Észak-Magyarország, 1971. december (27. évfolyam, 283-308. szám)
1971-12-07 / 288. szám
1971. dec. 7., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 Közéletet él az asszony Gépesítik a szelepbeállítást A jelenség nem új: nálunk mind tóbb azoknak az asszonyoknak a szama, akik közéleti tisztséget töltenek be. Kérdés azonban, mit szol ehhez a férj? A fokozatosan megvalósuló egyenjogúság megteremtette ugyan a lehetőségét annak, hogy a nők közül mind többen kiváljanak es különböző társadalmi posztokon tevékenykedjenek. Ha engedi őket a férjük. Szó se róla, többnyire engedi. Erről vallanak azok az adatok, amelyek a nők számának emelkedését tükrözik a választott szervek egész sorában. Talán elegendő utalni rá, hogy négy évvel ezelőtt a tanácstagok között 18 százalékos volt a nők aránya, a legutóbbi választások után. pedig 28 százalék. Közelebbről azt jelenti ez. hogy a megválasztott (>8 ezer 646 tanácstag közül 15 848 a nő. Hasonló az arány az ország- gyűlésben, ahol a 852 képviselő közül 84 tartozik a gyengébb nemhez, az össz- létszám 23.9 százaléka. A férfiak úgy általában örülnek is ennek. Általában. De más az elvi egyetértés ez esetben, s megint más, ha nincs készen a vacsora, mert történetesen az asszony gyűlést tart. A gyerekek nem tudják befejezni a leckét, várják anyut, hogy segítsen. Nincs minden a helyén a lakásban. a ház körül (kivált, ha az ember azt keresi, mi az, amibe beleköthet), mert a fogadóóra, az emberek ügyes-bajos dolgainak intézése nem hagyott elég időt feleségének a házi munkára. Helyenként komoly nézeteltérések forrása az ilyen és hasonló apró mulasztás, ami — kivált faluhelyen — olykor sűrű békétlenséggel járhat a házastársak között. Igen, mert a férjek — nincs miit tagadni ezen — mindjárt a tekintélyüket féltik, tisztelet a kivételnek. Némelyikük egyenesen féltékeny a felesége népszerűségére, társadalmi sikerélményeire, s — uram bocsa’ — még talán irigység is fész- kelődik benne. Azon kívül élhet — mint ahogy él , is bennük olyan érzés: miért nem nekik sikerült szószólónak lenni, közéleti tisztségbe kerülni, elvégre mégsem ugyanaz, ha a férj jár haza későn, mint amikor a feleség. Mert amíg az asszony otthon van, nem borul fel a családi élet egyensúlya, nem hűl ki a tűzhely, az otthon melege. Ugyanakkor, valljuk be, ha férjre vár, hogy ne hagyja a tüzet kihűlni, méltóságán esett sérelemnek fogja fel, megértés helyett felháborodik, s hajlamos rá, hogy elveszítse türelmét. Az ilyen magatartás alapja az önzés, a régi, sőt régen elavult értékítélet, amely az asszonyt, a konyha és a hálószoba szűk falai közé zárta. A ki nyitott szemmel jár, látja a házasságban megnyilvánuló életközösség új vonásait, a férfi és a nő kapcsolatának gyöke- í-es átalakulását. A nő társadalmunkban nemcsak úgy egyenrangú, hogy joga van ugyanannyit, vagy számos esetben többet dolgozni, mint a férfinak. Gondolkodása érettségét, fogékonyságát, közösségi ambícióit tekintve sem marad el az esetek többségében a férjek mögött. (Vagy ha igen, ez legtöbbször a kapcsolat felbomlásához vezet.) Nem olyan nehéz ezt elismerni. Hiszen egy falun belül is nagyon sok példa akad rá. A példák mellett persze ma az is szükséges, hogy legyen erőnk engedni abból a megint csak régen elavult fura és mindinkább anakronisztikus rátai'tiságból, amelynek közkeletű neve; férfiúi hiúság. Manapság elég sok embert tesz nevetségessé az ilyen — magát minden vonatkozásban fölénybe helyezni kívánó viselkedés. Aminek örökös mottója az, hogy ..ki viseli a kalapot?” Ott. ahol az egyetértés, a békesség és — ne féljünk leírni a szót — a szeretet megvan. ez a kérdés nyilvánvalóan fölösleges. A férji tekintélyt ugyanis nem csorbíthatja a feleség társadalmi előmenetele, az. hogy a közösségi ügyek intézésében tanúsított rátermettsége alapján bizalommal fordulnak hozzá az emberek. Sót. a feleség ilyen jellegű sikerei felett érzett öröm, netán büszkeség. inkább növeli a családfő tekintélyét, mint az indokolatlan tekintélyféltés. Egyébként pedig mindenki tudja, a családi életben a család bármelyik tagjának az öröme — közös öröm. A közéleti szereplés örömét — mert azért ilyen is akad —' az élettárs éppen úgy átérez- het.i, mintha ö állna a dobogón. Természetes, hogy az ilyen helyzetekben a családra némiképp több otthoni feladat elvégzése hárul. Ezen kár lenne fönnakadni, hiszen a korszerű életforma térhódításával ez elkerülhetetlen. Azonkívül így a becsületes. Nyugodtan állíthatjuk; igen kevés ma már az olyan házi munka, amit kizárólag a feleség végezhet. Nem fogadhatjuk el természetes állapotnak, ha családfő és gyerekek egyaránt mindennel az édesanyára várnak. M anapság sokat beszélünk a társadalmi demokratizmus fejlődéséről. A több mint tizenötezer női tanácstag jelenléte, szélien bontakozó tevékenysége is ezt a fejlődést; igazolja. Közülük azonban többeknek szükségük van az „otthoniak”, elsősorban férjük nagyobb megértésére, cselekvő segítségére. Ne bánjunk hál szűkmarkúan ezzel a segítséggel. Ismerjük el, amire mostani éveink tanítanak. A közéleti szereplés nem a férfiak privilégiuma többé. És nagyon jó. hogy társadalmi méretekben elmondhatjuk ezt. A berenlei bányagepjavitó üzemben jelenleg kézi erővel állítják be a dobson- és a flct- scher-egységek szelepeit. Hamarosan üzembe helyezik a háttérben látható müszerpadot. s így nemcsak meggyorsul, hanem könnyebbé is válik a munka. Foto; Laczó' József „Ki mit tud a nagyvilágról 7” A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Vili. kongresszusa tiszteletére Kazincbarcika városi KlSZ-bizott- sága nemes vetélkedőre hívta fel hazánk szocialista városainak fiatalságát. A vetélkedősorozat döntője Kazincbarcikán, a KISZ megalakulásának 15. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen lesz. Hazánk szocialista városaiban a felhívás értelmében az alapszervezet i, a csúcsszerve- zeti, a vállalati és a városi vetélkedőkön, valamint az 1972-ben megrendezendő. „Ki mit tud a nagyvilágról?” című, szocialista városok politikai vetélkedőjének nyilvános döntőjén a fiatalok széles tömegeinek kell bizonyítania, milyen sokoldalú ismereteket sajátítottak el a KISZ politikai oktatáson, milyen széles körben tájékozódnak napjaink politikai eseményeiben, mennyire ismerik a munkásmozgalom történetét. Az alapszervezeti vetélkedőkben mindenki indulhat, aki még nem töltötte be 30. életevét, tekintet nélkül arra, hogy KISZ-tag-e; hasonló versenyen részt vett-e már; milyen iskolai, szakmai végzettséggel rendelkezik. A cél az, hogy hazánk szocialista városaiban minél több fiatal vegyen részt az alapszervezeti versenyeken, s a fokozatosság elvének megtartásával 1972. március 21- én a csúcsszervezeti, vállalati és a városi vetélkedők tü- zében megedződött legjobbak vehessenek részt a szocialista városokat képviselő 3—3 tagú csapatokban a kazincbarcikai döntőn. Kazincbarcikán a nagy sikerű televízióvetélkedók óta immár másodszor kerül sor a nagy nyilvánosság előtt olyan vetélkedösorozatra, amelyen a szocialista viszonyok közt nevelkedett ifjúság egyszerre tesz bizonyságot eszmei, politikai felkészültségéről és műveltségéről. Az alkalom az eddig beérkezett nevezések szerint adott Ajka, Kazincbarcika, Ueninváros, Tatabánya és Várpalota fiatalsága számaA siker a továbbiakban ' már rajtuk múlik. Hidvári Imre Példamutató szövetkezeti britfádok (Levelezőnktől.) A Putnok és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet két élen járó szocialista brigádja a napokban összevont brigáderte- kezletét tartott. Horváth László, a szövetkezet igazgatóságának elnöke és Kocsis Rózsa szb-titkar méltatták az Egyetértés es a Béke szocialista brigádok munkáját, öt éve alakultak. - azóta egyre eredményesebben veszik ki részüket a szövetkezet munkájából. Az Egyetértés brigád kötelességeinek teljesítésén túl — az elmúlt esztendőben Bánrévén egy raktárt épített társadalmi munkával, mintegy 5000 forintos értékben- Az idén ■ugyancsak társadalmi munkával 9700 forintos értékben a putnoki sütőüzemben építettek lisztraktárt. Mindkét brigád több ilyen megmozdulásban vett részt, amelyek előmozdították az áfész gazdasági és tömegmozgalmi munkáját. Az Egyetértés brigád az idén már elnyerte az ezüst fokozatot, ezért a szövetkezet 2000 forintos pénzjutalomban részesítette. A közös tanácskozáson megvitatták, hogy az általános szövetkezetek országos kongresszusára hogyan készülhetnek fel még jobb eredményekkel. Juhász Imre Putnok A KISZ-kongresszus tiszteletére December 5-én a Mezöcsát járási KISZ-bizottság rendezésében a KISZ VIIL- kongresszusa tiszteletére járási, szellemi vetélkedőt rendeztek. A DlVSZ-induló elhangzása után Poós László elv- társ, a Mezöcsát járási KISZ- bizottság titkára üdvözölte a megjelenteket. A járási KlSZ-alapszerve- zetek képviseletében 17 csapat vett részt a döntőben. A fiatalok a vetélkedő során mozgalmi, irodalmi, művészeti és sportélettel kapcsolatos kérdésekre adtak választ. Az első helyezést, és a járási KISZ-bizottság által alapított mozgalmi Vándor- Kupát, a nemesbükki KISZalapszervezet nyerte el’. A jó hangulatban lezajlott vetélkedőt vidám bemutató követte, melyben az alapszervezetek életéről szoló humoros epizódok hangzottak,el. A győztesek és helyezettek a Hejöbába közös Tanács és a termelőszövetkezet, valamint a különböző szervek által felajánlott értékes díjakat kapták meg. A jól sikerült vetélkedőt nagyszabású bál követte. Szovjet földön — magyar szemmel TYIMIRJAZEV, a nagy orosz tudós mondta egyszer: egy darab jól megsütött búr zakenyér felér az emberi ész legnagyobb találmányaival. Ma a Moszkvában élő külföldit a bőség zavara fogja el, ha belép a sok száz kenyeres sütemény-szaküzlet bármelyikébe: a polcokon, rekeszekben sorakozó búza- és rozskenyerek, cipók, kalácsok, zsúrkenyerek, zsemlék, kiflik, perecek, püspökkenyerek, kuglófok, mazsolás, túrós, lekváros, mákos péksütemények, kétszersültek, kekszelv. teasütemények „arzenáljából” nagyon nehéz a választás. És a sokféle késztermék úgy „jön le” az üzemek szállítószalagjairól, hogy emberi kéz szinte sehol sem érintette sem a nyersanyagokat, sem a tésztát, sem a legbonyolultabb módon ízesített-dúsított, cukrászati jellegű készítményeket. Az egész technológiai műveletsor folyamatos és automatizált. * Hosszú évek tudományos kutatómunkájának, az élelmiszeripari berendezések fejlődésének eredménye a jó minőségű pékáruk gazdag választéka. össz-szövetségi tudományos kutatóintézet munkálkodik a sütőipar fej. lesztésén. Különböző városokban működő fiókintéze- tek dolgoznak az új technológiák és gépek kialakításán, elterjesztésén. Napjainkban a Föld sok országából érkeznek a szakemberek, hogy megismerkedjenek a szovjet kenyérgyárakkal. S mindig van mivel ismerkedniük. A kutatóintézet leningrádi munkatársai például a közelmúltban új technológiát dolgoztak lei: bizonyos fermentáló preparátumok alkalmazása révén egyharmadával sikerült csökkenteniük a ke. nyérkészítós idejét; ezenkívül szebb és jobb ízű is az új módon készült kenyér. A közeli jövőben a kemencéből kikerülés után tizenkét órával is ugyanolyan friss lesz majd minden üzletben az áru, mint amilyen az elkészülés pillanatában volt. Speciális kondicionáló kamrákat fejlesztettek ki a szak- technológusok. amelyekben a kenyér hosszabb ideig megéri teljes frisseségéi. Nem feledkeztek meg a kutatók a sokat utón levő tengerészekről, sarkkutatókról, geológusokról sem. Különleges kenyérkészítési módot dolgoztak ki az intézet kísérleti kenyérgyárában. Az új rozskenyér-fajtát egy, az erre a célra alkalmas, savval átitatott papírba burkolják. majd polietilén fóliába csomagolják. Ha egy ilyen csomagot hosszú hónapok, vagy akár egy év múlva is kibontanak, a benne levő kenyeret kissé meghintik vízzel, majd felmelegítik, olyan lesz ismét, mintha abban a percben vették volna ki a kemencéből. A tudósok új, hatékony élesztőfajtákat hoznak létre. „Receptjeik” nyomán külön zsemlefajta készül a kisgyerekeknek, ez segíti anyagcseréjüket, biztonságossá _ teszi csontrendszerük fejlődését, fokozza szervezetükben a foszforképzödést. Különleges „gyógycipót” adnak a szív- és véredény-megbete- gedósekben szenvedőknek, s mindenkinek ajánlják a különböző vitaminokkal dúsított „egészségvédő” kenyeret. Az SZKP XXIV. kongresz- szusának irányelvei a jelenlegi ötéves terv legfontosabb feladatát a dolgozók anyagi jólétének további jelentős fokozásában jelölték meg. Több száz hatalmas élelmi- szeripari vállalat; cukor- és sörgyárak, cukrászipari és konzervgyárak épülnek a tervidőszak alatt. Az élelmi - szeripari termelés növekedésének kilenctized részét azonban nem új üzemek létesítésével, hanem az automatizálás és az új technológiák bevezetésével, a termelékenység növelésével érik majd el. Már az első, az 1971-es tervév is igen nagy fejlődést hozott. ennek a fejlődésnek egyik tanúbizonysága a moszkvai péküzletek állandóan gazdag áruválasztéka is. Belép az ember a friss kenyér és sütemény meleg illatát árasztó, csillogó, világos üzletekbe, s korszerű értelmet nyer a régi szép orosz szokás: Moszkva „kenyérrel és sóval” üdvözli jószándékú vendégeit. Takács Lajos „Magyarország napja” Olaszországban A saluzzoi tanítóképző in tézet 1971. november 27-er ünnepélyt rendezett „Ma gyarország napja” címmel. A Magyarországon járt csoport tagjai az iskola tanárai tanulói, valamint a szülőt előtt hivatalosan beszámol tak magyarországi útiélmé nyeikről, s kiállítást rendez tek azokból a tar gyökből amelyeket a miskolci Zríny Ilona Gimnáziumtól és tanú lóitól ajándékként vittel magukkal. Az iskola igazgatója, ak UNESCO-küldöttként az el múlt évben egy hónapot töl tött Magyarországon, má' többször rendezett ismerteti előadást országunkról és ; Zrínyi Gimnáziumról ugyanis az olasz nyelvet tanuló miskolci diákok ével óta leveleznek a saluzzoi is kola tanulóival. Ez é< augusztus végén és szeptem bér elején 22 diákból és I tanárból álló csoportjuk ké hetet töltött UNESCO támo gátasával Magyarországon egy hetet Budapesten és kör nyékén, egy hetet pedis Miskolcon. Ezekről az élmenyekrő számoltak be no vem be; 27-ém Az ország kenyere
