Észak-Magyarország, 1971. október (27. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-17 / 245. szám

ÉSZAÍC-MAGYARORSZÁG 6 1971. oki, 17., vasárnap Készül a ko Miskolci wtcák, házak, emberek (11) Á feudális urak elszaporodása Az Ózdi Kohászati Üzemek megbízásából Kisfaludy Strobl Zsigmond szobrászmű­vész kohász-martinász szobrot készít a gyárváros részére. Képünkön a mester és a szobor miniatűrje látható. (Fotó: Strohmayer László) Ne a gyerek előtt! Nicht vor dem Kind! — hangzott el gyakran a régi, polgári középosztály ottho­nában a figyelmeztetés, ha az egyik házasfél elragad­tatta magát, s'olyan hangot ütött meg, amelyet' egyéb­ként nem használtak a gye­rek jelenlétében. Ezt , a tilalmat az egysze­rű nép is használta, ami­kor ajjit 'mondta: zsindely van a háztetőn. Mind a két kifejezés mindkét társadal­mi rétegben azt jelentette, vigyázz a nyelvedre, ezt ne mondd a gyerek előtt. Nálunk nincs már lent és fent, de hovatovább elhagy­juk ezt a megfontolandó tir lalmat is. A minap pedig nagyon kedvem lett volna felhasználni. Az egyik általános iskola előtt várakoztunk a kisis­kolásokra. Ismerőslömmel beszélgetted, amikor egy mama jött kifelé a kapun, kézenfogva vezetve harma­dikos kislányát. A mama megállt beszélgetni ismerő­sömmel, s a beszélgetés va­lahogy így zajlott le: — Te nem mégy be a ■gyerekért? . — Nem tegnapelőtt össze­szólalkoztam a tanítónő­vel ... — Ne is mondd, én meg most. Nem akarta'a napkö­ziből félórával hamarabb kiengedni... bementem az igazgatóhoz, s megmond­tam a magamét. — Veled is vitatkozott a tanítónő? Nem tudom, mi­ért nem érti meg, hogy az embernek dolga van otthon s ha én négyig vagyok munkában,, nagyon kelle­metlen égy órát itt ácso- rogni- a. kapuban, mert ha­zamenni, me^ visszajönni már nem érdemes. Pedig ilyenkor már, csak játsza­nak a napköziben ... ■—■ (így is van! De én most jól megmondtam ne­ki. Erre elkezdett kiabálni, hogy a gyerekek -előtt ne beszéljek így vele. Mire én: nézze aranyoskám, maga velem ilyen hangon nem beszélhet, különben jöjjön ki a folyosóra, megmon­dom én ott is a magamét. — Ezt mondtad? — Ezt hát. Kikérte .ma­gának, hogy a cselédnek mondják, hogy aranyos­kám ... Ö nekem nem ara­nyoskáim ... még neki állt feljebb... Így folyt a beszélgetés, miközben a kislány, édes­anyja kezét fogva nagyon éberen figyelt, majd meg­szólalt: — És azt is mondja a tanító néni, hogy minden­nap vigyük magunkkal az olvasókönyvet, pedig nincs is mindennap olvasás... Az asszonyok ránéztek, de tovább beszéltek. A kislány kis idő múlva újra rákezd- te: — és azt is mondja, hogy mindennap vigyük az olvasó.... — Kft vert meg a tanító néni? — kérdezte tőle az anyuka. — Hát... hát a fiúknak folyton húzgálja a paje- szát... — Ugye? Meg a gyűrűvel veri a gyerekek fejét... — Borzasztó egy nő.. i — Rettenetes teremtés... Most, most kellett volna rájuk szólni, hogy ejnye, kérem, lehet hogy jogos a panaszuk, de ne a gyerek előtt beszéljék meg. Lát­ják, mit vált ez ki? A har­madikos gyerek kifogásolja az olvasókönyvet, melyet nagyon helyesen kér a nap­közis tanítónő, hiszen egy kisiskolásnak még naponta kell gyakorolnia az olva­sást. Gyakoroltat velük ép­pen a szülő helyett, hogy annak ne kelljen este leül­ni a gyerek mellé. Az iskolában megtanítják a gyermekeket az új isme­retekre, a napköziben pedig elvégzik a tanítónők mind­azt, vagy legalábbis jó ré­szét annak, amit különben a szülőnek kellene. Lehet, hogy nem dolgozik minden napközis tanítónő egyfor­mán jól és türelmesen. Ha azonban valakinek problé­mája van, jó, ha négyszem­közt. beszéli meg, s ha nem boldogul, az igazgatóhoz fordul. Mindenről azonban nem kell tudniuk a gyere­keknek, mert ahogy a kis­lány példája is mutatja, na- gyon rosszul fordítják le a maguk nyelvére az ilyen csúnya vitákat. Bizony, most már nem irigylem azt a napközis tanítónőt a rábí­zott gyerekek közt, ha a szülők ilyen hangon be­szélnek a gyerekek előtt. Miért nem mondtam ezt ott el a mamának? Mert zsindely volt a ház­tetőn. Nicht vor dem Kind! — csillapítottam magam, nehogy a kiokosítással én . meg a szülő tekintélyét romboljam gyermeke előtt. Adamovics Ilona. Műszaki kisfi írnek A diósgyőri Bartók Bé- . la Művelődési Központ­ban október 19-én 15 óra kezdettel a 17., a 30., a 32. számú Általános Is­kola tanulói részére mu­tatnak be műszaki lcis- filméket. Mindezzel a pályaválasztást kívánják elősegíteni. MISKOLC NÉPÉNEK el­ső feudális birtokos ura, mint tudjuk, a Bors-Mis- kolc-család. Rájuk vonatko­zik Szendrei János 18 da­rab, Leveles Erzsébet 3 da­rab, közölt oklevele. Saját kutatásomból egy 1247., ket­tő 1263. és egy 1270. évi, közületien oklevélre hivat- kozhatom várostörténetünk­ben. Az első 1247. évi rész­ben kapcsolható a szentlé- leki kolostor legrégibb ok­leveles adatához: az 1240- ben végzett tardonai határ­járáshoz. Ez a kiadatlan oklevél egy adásvételi okmány, a vevők a Miskolc-nembeli Füle (Fülöp) zágrábi pré­post és testvérei: Tamás és Imre, akik 12 márkáért (csaknem három kilogramm színezüst) megvették a De- dus Szikla (a dédesi vár­hegy) egyharmadát és elő­terét. Az eladók a Dedus- nemből való Márk fiai: Ger­gely és Miklós, valamint Zadur fiai: Jakab és Dani­ján kispap, Borsod megyei • várjobbágyok voltak. A benne közölt határjárásból ismerjük a Borosfe és Tiba folyókat, utóbbin pedig el lehetett jutni abba az erdő­be, ahol „cultura ferrei” — vagyis vastermelés folyt. A Tiba-völgy neve ma Felné­met mellett található. A további két, 1263. évi közöletlen oklevél közül az elsőből kitűnik, hogy Ist­ván if jabb király 1263-ban, a Miskolc-nembeli Pálfia Pánitól erdélyi, Kraszna megyei daróoudvarhellyél ajándékozza meg. (A ki­rályi solymászokaf daróciak­nak .— populi Ürauch — hívták.) Pánit. érdeme az volt, hogy sikeresen járt követségben a tatároknál. A másik 1263. évi közö­letlen oklevélből nem az érdem, hanem az tűnik ki. hogy a Miskolc-nembeli Maroellus fiai: Miklós és József — elsikkasztották! azt a 300 aranyat (hatalmas összeg!), amelyet a tatárok­hoz kellett volna vinniük. Emiatt István ifjabb király megfosztotta ezt a két test­vért minden Borsod, Abaúj, Zemplén, Heves és Gömör megyei birtokuktól. Ezenkí­vül Bulcs (Bocs?) nevű földjüktől, amelynek egy­harmadát a Miskolc-nem­beli Pánit comes kapja, két­harmadát pedig a Márkfia Márk comes. Ez az a Pánit comes, aki jelentős szerepet töltött be egyébként a Miskolc hal­maztelep — faluvá fejlesz­tésében, és ő hozható kap­csolatba az avasi templom elődjének felépítésével is. Országosan is elismert mél­tóság. Az említett kéthar­madot, Márk comes ado- mányrészét 40 eziüstmárlká- ért aztán megvette. (Több ‘ mint 9 kilogramm szín­ezüst.) , Az említett negyedik, kö­zöletlen 1270- évi oklevél a Miskolc-nembeli Nagy Im- i(efia Jakabról szolgáltat adatot és földjéről, „Ernőd felé, a Berva vize mellett”. Nagyon fontos tudnunk, hogy éppen Miskolc város névadójáról, a Bors-nem­beli Miskolc személyről, vagyis a Miskolc-nem indí­tójáról, ősapjáról nem ma­radt fenn okleveles emlé­künk. Ha ez volna, tisztáb­ban látnánk egy kétszáz esztendős feudális birtoklás vonalát. Az oklevelek sze­rint tőle származott az a 81 ismert Miskolc-nembeli sze­mély, akik szerepelnek az előbb említett megyék, va­lamint Miskolc történeté­ben. 1038-tól az Anjouk ko­ráig terjed ez a névsor. Benne nemcsak. egy rend­kívül szapora, de többször magas méltóságot elért csa­ládot ismerünk. A család kilenc ágra oszlott. .Város- történetünk szempontjából érdekes a Borsmonoston- ág és a P^nitfl-ág. A töb­bi: a Mikolai, a Gergelyífi- ág, a Nyéki-, a Csabai-, a ■ Kazai-ágakon kívül még a Tapolcán és Csabán birto­kos Pál- és Jaroszló-ág ke­vésbé jelentős történetünk­ben. AZ OKLEVELEKEN kí­vül egy nagyon jelentős ré­gészeti eredménnyel tudjuk Miskolc-halmaztelep — az őslakosság magyarsággal kevert, majd magyarrá vált Miskolc.-f altivá alakulását alátámasztani. A Sötétkapu melletti ásatás fedte fel, hogy itt, a Szinva-part és a főútvonal között egy piac­térség alakult ki a XII. szá­zad folyamán. Ennek járó­földjét többször felkavi- csozták. A Rákóczi u. 1. szám alatti ház nyugati fe­lében pedig piactéri csár­da romjait hozták napvi­lágra. Ezt a tatárjárás (1241.) pusztította el. de a térség ezután is működött, így szűnt meg lassan- az Avas-promontori és az alatta levő térség, és épült be templommal, temetővel, miután mgszüntették az első miskolci teviető: a Mélyvölgy utca felőli avasi feljáró teraszán feküdt Ár­pád-kori temető területét. Ezt régészeti leletek igazol­ták. Ivomároiny József Vendégek Eperjesről Eperjesi vendégek érkez­tek a Miskolci Nemzeti Színházhoz. A négy ember­ből álló csoport az eperjesi olsrán színházitól jött tapasz­talatszerzésre Ivan Ivancso rendező vezetésével. A ven­dégek háromnapos miskolci tartózkodásuk során megné­zik a színház előadásait, be­szélgetnek a színház veze­tőivel, ismerkednék a vá­rossal. Kompozíció Gyennékkcnrunkban volt egy játékunk, társaságban’ játszottuk, úgy kezdődött, hogy „Amerikából jöttünk két betűt hoztunk, mester­ségünk címere’? — aztán mondtunk két betűt, meg­próbáltuk mutatni, amire gondolunk, és a többieknek ki kellett találniuk, mi az a két betű, amit hoztunk. Nixon elnök és már előt­te szálláscsináló ja, Kissin­ger most megfordítja, és va­lahogy úgy csinálják, hogy Amerikából mennek, vala­mit visznek, de — miután nem gyerekek, hanem dip­lomaták •— semmit, vagy valami egészen mást mu­tatnak, és a többiek pró­bálják meg kitalálni, mit visznek. Valami ilyesmivel próbál­kozott a , Newsweek című amerikai magazin. Nem ki­sebb emberrel íratott a kér­désről, mint a Kennedy és a Johnson-kormányzat kül­ügyminiszter-helyettesiével, George W. Ballal, aki, ami­óta nem hivatásos diploma­ta, szemleírója a lapnak. Nemsökkal Ball után a New York Times vezércik­ke is találgatásokba kez­dett, a kettőből azután kö­vetkeztetni lehet egy-két amerikai gondra. Ball abból indul ki, hogy itt tulajdonképpen „szim­bolikus diplomáciai lépés­ről van szó”, a lényeg az elnök pekingi útja maga, nem az, hogy miben álla­podik, vagy nem állapodik meg. Ball szerint az USA- nak biztosítania kell Pekin- get, .hogy ha ki is vonul Vietnamból és Koreából, to­vábbá Tajvanról — amit Kína Óhajt —, nem vonul vissza mindenünnen, és fé­ken tartja Japán expanzi­ós törekvéseit. Elvégre Kí­nának elég rossz tapaszta­latai vannak erről, Ugyan­ekkor azonban „világosan le kell szögezni a Kreml előtt, hogy kapcsolataink Kínával nem jelentik egy szovjetellenes cselszövény kezdetét” — tes2i hozzá Ball. A harmadik szempont azonban az, hogy az USA mégse „adjon lovat a japán polititkai élet azon elemei alá”, amelyek az USÁ-val való szakítás Hívei, mert ez . viszont a Szovjetuniónak lenne jó. Mindezt a hármas szempontot — Ball szerint — úgy lehetne a legjobban megvalósítani, „ha az elnöki különrepülögép Kína bői visszatérőben leszállna ' To­kióban”. . A New York Times cik­ke már Ball írása után, ■ akkor jelent ' meg, amikor Kissinger második pekingi útját is bejelentettjük. Alap szerint Peking az újabb Kissin ser-látogatás elfoga­dásával Nixont segíti, mert.. „elvonja a közvélemény fi­gyelmét a tervezett hábo­rúellenes országos tünte­tésekről”. Ugyanekkor vi­szont az USA is tesz egy gesztust: figyelmen kívül hagyja „a meglepetésszerű­en Pekingbe látogató Juey Newtonnak, a Fekete Pár­ducok egyik vezetőjének kínai részből adott megbe­csülését és tiszteletét”. Nem vitás, hogy alkudo­zás lesz Pekingben mégpe­dig feltehetően a Ball által vázolt három szempont szem előtt tartásával és — mint a New York Times írja — ennek érdemi részét Kis­singer végzi el, hogy „az elnöki látogatás ■ idejére mindkét felet megóvja a kellemetlen meglepetések­től. ) Máté Iván (Lenkcy Zoltán munkája) II visznek PSiisie?

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom