Észak-Magyarország, 1971. december (27. évfolyam, 283-308. szám)
1971-12-03 / 285. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1971. dec. 3., péntek MIRE JÓ A MŰVÉSZET? VII. Miért áldozott mindig is pénzt, fáradságot, energiát a művészetekre az emberiség, amióta csak leszállt a fáról és két lábra állt'.’ 1928. január 24-én bemutatót tartottak egy berlini színházban. A darab Jaros- lav Ha:sek: Svejk, a derék katona című könyvéből készült, Erwin Piscalor rendezte és alkalmazta színpadra. A premier közönsége először megdöbbent, aztán mind nagyobb lelkesedéssel vette tudomásul az ötletet, hogy a színpadon két futószalag van. Ezen a balról jobbra mozgó szalagon jártak be és ki a színpadon a színészek, s ugyancsak itt „utaztak” kibe a kellékek:, itt meneteltek a katonák a frontra. Svejk is gyakran ráállt erre a futószalagra, pontosabban ráállították, hogy kiküldjék a frontra. S mert alatta a szalag ellenkező irányban mozgott, ő hiába menetelt a legnagyobb lelkesedéssel, soha nem került ki a harctérre... © Egy tisztán technikai jellegű színpadi újítás így lett művészi gondolatok hordozója, vált a színházművészet sajátos kifejezési eszközévé. A művészet fejlődése, „modernsége” tehát szoros ösz- szefüggésben van a művészet nyersanyagaival? — kérdezhetik sokan. S bizony, nemigen lehet egyértelműen elutasító választ adni erre a kérdésre, pedig gondolkodásunk hajlamos arra, hogy a művészetek fejlődését egyedül és kizárólag a társadalmi viszonyok, az emberi kapcsolatok változásaiban keresse. Ritkán jut eszünkbe, hogy minden művészet nyersanyaggal, materiálisán is mérhető, tapintható, érzékelhető nyersanyaggal dolgozik. Nyilvánvaló, hogyha a nyersanyagok választéka bővül, vagy előállításuk technikája változik, akikor ez aligha marad következmények nélkül a művészet területén. Hogy mindez mennyire nemcsak elméleti feltételezés, arra példatárként rendelkezésünkre áll az egész művészettörténét! Elég talán az építőművészet nagyobb fejlődési szakaszaira gondolni, s kiderül, milyen szoros az összefüggés az építőanyagok, az épitéstechni- ka és a nagy stíluskorszakok között! Az egyiptomi, majd a görög építőművészet egyik meghatározó eleme az oszlop. A beépített terek lefedésének ugyanis csak azt az alapmódszerét tette lehetővé a korabeli technika, hogy ilyen oszlopokra helyezzék a tetőt tartó kőgerendákat, s legfeljebb a gerendák hosszától függött az oszlopok sűrűsége. A rómaiak már nagyszerű téglákat égettek és kitűnő kötőhabarcsot használtak — ahol mesterségesen nem döntötték romba a római építményeket, még ma is állnak, némi irigységet ébresztve bennünk, akik korunk építészetében ritkán érezzük ezt a megbízható tartósságot. A tégla és a habarás lehetővé tette a másfajta tetőszerkezetet, s a római építészet kialakította legjellegzetesebb stíluselemét: a boltívet. Adva van egy korszak anyagi kultúrája, termelési technikája általában, ami meghatározza a kor tudatát, gondolkodását. Ez a tudat azonban keresi a termelésben és technikában azokat az anyagokat és módszereket, amelyek jobban, tökéletesebben kifejezik á világról alkotott elképzeléseit. Korszerűbb lesz hát a termelés, s új anyaghoz, módszerekhez jut a művészet is, amely mindig a kor tudatát akarja érzékeltetni. Fejlődik, változik a technika, vele a művészet, s a gondolkodás, a tudat régi formái elavulnak, csakúgy, mint a termelési viszonyok. Eljött a társadalmi forradalmak kora, amikor a termelési viszonyoknak és a tudatnak utói kell érnie a technika színvonalát. © Ez a fejlődés spirálja az életben, s ezen belül a művészetekben is. Ezért nem lehet a nyersanyagok és a technika fejlődését azonosítani a művészetek forradalmi változásaival, de ezért nem lehet ugyanezt mellékes körülménynek tekinteni. Bernáth László Bozsik István munkája Téli könyvvásár Nyílik, majd záródik az ajtó. Azután ismét nyílik. A kinti nedves, hideg levegő becsapódik az ajtón, felkavarja a levegőt. Mire elülne, kezdődik minden elölről. Máskor ilyentájt, késő délelőtt, csend van a boltban. Most viszont egymásnak adják a kilincset az emberek, sietősebbek, kevésbé ráérősek, mint máskor. Megkezdődött a téli könyvvásár. íj könyvek érkeznek A máskor meghitt, otthonos könyvesboltban most egy kis „rendetlenség” van. Itt is egy könyvhegy, ott is egy könyvhegy, amott pedig egy nagy dobozba félig már becsomagolták a könyveket: — Ez itt — mutat az egyik csomóra a Kazinczy könyvesbolt vezetőnője — a Centrum Áruházba megy. Mi látjuk el az ottani, kis könyvrészleget. Emezt pedig — mutat egy másik csomóra — a kiadóknak küldjük vissza elszámolásra. Kell a hely az újaknak. Mert közben azok is érkeznek ... Az egyik kedves mosolyú eladónő közbeszólt: — Persze, nem sokáig marad így, sietünk rendbe tenni. Néhány napon belül el Lírai vallomás Dél-Borsodról Tartson velünk Matyóföldre! Csütörtökön este a televízióban 55 -perces műsort láthattunk Dél-Borsodról. A Tartson velünk Matyóföldre című adás riportere dr. Romány Pál, a Bács megyei Pártbizottság első titkára volt, szerkesztője Major Sándor, operatőrje Neumann László, rendezője B. Megyeri Gabriella. múltjának és jelenének meg- idézégét, megjelenítését. És örömmel regisztrálta a hasonló emlékek felbukkanását és a két évtized azonos tapasztalatait. A Tartson velünk Matyó- földre! a felszabadulást követő évek forradalmi lelke- sültségű időszakából indul, onnan tekint vissza a korábbi summás múltra, és ehhez a jó két évtized, vagy valamivel több mint két évtized előtti időhöz mérik a mát. Természetesen, nem törekedhetett teljességre. Sem a visszatekintésnél sem a ina felvázolásánál. Sőt, a terület teljes bemutatásánál sem. De a volt summások, gazdasági munkások vallomásai, különösképpen a szentistváni Iváncsi néni emlékezései a summáséletre, vagy Gari Margit néni ízes, roppant plasztikus kalauzolása a Kis Jankó Bori emlékmúzeumban, és emlékezése arról, hogyan születtek hajdan a csodás matyó kézimunkák, külön-külön kis remekek. A hajdani summásokból ipari munkássá lett emberek meg- váltoaortíx ételének bemutatáLÍRAI VALLOMÁS volt ez a rövid óra. A riporterként közreműködő dr. Romány Pál hajdan szűkebb pátriánkban, a ' Keselyűhalmi Állami Gazdaságban ismerkedett meg Dél-Borsod életével, mint az új gazdaság első igazgatója. Két évtized múltán visszatért most Dél- Borsodba, s annak szivébe, a Matyóföldre, hogy önmaga emlékeinek felidézésével megidézze e hajdan nagyon szegény vidék múltját, érzékeltesse a változásokat, felkeresse a régi ismerősöket, hol tart ma e néhány község. A film bizonyára igen sok embert megfogott Mezőkövesden és környékén, a járásban, vagy a szomszédos me- zőcsáti tájakon is. Talán megbocsátható, ha a tv-jegyzet írója ez alkalommal azt is elmondja, hogy a Matyófölddel nagyjából ugyanabból az időszakból származnak kapcsolatai, ugyancsak ott végzett munkából adódóan mint dr. Romány Pálnak. S ezért fokozottabb együttérzéssel figyelte az igen jól szerkesztett filmben Matsófökf múltjának, közelsa, a tsz-elnök és más idős helybeliek vallomásai mindmind jól érzékeltetik, miben volt és milyen volt a változás Matyóföldön. A MATYÓ EMBEREK élete, s annak sok-sok történelmi változása igen érzékletes ábrázolást kapott ebben a filmben, a járás mai politikai, közigazgatási és gazdasági vezetőinek megnyilatkozásai pedig mintegy hivatalosan is bizonyították mindazt, amit az emlékeit kereső dr. Romány Pál beszélgető partnerei minden protokolláris jelleg nélkül is beszédesen igazolták. Külön figyelmet érdemet azonban Vaskó Mihálynak, a megyei párt- bizottság titkárának megállapítása, hqgy feltétlenül szükséges ezen a vidéken a további iparfejlesztés, hogy a nagy múltú Matyóföld lakossága még inkább előre tudjon lépni. VALLOMÁSRÓL BESZÉLTÜNK bevezetőben. Az volt ez a film. Azzá tette dr. Romány Pál kalauzolása, s ezt segítette megvalósulni a jó rendezés, szerkesztés, s nem utolsósorban a mind a portréknál, közelképeknél, mind pedig az új életet bemutató objektumoknál megkülönböztetett figyelmet érdemlő fényképezés. Benedek Miklós akarjuk helyezni a kiállítóasztalokat, hogy megköny- nyítsük a tájékozódást, a válogatást. A bejárat melletti asztalon nagy csomag tájékoztató. Fiatalember lapozgat: az egyikben. Néha jegyezget. Piííicsofó, Bei eh Károly rajzaival — Talált valami érdekeset? — Túlságosan is sokat. Nehéz a választás. Bózendorf Ferencné, a bolt vezetőnője ugyanezt mondta; — A mostani könyvvásáron viszonylag kevesebb az újra kiadott könyv, több a merőben új alkotás. S ezúttal ifjúsági könyvek között is nagy a választék. Egy, a legkisebbeknek készült leporrellót mutat. — Reich Károly rajzaival készült a Pancsoló. Igazi újdonság. — Tényleg nagyon szép. Egy fiatal nő lép hozzánk. — Mutassa csak! Nézegeti, aztán a pénztárcáért nyúl. — Ezt meg is veszem. — Hogyan készülnek fel a köny v vásái*ra ? — Az átrendezést már említettem. December fi-tól hosszabbított nyitva tartásban este 7 -ig várjuk a vásárlóidat. — Külföldre küldenek-e már könyveket? — Igen. Ez az „akció” is megkezdődött. Bár nekünk többletmunkát jelent, szívesen csináljuk. Miskolcon csak nálunk van erre lehetőség. A könyv kedveli ajándék Közben jönnek-mennek az emberek. Kevesen távoznak üres kézzel. Többségük nem is egy, hanem több könyvet vásárol egyszerre; Szinte egy percre sem marad üresen a bolt, az eladók alig győzik;a válaszadásokat A vezetőnő ds hol a pénztárnál, hol valamelyik könyvespolcnál található. A kollégium patronálói Az ifjúsági törvény szellemében, kultúrműsoraival patronálja a Vasas Bartók Béla Művelődési Központ a 114-es számú Ipari Szakmunkásképző Intézet kollégiumát. Ennek alkalmából került sor a napokban az intézet kultúrtermében, a művelődési központ táncegyüttesének és népi zenekarának a fellépésére. Az első előadásnak nagy sikere volt a fiatalság körében. A jövőben rendszeresíteni fogják ezeket a találkozásokat. — Katalin-naptói megy ez i így — mondja „két vásárló i között” mosolyogva. Bár sok | a munkánk, összehasonlítha- i tatlanul több mint máskor, I ennek keli örülni. Tavaly j decemberben 800 ezer forint j értékű könyvet adtunk ei. | Gondolom, most sem lesz kevesebb. Szívesen adnak ajándékba könyvet az emberek. Egy pillanatnyi szünet után mintegy megerősítésképpen még hozzáteszi: — Igen. A könyv elfoglalta méltó helyét az ajándékok között . Csutorás Annamária Puskin és Goioi LeiiRváriskai (Levelezőnktől.) A Derkovits Gyula Művelődési Központ könyvtárának szervezésében újra megkezdődött az irodalombaráto.: körének ren dezvénysoroza!; /, mely ebben az évben az orosz és a szovjet irodalmai mutatja be. November 30-án este Puskin és Gogol életművéről kapott képet a mintegy 130 főnyi hallgatóság. Kordos László nagyon érdekesen, színesen állította elénk a két nagy klasszikus író alakját, s műveikét. A verseket, prózai illusztrációkat Csapó János, a Miskolci Nemzeti Színház művésze mondta el. Sotkó .Tózsefné MINDEN ALKALOMRA » Szßjumcsv 1 CSOKOLÁDÉT i z lésesídíszdo hozok, bonbonok, krémtöltésü csokoládék A Bodrog köri» Állami Gazdaság, Sárospatak, minden év április 1-től július 30-ig bérmunkát vállal 120 fő, nagyobbrészt nódolgozó részére, munkatér nagysága 1200 négyzetméter, vasútállomás mellett. Mi ö „csúcsforgalomban”}
