Észak-Magyarország, 1971. november (27. évfolyam, 258-282. szám)
1971-11-02 / 258. szám
1971. Mov. 2„ kedd ■ ESSA-KsMftGYÄRORSZÄG 3 Megyei gazdasági aktívaértekezlet (Folytatás a 2. oldalról.) falójának felszólalása. A reform bevezetését követő első két évben — mondotta — a vállalati készletek helyes irányba kezdtek fejlődni. Az utóbbi idő.ben azonban a helyzet romlóit. A növekvő készleteken belül igen sok a piaci igények nem kellő ismeretéből adódó árufelhalmozás. Ez káros, hiszen a nemzeti jövedelem egy részének „befagyasztását” jelenti. Általános tapasztalat, hogy a vállalatok nem foglalkoznak elég alaposan a készletek alakulásával, nem törekednek a tudományos, a számításokkal megalapozott készletgazdálkodás kialakító - sára. A jövőben e problémákra sokkal nagyobb figyelmet kell fordítani. A beruházásokkal kapcsolatban a felszólaló hangsúlyozta: a banknak és a vállalatoknak arra kell törekedniük, hogy közös erővel biztosítsák a folyamatban levő beruházások befejezésének anyagi feltételeit, új beruházásra pedig csak megfelelő előkészítés után kezdjenek. A realitások talaján kell maradni az új beruházások, új elgondolások kimunkálásánál — hangsúlyozta az országos és tegnap a megyei gazdasági aktívaértekezlet is. E gondolathoz kapcsolódott Simon Ferencnek, a Borsod megj’ei .TÜZÉP Vállalaí igazgatójának felszólalása. Az élet természetes velejárója, hogy mind nagyobb követelményeket támasztunk munkánkkal, önmagunkkal szemben. Jogos követelményeket támasztanak a TÜZÉP Vállalattal szemben is, mégpedig úgy is, hogy a járásokban levő telepeket korszerűsíteni kell. Válóban van 7— 8 korszerűtlen telep, de a vállalat: negyedik ötéves tervi fejlesztési alapja mindössze 10 millió forint. Az igények megfogalmazásánál tehát elsősorban az adott lehetőségeket kell figyelembe venni, abból semmi jó nem származna, ha ebbe is, abba is belefognának, az erőket itt is, ott is lekötnék, végül pedig az anyagi és tárgyi lehetőségek híján semmit nem fejeznének be. A feszültségek a beruházásoknál, melyekre annak idején a megyei pártbizottság ülése is rámutatott, a megyében majdnem minden területen fellelhetők — mondotta a következő felszólaló, dr. Pásztor Pál, a MÁV miskolci Igazgatóságának vezetője. E feszültségek feloldása, megszüntetése alapvető érdek, de csakis egységes szemlélettel, közös összefogással valósíthatjuk meg. A jogos bírálatok alapvető forrása a beruházások előkészítésének elhúzódásában és tartalmi formájában keresendő. Nemcsak kapacitáshiány van, de vannak rosszul előkészített tervek is — mondotta a felszólaló. fejadatok végrehajtásának egyik igen fontos segítője a dolgozók alkotókészségének kibontakoztatása. A szocialista munkaversenyben rejlő lehetőségeket azonban nem mindig hasznosítjuk megfelelően. Ma is előfordul még a versenymozgalom lebecsülése, s a munkaverseny részvevői nem kapják meg a szükséges támogatást. Üzemeink többségében a kollektíva már a szocialista brigádvezetők XV. országos tanácskozására készül. Különösen néhány nagyvállalatnál igen alaposan vizsgálják a brigádmozgalom problémáit. Az egyik alapvető gond, hogy a brigádok számszerű növekedése mögött elmaradt a tartalmi fejlődés, és szorosan kapcsolódik ehhez, hogy a gazdasági vezetők, a politikai és tömegszervezetek nem mindig irányítják színvonalasan a brigádokat. A munkásvédelmi helyzettel kapcsolatban az SZMT titkára a balesetek számának növekedésére hívta fel a figyelmet. E kedvezőtlen tendencia oka az esetek döntő többségében a fegyelem megsértése, egyes vezetők, illetve dolgozók részéről — mondotta. Endrédi József, az OTP megyei fiókjának vezetője felhívta a figyelmet arra a tényre, hogy a negyedik ötéves tervből egy év lassan már eltelik. Időszerű tehát, hogy az eddigi hónapok munkáját abból a szempontból is elemezzük, mit valósítottunk meg együk legfontosabb célkitűzésünkből, a 1 akásépí t kezesek bői. H a n gs ú - lyozta: a beruházók, a tervezők és a kivitelezők ne csak a közös munkát, hanem a pénzügyi fedezetet is hangolják össze. Az aktívaértekezlet következő felszólalója Mang Béla, a bevételi igazgatóság vezetője volt, aki a vállalati gazdálkodás pénzügyi fegyelmével foglalkozott, majd Farkas Pál, az egyesült putnoki termelőszövetkezet elnöke az úgynevezett kedvezőtlen adottságú, gyenge termelőszövetkezetek gazdálkodásáról, termelési nehézségeiről szólott. A mindvégig aktív, konstruktív vitában elhangzott észrevételekre dr. Ladányi József válaszolt, majd a megyei gazdasági aktívaértekezlet. dr. Bodnár Ferenc zárszavával ért véget. Fokozzuk az exportot Ki keli bontakoztatni a dolgozók alkotókészségét Balta Antal, az Állami Gazdaságok Borsod—Heves megyei Igazgatóságának képviseletében a megye 11 állami gazdasága beruházáspolitikájáról szólva kifejtette: a megye 11 állami gazdasága az utóbbi néhány évben ösz- szesen 250 millió forint értékű beruházást valósított meg. Három év alatt két baromfi- telepet létesítettek, a tojástermelést, a korábbi 6 8 millióról évi 50—55 millióra növelték. Csaknem 40 ezer hízóférőhelyet, 400 tehénférőhelyet és 700 vagonnyi hűtőtároló kapacitást létesítettek. Közös társulással megvalósítottak egy 120 millió forintos épületelemgyárat is. B beruházásokra szükség volt, megvalósításuk egyik köveí- kezményeként azonban a gazdaságok az idén tetemes összegű fejlesztési alaphiánnyal zárnak majd, A hozzászóló véleménye szerint a gazdaságok meggondol tan döntöttek a beruházások elkezdéséről, azonban a tervezők nem a tényleges költségeket szerepeltették a költségvetésben. S ez az oka, hogy a költségeket, jelentős mértékben túllépték. így a gazdaságok lehetetlen helyzetbe kerültek. Szólt az építési árak emelkedéséről, majd az állami gazdaságok fejlődésének anyagi korlátáira mutatott rá. A jelenlegi helyzetben — mondotta — igen fontos a gazdasági vezetők informáltságának javítása, s nyugodt, átgondolt munkával kell úrrá lenni a nehézségeken ,z ulubbi gondolatkörhöz kapcsolódott Boros Györgynek-, a Textil Nagykereskedelmi Vállalat igazgatójának felszólalása, aki elmondotta, hogy bizonyos értelemben az előző gazdasági mechanizmus idején a vállalatvezetők dolga. felelősségvállalása egyszerűbb volt. Most a legtöbb intézkedés kockázatvállalás is, e kockázatvállalással hatványozottan nő az egyes területeken dolgozó igazgatók felelőssége, ám egyes gazdasági szabályzók e kockázat- vállalásra nem mindig ösztönöznek. Hernádi László, a Miskolci Közlekedési Vállalat igazgatója felszólalásában a város közlekedési helyzetének mindennapos problémáival foglalkozott, rámutatva a fő okokra. Ezek egyike a munkaerőhiány, elsősorban a gépkocsivezetők hiánya, az utak állapota, túlterheltsége. A város közismerten rossz földrajzi fekvése miatt úgyszólván egyetlen főútvonalunk van, amelyen a nagy forgalom miatt á vállalat járművei csak mind lassabban tudnak közlekedni, s mind hosszabb az utazási idő. Érdemes volna fontolóra venni — javasolta —, hogy Miskolc főútvonalát elsősorban a helyi városi közlekedés meggyorsítása érdekében tehermentesítsük. Dr. Balogh András, az SZMT titkára hozzászólásában a szocialista munkaverseny problémáival, valamint a megye munkásvédelmi helyzetével foglalkozott. Rámutatott. hogy a gazdasági A Külikerecykedekni Minisztérium párt- és gazdasági vezetőinek, a külkereskedelmi vállalatok igazgatóinak és párttátkárainak részvételével hétfőn aktívaértekezletet tartották a Külkereskedelmi Minisztériumban. Mindenekelőtt. fizetési mérlegünk helyzetét, javításéinak módjait vizsgálták. Dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter tájékoztatójában rámutatott, hogy az 1968—70-es években gazdasági életünk a kedvező külső piaci konjunktúra körülményei között fejlődött. Az utóbbi időben azonban problémák keletkeztek külföldi fizetési mérlegünkben. Behozatalunk mind a rubel-, mind a dollárelszámolású országokból viszonylag nagymértékben nő, a -szocialista országokba irányuló export 8—40 százalékkal emelkedik, a dollárelszámolású országokba irányuló kivitel azonban stagnál. A helyzet javításának módjait elemezve kifejtette, hogy mindenekelőtt a hazai fizetőképes kereslet és kínálat egyensúlyának megteremtésére, megszilárdítására van szükség. Elsősorban ott kell takarékoskodni, ahol túlköltekezésben vagyunk. Mindenekelőtt a beruházási piacon tapasztalható feszültségek csökkentésére, felszámolására kell törekedni. Ugyanakkor elengedhetetlen, hogy megfelelő korlátok közé tereljük a túlzottan megugrott, importot, s fokozzuk az exportot. Felmentés, kinevezés A kormány György Gyula kohó- és gépipari miniszterhelyettest érdemei elismerése mellett beosztásából november 1-i hatállyal felmentette. egyidejűleg dr. Betlej Sándort kohó- és gépipari miniszterhelyettessé kinevezte. Ózdi pillanatfelvétel Foto: Lacző József Hazánkban ekeként Országosad! és hazánk határain túl is nagy érdeklődést és figyelemre méltó visszhangot váltott ki már az előkészítés időszakában a borsodi ifjúsági műszaki hónap megrendezésének gondolata. A tegnap, november 1-én kezdetét vevő rendezvénysorozat célja, hogy napjainkban, a tudományos, technikai forradalom időszakában hű képet adjon az ország egyik ipari centruma arról, hogyan munkálkodunk az ifjú műszakiak nevelésén. a fiatal szakemberek képzésén. Tegnap, hétfőn délelőtt az ifjúsági műszaki hónap ünnepélyes megnyitóján többek között erre utalt bevezető előadásában Varga Gábomé, az országgyűlés alelnöke, a megyei tanács elnökhelyettese. Kifejtette azt is. hogy Borsodban, ahol a korábbi ipari létesítmények mellé egyre-másra valósulnak meg a jelentős ipari beruházások, különösen nagy jelentőségű, hogy a fejlődéssel lépést tartva, a mai igények szellemében készítsük fel a jövendő műszaki szakembereit az életre, a munkára. „E rendkívül összetett és nagyhorderejű kérdéscsoport különböző problémáit vitatjuk majd meg, feszegetjük a különböző tanácskozásokon, amelyeknek egy része nemzetközi szintű lesz” — mondotta előadása végén Varga Gábomé. A korábban meghirdetett pályázat nyerteseinek — a szakköri foglalkozásokon, a gyakorlati oktatás keretében, az egyéni barkácsolás közben előállított legjobb munkák készítőinek a megnyitó alkalmával adták át a díjakat. Ezt követően dr. Kálmán György, a Művelődésügyi Minisztérium főosztályvezetője tartott előadást Az ifjúság és a technikai forradalom címmel. E témához Merényi József, a megyei tanács művelődésügyi osztályának helyettes vezetője és Debnár Gyula, a szakmunkásképző intézetek megyei igazgatója terjesztett elő korreferátumot. Ezmn s igéién ÉsBfe/nz&tinek sex munkák MÁR NEMCSAK, a hajnalok és az éjszakák hidegek, vagy nyirkosak, hanem a nappalok is. Az elmúlt hét végén'kevés hó esett, és néhány éjszaka erős volt a fagy. Mezőgazdasági üzemeink munkásai a kellemetlen időjárás ellenére is szorgalmasan, ' fegyelmezetten és öntudatosan - dolgoznak. Borsod megye * valamennyi mezőgazdasági üzemében a befejezéshez közelednek az őszi munkákban. Az állami gazdaságok már mind elvégezték a vetést, az őszi betakarításnak is a végén járnak. A termelőszövetkezetek többsége szintén befejezte az ősziek vetését, csak néhol vetnek még búzát. A keményebb fagyok kárt írem okoztak, mert sehol sincs kint a földeken olyan termés, amely megfagyott; volna. A kertészeti termények betakarítása véget ért. őszi káposzta van még kint, de annak nem árt a fagy. Összefoglalva: Megyénk termelőszövetkezeteiben csaknem 140 ezer hold területen kellett őszieket vetni, s ez a munka ezen a héten, november 7-ig niaradékia- lanul befejeződik. Igen jól haladnak az őszi mélyszántással is. Már több mint 100 ezer holdon végezték el a tsz-traktorosok ezt a nagyon fontos munkát. Így az őszi mélyszántással — a tsz-ek- ben — 50 százalékosan készültek el. Most, hogy az időjárás hűvösre és nyirkosra fordult, már leginkább a cukorrépa-táblákon és a kukoricásokban dolgoznak. De ezekkel a munkákkal is a befejezéshez közelednek. Ezen a héten szinte mindenütt véget ér a betakarítás. TOK AJ-HEGYAL.T A N még tart a szüret, ám a szőlő zömét már leszedték és feldolgozták. Az egyéni szőlőtermelők mintegy 6000 kataszt- rális hold területről szüretelték le a szőlőt. A termés ■közepes, 10—12 heirtó mustot szűrtek holdanként, az egyéni területek átlagában. Aszúszem kevés van, sokkal kevesebb, mint ahogy remélték. A hegyaljai mezőgazdasági üzemekben — állami gazdaságúidban, tsa-ekben és szakszövetkezetekben — is jól haladtak a szüreti munkákkal. A hét végéig az összes szőlőt leszedik. A minőség jó, a mennyiség közepes. Á nagyüzemekben 20—25 mázsa szőlőt szednek hoklan kénti átlagban, de vannak kiemelkedő és egészen gyenge táblák is. A must viszonl kiváló. Mivel a nagyüzemei később kezdték a születet, mint az egyéniek, a szőlőnek volt ideje cukrosodni, Jfeten- feg 23—24 cukorfokos szólót szednek. Aszú is van, bár kevesebb annál, mint amennyit szeptember-, elején reméltek. Megyénk másik szőlőtermő területén, a Bükkaíián — Kacs, Tibolddaróc, Sáíy, Bogács, Mezőkövesd, Szomolya körzetében — mintegy 1500 hoki területen már befejeződött az idei szüret. Sály határában van még néhány napi szüreti munka, de ezen a héten ezt is elvégzik. A termés ezen a vidéken is közepes, a minőség jó. AZ ELVÉGZETT őszi munkákról részletes összefoglaló még nincs, csak a hét közepén lesz. Egyértelmű a tapasztalat, hogy megyénk mezőgazdasága november 7-ig az összes őszi munkát elvégzi, a következő hetekre már csak őszi mélyszántás marad. Az időjárás eddig nagyon kedvezett minden munkának, s így szinte bizonyos, hogy a gépek jó kihasználásával szorgalmas traktorosaink a tél beállta előtt az őszi mélyszántást is maradéktalanul elvégzik. * Tegnap délután telefonon kaptuk az értesítést Mezö- csátról, hogy a járás termelőszövetkezetei az ősziek vetését október 30-án befejezték. Kenyérgabonát 12 416 katasztrális holdon vetettek, mintegy 150 holddal többet a t elvezettnél. Túlteljesítették az őszi takarmánygabonák vetési tervét is. A járási pártbizottság értékelése szerint a mezőcsáti járás termelőszövetkezetei azt is biztosították, hogy a kapásnövények termése optimális időben betakarításra kerüljön. A mezőcsáti járásban november 1-rc a kapások termését is maradéktalanul betakarították. sz. j. H ^ a V r ■ rr r üf1st Sirsefta
