Észak-Magyarország, 1971. november (27. évfolyam, 258-282. szám)
1971-11-04 / 260. szám
1971. nov. 4., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 A megyei pártbizottság pórt- és tömegszervezetek osztálya — mint beszámoltunk róla — október 26-án Szerencsen tartott táj- értekezletet. A tapasztalatcsere jellegű tönácskozáson — amelyen a tagfelvételi munka legújabb tapasztalatait vitatták meg —részt vettek: az edeiényi, az encsi, a miskolci és a szerencsi járások pártbizottságainak első titkárai; a Sárospatak városi Pártbjzott- ság titkára és a Sátoraljaújhely városi Pártbizottság pto-vezetője. Jelen voltak továbbá az MSZMP KB, valamint a Borsod megyei Pártbizottság párt- és törnegszervezetek osztályainak illetékes munkatársai. A tanulságos eszmecserét — amelynek fontosabb megállapításairól, következtetéseiről és útmutatásairól jelen cikksorozatunkban számolunk be — Veres Sándor elvtárs, a megyei párí-vb tagja, a pártbizottság osztályvezetője irányította. S. A X. kongresszus határozatai Vitaindító előadásában VeHatalmas acélvázon futnak a daruk, hogy az ócskavasat előkészítsek az adagoláshoz as ózdi martinkcmcncéknél. IN EB-vizsgálat nyomán: A munkaerő mozgása rés Sándor elvtárs mindenekelőtt emlékeztette a tanácskozás részvevőit á X. pártkongresszus és a megyei pártértekezlet pártépítő munkára vonatkozó útmutatásaira. Idézte a kongresszus határozatát, amely szerint: ,,/í pártépítés során ezután is az a feladat, hogy a munkában élén járó fizikai és szellemi dolgozók köréből nyerjünk új harcosokat. Megkülönböztetett .figyelmet kell fordítani a párt munkás jellegének erősítésére, az ipari munkások és más fizikai dolgozók legjobbjainak kommunistává nevelésére és a pártba való felvételére. Erősíteni kell a nők és a fiatal nemzedék soraiban folyó pártépítő munkát is.” Az utóbbi követelményekkel összefüggésben szólt Veres elvitárs a tagfelvétel alsó korhatára leszállításának céljáról, jelentőségéről. — A 18. életévüket betöltötték felvételének lehetővé tétele azt a célt szolgálja, hogy a, társadalomformáló eszmék és feladatok iránt Különösen fogékony ifjúság 18—21 éves korosztályaiban is erőteljesebbé váljék a kommunista nevelőmimka. A korhatár leszállítása nem a pártba valló felvétel követelményeinek csökkentését jelenti — hangsúlyozta az előadó —, hanem azt, hogy az e követelményeknek megfelelő fiatalok előtt is nyíljanak meg a párt kapui és gyorsabban gyarapodjon az ifjúság élen járó kommunista osztaga. ,A tanácskozást bevezető előadás a továbbiakban vázolta a tagfelvételi munka megyei tapasztalatait és főbb tendenciáit oa X. kongresszus óta eltelt időszakban. — A megyei pártbizottság 1971. június 28-i ülése — a X. kongresszus és a megyei pártértekezlet útmutatásai alapján — összegezte és sokoldalú összefüggéseiben elemezte a pártépítő munka tapasztalatait. összességében és járásonként értékelte a pártszervezetek pártépítő tevékenységét, s határozatot hozott a tagfelvételi munka további feladataira. A határozatot a járási jogú pali- bizottságok — s rájuk vonatkozó , mértékben az alsóbb szintű pártszervek is — ismerik — mondta az előadó, majd így folytatta: í -- A június 28-i határozat fontosabb megállapításaira azonban ennek ellenére iis célszerű itt utalni. Részben azért, mert a pártépítő munka e határozatban jelzett eredményeiből és fogyatékosságaiból ma is levonhatjuk a szükséges következtetéseket; résziben pedig azért, mert a jelenlevő járási és városi pártbizottságok vezetői, képviselői a tag- felvételi, munka legújabb tapasztalatait, s jelenlegi helyzetét — saját területükön — egybevethetik a határozat i követelményeivel.* A megyei pártbizottság —- j "többek között — megállapí- * tóttá: — A választások után me- j gyénkben megélénkült _ a j pártszervezetek tagfelvételi I munkája. A X. kongresszustól júniusig 1049 felvételt hagytak jóvá az illetékes pártbizottságok, 240-nel többet, mint 1969. hasonló időszakában. — Párttagoknak legnagyobb számban fizikai dolgozók jelentkeztek és azok is nyertek felvételt (SÍ,8 százalék). Az arány figyelmet érdemel azért is, mert a fizikai munkások aránya megyénk pártszervezeteiben a X. kongresszus idején 46,4 százalék volt. — Növekedett a nőle és a fiatalok aránya a pártban. Az ú;i párttagolcnak kereken 30 százaléka nő, 35,2 százaléka pedig fiatal, (összehasonlításul érdemes azonban megemlíteni, hogy megyénk pártszervezeteiben a nők és a fiatalok aránya — noha az utóbbi időben növekedett — még mindig az országos átlag alatt van. — Megyénk pártszervezetei a kongresszust követő első négy hónapban alig-alig éltek a módosított szervezeti szabályzat nyújtotta lehetőséggel, a 18—21 éves kor- osztálybeliek felvételére vonatkozólag. Mindössze 18 ilyen párttagot vették fel, holott — különösen az ipari tanulók és a felsőfokú tanintézetek hallgatód körében — ennél valószínűleg lényegesen többre nyílt volna leheK özeledik a tél: Gondoskodni kell a téliesités- ről. Az előkészületek már jóval korábban megkezdődtek.- A vállalatok még szeptemberben elkészítették a téli munkák intézkedési tervét. A műsza.ki intézkedési tervele pontosan rögzítik a teendőket: hová kell például melegítő-berendezés, hőlégfúvó stb. Az elmúlt években látványos műszaki megoldásokról lelietett hallani; amelyek egy része már a kivitelezés elején elmaradt, mert annyira sokba került, hogy gazdaságilag tönkre is tette volna a vállalatot? Ezért fontos; hogy a terveket közgazdasági elemzés alá vegyük, és meggondolatlan téliesítés helyett gazdaságossági számítások révén határozzuk meg, hogy mit, hol, mikor, mennyiért téliesi- tünk: Jó törekvéseidre lehet példákat felhozni. Az egyik építőipari vállalat a napokban tartott egyeztető megbeszélést partnereivel arról, hogy az épülő új lakótelepeken ne a műszaki átadáskor, hanem már most kapcsolják be a távfűtésbe azokat a félig kész lakóházakat; amelyekben télen dolgoznak majd az építők. Máris elkerülték a dupla költséget. Az átmeneti, ideiglenes jellegű fűtés helyett végleges berendezéssel oldják meg az épületek fűtését. A gazdaságos és hatékony munka feltételeit teremtjük tőség. A bizonytalankodás és bátortalanság felszámolását több pártszervezetben szemléletbeli hibák is fékezik. — 1970-ben sem csökkent azon partszervezetek száma, amelyekben nem volt tagfelvétel. — A tsz-alapszervezetek nagy részében kevés fizikai munkást és agrárértelmiségit vettek fel, s elsősorban az alkalmazotti kategóriát szor- •gialmazták. — A pártba jelentkezett KlSZ-tagok 67,7 százalékának egyik ajánlója a KISZ- taggyülés volt, az ajánlások egy része azonban egyoldalú, csak a KISZ-ben végzett munka értékelésére terjedt ktr — Több ajánlás osak a munkahelyi magatartást értékelte, több jelentkezőnél nem győződtek meg a szervezeti szabályzat alapos ismeretéről. — Néhány járási munkás- ; ör-parancsnokság nem fordított gondot a pártonkívüli munkásőrök párttaggá nevelésére. —• Végül a megyei pártbizottság határozata megállapította, hogy a tagfelvételi munkában különböző szélsőségek is előfordultak: bátortalanság, túlzott óvatosság, indokolatlanul magas követelmények; ugyanakkor megengedhetetlen engedmények is gátolták a még eredményesebb pártépítő munkát. A megyei pártbizottság június 28-i határozata mindezeket figyelembe véve szabta meg a tagfelvételi munka további feladatait, a párt- szervezetek és pártbizottságok tennivalóit — emlékeztette a tanácskozás részvevőit Veres Sándor elv társ. Csépányi Lajos (Folytatjuk) meg azzal, ha meggondoltan téliesítünk. — A nagy fluktuáció „lefutóban” van. ■ Ezt tanúsítja, hogy olyan hatalmas vállalatoknál, mint az LKM-be.n és az OKÜ-ben alig 230, illetve 100 ember hiányzik. Semmi sem indokolja tovább a helyenként kötelező munka- közvetítés fenntartását. .4 feloldást kíván ja a. szabad munkavállalás joga, ezt kívánja a gazdasági verseny. Még napjainkban is sok vállalatnál okoz gondot a m unkaerő mozgás. az emberhiány. Emiatt a dicséretes intézkedések és a pozitív tendenciák ellenére — ma is találkozunk szélsőséges szemléletekkel, gyakorlattal, Vannak, ákik egyvsaerűen az új mechanizmust teszik felelőssé érte. Olyan szélsőséges véleménnyel is találkozhatunk: mesterségesen munkanélküliséget kell teremteni. Nos, éppen ezért hatott meghökkentően a Borsod megyei NEB legutóbbi ülését Harsány i Istvánnak, a vizsgálat vezetőjének a fent idézett tömör közlése, javaslata. Mit mutat a „keresztmetszet”? A korábban tapasztalt, szokatlanul nagy munkaerő- mozgás valóban kapcsolatban van az új mechanizmussal. 1968-ban olyan vándorlás kezdődött meg, és ez annyi gondot okozott egyes vállalatoknál, hogy azok türelmetlenül nyomkodták a felfelé szóló „vészcsengőket”. Szerencsére mind több vállalatnál felismertek a munkaerőmozgás sikeres ellenszerét. A nagy mozgás „csillapításában” segítettéli a szabályzók, a különféle kormány-, miniszteri rendeletek és vállalati intézkedések. Egy sor vállalatnál 10 év alatt sem tettek annyit a dolgozókért, mint az elmúlt két és fél évben. A korszerű üzemek; szociális épületek egész sora épült. A lehetőséghez mérten automaüzáíkták, gépesítették, kisgépesíteitték a munkákat, mentesítették az embereket a nehéz fizikai erőfeszítéstől. Vonatkozik ez többek között a vegyipari üzemekre, ahol a gépesítés révén alkalmassá tették a munkákat a nők számára is. Az LKM-ben az új húzó-, valamint a császdlóüzeninél eleve a nöltre gondolva tervezték és valósították meg a korszerű munkafeltételeket. Az említett kohászatban, az ÖKÜ-toen, a Sajósaentpéteri Üveggyárban nőket képeztek ki darusnak, targoncavezetőnek, A népi ellenőrök 27 termelőegységben 72 000 dolgozóra vonatkozóan tartottak vizsgálatot, A megállapítás szerint a nagy mozgás csillapodott, egészséges fejlődés, erjedés tapasztalható. Az idei év első felében a dolgozók 9—11 százaléka változtatott munkahelyet. Júniusban például — az előző év azonos időszakához viszonyítva — a felvételek száma 24.6, s a kilépéseké 32 százalékkal csökkent. A „vándormadarak“ és az okok „Bar a munkaerőmozgás mérséklődött — olvashatjuk a NEB-jelentésből — a csökkenés még vem számottevő. A munkaerőmozgás további csökkentéséhez hatékony intézkedésekre, a rendelkezések következetes végrehajtására van szükség ” — Mennyi lehel a. megyében a „vándormadár”? — Mi a fluktuálok S—10 százalékára becsüljük — mondja a kérdésre a megyei tanács munkaerő-gazdálkodási osztályának vezetője. — A notórius jövő-menők, száma a megyében 3000—Í000. Közismerten a vándormadarak okozzák a legtöbb gondot. Igaz, számuk igen kicsiny a megye dolgozóihoz viszonyítva, de az általuk okozott társadalmi kár nagy, így kézenfekvő, hol, s milyen réteggel szemben van szükség az esetleges adminisztratív intézkedés«?«. A munkaerőmozgás vizsgálatával valamennyi nagyvállalat foglalkozik. A módszer: a kikérdezés. A válaszok a különböző-vállalatoknál többnyire azonos okokat mutatnak. A távozás okai között szerepel: a nem megfelelő munkahely; a családtól távoli munka, a rossz légkör (beleértve a vezetők túlkapásait, a munkatársak elzárkózását), s több esetben szerepelt indokként a nem megfelelő bér. Kétségtelenül vannak emberek — főleg a kiskeresetűek —, akik emiatt mennek el. Van eset, amikor a vállalat a legnagyobb jószándékkal sem tud e gondon segíteni. A távozóidnak azonban alig egy- harmada megy el a bér miatt. Sokszor az igazi ok rejtve marad. Gyakori eset, hogy a dolgozók legelemibb jogos kéréseit sem teljesítik. lícjíeft tartalékok A vállalatoknál több helyen baj van a munkafegyelemmel. Az igazolatlan mulasztások miatt 27 vállalatnál az év első felében csaknem 29 000 műszak 31 millió forint értékű termeléskiesés következett be. Ez jelentősen befolyásolta a termelékenységet is. Ebben nehéz tanácsot adni. Egy módszert azonban több vállalatnál alkalmaznak, vagy alkalmazni akarják: a kollektíva, azaz a szocialista brigádok öntudatát, erejét. A NEB-vizsgálat egy dologra figyelmeztet: a munkáéin-tartalékok kimerültek. Az utánpótlásban a nőidre s az ifjúságra lehet építeni. Van viszont egy jelentős belső, rejtett tartalék. Körülbelül 10—12 ezer olyan ember van a megye üzemeiben, akiket akkor „szippantottak” fel, amikor a nyereség a dolgozók, főleg a kiskeresetűek számától függött. A „vattás” emberek leépítésére ma sem ösztönöznek a szabályzóit, De hát nem is erre van szükség. Ellenben arra igen, hogy e „rejtett” tartalékokat az eddiginél produktíva bban használják fel. Roppant sok ember foglalkozik még ma is kétkezi fizikai munkával, csákányozással, lapátolással, zsákolással. Van eset, amikor kacsalábon forgó hivatalházat. modern üzemet hozunk létre, de a végterméket, az anyagot ősi módon rakják a vagonokba, '■agy' azokból ki. A szilből esi árvíz, az elmúlt téli nehéz szállítás már figyelmeztetett ennek következményére. Nem jóslás, tény, hogy igen nagy árat fizetünk majd azért, mert nem gépesítjük kellően a rakodást, az útépítést és még egy sor munkát. Csorba Bar»» B. I. | A Diósgyőri Gépgyár proio-üzeinében számos fiatal szakmunkás dolgozik. A pontos és precíz munka sok figyelmet és ügyességet igényel. Képünkön: egy új marógép, munka közben. Foto: Fojtán Íjászló Meggondoltan A határozatok nyomában Erősítsük tovább a párt munkás jellegét! feljegyzések a szerencsi tájértekezSetrői Adagolás előtt
