Észak-Magyarország, 1971. december (27. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-03 / 285. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1971. dec. 3., péntek MIRE JÓ A MŰVÉSZET? VII. Miért áldozott mindig is pénzt, fáradságot, energiát a művészetekre az emberi­ség, amióta csak leszállt a fáról és két lábra állt'.’ 1928. január 24-én bemu­tatót tartottak egy berlini színházban. A darab Jaros- lav Ha:sek: Svejk, a derék katona című könyvéből ké­szült, Erwin Piscalor ren­dezte és alkalmazta színpad­ra. A premier közönsége elő­ször megdöbbent, aztán mind nagyobb lelkesedéssel vette tudomásul az ötletet, hogy a színpadon két futószalag van. Ezen a balról jobbra mozgó szalagon jártak be és ki a színpadon a színészek, s ugyancsak itt „utaztak” ki­be a kellékek:, itt menetel­tek a katonák a frontra. Svejk is gyakran ráállt erre a futószalagra, pontosabban ráállították, hogy kiküldjék a frontra. S mert alatta a sza­lag ellenkező irányban moz­gott, ő hiába menetelt a leg­nagyobb lelkesedéssel, soha nem került ki a harctér­re... © Egy tisztán technikai jelle­gű színpadi újítás így lett művészi gondolatok hordo­zója, vált a színházművészet sajátos kifejezési eszközévé. A művészet fejlődése, „mo­dernsége” tehát szoros ösz- szefüggésben van a művé­szet nyersanyagaival? — kérdezhetik sokan. S bi­zony, nemigen lehet egyér­telműen elutasító választ adni erre a kérdésre, pedig gondolkodásunk hajlamos ar­ra, hogy a művészetek fej­lődését egyedül és kizárólag a társadalmi viszonyok, az emberi kapcsolatok változá­saiban keresse. Ritkán jut eszünkbe, hogy minden mű­vészet nyersanyaggal, mate­riálisán is mérhető, tapint­ható, érzékelhető nyers­anyaggal dolgozik. Nyilván­való, hogyha a nyersanyagok választéka bővül, vagy elő­állításuk technikája válto­zik, akikor ez aligha marad következmények nélkül a művészet területén. Hogy mindez mennyire nemcsak elméleti feltétele­zés, arra példatárként ren­delkezésünkre áll az egész művészettörténét! Elég talán az építőművészet nagyobb fejlődési szakaszaira gondol­ni, s kiderül, milyen szoros az összefüggés az építő­anyagok, az épitéstechni- ka és a nagy stíluskorsza­kok között! Az egyiptomi, majd a görög építőművészet egyik meghatározó eleme az oszlop. A beépített terek le­fedésének ugyanis csak azt az alapmódszerét tette lehe­tővé a korabeli technika, hogy ilyen oszlopokra he­lyezzék a tetőt tartó kőge­rendákat, s legfeljebb a ge­rendák hosszától függött az oszlopok sűrűsége. A rómaiak már nagyszerű téglákat éget­tek és kitűnő kötőhabarcsot használtak — ahol mester­ségesen nem döntötték rom­ba a római építményeket, még ma is állnak, némi irigységet ébresztve bennünk, akik korunk építészetében ritkán érezzük ezt a meg­bízható tartósságot. A tégla és a habarás lehetővé tette a másfajta tetőszerkezetet, s a római építészet kialakítot­ta legjellegzetesebb stílus­elemét: a boltívet. Adva van egy korszak anyagi kultúrája, termelési technikája általában, ami meghatározza a kor tudatát, gondolkodását. Ez a tudat azonban keresi a termelésben és technikában azokat az anyagokat és módszereket, amelyek jobban, tökéleteseb­ben kifejezik á világról al­kotott elképzeléseit. Korsze­rűbb lesz hát a termelés, s új anyaghoz, módszerekhez jut a művészet is, amely mindig a kor tudatát akarja érzékeltetni. Fejlődik, válto­zik a technika, vele a mű­vészet, s a gondolkodás, a tudat régi formái elavulnak, csakúgy, mint a termelési viszonyok. Eljött a társadal­mi forradalmak kora, ami­kor a termelési viszonyok­nak és a tudatnak utói kell érnie a technika színvonalát. © Ez a fejlődés spirálja az életben, s ezen belül a mű­vészetekben is. Ezért nem lehet a nyersanyagok és a technika fejlődését azonosí­tani a művészetek forradal­mi változásaival, de ezért nem lehet ugyanezt mellé­kes körülménynek tekinteni. Bernáth László Bozsik István munkája Téli könyvvásár Nyílik, majd záródik az aj­tó. Azután ismét nyílik. A kinti nedves, hideg levegő becsapódik az ajtón, felka­varja a levegőt. Mire elülne, kezdődik minden elölről. Máskor ilyentájt, késő dél­előtt, csend van a boltban. Most viszont egymásnak ad­ják a kilincset az emberek, sietősebbek, kevésbé ráérő­sek, mint máskor. Megkez­dődött a téli könyvvásár. íj könyvek érkeznek A máskor meghitt, ottho­nos könyvesboltban most egy kis „rendetlenség” van. Itt is egy könyvhegy, ott is egy könyvhegy, amott pedig egy nagy dobozba félig már be­csomagolták a könyveket: — Ez itt — mutat az egyik csomóra a Kazinczy köny­vesbolt vezetőnője — a Cent­rum Áruházba megy. Mi lát­juk el az ottani, kis könyv­részleget. Emezt pedig — mutat egy másik csomóra — a kiadóknak küldjük vissza elszámolásra. Kell a hely az újaknak. Mert közben azok is érkeznek ... Az egyik kedves mosolyú eladónő közbeszólt: — Persze, nem sokáig ma­rad így, sietünk rendbe ten­ni. Néhány napon belül el Lírai vallomás Dél-Borsodról Tartson velünk Matyóföldre! Csütörtökön este a televízióban 55 -perces műsort láthat­tunk Dél-Borsodról. A Tartson velünk Matyóföldre című adás riportere dr. Romány Pál, a Bács megyei Pártbizottság első titkára volt, szerkesztője Major Sándor, operatőrje Neumann László, rendezője B. Megyeri Gabriella. múltjának és jelenének meg- idézégét, megjelenítését. És örömmel regisztrálta a ha­sonló emlékek felbukkaná­sát és a két évtized azonos tapasztalatait. A Tartson velünk Matyó- földre! a felszabadulást kö­vető évek forradalmi lelke- sültségű időszakából indul, onnan tekint vissza a koráb­bi summás múltra, és ehhez a jó két évtized, vagy vala­mivel több mint két évtized előtti időhöz mérik a mát. Természetesen, nem töreked­hetett teljességre. Sem a visszatekintésnél sem a ina felvázolásánál. Sőt, a terület teljes bemutatásánál sem. De a volt summások, gazdasági munkások vallomásai, külö­nösképpen a szentistváni Iváncsi néni emlékezései a summáséletre, vagy Gari Margit néni ízes, roppant plasztikus kalauzolása a Kis Jankó Bori emlékmúzeum­ban, és emlékezése arról, hogyan születtek hajdan a csodás matyó kézimunkák, külön-külön kis remekek. A hajdani summásokból ipari munkássá lett emberek meg- váltoaortíx ételének bemutatá­LÍRAI VALLOMÁS volt ez a rövid óra. A riporterként közreműködő dr. Romány Pál hajdan szűkebb pát­riánkban, a ' Keselyűhalmi Állami Gazdaságban ismer­kedett meg Dél-Borsod éle­tével, mint az új gazdaság első igazgatója. Két évtized múltán visszatért most Dél- Borsodba, s annak szivébe, a Matyóföldre, hogy önmaga emlékeinek felidézésével megidézze e hajdan nagyon szegény vidék múltját, érzé­keltesse a változásokat, fel­keresse a régi ismerősöket, hol tart ma e néhány község. A film bizonyára igen sok embert megfogott Mezőkö­vesden és környékén, a járás­ban, vagy a szomszédos me- zőcsáti tájakon is. Talán megbocsátható, ha a tv-jegy­zet írója ez alkalommal azt is elmondja, hogy a Matyó­földdel nagyjából ugyanab­ból az időszakból származ­nak kapcsolatai, ugyancsak ott végzett munkából adó­dóan mint dr. Romány Pál­nak. S ezért fokozottabb együttérzéssel figyelte az igen jól szerkesztett filmben Matsófökf múltjának, közel­sa, a tsz-elnök és más idős helybeliek vallomásai mind­mind jól érzékeltetik, miben volt és milyen volt a válto­zás Matyóföldön. A MATYÓ EMBEREK éle­te, s annak sok-sok történel­mi változása igen érzékletes ábrázolást kapott ebben a filmben, a járás mai politi­kai, közigazgatási és gazda­sági vezetőinek megnyilatko­zásai pedig mintegy hivata­losan is bizonyították mind­azt, amit az emlékeit kereső dr. Romány Pál beszélgető partnerei minden protokollá­ris jelleg nélkül is beszéde­sen igazolták. Külön figyel­met érdemet azonban Vaskó Mihálynak, a megyei párt- bizottság titkárának megálla­pítása, hqgy feltétlenül szük­séges ezen a vidéken a to­vábbi iparfejlesztés, hogy a nagy múltú Matyóföld lakos­sága még inkább előre tudjon lépni. VALLOMÁSRÓL BESZÉL­TÜNK bevezetőben. Az volt ez a film. Azzá tette dr. Ro­mány Pál kalauzolása, s ezt segítette megvalósulni a jó rendezés, szerkesztés, s nem utolsósorban a mind a port­réknál, közelképeknél, mind pedig az új életet bemutató objektumoknál megkülön­böztetett figyelmet érdemlő fényképezés. Benedek Miklós akarjuk helyezni a kiállító­asztalokat, hogy megköny- nyítsük a tájékozódást, a vá­logatást. A bejárat melletti asztalon nagy csomag tájékoztató. Fiatalember lapozgat: az egyikben. Néha jegyezget. Piííicsofó, Bei eh Károly rajzaival — Talált valami érdeke­set? — Túlságosan is sokat. Ne­héz a választás. Bózendorf Ferencné, a bolt vezetőnője ugyanezt mondta; — A mostani könyvvásá­ron viszonylag kevesebb az újra kiadott könyv, több a merőben új alkotás. S ezút­tal ifjúsági könyvek között is nagy a választék. Egy, a legkisebbeknek ké­szült leporrellót mutat. — Reich Károly rajzaival készült a Pancsoló. Igazi új­donság. — Tényleg nagyon szép. Egy fiatal nő lép hozzánk. — Mutassa csak! Nézegeti, aztán a pénztár­cáért nyúl. — Ezt meg is veszem. — Hogyan készülnek fel a köny v vásái*ra ? — Az átrendezést már említettem. December fi-tól hosszabbított nyitva tartás­ban este 7 -ig várjuk a vá­sárlóidat. — Külföldre küldenek-e már könyveket? — Igen. Ez az „akció” is megkezdődött. Bár nekünk többletmunkát jelent, szíve­sen csináljuk. Miskolcon csak nálunk van erre lehető­ség. A könyv kedveli ajándék Közben jönnek-mennek az emberek. Kevesen távoz­nak üres kézzel. Többségük nem is egy, hanem több könyvet vásárol egyszerre; Szinte egy percre sem ma­rad üresen a bolt, az eladók alig győzik;a válaszadásokat A vezetőnő ds hol a pénztár­nál, hol valamelyik könyves­polcnál található. A kollégium patronálói Az ifjúsági törvény szelle­mében, kultúrműsoraival patronálja a Vasas Bartók Béla Művelődési Központ a 114-es számú Ipari Szakmun­kásképző Intézet kollégiu­mát. Ennek alkalmából ke­rült sor a napokban az inté­zet kultúrtermében, a műve­lődési központ táncegyütte­sének és népi zenekarának a fellépésére. Az első előadás­nak nagy sikere volt a fiatal­ság körében. A jövőben rend­szeresíteni fogják ezeket a találkozásokat. — Katalin-naptói megy ez i így — mondja „két vásárló i között” mosolyogva. Bár sok | a munkánk, összehasonlítha- i tatlanul több mint máskor, I ennek keli örülni. Tavaly j decemberben 800 ezer forint j értékű könyvet adtunk ei. | Gondolom, most sem lesz ke­vesebb. Szívesen adnak aján­dékba könyvet az emberek. Egy pillanatnyi szünet után mintegy megerősítés­képpen még hozzáteszi: — Igen. A könyv elfoglal­ta méltó helyét az ajándékok között . Csutorás Annamária Puskin és Goioi LeiiRváriskai (Levelezőnktől.) A Derkovits Gyula Műve­lődési Központ könyvtárának szervezésében újra megkez­dődött az irodalombaráto.: körének ren dezvénysoroza!; /, mely ebben az évben az orosz és a szovjet irodalmai mutatja be. November 30-án este Pus­kin és Gogol életművéről kapott képet a mintegy 130 főnyi hallgatóság. Kordos László nagyon ér­dekesen, színesen állította elénk a két nagy klasszikus író alakját, s műveikét. A verseket, prózai illusztráció­kat Csapó János, a Miskolci Nemzeti Színház művésze mondta el. Sotkó .Tózsefné MINDEN ALKALOMRA » Szßjumcsv 1 CSOKOLÁDÉT i z lésesídíszdo hozok, bonbonok, krémtöltésü csokoládék A Bodrog köri» Állami Gazdaság, Sárospatak, minden év április 1-től július 30-ig bérmunkát vállal 120 fő, nagyobbrészt nódolgozó részére, munkatér nagy­sága 1200 négyzetméter, vasútállomás mellett. Mi ö „csúcsforgalomban”}

Next

/
Oldalképek
Tartalom