Észak-Magyarország, 1971. november (27. évfolyam, 258-282. szám)
1971-11-02 / 258. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 1971. nov. 2., kedd Megyei gazdasági aktívaértekezlet (Folytatás az 1. oldalról.) mészetesen ez is több oldalú kérdés. A számok tükrében lehet vitatkozni arról, hogy van-e Magyarországon ma munkaerőhiány, és ha van, hol jelentkezik, illetőleg milyen mértékű? Lehet érveket és ellenérveket felsorakoztatni, hogy az eddigi tendenciákat tekintve szükséges-e a munkaerő mozgását korlátozni, s ez a korlátozás direkt, vagy „indirekt” módon történjék-e? Munkaerő-gazdálkodásunk elemzése terén két körülményt kell meghatározóként elfogadnunk. Az egyik, hogy a gazdasági reformmal egyidejűleg végbemenő gazdasági struktúra- változás nemcsak szükségessé teszi, de meg is követeli a munkaerő bizonyos átcsoportosítását az egyes népgazdasági ágak között, a másik pedig az a rideg tény, hogy 1973 után lényegében nem lesz lehetőség a gazdaság munkaerő szempontjából való extenzív fejlesztésére. A megye helyzetét tekintve, lényeges munkaerőhiányról nem lehet beszélni. A Sok szó esik manapság a termelés népgazdasági szinten jelentkező gazdaságosságáról. Ezzel kapcsolatban a budapesti értekezlet is megállapította, hogy nem értünk el kellő előrehaladást. Ahhoz, hogy a helyzet komolyságát meg tudjuk ítélni, hivatkozhatunk arra, hogy országosan a nyereség 4,2 százalékkal, állami költség- vetésből a vállalatok támogatása pedig 5,3 százalékkal nőtt az elmúlt évben is. Borsod megyében az ipari üzemek nyeresége 13,2 százalékkal, az állami támogatás pedig 25,3 százalékkal nőtt 1969. évhez képest az elmúlt évben. Üzemeink 2594 millió forint nyereségében benne foglaltatik 1656 millió forint állami támogatás is. A vállalatok javára elszámolt támogatások aránya a költségvetési befizetésekhez képest nemcsak nagy, de tendenciájában sem kedve™. Nyilvánvaló, hogy ennek a tendenciának hosszú távon nem lehet teret engedni, ezért a kormány következetesebbé teszi az állami támogatás rendszeréi. F.gy-egy vállalat nem fog előnyben részesülni csak azért, mert el szeretné kerülni a termelés struktúrájának megváltoztatását, i’agy — ha erre szükség van — az üzem megszüntetését. A megye mezőgazdasági nagyüzemeinek ez évi eredményei várhatóan mind a termelés, mind a gazdálkodás valamennyi területén meghaladják az 1970. évi eredményeinket és megközelítik az 1909-es szintet. Az elmúlt évekhez viszonyítva lényegein nagyobb bevételek származtak a kalászosokból. Valamennyi kalászos terménynél emelkedett az átlagtermés. A minőség átlagon fe- 1 üli. Az ősziek terméshozama azonban a vártnál alacsonyabb lesz. A kielégítő pénzügyi helyzet lehetőséget biztosít a folyamatos előlegezésre. Az átmenetileg nehéz helyzetbe került szövetkezetekben pedig az óvadék melletti munkadíjazással tették zavartalanná az évközi munkadíjazást. Figyelemreméltó, hogy az alaptevékenység eredményeinek ’ elfogadható szintű alakulása mellett továbbra is erőteljesen emelkednek a kiegészítő tevékenységből származó bevételek. Megyénk termelőszövetkezeteifoglalkoztatottak száma mérsékeltebben emelkedett mint korábban, a szóródás azokban meglehetősen nagy. Nem csökkent kellő mértékben a túlórák száma. Feltétlenül szükséges azonban felfigyelni arra is, hogy a NEB által a közelmúltban megvizsgált 20 jelentősebb üzem adatait tekintve az igazolatlan mulasztás és a fizetés nélküli szabadság ez év I. félévében 31 millió forint termeléskiesést eredményezett. Ez körülbelül 4 százalékkal csökkentette az egy foglalkoztatottra jutó termelékenységet. Az így kiesett munkaidőt igyekeztek azután a vállalatok túlóráztatással pótolni. A megvizsgált vállalatoknál igen kedvezőtlen politikai hangulatot váltott ki a dolgozók körében az a körülmény, hogy a túlórák 26 százalékát heti pihenő-, vagy munkaszüneti napokon kellett teljesíteniük. Kedvezőtlen jelenség, hogy megyénkben 1971. I. félévében valamennyi népgazdasági ágban emelkedett az alkalmazottak aránya, ennek ellenére a műszaki létszám számottevően nem gyarapodott. A termelékenység terén az utóbbi éveikben van előrelépés és a tendencia is kedvező; a termelés emelkedése azonban nem érte el ez évben a népgazdasági tervben előírt 6 százalékos mértéket. A termelékenységet tekintve megyénkben mind az egy munkásra, mind az egy niunkórára eső termelékenység 6 százalékkal nőtt, az egy foglalkoztatottra jutó termelés pedig 5,2 százalékkal volt magasabb, mint 1970. I. félévében. Nem megnyugtató azonban, hogy a megye ipari üzemeinek termelékenységében igen nagy a szóródás az egyes szektorok között. Megyénk vállalatainak készletgazdálkodása a reform bevezetése óta javult. Fel kell azonban figyelnünk arra, hogy mind 1970-ben, mind ez év I. félévében Borsodban erőteljesebben növekedtek a készletek, mint országosan. Ez a készletnövekedés elsősorban a vegyipari, kereskedelmi és egyes élelmiszeripari ágazatokban következett be. Súlyosbítja a helyzetet, hogy a piac értékítéletéről függetlenül egyes vállalatok tovább növelik a termelést azokból a termékekből is, ahol a kereslet jövőre sem lesz jobb az ez évinél. nek több mint 60 százaléka jövedelemkiegészítő állami támogatásban részesül, ezért itt a melléktevékenységből származó jövedelem növelésének is komoly jelentősége van. Arra azonban semmi szükség nincs, hogy egyes termelőszövetkezetek állami vállalatoktól elcsalogatolt szakmunkaerővel ipari vállalatok részére bérmunkát végezzenek, vagy állami vállalatoknak bérmunka elvégzésére termelőszövetkezeti alkalmazottakat engedjenek át. Fel kell figyelnünk a termelőszövetkezetek vezetésében előforduló hibákra. Egyre inkább kiütköznek a gazdálkodásnak azok a hiányossár gai, amelyek elsősorban szubjektív tényezőkre vezethetők vissza. Még mindig jellemző az üzemszervezés alacsony színvonala, nem mindig megalapozott döntések születnek termelési, vagy fejlesztési kérdésekben. Alapvető kérdésekben a tájékozatlansággal, a lehetőségek fel nem ismerésével, a cselekvőképesség hiányával, sőt, a szocialista munkaerkölcs alapvető normáinak figyelmen kívül hagyásával is több helyen találkozunk. Nem lehet megalapozottan eredményeket várni azoktól a termelőszövetkezetektől sem, ahol az elkészített IV. ötéves tervszámok szerint a termelésnövekedés 37 százalékos szintjével számolnak. Felül kell ezeket a középtávú terveket vizsgálni és reális célki tűzéseket kell meghatározni. Kedvezőtlennek ítéljük, hogy a 63 veszteséges termeli további Ami az általános tennivalókat illeti, szükséges, hogy erősítsük az egész népgazdaság fejlődését elősegítő helyes tendenciák érvényre juttatását és azonnal jelezzük, ha ellentmondást tapasztalunk kitűzött céljaink és a megvalósítás konkrét gyakorlata között — mondotta. A legfontosabb konkrét tennivalók egyike, hogy valamennyi vezető szélesebb körű és az összefüggéseket következetesebben, egyértelműbben feltáró informáltságra tegyen szert, hiszen a helytelen döntések nagy része elsősorban a vezetők nem kellő tájékozottságára, tájékoztatására vezethető vissza. A beruházási feszültségek csökkentésével kapcsolatban ismételten szükséges utalni arra, hogy a megyei pártbizottság ez év szeptember 29-én a megye sajátosságait figyelembe véve, elemezte a helyzetet és mind a párt-, mind az állami, mind pedig a gazdálkodó szervek feladataira nézve megfelelő határozatot hozott. Ezek szerint a jövőben fokozni kell a személyes felelősséget a beruházási döntésekért; meg kell követelni a beruházások magasabb színvonalú előkészítését; meg kell akadályozni a népgazdasági egyensúlyt veszélyeztető, a tervet meghaladó erőforrások szerzésére irányuló törekvéseket; valamennyi szinten megfelelő tartalékokkal kell rendelkezni a beruházások esetleges többletköltségeinek fedezésére, illetve nem engedhető meg a luxusjelle- gü, pazarló fejlesztési elképzelések megvalósítása. A megyei pártbizottság határozata alapján mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a beruházási feszültséget növelő tendenciákat a rendelkezésünkre álló eszközökkel is visszaszorítsuk. Erről a helyről is szükséges felhívni valamennyi gazdasági vezető figyelmét arra is, hogy a várható kormányintézkedésele megelőzé-"’ seként senki se kezdjen bele megalapozatlanul új beruházásokba. Feltétlenül szükség van a már folyamatban levő beruházások befejezésének meggyorsítására és a termelőkapacitások mielőbbi üzemA megyei gazdasági aktívaértekezleten tizenegyen szólaltak fel, sokoldalúan elemezve a helyi tapasztalatokat, gondokkal kiegészítve az előadói begzédben érintett kérdéseket. Csikós Ferenc, a Miskolc városi Tanács munkaügyi osztályának vezetője hozzászólásában a munkaerő-gazdálkodás aktuális problémáira mutatott rá. A munkaügyi tevékenység ma a legtöbb vállalatnál csupán a dolgozok felvételére és elbocsátására szorítkozik. Ennél sokkal többre van szükség. A munkaügyi tevékenységnek szorosan kell kapcsolódnia a jó üzemi légkör kialakításülőszövefckezet közül a veszteségrendezést csak 5—6 termelőszövetkezetnél követték az eddigi hiányosságok felszámolását célzó komoly intézkedések, míg a többség a vesztéségrendezési előírásokat részben, vagy teljesen figyelmen kívül hagyva gazdálkodik. Sajnos, ezen a téren a közvetlen ellenőrzésre, felügyeletre hivatott szervek részéről sem tapasztalni megfelelő következetességet. Itt külön is szükséges utalni járási szerveink felelősségére. feladatok be helyezésére. Űj építkezések helyett elsősorban rekonstrukcióra leéli törekedni. Nincs olyan gazdálkodó egységünk, ahol ne lenne indokolt átgondolt műszaki, gazdasági intézkedéseket ten - ni a termelés népgazdasági hatékonyságának megjavításáért. Nem fékezheti ezt a munkát az, hogy nehézségekkel jár az adott üzem hatékonyságának népgazdasági megítélése. Minden vezető jól ismeri saját üzemének tartalékait és kötelessége a kollektívával szemben is megtenni a tartalékok feltárását. Alapvető célkitűzés a technikai fejlődés elősegítése, a megfelelő műszaki, technológiai színvonal kialakítása, a gyártmányfejlesztés, a meglevő álló. és forgóeszközök jobb kihasználása. A munkaerővel való hatékonyabb gazdálkodás érdekében valamennyi gazdálkodó egységnél fejleszteni kell a munka szervezettségét és biztosítani kell a normák folyamatos karbantartását. A fejlődés objektíve együtt jár az irányítás iránti igény növekedésével. Ennék viszont azzal kell járnia, hogy javul az előkészítés, a munkaszervezés, zavartalanná válik a termelőmunka, s javul annak hatékonysága. A mezőgazdaság terén jelentkező tennivalókat illetően elsősorban a nagyüzemek ve_ zétőitől várunk konkrét intézkedéseket. A termelőszövetkezetek gazdasági önállósága, valamint a megye átlagosnál rosszabb gazdálkodási körülményei csak növelik a termelőszövetkezeti vezetők felelősségét. Még nagyobb súllyal jelentkezik ez az olyan termelőszövetkezeteknél, ahol az állam jelentős anyagi terheket vállalt magára a szövetkezet pénzügyi helyzetének megszilárdítása érdekében. Mindezek a gondok nem kis feladatok elé állítják a gazdasági vezetőket. Kérjük pártszerveinket és szervezeteinket, hogy kísérjék figyelemmel és segítsék elő a vázolt célkitűzések eredményes megvalósulását — fejezte be beszédét dr. Ladányi József. ra irányuló erőfeszítésekhez. Fontos feladat a helyes anyagi érdekeltség kialakítása és folyamatos „karbantartása”, a tudományos alapon álló munka- és üzemszervezés is. Foglalkozott a hozzászóló a dolgozók képzé- j sének és továbbképzésének problémáival. Ezekhez kapcsolódva rámutatott a hosz- szabb távra szóló munkaerőgazdálkodási tervek jelentőségére. A készletgazdálkodáshoz, a beruházások tervszerű bonyolításához kapcsolódott Bonus Rókusnak, a Magyar Nemzeti Bank megyei igaz(Folytatás a 3. oldalon.) A termelés gazdaságossága Mezőgazdaságunk fejlődéséről Az akfivaeérfekezlet vitája a KUDai Torraoaim l Kormány meghívására november első felében dr. Ajtai Miklós, a Magyar Népköztársaság miniszterelnök-helyettese hivatalos baráti látogatásra Kubába utazik. Látogatása idején kerül sor a kubai— magyar gazdasági, tudományos, műszaiki-együttműkö- dési bizottság ülésére is, amelynek elnöke magyar részről dr. Ajtai Miklós, kubai részről Carlos R. Rodriguez miniszter a Kubai j Kommunista Párt titkársá-1 gának tagja lesz. a© Ünnep Algériában Algéria nemzeti ünnepe alkalmából — az 1954-es forradalom kezdete — az algíri i'ádióban és televízióban beszédet mondott Huari Bume. dien, a forradalmi tanács elnöke. Kijelentette, hogy az elmúlt években a gyarmati elnyomástól és a külső függéstől teljesen felszabadult országban „demokratikus elvekre épülő állam” jött létre; Bumedien hangsúlyozta, hogy az igazi függetlenség csak a független gazdaság megteremtésével érhető el és ezzel kapcsolatban vázolta a köztársaság előtt álló legfontosabb feladatokat. Kínai üzenet ti Tfianfriak Csi Peng-fej, a Kínai Nép- köztársaság ügyvezető külügyminisztere vasárnap U Thant főtitkárhoz intézett üzenetében azt kérte, hogy a népi Kínát a „C” betűhöz sorolják be az ENSZ tagállamainak névsorába (China, People’s Republic of). Ennek megfelelően hétfőn reggel a népi Kína öt aranycsillagos vörös zászlaját Chile és Kolumbia lobogója között húzzák fel a 131 tagállam zászlainak sorában. Kuo Mo-zso, a kínai országos népi gyűlés állandó bizottságának alelnöke, alá betegsége miatt nem vehetett részt az Irán 2500 éves fennállása alkalmából rendezett persepolisi ünnepségeken, felgyógyult és újból megkezdte közéleti tevékenységét. Vasárnap fogadta a Japán külkereskedelmének előmozdítása érdekében alakult •társaság küldöttségét. Tukuda Takeo, japán külügyminiszter a Newsweek című amerikai folyóiratnak adott nyilatkozatában kijelentette: Tokió igyekszik mielőbb diplomáciai kapcsolatokat teremteni a Kínai Nép- köztársasággal, ha szültséges, j az utóbbi által diktált feltételek szerint. Hozzátette: Japán és Táj- ! van viszonyát, a Kínai Nép- j köztársasággal folytatott tár- I gyalás sarán fogják megvizsgálni. ÍOi Robbanások Londonban Vasárnap" reggel bomba robbant London legmagasabb épületének, a 190 méter magas postaépület tornyában, a 31. emeleten levő vendéglőben. (Fenti első képünk.) Hétfőn újabb bomba robbant a brit fővárosban, ezúttal egy katonai főhadiszálláson. (Fenti második képünk.) Az úgynevezett „dühös brigád”, merényleteiről hírhedt anarchista szervezet magára vállalta a felelősséget. így tiltakozik Anglia közös piaci belépése ellen, és az angol hadsereg észak-írországi módszerei ellen. A „dühös brigád” szélsőséges cselekményeivel a brit társadalom vezető rétegének politikája ellen tiltakozik, valójában azonban nagy kárt okoz a baloldalnak. Most például eltereli a közvélemény figyelmét a vasárnapi londoni nagygyűlésről, amelyen 25 ezren vettek részt cs Bernadette Devlin képviselőnő is felszólalt. (Fenti harmadik képünk.) Valamennyien az észak-írországi internálások ellen tiltakoztak. Kubába utazik dr. Ijtai Miklós
