Észak-Magyarország, 1971. november (27. évfolyam, 258-282. szám)
1971-11-04 / 260. szám
■ ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1971. nov. 4., csütörtök Filmjegyzet j Belorusz pályaudvar A film egy — nem éppen jellemző kockája. A NAGY HONVÉDŐ HÁBORÚ négy katonája találkozik napjainkban Moszkvában. Szomorú alkalom hozta össze őket: egy ötödik baj- társuk, jó barátjuk, a volt parancsnokuk temetése. A négy egykori frontkatona negyedszáz ada nem. látta egymást. Egyikük roppant energikus, katonás gyárigazgató lett azóta, a másik szerény sorsú lakatos, a harmadik betegeskedő, már a nyugdíj felé kacsingató nagyvállalati főkönyvelő, a negyedik meg újságíró. Ez utóbbi az egyetlen, aki nem a fővárosban, hanem Kalinyingrádban él. Egyetlen napjukat kísérjük nyomon, de ebben az egy napban, s a négy embernek, meg az utolsó kockákon egy ötödik társuknak magatartásában tükröződik az egylcori frontkatonák összetartozása, megbonthatatlan barátsága, érződik az az emberi tartás, amely a mai életben is tett- rekész, cselekvő emberekké aktivizálja őket, ha a szükség úgy. kívánja. S finom vonásokkal az is íelrajzoló- dik, mennyire idegen ezeknek az embereknek a mai fiatalok beat-zenés környezete, s egyes fiatalok önző magatartása. Négy kitűnően megrajzolt jellem a négy egykori bajtárs, és mind a négy nagyszerű színészi megvalósításban áll előttünk. Ivan Prihodko, a lakatos megszokta, hogy ő kisember, azon sem sértődik meg, hogy az elhunyt bajtárs roA Borsodi Vegyikombinát aziiriSi belépéssel alkalmaz vegyipari szakmunkásokat, vegyész- és gépész- technikusokat, és érettségizett férfi munkaerő- / két readszerkezelői munkakörbe, lakatos, csőszerelő, hegesztő, turbinagépész, vízvezetékszerelő szakmunkásokat és férfi segédmunkásokat. Bérezés a vállalati kollektív szerződésben foglaltak szerint, megállapodás alapján. Munkásszállást — térítés ellenében — biztosítunk. Jelentkezni lehet — szombat kivételével —, minden nap 7-től 15 óráig, a vállalat munkaerő-gazdálkodási osztályán, Kazincbarcikán. A Fejér megyei Bauxitbányák föld alatti iBán^ammsdkára folVBSZ 40 éves korhatárig J VAJAK, SEGÉDVÁJÁR, CSILLÉS, .iäÄäkMk. SZÁLLÍTÓ CSILLÉS, SEGÉDMUNKÁS IÜBíHÜÍ' munkakörökbe. Felvétel esetén a vállalattal kötött mun- kaszeraődéáben foglalt feltételek alapján családos dolgozók részére 1 éven belül lakást biztosítunk. Munkaidő heti 42,7 óra. A vállalat átmeneti időre, vállalati hozzájárulással munkásszállást és napi háromszori étkezést biztosít. Jelentkezni lehet a Fejér megyei Bauxitbányák üzem gazdasági osztályán. Kincsesbányán, konai — öltözete miatt — sofőrnek nézik, és nem a halotti tor ünnepi asztalához, hanem a konyhai asztalhoz ültetik. Természetesnek tartja ezt, mint azt is, bogy amikor váltótársa életveszélybe kerül, egykori bajtársaival siet annak segítségére. És a bajtársak is természetesnek tartják, hogy Prihodkonak, meg a megsérült ismeretlennek segítsenek, még vereked jenek is érte. hogy autó legyen a kórházba szállításhoz, meg föld alatti csatornákban mászkálva. a lakatossal együtt keressék és javítsák ki az üzemzavart és balesetet okozó hibát. A beteges és fiatalabb főnöke által megalázott főkönyvelő, az ugyancsak rossz egészségi állapotú újságíró, meg az üzemben katonás keménységű igazgató egyaránt vissza tud változni áldozatkész frontkatonává. És a társaság ötödik tagja, akit késő éjjel keresnek fel, Rája, az egykori egészség- ügyi nővér a zászlóaljtól, ő is azonnal vissza tudja pergetni az idő"kerekét, együtt idézik negyedszázad múltán a háborús emlékeket, amelyek az utánuk jövő generációnak, mint például Rája lányának (képünkön) már csak régi filmhíradókból, meg egyéb krónikákból ismerősek. ANDREJ SZMIRNOV rendező elsősorban az érzelmekre épített, az orosz ember helyenként túláradó érzéseire, meg a frontkatonák életére szóló barátságára. Nem mentes a film valami nemes pátosztól sem, de az nem bántó, nem „lóg ki” a film- történetből, hanem az egykori hős katona temetésével induló nem egészen huszonnégy órás történéssorozatban, az egykori bajtársak: újra egymásra találásában szinte természetes elem. A géplakatost Jevgenyij Leonov, a főkönyvelőt Anatolij Papa- nov, a gyárigazgatót Alek- szej Gflazirin, az újságírót Vszjevolod Szafonov, Raját pedig Nyina Urgant kelti életre. * A Belorusz pályaudvar egyike a szovjet filmhéten közönség elé kerülő filmeknek. Miskolcon a filmhéten még látható lesz a Mindez az embereké maradt című dokumentumfilm, amely A. Abramov rendezésében a szovjet filmművészet egyik legkimagaslóbb egyéniségének, Nyikolaj Cserkeszemnek állít emléket, felidézve leghíresebb szerepeit. A szovjet filmhét további filmjei, a későbbiekben kerülnek a közönség elé. (Benedek) Nyelvművelő diákok A magyar nyelv sét élete főcéljának tekintő, az irodalmi nyelvünket neves viták tüzében megújító Kazinczy Ferenc emlékének tisztelegtek a napokban Sátoraljaújhelyen három megye diákjai, a „Szép magyar beszéd” verseny területi döntőjén. A verseny jól érzékeltette, hogyan nevelik a diákokat középiskoláinkban anyanyelvűnk igényes használatára, mennyire törődnek a tanulók beszédkultúrájának csiszolásával, kifejező- kézségük tudatos fejlesztésével Hogy mennyire nem mellékes ügy ez, tanúsítja: a fiatalok igyekezetét, teljesítményét nyelvtudományunk, s az anyanyelvi szakmódszertan országos tekintélyei követték odaadó figyelemmel a zsűri asztala mellől. A hasznosítható tanulságokra pedig szélesebb körben is érdemes odafigyelni. Kazinczy volt az első számú szaktanácsadó az újhelyi találkozón: „a nyelv az legyen, aminek lennie kell: hív, kész és tetsző magyarázója mindannak, amit a lélek gondol és érez”. A „Szép magyar beszéd” mozgalom ■—■ úgy tetszik — ennek a jelszónak a megtalálásával lelte meg érdemes célját, s a hozzá legbiztosabban vezető utat is. Anyanyelvűnk tudatos művelését szolgálva túljutott a tájékozódás kezdeti bizonytalanságain, eljutott addig a felismerésig, hogy célnak kevés csupán a szavaik helyes kiejtésére tanítani. ösztönözni a fiatalokat. Nem elég szabályosan képezni a hangokat, tisztán megformálni a magán- és mássalhangzókat — a szép beszéd értékét a tartalmas mondanivaló szabja meg. 4 ti iá|f — s mindenki, t\ HicUL akj élőszóval kozol valamit — akár emlékezetből beszél, akár felolvas, csak akkor lehet meggyőző a szavával, ha pontosan érti. s helyesen értelmezi a mondott szöveget. Ezért bármiféle közlésre szánt írást elemezni, értelmezni szükséges annak végigmondása ellőtt. Nemcsak a beavatottak, hanem az átlaghallgatók is észreveszik, hogy aki hozzájuk szól, valóban érti-e, amit mond, vagy csaik szajkó módjára fitogtatja hatásosnak hitt hangját. Persze nem mindegy a hogyan sem a beszédben. A szép beszédet célzó versenyek kétféle végletre is szolgáltak már példákkal. Korábban a mindent megjátszó, a rossz értelemben színpadias stílussal vélték szebbé tenni beszédüket a versenyző diákok. Aztán meg túlságosan is foganatja volt Szovjet filmművészek sa j tótáj ékoztató j a Szerdán baráti összejövetelen találkoztak a magyar újságírókkal azok a szovjet filmművészek, akik a november 4—10 közötti szovjet filmhét rendezvényeire érkeztek hazánkba. A háromtagú szovjet filmművészeti delegáció tagjai: Joszif Hej- fic filmrendező. Elza Rad- ziny és Lev Prigunov filmszínész munkájukról, terveikről számoltak be. Joszif Hejfic a szovjet filmhéten hasiánkban is bemutatásra kerülő „Szalud, Marija!” keletkezésének körülményeiről szólt. Elmondta, hogy az alkotás tulajdonképpen egy asszony életén keresztül idézi annak a generációnak a sorsát, amely a század minden jelentős eseményének szemtanúja, részese volt. Marija Fortusz szovjet őrnagy — akinek életét nyomon követve elevenedik meg a nemzedék sorsa — közvetlenül részt vett a magyarországi felszabadító harcokban. Ö is és a film forgatókönyvének írója: Grigori j Baklanov is Székesfehérvárnál harcolt Magyarország felszabadításáért. A magyarországi vonatkozás miatt különös érdeklődéssel várják a jelenlegi premiert. Elza Radziny filmszínésznő — akit a magyar közönség jól ismer többek között Hamlet Gertrúdjaként, s akinek a „Lear király” című alkotásban Goneril megformálását most láthatjuk — elmondta, szívesen jött Magyarországra, hogy megismerkedhessen azokkal, akik a Szovjetunióban is közkedvelt magyar filmeket alkotják. Ugyancsak a szovjet filmhét alkalmából vetítik az ország filmszínházaiban Grigori j Kozincev kétrészes „Lear király”-át. a mérsékletre való gyakori intésnek. Most — s ez az újhelyi döntőn is tapasztalható volt — az egyhangúság, az elfakulás vált . uralkodó stílussá a fiatalok beszédjében. (Okkal vetették fel többen is az értékelő vitában, hogy nagymértékben ludas ebben a szintén nem- kívánatos beszédszül lettesben a két legnagyobb hatású .’tömeg k om m u n i Icáéi ős” k űzve t í- tő. a rádió és a tv bemondói stílusa.) Sátorai faií iliel ven idejében elhangzott a helyes irányba igazító figyelmeztetés: akik igazán hatni akarnak mondanivalójukkal, színes, árnyalatos beszédre törekedjenek. Használják a szavak hangulatát is kifejező tónusokat. Az érzékletes beszédmód nem vezet visz- sza a kerülendő teatralitáshoz. Az iskolában és a közéletben egyaránt gyakori feladat a felolvasás. Nem lényegtelen tehát a felolvasás helyes módszereivel is foglalkozni. A „Szép magyar beszéd” versenyeken a részvevők szabadon választott és kötelező szöveget is felolvasnak. Megszívlelendő tanulság-: azok keltenek tartós figyelmet, s érnek el jó eredményt, akik — akármilyen rövid, egy-két percnyi — felolvasásukat is megszerkesztik: megkeresik a szöveg tartóelemeit, s arra építik beszédjüket.. Közlendőjükben érzékeltetik a fő hangsúlyokat, s nem egyszerűen abbahagyják, hanem a lényeget aláhúzva befejezik mondanivalójukat. Fegyelmezhető jelenség: a felolvasók többsége nincs tekintettel a központozás árnyalataira; általában csak kétféle írásjelet érzékeltetnek, a vesszői: és a pontot — pedig nemcsak színező, hanem értelmező szerepe van a kettőspontnak, a gondolatjelnek, az idézőjelnek is! S hány felolvasó, előadó feledleezik meg arról, hogy a megfelelő tartamú szünetek is hozzátartoznak a beszéd hatásához. Ezenkívül a szüneteknek nemcsak tartamuk, hanem tartalmuk, dramaturgiai funkciójuk van a beszédben, ugyanúgy, mint a zeneművekben. (Képzeljen el bái-lci is zenei kompozíciót megszólaltatni — a szünetjelek figyelembevétele nélkül. Élvezhetetlenné válna az egész mű.) S ami a zenében magától értetődő, az érvényes a komponált beszédre is. EtZÍall), !10&y . ™esrénk középiskolái jól vizsgáztak a szép magyar beszéd újhelyi versenyén: a hat fődíj közül kettőt itthon tartottak az újhelyi és a sárospataki gimnáziumok versenyzői, s a miskolci és az ózdi diákok is dicséretet érdemeltek. Igényes, céltudatos a nyelvművelő pedagógiai munka középiskoláinkban. De nem tekinthetjük puszta véletlennek a lányok és fiúk közötti feltűnő arányeltolódást a versenyeken. Már az iskolai válogatókról többségben lányok jutnak tovább, s az újhelyi területi döntő fődíjasai közé nem került egyetlen fiú sem. Amennyire örvendetes, hogy édes anyanyelvűnk ápolása ennyire szívügyévé vált a .lövendő édesanyáknak — annyira nem kívánatos, hogy a fiúkban olyan helytelen szemlélet, alakuljon ki. mintha a szép, csiszolt beszéd afféle férfiat- lan finomkodás, ízlést luxus volna. Mindenkire érvényes Kazinczy intése: „Szólj! s ki vagy, elmondom. .. ismerlek egészen”. Berccz József Kiváló propagandisták jutalmazása Tegnap, november 3-án, szerdán délelőtt Miskolcon, a megyei pártbizottság oktatási igazgatóságán, a Marxizmus—Leninismus Esti Egyetemesnek több régi, tisztelet- díjas tanárat köszöntötte meleg szavakkal Csabai László, az intézmény igazgatóhelyettese. Köszöntőjében emlékeztetett a' X, párt- kongresszus és a KB titkárságának útmutatásaira. Idézte a Titkárság 1970. október 26-i határozatát, amely szerint: „A Marxizmus—Leninismus Esti Egyeteme az értelmiségiek, a párt-, és tömegszervezeti funkcionáriusok magas színvonalú eszmei, politikai képzése céljából jött létre ... Ma már a középszintű pártoktól ás és káderképzés országosan kiépült intézménye, amely kezdettől fogva teljesíti feladatát, hasznosan egészíti ki a pártiskolák rendszerét. Az oktatási igazgatóság munkáját értékelve, lényegében ezt fogalmazta meg nemrég a megyei párt-végre- hajtóbiizottság is. — Itt most azokat az elvtársakat köszönthetjük, akik az esti egyetemen folyó oktató-nevelő munkából sok éven á.t jelesen és eredményesen vették ki részüket — mondotta többek között Csabai elvtárs. Hangsúlyozta, hogy a jók közül is a legjobb propagandisták ünnepélyes megjutalmazása jelképes. Elsősorban munkájuk és önzetlen fáradozásuk erkölcsi, tánsadalmi elismerése. Ezekután Kerekes József, az oktatási igazgatóság vezetője 22 elvtársnak nyújtott át — jó egészséget kívánva további eredményes munkájukhoz — tárgy- és pénzjutalmat. A megjutalmazottak nevében Gyárfás Imre, a Magyar Rádió miskolci stúdiójának vezetője, a filozófiai tanszék tanára köszönte meg a megyei pártbizottság és az oktatási igazgatóság elismerését. (csé) Nőfelelősök to váhhkémése A Mezőkövesdi járási Pártbizottság a pártalapszerveze- tek nőfelelősei részére differenciáltan a munkahelyi sajátosságok figyelembevételével hetenként egy alkalommal elméleti továbbképzést, tart, A kis csoportos tanácskozások célja a szemléletformálás. a helyi problémák gyakorlati megoldásának segítése, a nők családi, társadalmi közéleti szerepével kapcsolatos téves nézetek elleni harc. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a nőfelelősök örülnek az őszinte eszmecserének. Hozzászólásaikban, elsősorban az ipari üzemekben, termelőszövetkezetekben dolgozó nőket leginkább foglalkoztató kérdésekről szóltak, az éjszakai és nyújtott műszakról, a bölcsődei, óvodai. férőhelyek bővítésének szükségességéről, a hiányos üzemi szociális ellátottságról, s leginkább a gazdasági vezetők többségének negatív szemléletéről. Hangsúlyozták, hogy a párt nőpolitikái határozatainak értelme és haszna igazán ott mérhető le. ahol azokat végre kell hajtani: a munkahelyeken, intézményiekben, hivatalokban.
