Észak-Magyarország, 1971. október (27. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-07 / 236. szám

tiZ.Aiv-lviMOYAKUU^AC> 4 19/1. október /., csütörtök Film jegyzet j Végre, hétfői' Zaja Márk és .larka Sehallerová leveleket. A magános fiú partnert keres, de két esz­tendő alatt sokfelé megfe­ledkeztek róla. Tulajdonképpen semmi sem történt a leszerelt fiú­val, s mégis mennyi minden­ről szereztünk tudomást ve­le és a hozzá hasonlókkal Kapcsolatban. Kardos István ('At’rfio Onn ri ni m t-cnr'n Hogyan talál vissza az életbe, miként tölti első napját. a leszerelt kiskatona, ha történetesen vidéki, de korábban Pesten élt, már oda kötődik, s mégis újra kell kezdenie mindent? Er­re a kérdésre keres választ az eddig tv-openatőrként is­mert és most filmrendező­ként debütáló Kenyeres Gá­bor filmje. Egyetlen napba sűríti és természetesen egyet­len leszereltre is összponto­sítja a sokféle gondot, az élettel, illetve a civil élet­tel újratalálkozást. S mert nagyon sok mindent akar elmondani ennék a korosz­tálynak és ennek a sajátos helyzetben levő rétegnek ilyen • időtájt jelentkező gondjairól, a legtöbb kérdést csak annyira érinti, mint a víz felé szálló madár a víz tükrét borzolja. Egészében azonban nagyon is emberi, mai és elszakíthaigtlanul mai fiatalságunk ügye mind­az, amiről a filmben szó esik. ' A sok érintett téma kö­zül kettőben, két fontosban van közös vonás: az egyik a lakás, amely albérlet, s amelynek gazdája szinte nem is számolt a leszerelő visszatérésével; a másik pe­dig a munkahely, ahová a munkajogi előírások szerint azonos munkakörbe kell visszavenni, de mi történjék, ha a technika két év alatt annyira előrehaladt, hogy azonos munkakör már nin­csen, s csak újabb szakké­pesítés elnyerésével találhat a leszerelő munkát és a munkáltató hölyet a számá­ra. És adódik mindjárt az első napon ‘ egy kis keserű­ség is: a lány, akivel isme­retlenül levelezett két éven át, nem létezett, helyette egy kedves öreg néni írta a semmi sem történt a leszerelt fiú­val, s mégis mennyi minden­ről szereztünk tudomást ve­le és a hozzá hasonlókkal kapcsolatban. Kardos István forgatókönyve gondolatsoro­kat ébresztő történetet kí­nált, s bár a gondok elem­zése a felszínen járt csak, s a hős első napja csupa kiábrándultság, mégis opti­mista derűvel búcsúzhattunk tőle az utolsó kockákon, amikor egy bevonulni ké­szülő fiatalnak _ úgy mesél levelezőpartneréről, mintha az.valóban élő lány lett vol­na. Őszinte emberi történet a Végre, hétfő! (Nagy kár, hogy nem szerepel az ifjú­sági filmnapok programjá­ban!) Kenyeres Gábor kerülte a modernkedő fogásokat, talán túlzottan is ragaszkodott va­lami hagyományosabbnak vélt leegyszerűsítéshez. Szí­nészvezetése biztos volt, kül­ső képei — Andor Tamás operatőri munkája — több­ször érzékeltették az elavult fővárosi lakótelepek helyén születő új városnegyedeket anélkül, hogy azok valami­féle reklámbetétnek tűntek volna. A szereplők közül el­sősorban Zala Márk szűk­szavú kiskatonája, Patkós Irma kedves, melegszívű öregasszonya és Jarlca Sehallerová hamvas bakfisa tetszett. „FELESLEGES” TANKÖNYVEK Vajon ki tudná pontosan megmondani, miért örök­zöld téma nálunk a tankönyvellátás, miért jeleni örök problémát évről évre, diáknak* tanárnak és nem utolsó­sorban a könyvkereskedőnek? * Miskolc legnagyobb . köny- , vesbolt;iában, a Széchenyi ut- ■cai Kazinczyban, tankönyvhe­gyek és barna csomagolópa­pír kupacok csúfítják az egyébként vonzó boltot. Né­melyik polchoz nem is lehet: hozzáférni a könyvhegyektől. — Még nefn szállították ki ezt a sók könyviét a gimná­ziumokba? — Dehogynem. Ezeket már visszahozták, mert feleslege­sek. Mi meg becsomagoljuk és továbbítjuk Budapestre. a tengerparton Kimire utal a francia— olasz koprodukcióban két szült film címe. A reklám­szövegekben bűnügyi-lé lekla- ni drámáról esik szó. A va­lóságban egyik sem. Bűnö­zés ugyan van benne, még­pedig nyílt színen elköve­tett gyilkosság a film vége felé, de maga a történet, a magánnyomozás egy vélt bűneset körül forog, csak az „áldozat” bátyja nyomoz, az is úgy, hogy közben szerel­mi viszonyt folytat az egyet­len számításba vehető gya­núsítottal, öccse szeretőjével, míg az végül tényleg gyil­kossá lesz. Furcsa, nem túl­zottan vonzó szerelmi törté­net, krimiszerű háttérrel, nem egyszer twZ a jóízlés határán. A kommerszfilmek között is nagyon-nagyon a tömeggyártmányók között mozogna, ha néhány motí­vuma — például a hulla el- földelése, majd az esőtől való kimosása, vagy a gya­kori nőverés — nem bizto­sítaná neki ott is a rosz- szabb minősítést Benedeie Miklós BILINCSEK A hét harmadik filmje a jugoszláv Bilincsek. 19-1 li­bán játszódik valahol a- messzi jugoszláv hegyek kö­zött egy faluban, amikor még sok volt az országban a nyugtálanság és bizalmat­lanság. A falusi népet' is megosztja az emlékezetes állásfoglalás Titóról. Sztálin­nak lenne igaza? És a tár­sadalmi-politikai események tragédiához vezetnek egy családon t>elül is. E bolt öt miskolci gimná­ziumnak szállított ki az el­múlt hetekben mintegy egy­millió forint értékű tanköny­vet.' Eddig mintegy kétszáz­ezer forint értékű könyv ke­rült vissza a boltba. A visz- szaszállítolt könyveli arányo­san megoszlanak az egyes tanintézetek és a négy évfo­lyam között. — Hogyan kerül a könyv az iskolába? — Minden tanintézet július 15-ig jelenti bej milyen könyvből hány darabra van szüksége. Az igénylések nem ritkán, túlzottak, mert az is­kolák, illetve a könyvek tó- adásával megbízott pedagó­gusok tartanak tőle, hogy egyes könyvekből kevesebb érkezik, mint szükséges, s ezért bizonyos rátartással „fölérendelnek”. Másrészt ta­lán indokolt a rátartás, mert például a használt tanköny­vekkel alig lehet számolni. Nemcsak azért, mert gyakori a tankönyvváltozás, hanem mert alig akad diáit, aki használt könyvből tanulna, másrészt meg nem is szívesen adják el. Például a matema­tika, biológia, "történelem és még néhány tárgy könyvét megtartják az érettségire ké­szüléshez. Ugyanakkor érthé­I tétlennek tűnik a túlrendéiés, Könyvszemle Ábrahám Lajos—Mocskai József Szikes talajaink hasznosítása és javítása Napirenden: a közoktatás A közoktatás időszerű kér­déseiről számolt be szerdai sajtótájékoztatóján dr. Gosz- tonyi János művelődésügyi miniszterhelyettes. Elmondta, hogy az idei tanévben az is­kolák között változatlanul nagyok az eltérések: elnépte­lenedő kisiskolák alacsony létszámú tanulócsoportok mellett nagy számban van­nak még mindig — főként városokban — túlzsúfolt tan­intézetek, nagylétszámú osz­tályok. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a gimnáziu­mok tagozatos-szakosított tan­tervű — osztályai iránt to­vább fokozódott az érdeklő­dés, s ismét növekedett a gimnáziumokban a leányta­nulók aránya. Emelkedett a fizikai dolgo­zók gyermekeinek aránya a szakközépiskolákban, viszont alacsony a gimnáziumok ta­gozatos osztályaiban. Kitért dr. Gosztonyi János arra, hogy a pedagógus bér­rendezéssel kapcsolatos fel­adatokat alapvetően jól haj­tották végre az érdekeltek. Lényegében a ; tanácsok, az igazgatók „jól vizsgáztak, és sokat segített a pedagógusok szakszervezete is. A bérren­dezést követően az óvónők alapbérátlaga országosan 362 forinttal, a tanítóké 392' fo­rinttal, a főiskolai végzettsé­gű tanároké 457 forinttal, az egyetemet végzett tanároké 454 forinttal emelkedett. Je­lentősen növekedett a kezdő pedagógusok fizetése és elfo­gadható szintre ért el az is­kolaigazgatók jövedelme is. A középiskolákban általá­ban nincs nevelőhiány, vi­szont kevés az általános isko­lai szakos tanárok közül a matematikus, az orosz, az ének-zene, a rajz, a testneve­lő tanár, valamint az óvónő és . a gyógypedagógus. • A tanácstörvény végrehaj­tása nyomán az oktatásügy területén is átrendeződnek ,a hatáskörök. Az oktatás irá­nyításának új helyi, területi szervezete alakul ki. A ta­pasztalatok azt igazolják, hogy a tanácsok többsége igyekszik az iskolák jó gaz­dájává válni. AZ ÉLELMISZERGAZDA­i SÄG fejlesztése a gyenge í' terméken ységű talajok hasz­nosítását is igényli. Szüksé­ges tehát — egyebek között — a szikes talajok hasznosí­tása is, noha közismert, hogy ezen talajok sok gonddal, költséggel 'jár. Az Országos Mezőgazdasá­gi Minőségvizsgáló Intézet kiadásában most 'megjelent „Szikes talajaink hasznosítá­sa és javítása” című könyv . igen jelentős munka, mert a szikesek javításának és hasz­nosításának legújabb ered­ményeit foglalja össze. Érté­két növeli az az útmutatás, ' melyet a mezőgazdasági üze­meknek nyújt abban, hogy talajtani, üzemi és közgazda- sági viszonyai Itat elemezve, a céljaiknak és lehetőségeik­nek legjobban megfelelő megoldást, válasszák szikes talajaik hasznosítására.­A" szikes talajok egyrészén a talajtulajdonságok alapve­tő változása nélkül, egyszerű agrotechnikai eszközökkel. például műtrágyázással is el­érhető kielégítő termésered­mény. Ez elsősorban a ter­mészetes növényzettel bori- . tott területek egy részére vo­natkozik. amelyek műtrágyá­zással, a helyi öntözési lehe­tőségek kihasználásával jó takarmánytermő területekké alakíthatók. A szikes talajú szántókat azonban érdemes az eddi­gieknél eredményesebb mód­szerekkel javítani. A szerzők — Ábrahám Lajos és Bocs­kai József — kíséi’leteik alapján hangsúlyozzák, hogy az egyre intenzívebbé váló mezőgazdasági termelés szük­ségszerűen követeli meg a h atélconya bb j a ví tóan y agok alkalmazását, elsősorban a savanyú kémhatást) anyago­kéi. Figyelmet érdemel az a — szerzők által kidolgozott — módszer is. amely a szikes talajok javítását nem korlá­tozna a felső szántott: szintre, hanem a mélyebb, a növény­termesztés szempontjából legrosszabb tulajdonságú ta­lajrétegekre is kiterjeszti. A genetikái szintenként javí­tott szikes talaj nemcsak a felső szintben változik meg. hanem az egész talajszel­vény fizikai, kémiai és bioló­giai tulajdonsága válik ked­vezőbbé A KÖNYV KÖNNYEN át­tekinthető képet ad arról, hogy milyen módon, lehet hasznosítani a szikes talajo­kat:' a legegyszerűbb mód­szerektől a talaj tulajdonsá­gokat megváltoztató módsze­rekig. Az érdeklődők köny- nyen eligazodhatnak abban, hogy az adott üzemi viszo­nyok között mely módszerek illeszthetők be gazdaságosan az üzem termelési szerkeze­tébe. mert a IJ.; a ill. és a IV. osztály létszáma általában biztos, előre ismert, és á ren­delés időszakában már az el­sősök száma is nagyjából is- ,merős lehet. — Nem lehet, hogy a t.úl- rendelés valami jogos bizal­matlanságon alapszik? — Jogos bizalmatlanság, ez talán erős fogalmazás. Az tény, hogy minden évben adódik néhány fajta könyv, aminek igényelt számát Bu­dapesten iecsökkentik, keve­sebbet küldenek belőle, s ezekből az iskolákban persze hiány keletkezik. Mintegy hatvan fajta könyvet szállí­tottunk ki a gimnáziumokba, s legfeljebb négy-ötnél adó­dott elő ez a helyzet. Ez persze okozhat némi bizal­matlanságot, ami a túlrende- lést szüli. Végül itt a sok munka, a felesleges szállítás és a. sok-sok feleslegesnek tűnő tankönyv. Évről évre ismétlődik ez a jelenség. Csak innen, a Ka­zinczy könyvboltból kétszáz­nál több csomag indul vissza Budapestre. Mit jelent ez munkában, szállítási költség­ben. könyvek rongálódásá­ban!? És ez még csak egyet­len boll. Mi lehet a megoldás? Ta­lán a tankönyvek időlállóbb volta, azaz,' hogy a következő tanévben is mind több könyv legyen használható az ideiek közül, és a könyvbolt fenyegető gazdasági szankci­ók nélkül tárolhassa azokat — persze, ha.hely is van hoz­zá! — a jövő szeptemberig. Ez az egyik megoldás. A másik a pontosabb igénylés a tanintézet, és a pontosabb szállítás a könyvkiadó részé­ről. (bin) Gépíró- és yyorséróversenv ÉfpzéfüiÉ , .Novemberben rendezik meg a dolgozók 1971. évi magyar és idegennyeilvű gép­író- és gyorsíróversenyéti A sebességi gépíróversenyen díjat kap az első három he­lyezett, a többi sikeres ver­senyzőt pedig hibátlansági jelvénnyel, oklevéllel, vagy emléklappal jutalmazzák. Oklevéllel tüntetik ki Buda­pest és a megyék legjobb versenyzőit a legnagyobb tiszta leütésszám alapján. Ugyanígy jutalmazzák a hi­bátlansági gépíróverseny he­lyezettjeit is. A verseny idő­pontja november 11, 12-e. Színhely: a dolgozók munka­helye, ha a versenyzők szá­ma eléri a húszat. Több munkahely együtt is bizto­síthatja a szükséges létszá­mot. Azokat a versenyzőket, akik a sebességi gépíróver­senyen legalább 450 leütés­sel dolgoznak, a versenybi­zottság hivatalból nevezi az 1972. évi gépiróbajnokságra. A magyar nyelvű egyéni gyorsíróversenyeket Buda­pesten- november 13-án, a vidéki kijelölt helyeken pe­dig 14-én rendezik. Sebességi gépírásból és magyar nyelvű gyorsírásból csapatversenyt és pontszerző versenyt hirdetnek a mun­kahelyek között, s oklevél­lel tüntetik ki az első—hato­dik helyet elért csapatokat. Versenyt írtait ki angol, francia, német; olasz és orosz nyelven tudó gép- és gyors­írók számára is. • A nevezéseket minden ver­senyszámra külön két-két példányban, október 20-ig kell elküldeni a versenybi­zottsághoz, vidéken az ille­tékes gép- és gyorsíróiskola versenyfelelőséhez. Bővebb felvilágosítást is ezeken a helyeken adnak, a miskol­ciak és borsodiak részére te­hát Miskolcon, a Palóczy u. 7. szám alatti iskolában. <• A BORSODI VEGYIKOMB1NAT AZONNALI BEt ÉRÉSSEL ALK ALMAZ vegyipari szafcinkásokat, VEGYÉSZ ÉS GÉPÉSZTECHNIKUSOKAT ÉS ÉRETTSÉGIZETT FÉRFI MUNKAERŐKET KENDSZERKEZELÖI MUNKAKÖRBEN LAKATOS, CSŐSZERELŐ, HEGESZTŐ. TURBINAGÉPÉSZ, VIZVEZETÉKSZERELO SZAKMUNKÁSOKAT és FÉRFI SEGÉDMUNKÁSOKAT Bérezés a vállalati kollektív szerződésben foglaltak szerint, megállapodás alapján Munkásszállást — térítés ellenében — biztosítunk. Jelentkezni lehet szombat Idvétclóvcl mindennap 7-től 15 óráig a VÁLLALATI MUNKAERŐ- GAZDALKODASI OSZTÁLYON. , KAZINCBARCIKÄN AUTÓSOK, A Fővárosi Szállítási MOTOROSOK, Vállalat FIGYELEM! Autó-motor szerelő pályázatot hirdet , és. lakatosműhelyemet építőmester, épületgépész megnyitottam. és építésvezető Autók, motorpk 1-es szemléje, futójavítása, felújítása, vaskapuk, ke­rítések készítése, min­denféle javítását és fes­téseket. vállalok. KORÁNYI IMRE, Pányok, Fő út 73. sz. felvételére. Kivitelezői gyakorlattal rendelkező mérnökök és technikusok jelentkezését várjuk az alábbi címen: Budapest, XIII., Csata u. 20.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom