Észak-Magyarország, 1971. december (27. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-03 / 285. szám

1971. dec. 3., péntek ÉS'ZA*tMAGVW?0*S?ÁG 3 Ay e[:siú!f hónapokban ‘yt a különböző megyei és országos szintű hi­vatalokban és hatóságoknál — az illetékes minisztériu­mokban is — sokat foglal­koztak a műtrágya-felhasz­nálással, a műtrágyázás pénz­ügyi problémáival is. A mű­trágyázás helyzetének alaku­lása ugyanis jelenleg megle­hetősen ellentmondásos. S Borsodban különösen nyug­talanító ez a probléma. Meg­döbbentő tények beszélnek. Borsod megyében a mező- gazdasági üzemek — köztük az állami gazdaságok is — sokkal kevesebb műtrágyát szórtat; ki a mezőgazdasági művelésben tevő területekre, mint az előző esztendőben, és r i kevesebbet, mint 1969-ban. Az atlag — a megvásárolt nüitrágyamennyiség és a művelésben levő területek viszonylatában — 1971-ben ■11 kilogramm hatóanyagot tartalmazó vegyes műtrágya katasztrális holdanként. Ez kevés akkor is, ha az előző években történt felhaszná­lással hasonlítjuk össze, s még kevesebb akkor, ha más megyékhez, vagy az országos átlaghoz hasonlítjuk. Borsod megye mezőgazdasága jelen­leg nemcsak utolsó a megyék sorában a műtrágya-felhasz­nálást tekintve, hanem még az utolsó előtti (Heves) me­gye mögött is' jócskán le­marad. A holdankénti 41 ki­ló hatóanyag ugyanis csak mindössze 150 kiló műtrá­gyát jelent. De még az se bizonyos, hogy a mezőgazda- sági üzemek ezt a mennyi­séget felhasználták, vagyis: kiszórták és bejuttatták a ta­lajba. Ez csak a megvásárolt mennyiség. Vannak azonban üzemek, amelyek vásároltál?; műtrágyát, de nem mind szórták ki, hanem a követ­kező esztendőre .tartalékol­nak. És nem is a műtrágya tartalékolása a fontos, ha­nem a műtrágya értéke, vagyis a jövő évi gazdálko­dás költségmentesítése. Van olyan termelőszövetkezet, amely pénzügyi és egyéb megfontolás miatt több. mini egymillió forint értékű mű­trágyát tartalékol az idén vásárolt mennyiségből. Ugyanakkor e termelőszövet­kezet vezetője azt is elisme­ri és kijelenti, hogy legalább 2 millió 500 ezer forint érté­kű műtrágyára lenne szük­sége a gazdaságnak, ha az agrotechnikai követelmények szerint akarja biztosítani a növénytermesztést. Pénzügyi problémák, nehézségek mi­att viszont műtrágya tarta­lékolására kényszerült a gazdaság. A'/ ni ás kérdés, hogy va- lóban megfon­tolt-e az ilyen tartalékolás. Mezőgazdasági üzemeink — elsősorban a termelőszövet­kezetek — vezetői hónapok óta pénzügyi problémákra hivatkoznak, ha a műtrágyá­zásról van szó. Rosszul ala­kultak a termelési költségek, sok vonatkozásban bizonyta­lanok a mérlegek, ezért úgy ..takarékoskodnak”, ahogyan tudnak. A műtrágya nem tű­nik égetően fontosnak, hát nem vásárolnak. A megren­delt mennyiségnek összesen 25 százalékát mondták visz- sza a megyei AGROKER Vállalatnál. Egészen ponto­san: Borsod megyében 1.97 ezer tonna műtrágya volt megrendelve, ami katasztrá­lis holdanként 54 kiló ható­anyagnak felelt volna meg, viszont csak 149 ezer tonnát vettek át, s így alakult ki a 41 kiló holdankénti ható­anyagdózis. Hogy ez meny­nyire kevés? Példa: 1970- ben még 71 kiló hatóanyag- dózist használtak Borsodban holdankénti átlagban. 1969- ben még többet. Vágj': a je­lenlegi 41 kilós dózis alig egyharmada az országosan felhasznált átlagnak. De még a Heves megyei átlagnál is kevesebb 22 kilóvá1. A m ü tr ágy a - lel h asznál Ő s problémája országos. Néhány megye kivételével mindenütt visszaesés tapasztalható. Ép­pen ezért az .illetékes szer­vek, hatóságok és miniszté­riumok — köztük a Gazda­sági Bizottság is — foglal­koztak a problémával és úgy intézkedtek, hogy az ország mezőgazdasága összesen 140 millió forint műtrágyázási, középlejáratú célhitelt kap­jon. Ez azt jelenti, hogy az összeget csuk műtrágyavá­sárlásra lehet igényelni és felhasználni. Borsod megye a 140 mil­lió forintból kereken 10 mil­lió forint hitelkeretet ka­pod. A hitel igénylése, és fo­lyósítása megkezdődött. A Magyar Nemzeti Bank me­gyei igazgatósága bonyolítja. A hitelkeretből csak azok a tsz-ek és állami gazdaságok igényelhetnek, amelyek más pénzügyi fedezettel nem ren­delkeznek. vagy pénzügyi nehézségekkel küzdenek. E Iliiéiből viszont a tsz-ta- gok. vagy alkalmazottak személyi jövedelme nem növelhető. A hitel nagyobb részét 1972-ben kell vissza­fizetni. Különleges elbírálás után a gyenge tsz-eknek hosszabb időre is adnak a célhitelből. A hitelt azonban még ebben az évben meg kell igényelni és fel kell iiasználni. A megyei AGROKER Vál­lalat raktáraiban jelenleg 44 ezer tonna műtrágya áll a vásárlók rendelkezésére. Eb­ből 32 ezer tonna a nitro­génműtrágya. amely jelenleg a legfontosabb. Őszi vetése­ink ugyanis gyengék, mert a szárazság miatt hiányosan keltek és a növényzet nem erősödött meg. Általában nit­rogénhiányban szenvednek. Különösen nagy jelentősége lesz tehát most a téli és a tavaszi fej trágyázásnak. Borsod megye mezőgazda­ságának juttatott 10 millió forint műtrágyavásárlási cél­hitel sokat segít mezőgazda- sági üzemeink pénzügyi nehézségeinek áthidalásában, s abban is, hogy a gazdasá­gok időben gondoskodhassa­nak a vetések fejtrágyázásá­ról. megerősítéséről. A me­gyei AGROKER Vállalatnál o gazdaságok rendelkezésére all 7000 tonna foszfor- és 5000 tonna káliműtrágya is. Ezek nagyobb része import­termék. a Szovjetunióból és az NDK-ból hozták be. A nitrogénműtrágyát a TVK és a BVK gyártotta. A minő­ség szavatolt és kiváló. Az AGROKER Vállalat a fede­zeti igazolás után a megren­delést azonnal elfogadja és a szállítást a lehető legrövi­debb időn belül biztosítja. Jelenleg ját pénze már kevés gazda­ságnak van. Lényegében te­hát a megye egész mezőgaz­dasága hasznosítja a most. engedélyezett 10 millió fo­rint műtrágyavásárlási célhi­telt. S ez a 10 vtillió forint az 1972. évi termésben vala­mennyi mezőgazdasági üzem­nek és az egész népgazda­ságnak kamatozik. Igen fon­tos azonban, hogy a 10 mil­lió forintért vásárolt műtrá­gyát mindenütt időben, cél­szerűen és maradéktalanul felhasználják. Szcndrci József Viszontagságos körülmények a külszíni bányákban honeentrált érccel pótolják elmaradásukat a rudahánxai bányászok Foto: I.íuzó József A korai tél megnehezítette a munkát es sok váratlan akadályt okozott a Rudabá- nyai Vasércművek külszíni fejlésein. Két; héttel ezelőtt dühöngő hóvihar nehezítette meg a termelést a Vilmos és Barbara külszíni bányákban. Ezekben a hideg napokban a kitermelt ércet szállító va­gonokat a dúsítóműbőt ki­került, meleg, vastartalmú porral szórták fel. hogy a kohászati anyag nehogy rá- fagyjon a vasúti kocsik pad­lójára. A hideget most eny­hébb időjárás váltotta fel. A bányák sártengerré változtak, és a bokáig érő latyakban nehezen mozognak a gépek és az emberek. Nem egyszer előfordul, hogy egy-egy na­gyobb teljesítményű exkavá­tort két géppel kell felhúzat- ni a kijelölt munkahelyre. A bányászok a nehézségek kö­vetkeztében a tervezettnél eddig 25 000 tonna vasérccel termeltek kevesebbet a Bor­sodi Ercelőkészítömű számá­ra. Az elmaradás pótlását most a vasércdúsító műből biztosítják, ahol a pátércet különböző eljárásokkal 42 százalékos vastartalmú, kon­centrált érccé dolgozzák fel. Az üzem dolgozói elhatároz­ták, hogy az év végéig előírá­sukon felül több mint 15 ezer tonna dúsított ércet termel­nek és ezzel pótolják a kül­színiek adósságát. Tizenegy' hónap után már jó közelítéssel meg lehet be­csülni, hogyan alakulnak az év gazdasági eredményei, s 1971-ről ma mindenki öröm­mel beszél a December 4. Drótműveknél. Persze hozzá kell tenni — és, ha valaki a siker „titkai” felől tuda­kozódik, a drótgyár vezetői Csőké Barnabásné és Kerékgyártó István Az úttörők és a bányászbat képviselői a KISZ VISE, kongresszusán Sa jószen Ipétercn született, ahol most a nagyközség leg­nagyobb iskolájának úttörő­csapat-vezetője. A 3. sz. Ál­talános Iskolában — amely- . ben földrajz és rajz szakos tanár — csaknem ezer pi- rosnyakkendös kisdiák ké­szül az életre. Es nem kis­mértékben az úttörőcsapat segítségével, amelynek mun­káját Csőke Barnabásné irá­nyítja. A járási KISZ-bizottságon azt mondják róla: a mis­kolci járás egyik legaktívabb úttörőcsapat-vezetője. A me­gyei KISZ-bizottságon a környező üzemekkel és KISZ - szervezetekkel kiépített jó kapcsolataira hívják fel a figyelmet. — A Borsodi Szénbányák Vállalat Berentei Bányaüze­mével és a Bányagépjavító Vállalattal tartunk rendsze­res kapcsolatot. Mindkét üzem vezetősége, KlSZ-szer- vezete és több szocialista brigádja igen értékes segít­séget nyújt az úttörőmunká- hoz. Gyermekeinket gyakran meghívják üzem- és bánya­látogatásra, ünnepi Köz­gyűléseikre, s a pályaválasz­tás küszöbén, mintegy 15 szakmával, s az ifjúsági kommunista mozgalommal is közelebbről megismerkedhet­nek — mondja e kapcsola­tokról. Megjegyzi: — Természetesen, mi is meghívjuk őket ünnepi csa­patgyűléseinkre, szakköri foglalkozásainkra, s az isko­lai élet nagyobb eseményei­re. Az együttműködés köl­csönösen hasznos. Mi tanu­lunk a munkásoktól, a KISZ- szervezetektől, ők pedig „tő­lünk kapják” a holnap vá­járjait, szakmunkásait, s a KISZ tagjait is. — Ügy tudom, bányász- szülők gyermeke. — Igen, úgyszólván bá­nyászd in asztia vagyunk. Édesapánk, sajnos, 1957-ben bányaszerencsétlenség áldo­zata lelt. Apósom jelenleg is vájár Berentén, a férjem pe­dig bányamérnök a miskol­ci Nehézipari Műszaki Egye­lem bányamérnök! karán, ahol tanársegéd és az első évfolyam KISZ-segítője. — Mióta dolgozik az úttö­rőmozgalomban ? — Mint úttörővezető har­madik öve. 1968-ban végez- tem el az Egri Tanárképző Főiskolái. Utána Ormosbá- nyára kerültem. Ott lettem úttörőcsapat-vezető, most pe­dig két éve itt, a szülőfa­lumban folytatom. — Tudja-e, hogy dicsérik a munkáját? — Szép, hálás feladat, szí­vesen csinálom. Es köteles­ségem is a példamutatás. Ta­valy felvettek a pártba, most pedig kongresszusi küldött vagyok. A Mákvölgyi Bányaüzem KISZ-bizottságának titkára, s a BSZV KISZ-bizottságának vb-tagja. 1958 óta dolgozik a bányában, előbb mint csil­lés, 1967 óta pedig mint vá­jár. Kerékgyártó Istvánt jó munkásnak tartják. A KISZ-nek megalakulá­sától kezdve tagja, a szövet­ség munkájával azonban va­lamivel később, a néphadse­regben ismerkedett meg kö­zelebbről. Leszerelés után, 1964-ben, a szuhakúllói II. akna KISZ-szervezetének tit­kárává választottéit. Köz­megelégedéssel öt évig töl­tötte be ezt a tisztséget. 1969 óta pedig a jelenlegi funk­cióját. 1966-ban felvették a pártba, jelenleg tagja a vál­lalati pártbizottságnak is. A KlSZ-bizottság élén so­kat és lelkiismeretesen fog­lalkozik a bányászfiatalok élet- és munkakörülményei­vel, problémáival, nevelésé­vel. És ehhez rendszeresen képezi magát. — Sok a pótolnivalóm — mondja —, mivel csak nyolc általános és különböző szak­mai tanfolyamokat végez­tem. Ehhez meg kellett és meg kell szerezni a megfe­lelő politikai műveltséget is. Többször végeztem egyhetes, majd hathetes titkárképző tanfolyamot, a csanyiki KISZ-iskolán. Aztán a mar­xizmus—leninizmus esti kö­zépfokú iskoláját végeztem el, most pedig a Marxizmus —Leninizmus Esti Egyete­mén tanulok tovább — mondja a továbbiakban. Hangsúlyozza, hogy a ta­nulásra minden KlSZ-veze- tőnek, sőt KISZ-tagnak is szüksége van, hiszen a párt, a társadalom egyre igénye­sebb munkát vár a KISZ- szervezetektől. A példamuta­tás pedig e tekintetben is nagyon fontos. — Nős? — Igen. A feleségem is fiatal még, az albertlelepi KISZ-alapszervezetben veze­tőségi tag, és neveli a négy­éves kislányunkat. Jelenleg az utóbbi a fő funkciója — jegyzi meg tréfásan. Aztán ismét komolyra fordítja a szót, — Annak, hogy mint kül­dött; részt vehetek a KISZ VIII. kongresszusán, nagyon örülök. Mintegy 3500 borso­di bányászfiatalt. 2500 KISZ- tagot ketten képviselünk Ko- I vács Lajossal, a BSZV KISZ- I bizottságának titkáréval. Ha I szót kapok — mondjuk a I szekcióülésen —. a bányász­fiatalok észrevételeit és ja­vaslatait tolmácsolom majd. Azokat, amelyek az alapszer­vezeti és csúcsvezetőség-vá- lasztó taggyűléseken és kül- . d öttérte kézi eleken hangzot­tak el. (csé) i nem is mulasztják el hang­súlyozni —, hogy ezt az évet nem január elsején kezdték el: számos korábban előké­szített és elhatározott gazda­sági intézkedés érett be mos­tanra, s segített megalapoz­ni a vállalat idei gazdálko­dását. Megértették A drótgyár kollektívája nem kevés áldozatot vállalt azért, hogy megszilárdíthas­sák a vállalat helyzetét — és nem hiába. Az áldozat; kamatostól visszatérül. Sim- csik Károly gazdasági igaz­gató így emlékszik az el­múlt .nehéz évekre: — Nagyon rossz érzés volt azzal odaállni a dolgozók elé, hogy mindössze három nap év végi részesedést tu­dunk fizetni. De rendbe kel­lett hoznunk a vállalat bér- színvonalát, s a pénz nagy részét bérfejlesztésre fordí­tottuk. Megbeszéltük a szak- szervezettel és minden szé­pítés nélkül, őszintén el­mondtuk a dolgozóknak a vállalat gondjait. És azt is, hogy mit kérünk tőlük. Az őszinte szól megértet­lek a drótgyár munkásai. Megértették és segítettek. A vállalat kollektívája — élén a szocialista brigádokkal — keményen, nagy akaraterő­vel dolgozott. S a gazdasági vezetők sem maradlak tétle­nek. — Azt ígértük — mondja Simcsik Károly —, 1971 már a ..mi évünk” lesz. Eltelt tizenegy hónap. A drótgyár teljesítette célkitű­zéseit. A vállalat árbevétele 14 százalékkal növekedett. Mégpedig eszköznövekedés nélkül-. Sőt: az ésszerű kész­letgazdálkodás eredménye­ként jelentősen csökkentek a vállalat forgóeszközei. Gazdaságosabban Többet termeltek — keve­sebb költséggel. Tetemesen növekedett a drót gyári ter­mékek exportja is. Míg 1968- ban a megtermelt mennyi­ségnek mindössze 10 száza­lékát exportáltál?, az idei ár­bevétel minden harmadik forintja exportból szárma­zik. 1.3 millió dollár és több mint 2.7 millió rubel érték­ben adták el termékeiket, a tőkés, illetve a szocialista országok piacán. A megnövekedett, exposit fokozott követelményeket ál­lított a kollektíva elé. Mint az eredmények bizonyítják, a drótgyár fizikai és műszaki dolgozói, gazdasági vezetői egyaránt megfeleltek a ma­gasabb mércének. A vállalat nyeresége jóval nagyobb a tavalyinál, hiszen ha a bevétel nő, s a költsé­gek csökkennek, ez már ter­mészetes. A tavalyi nyereség 45 millió forint volt, az idén óvatos becslés szerint is 62 millió körüli összeggel zár­hatnak. Az előző évinek megfelelő összeget, már szep­tember végére biztosították. Nagyobb jöycdclmek A jo gazdasági eredmé­nyek természetesen a dolgo­zók jövedelmét is kedvezően alakítják. Bérfejlesztésre eb­ben az esztendőben is sokat áldoztak: a bérszínvonal kö­rülbelül 5 százalékkal emel­kedett. De ezúttal az év vé­gi részesedésre is jelentős összeg marad. Csupán a Mis­kolc felszabadulási évfor­dulója alkalmából rendezett ünnepségen 400 ezer forintot, fizetnek ki a törzsgárdata- goknak, ebben benne van az is. hogy a vállalatnál har­minc éve ott levő dolgozó­kat aranygyűrűvel ajándé­kozzák meg. A 400 ezer fo­rint önmagában több. mint az elmúlt év után kifizetett nyereségrészesedés volt. És hogy mennyit fizetnek majd részesedésként? — A két hét már biztosan meglesz — tájékoztat Sim­csik Károly gazdasági igaz­gató. A vállalat gazdasági veze­tői, a párt- és szakszerveze­ti szervek a nehéz időkben is őszintén beszéltek a mun­kásokkal. Az őszinte szó megértésre talált, fokozott, helytállásra serkentette a kollektívát. Vállalták a szük­séges áldozatokat, s ez most megtérül. Az év végéig még csak­nem egy hónap van hátra. Erre a hónapra is sok mun­ka jut. De ebben a munká­ban a közvetlen anyagi ér­dekeken túl az is ösztönzi a drótgyári kollektívát, hogy megpályázták, s szeretnék el is nyerni a kiváló vállalat címet. Az első tizenegy hó­nap eredményei alapján már joggal bizakodnak: si­kerülni fog. Flanck Tibor Közös munka eredménye Sikeres lesz az év a drótgyárhan Tízmilliós céllitel műtrágyák vásárlására • • Üvegezők

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom