Észak-Magyarország, 1972. január (28. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-16 / 13. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 1972. jan. 16., vasárnap Alvók-e az alvó lakótelepek? A házak ívében, a 10 emeletes bérházak között szerényen húzódik meg egy földszintes épület: az Ady Endre Művelődési Ház. Az építők munkája nyomán egyre hosz- szabbra nyúlik a házak íve, az elsőkben már emberek is élnek. A diósgyőri városközpont az első olyan új lakótelepünk, ahol nem később épül művelődésügyi intézmény, hanem már megvan. Az Ady Endre Művelődési Ház nem új intézmény, hanem hagyománnyal rendelkezik. Van törzsközönsége, vannak állandó látogatói, olyanok, akik régóta itt élnek, s már megszerették az intézményt. felkészültünk fogadásukra A környék egy része új arcot ölt. A lebontott, régi kis házacskák helyett modern bérházak épülnek. Üj lakók költöznek ide a város más részeiből. S az új lakók a művelődési ház újabb látogatóit is jelenthetik. — Mi felkészültünk a fogadásukra — mondotta Tóth József, a művelődési ház igazgatója. — Keressük azokat a lehetőségeket, amelyeknek segítségével őket is belekapcsolhatjuk a ház életének vérkeringésébe. — A változó körülmény változó népművelési munkát jelent-e? — Azt hiszem, nem hoz különleges változást a mi munkánkban. Hiszen olyan sokrétű a kínálatunk, hogy mindenki megtalálhatja azt, amit keres, ami leköti figyelmét. Egyébként is már korábban, még a beköltözések előtt elkezdtük azt a népművelési formát, amellyel elérhetjük az ideköltőzők aktivizálását. — Miről van itt szó tulajdonképpen? — Arra gondodoltunk például, hogy azokat, akik ide költöznek, és ezt már tudják, érdekelhetik például lakberendezési tanácsok. Jó időben megszereztük a tanácstól például az első két, átadásra kerülő ház jövendő lakóinak jegyzékét. Megszerveztük a tanácsadást, meg is hirdettük, végül is nem volt érdeklődés Felkeltem az érdeklődést — Ezek szerint az új lakótelep lakói passzívak maradnak a művelődésügyi intézményekkel szemben? — Mindenesetre magunk is meglepődtünk e passzivitás láttán. De hát végül is alvók-e az alvó lakótelepek? ... Tagadólag megrázta fejét, mintegy megadván a választ: — Tény, hogy az uj lakás- tulajdonosokat nehéz „kimozdítani” otthonukból. De nekünk az a feladatunk, hogy kitapogassuk, mire rezdülnek meg, mi érdekli őket, hogyan tudnánk magunkhoz vonzani őket. Néhány papírlapot mutatott. — Egy felmérés kérdései. Régi aktivistáink, lelkes klubtagjaink hamarosan kétszáz lakás ajtaján kopogtatnak be. Azt szeretnénk megtudni e felmérés kérdéseinek segítségével, mi érdekli az idei kerülő embereket, mit szeretnének, ha lenne, miben tudunk nekik segítséget nyújtani. Erre azért van szükségünk, hogy olyan programokat ajánlhassunk nekik, amelyeket szívesen vesznek, amelyeken keresztül megszerethetik a művelődési otthont. Van lehetőség választásra A tervezéssel, persze, nem lehetett megvárni a felmérés eredményét. De úgy terveztek, hogy egy-egy programmal figyelembe tudják majd venni a felszínre kerülő igényeket. Többek között olyan előadássorozatokat is terveznek, amelyeken — e felmérés alapján — egy-egy háztömb lakóit érdeklő témákról szólnának, ha úgy kívánnák, akkor vitaesteket vagy klubesteket is tartanának. Azután ott vannak a régi, már meglevő, s igen eredményesen működő klubok, szakkörök. A textilművészeti, a honismereti, a csillagászati szakkör, a néptánccsoport és az énekkar, a képzőművészeti kör és fotóklub, hogy csak néhányat említsünk a sok közül. Terveznek kiállításokat és vetélkedőket. Ha igény van rá, megszervezhetik a barkács-körl. — Az az elvünk — mondotta Tóth József —, hogy a népművelésnek aktivizálnia kell mindenekelőtt. A tervezésnél figyelembe kell venni az emberek hobbyjait, különleges érdeklődési területét. Az Ady Endre Művelődési Ház már ott van a lakótelepen. Készen áll rá — s a tervek szerint bővíteni is fogják majd az épületet —, hogy az új lakótelep új lakói hasznosan, kellemesen tölthessék el itt az önművelésükre és a szórakozásukra szánt idő egy részét. A lakókon is múlik, hogy az övék is lesz-e. Mert az alvó lakótelep csak átmeneti állapotot jelenthet. ‘ Amíg megszokják új kömye- '< zetüket. De a figyelemfelhí- j vast, az érdeklődés felkelté- , sét addig sem tekinthetjük mellékesnek. Csutorás Annamária j Ifiszaki könyv-propaganda — népművelés A hét elején — mint hírt adtunk róla — a szakszervezeti könyvtárhálózat több dolgozóját és könyvtári kollektíváját megjutalmazták az elmúlt őszön megtartott műszaki könyvhónap sikerének előmozdításáért. A jutalmazás nem kereskedelmi tevékenységet honorált. Az általuk végzett könyvterjesztés nem eladás, hanem a könyvek olvasásra kínáilala, kölcsönzése, propagálása, s műszaki könyvekről lévén szó. a műszaki ismeretek terjesztése, a technikai tájékozottság segítése, vagyis a korszerű és sokoldalú népművelési munka egyik ágazatának jó művelése. A szakszervezetek XXII. kongresszusának művelődés- politikai határozatai, amelyek természetszerűen a X. pártkongresszus tanításán alapulnak, kultúrpolitikai feladatként írják elő a szakmai képzést és továbbképzést, a műszaki propagandát, a tudományos ismeretterjesztést — mint a tömegmozgalmi munka sajátos eszközeivel támogatandó, illetve megvalósítandó teendőket. Az öt jutalom azt jelzi, hogy a műszaki propaganda, a szakmai képzés és továbbképzés egy részfeladatát Borsodban jól látták el a szakszer ve zeii könyvtárosok. A szakszervezeti könyvtármunkában a műszaki propaganda már régen tudatosul, és ha még sokaknak idegenül is hangzik, a humán jellegű irodalom terjesztésével egyenértékű és egyenrangú tevékenységgé lett. Talán természetszerű, hogy a szak- szervezeti irányítású könyvtáraltnál a műszaki propaganda nasvobb teret kap. mint a tanácsi irányításúaknái, hiszen a fenntartó szerv rendszerint egy-egy üzemhez kapcsolódó szakszervezeti testület, így a könyvtárnak nem általános műszaki, hanem az adott szakmának megfelelő konkrét feladatai adódnak. Igen jó példa a műszaki könyvnek közművelődési eszközül tekintésére az a — sajnálatosan még alacsony számú — néhány hely, ahol az üzemi könyvtárat egyesítették a műszaki könyvtárra], jelezve ezzel is, hogy az üzem műszaki munkájának szakirodalommal történő segítése nem különülhet el az egyéb közművelődési feladatoktól. A megjutalmazott könyvtárak tulajdonképpen csalt a primus inter pares elv alapján emelhetők ki a legjoD- bak közül, Elsők azok között a jók között, amelyek a műszaki propaganda népművelési jelentőségét leginkább felismerték, magukévá tették. A Szakszervezetek Borsod megyei Tanácsa központi könyvtárának országosan is kiemelkedő munkát végző kollektívája után a leninvá- rosi Derkovits Gyula Művelődési Központ könyvtárosai szerepelnek a kitüntetettek sorában. E könyvtár vezetője Sotkó Józsefné. Az intézmény a műszaki könyvhónap alatt több rendezvénnyel, könyv- és folyóirat-ismertetéssel, ankétok, vetélkedők szervezésével, kiállítások rendezésével igyekezett felhív«! a figyelmet a műszaki irodalomra. Rendezvényeit részben a Tiszai Vegyikombinát területén, részben a művelődési központban, a hírlapolvasóban. részben a szakmunkásképző intézetben tartotta. Kö"''v- és folvóirat kiállítás. műszaki könyvankét, műszaki könyvismertetés szerepelt még a programban. Üj vonásként jelentkezett Le- ninvárosban. hogy a műszaki könyvhónap alatt megkülönböztetett gondot fordítottak a jövő szakmunkásainak, az ipari tanulóknak, a szakközépiskolai tanulóknak megnyerésére, számukra külön rendeztek könyv- és folyóirat-ismertetéseket, hogy érdeklődésüket már Iskoláskorban felkeltsék a műszaki olvasmányok iránt. Különböző rendezvények, műszaki vetélkedők tették színessé a programot. A műszaki könyvhónap alatt a műszaki könyvek forgalma ebben a könyvtárban az előző hónaphoz viszonyítva R0 százalékkal emelkedett. Kiemelkedő az ózdi könyvtár munkája. A Varga Fe- rencné vezette könyvtárban műszaki filmvetítéssel kötötték össze a könyvhónap meg- nyitását. sokirányú propagandatevékenységgel hívták feí a figyelmet a műszaki kiadványokra, s a műszaki irodalom forgalma igen jelentősen megemelkedett. Hat alkalommal tartottak műszaki ismeretterjesztő előadást a városban, illetve a kohászati üzemekben, meghívták az Ózdon tartózkodó német műszaki szakembereket hasznos tapasztalatcserére. *Az előbb említett kettőhöz képest viszonylag kis könyvtár a Miskolci Pamutfonóé. Itt a könyvtáros személyileg kapott jutalmat. A műszaki könyvhét megnyitását könyvkiállítással kapcsolták össze, és megkérdezték a dolgozókat. milyen műszaki kiadványokat kívánnak. A vendég- Könyv- és folyóirt-kiál lítás. Ölelkezők (Lcnkcy Zoltán rajza) AKÁC ISTVÁN VERSEI Aztán jön: ltorbácsos szivárvány A Nap szájában péppé lesz a dér. A Nap szájában néppé lesz a fagy. A Nap szájában péppé lesz a hó. — S mire a tél végleg magadra hagy, csak a fáit virág-arca marad fehér! Emléke ajtót nyit s balált! A haja kék. akár a bárd. A haja kék, akár a kés. (Milyen fájdalmas ujjú végletekkel simítja végig még a szenvedés?) Idáig róla alig hegedültem, — pedig titkaiba gyakran lemerültem. — Ezért most haja kék színére festem havas éjből menekedö versem ... ki, elmúlt rapodott a tokaji művészetbarátok tábora. A Zilahy György Művészetbarátok Körének taglétszáma 534-re nőtt. Ennyien fizettek önként több új textilipari szakkönyv kellene. Több ismeretterjesztő előadás, tájékoztatás, műszaki filmbemutató, és a fiatal műszakiak és közgazdászok tanácsa ankétja szerepelt a programban. E legutóbbin a fiatal műszakiak, a szakdolgozataikhoz felhasználható új műszaki irodalomról kaptak tájékoztatást, egy másik tanácskozáson pedig a brigádvezetők- I kel ismertették az elérhető textilipari szakkönyveket. Igen jó volt az egész rendezvény propagandája. Sajó- szentpéteren a bányatelepi Petőfi Sándor Művelődési Központban Veres Jánosné könyvtáros a műszaki könyvhónapon olyan kiállítást rendezett, amelyen mind az újonnan megjelent könyveket. mind pedig a Bükkaljai Bányaüzem, a Sajószentpé- teri üveggyár és a Vegyesipari, Ktsz műszaki könyveit és folyóiratait bemutatta. Több műszaki ismeretterjesztő előadás szerepelt a j hónap programjában, ame-; lyeken a szocialista brigádok 1 közösen vettek .részt, ennek eredményeként a műszaki könyvek kölcsönzése októberben 50 százalékos emelkedést mutatott az előző hónaphoz képest. A bemutatott négy könyvtár, műszaki könyvhónao alatt végzett munkája csak kiragadott illusztráció annak bizonyítására, hogy a műszaki ismeretterjesztés, a termelési propaganda, a műszaki irodalom terjesztése mennyire része már népművelési munkánknak, és hogy a szakszervezeti művelődési intézménvek magukévá tették a fentebb már idézett XXII. kongresszusi tanítást. Repedek Miklós vállalt évi 50—100 forint tagdíjat, hogy Tokajban rendszeresen tarthassanak képző- művészeti tárlatokat, zenei és irodalmi bemutatókat, előadásokat. — A taglétszám növekedése felülmúlta várakozásunkat — mondja Tenkács Tibor festőművész-rajztanár, a művészetibarátok körének szellemi mindenese. — Mi 400 személy beiratkozásában reménykedtünk, s lám túljutottunk a félezren is. Azt már mi tesszük hozzá, hogy azért, mert — Tokajhoz illő közmondással szólva — a jó bornak jó cégért is tudtak festeni az itteni művészetbarátok. Tokajt a művészeti ismeretterjesztésben elért sikereiért kiemelkedő példaként értékelték a Népművelési Intézet elmúlt év végi országos értekezletén. A Zilahy György Művészetbarátok Köre ötezer forint jutalmat kapott kézzelfogható elismerésként a Népművelési Intézettől. Ebből az összegből a legodaadöbb társadalmi szolgálattevők budapesti színházi előadást tekinthetnek meg, s a fővárosi múzeumokba látogathatnak el az idén. Nagyvárosaink közül is kevés vetekedhet a művészeti rendezvények tervszerűségéljen, folyamatosságában Tokajjal — pedig ez a település hivatalos közigazgatási jogállása szerint csak nagyközség: itt a legutóbbi öt év alatt 66 képzőművészeti kiállításban gyönyörködhetlek a helybeliek, s a nagy számban idelátogató hazai és külföldi vendégek. Minden hónapra ^ alább egy új tárlat, s rendszerint mindegyikhez csatlakozik irodalmi, zenei esemény is. Az 1971. évi záró összejövetelen 30 rendezvény megtartásáról adhatott számot a művészetbarátok Imrének társadalmi vezetősége. Emlékezetes sikerrel vált be az az új kezdeményezés, hogy összefüggő rendezvény- sorozatok adtak áttekintést Tokajban az ország egy-egy jellegzetes tájegységének művészeti életéről. Tavaly így mutatkozott be Székesi’ehér- vár és Fejér megye, valamint a Hajdúság és Debrecen, a Tisza s a Bodrog partján. — Az idén folytatjuk ezeket az összefüggő művészeti bemutatókat — tájékoztat az 1972. évi gazdag programról Tenkács Tibor. — Elsőként, á tavasszal „soproni heteket” rendezünk Tokajban. A nyugat-dunántúli képzőművészek közül itt láthatók majd Sulyok Gabriella, Giczy János, Rázó József, Békés Imre, Szarka Árpád festményei, grafikái, Sz. Egyed Emma, Szakái Ernő szobrai, Renner Kálmán érmei. A kísérő műsorokban bemutatkozik a soproni Liszt Ferenc Szimfonikus Zen clear, s Budai Ilona, a népművészet ifjú mestere, akit a nagy sikerű „Röpülj páva” népdalverseny együü győzteseként ismert meg az ország. ősszel viszont az ország délkeleti nagyvárosának, Szegednek a művészetével ismerkedhetnek a Tokajba látogatók. Az ottani képzőművészek csoportos kiállításon mutatkoznak be, s tárlattal jelentkezik a Tömörké-" István Művészeti Szakköz iskola is. A szegedi költő.:, írók képviseletében Sdmai Mihály és Tóth Béla lesz ott Tokajban. Az irodalmi esten közreműködnek a Szegedi Nemzeti Színház művészei. A dél-alföldi zenei kultúrából az országos hírű Bartók-ka- marakórus hangversenye ad ízelítőt. Továbbra is elsődleges feladatának vallja a tokaji művészetbarátok köre a borsodi. miskolci képzőművészek, írók megismertetését a Hegyalja közönségével. Az idén Barczi Pál grafikusművész. Demeter István, Korkos Jenő és Szerdahelyi István festőművész mutatkozik be közülük Tokajban, míg íróink közül Gulyás Mihály, a Napjaink főszerkesztőjének és Papp Lajos költőnek szerzői estjére már ebben a hónapban sor kerül. ♦ ttV’ír eseménye most is a művésztelep munkája lesz. Az ország minden részéről évről évre visszatérnek ide jeles képzőművészeink, s jönnek a tehetséges fiatalok is, hogy valamennyien újabb részleteket örökítsenek meg alkotásaikban a Hegy alj a szép tájaiból, új híveket toborozzanak Tokajnak. Berecz József / Mö jj r rm | f| | Jókaii folytatás
