, évi munkát összegezve megállapította: megyénk gazdasága a gondok Kurt Waldheim ENSZ-fő- titkár hétfőn — első hivata­los munkanapján — magá­hoz kérette George Bush amerikai ENSZ-delegátust, akivel egyórás találkozóján a világszervezet előtt álló fel­adatokról, az ENSZ pénzügyi helyzetéről és más kérdések­ről tárgyalt. Waldheim első­rendű feladatának a világ­szervezet iránti bizalom . helyreállítását tekinti. MEGBESZÉLÉS AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS Málta felmondott az angol haderőnek Január 15-ig ki kell vonulniuk A brit hadügyminisztérium „légi hídján” szombaton kezdik elszállítani Máltáról a 3500 angol katona család­tagjait: 5000 asszonyt és gyermeket. A hadügyminisz­térium keddi közleménye szerint a hozzátartozók ja­nuár 14-icr Vuurviátr *0 Mál­nálali tárgyat .maguknak megtartani”. Az a körülmény, hogy a hadügyminisztérium januar 14-ét jelölte meg az akció lebonyolításának utolsó nap­jául, burkoltan azt is jelent­heti, hogy az angol had.se­v&rr Víi bmi Iwn Iwtn fr-rvn 1 Ac­ellenére is a népgazdasági előirányzatoknak megfelelő fejlődést ért el, és hozzájá­rult a párthatározatokban és a IV. ötéves tervtörvényben megfogalmazott feladatok tel­jesítéséhez. A jelentés és a szóbeli ki­egészítés 'alapján a pártbi­zottság! ülés első napirendje felett konstruktív vitát foly­tattak az ülés részvevői. Ti­zenegyen szólaltak fel és az egyes részkérdéseket elemez­ve. kitértek a mezőgazdaság, az ipar, ezen belül is az építőipar, a közlekedés, a la­kásépítés sok-sok problémá­jára, az idei feladatokra. Szó volt a gazdasági agitáció kér­déseiről, a pártalapszerveze- tek felelősségéről az üzem­szervező, a termelést ellen­őrző és segítő munkájában; a szakszervezetek tevékeny­ségéről, a szocialista brigad­es ' versenymozgalom helyze­téről. s további feladatairól. A vitában elhangzott egyes részkérdésekre az Észak-Ma- gyarországban visszatérünk. Végül az első napirend vi­tája után a megyei pártbi­zottság ülése határozatot fo­gadott el, majd második na­pirendként az állami élei. to­vábbfejlesztésével kapcsola­tos központi bizottsági irány­elveket vitatták meg, mely­nek előadója Vaskó Mihály, a megyei pártbizottság titká­ra volt. A pártbizottsági ülés dr. Bodnár Ferenc zárszavával ért véget. Mr- Fnoékmm nyilatkozik V an egy Latln-Amerikában, közismert anekdota: egy ifjú és forrófejű hordószónok egymás után üvölti demagóg frázisait, majd az egybesereglett tömeg­nek kijelenti: „Holnap ugyanitt találkozunk és megdönt- jük a kormányt”. Mire egy hang a tömegből: „Jó, jó, Senhor, de mi van, ha esik az eső?” Ez természetesen humor. De az, amit Jerry Friedheim, az amerikai hadügyminisztérium, a Pentagon hivatalos szóvivője újságíróknak kijelentett, távolról sem humo­ros. Legfeljebb tragikomikus. Friedheim a Vietnami Demokratikus Köztársaság több napos bombázásáról szólva rezignáltál! .jegyezte meg, hogy az amerikai légierő nem végzett kifogástalan munkai, mert a Phantomok és más modern hpreigépek koránt­sem találtak el minden tervezett célpontot. Mikor Fried- heimet az eredménytelenség okairól faggatták, a szóvivő mindenekelőtt, a kedvezőtlen időjárásra hivatkozott. Ami­kör pedig megkérdezték, azt jelenti-e ez, hogy a VDK bombázását folytatják, a sajtó egybegyűlt képviselői ezt g hívatalbs választ kapták: „Ez nincs kizárva”. * Voltaképpen már régen nem lenne szabad csodálkoz­nunk semmin, amit az amerikai szolduleszka általában a világban és különösen Délkelet-Ázsiában •,művel. Az el­múlt esztendőkben megszokhattuk, hogy a hatalmas ame­rikai hadigépezet kis, megbúvó dzsungelfalvakat tüntet . el a föld színéről Dél-Vielnamban, .lombtalanitó vegyi- anyagokkal megfosztja maradék élelmüktől is á vietnami, laoszi, kambodzsai parasztokat. Éppen a napokban győ­ződhettünk meg arról, hogy a Pentagon továbbra is töb­bek között kísérleti terepnek tekinti egy sokat. szenve­dett nép országát és ott próbálja ki legújabb tömegpusz­tító fegyvereit. Mindezt megszokhattuk — de Mr. Friedheim nyilatko­zata mellett mégsem mehetünk el szótlanul. Van a ci­nizmusnak egy olyan foka, amely még a klasszikus im­perialista mércével mérve is minősíthetetlen. Mert végül is mit mondott a Pentagon szóvivője. Ezt: bombáztunk egy független, szuverén országot, de az idő ugyebár, nem volt ideális, ezért — mit’is tehetnénk'— valószínűleg még lebombázzuk azt:, amit az elmúlt napokban nem tudtunk lebombázni. Miféle normák ezek? Hogyan remélheti egy, a béke ígéretével hatalomra került és ugyanezzel az ígérettel hatalmát közelgő választásokon prolongálni akaró kor­mányzat azt hogy otthon és külföldön komolyan vegyék bármiféle ígéretét?

Next

/
Oldalképek
Tartalom