Észak-Magyarország, 1971. október (27. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-17 / 245. szám

1971. oki. 17., vasárnap ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Rákóc&i-eítner Fejedelmi címer — feje­delmi' ital... Kapás Pál, a Tokaj-hegyaljai Állami Gaz­dasági Borkombinát vezér- igazgatója sok hivatalt kilin­cselt végig, amíg az enge­délyre ráütötték a pecsétet. A levéltárakat is segítségül kellett hívni, hiszen a Rá- kóczi-címert színösszetétel­~n is korhűen szabad visz- [ :aadni. Az új. címkék előál­lítására az ország leghíresebb nyomdája kapott megbízatást ,és a nemes italok kedvelői, nem utolsósorban a címke- gyűjtők rövidesen igen szép példányokkal gyarapíthatják kollekciójukat. Az új címke, a Ifegyalja nagy történelmi ■múltját idéző Rákóczi-címer azonban nem csupán a kül- sőségektfcn jelent' újítást, az új márka — védjegy, hasz­nálatára kizárólag a borkom­binát jogosult. Hasonlítani csak önmagához tehet A valóságos tartalom, mely még a következő évek fel­adata, a tokaji bor hírnevé­nek, tekintélyének visszaál­lítása; megértetni mindenki-' vei, hogy a tokaji bor norm zeti kincsünk, s e kincsünk, mely a Hegyalja történelmi levegőjű tájain terem olyan hatvan kilométeres körzet­ben, melyhez fogható nincs még egy a világon, megér­demli, hogy a mezőgazdasá­gi kérdések között kiemelten kezeljük. Talán a spanyol malaga, vagy a görög borok közelí­tik meg egyedülvalóságában. De csak közelítik, mert ha­sonlítani a tokaji bort csak önmagáihoz lehet! S éppen, mert pótolhatatlan, éppen mert utánozhatatlan, szerte a világon utánozni próbálják... Hatvan országgal peresked­hetnénk emiatt. De semmi, még a legköltségesebb labo­ratóriumi kísérlet sem tudja azt adni, ami itt természetes: a talaj, a klíma, a meteoroló­giai viszonyok, a pincékben tenyésző nemespenész és a hegyaljai szőlőtermelők szak-,, tudása. A Zempléni-hegység lejtő­in 28 község határa adja e nemzeti kincset: a furmintot, hárslevelűt, szamorodnit, s a királyok borát, a borok ki­rályát — az aszút._ Amiből csak egy van a világon,^ azt már a puszta tény is érté­kessé teszi. Aszút csak a Hegyalján lehet előállítani, a csúcsminőségű bort, mely ro­mantikus legendák szövevé­nyébe kötve évszázadokon át a királyi egyedülállás patiná­ja alatt szunnyadt, de most újra meghódítani készül Ke­letet és nyugatot. Rekonstrukciót, rekonstrukciót! Nem véletlen, hogy ,az el­ső önálló szervezeti egység­ként működő agráripari kom­bidat e nagy jövőt ígérő bor­vidékünkön jött létre, ahol a magyar bortörvény által ^árt területnek nyilvánított területen 90 ezer főt megha­ladó lakosság él; ahol a szőlő termesztése minden növény­nél gazdaságosabb; az egy katasztrális holdon nyert tiszta jövedelem a nagyüzemi termesztésben 25 ezer, s az egyéni ültetvények viszony­lag alacsony átlagtermése mellett is 10—15 ezer forint fölött van. Kell-e jobb, dön­tőbb érv, hogy a Hegyalján gyorsabb ütemben szorgal­mazzuk a rekonstrukciót, hogy a# sajnáljuk a befekte­* a eítnhén téseket, melyekkel a korsze­rű művelés körülményeit te­remtjük meg, hiszen a leg­nagyobb területtel (31,3%) rendelkező szakszövetkezeti tagok után másodikként az egyéni termelők (18,3%) kö­vetkeznek, Kiknek nagy ré­sze nehezen tudja megművel­ni szőlejét, mert a művelési eszközök és egyéb technikai felszerelések a felszabadulás előtti állapotokhoz képest nem sokat változtak. Az sem véletlen, hogy Ka­pás Pál vezérigazgató, aki szívvel-lélekkel elkötelezte magát a hegyaljai szőlőmű­velés ügyének, szenvedélye­sen ecsetelte a borkombinát tarcali telepén rendezett saj­tótájékoztatón á rekonstruk­ció, az előbbrelépés — első­sorban gazdasági, de nem egyszer szemléletbeli — prob­lémáit, gondjait. A tokaji bor a szőlőkben — csak éterem, de a pincékben válik azzá! S csakis itt, a hegyaljai pincék­ben, a világon egyedül itt te­nyésző nemespenész hatására érlelődhet, formálódhat íz­ben, zamatban. • illatban olyanná, ami utolérhetetlen­né teszi. A Ilégyaijón termelnek. Pesten szüretelnek A tokaji hírnevét itthon, és külföldön csak egyféleképpen lehet öregbíteni: ha az va­lóban tokaji! Ha (maradjunk a kombinát portáján) betart­ják a technológiai szabályo­kat az évszázadok alatt ki­alakult tapasztalatok, a tudo­mányos megalapozottság sze­rint. Tehát a bort a különle­ges ízt, karaktert adó pincék­ben érlelik, kezelik. A tokaji bor nem mosópor amit az egyik, napról a másikra a pi­acra lehet küldeni. A kombi­nát egyik legnagyobb gond­ja (sok más mellett) a kész­letezés, s hogy ennek techno­lógiai szükségességét a pénz­ügyi szervek nehezen akar­ják megérteni. A hegyaljai szőlő- és bortermelés másik súlyos problémája, hogy a szőlőtermelők áldozatos mun­ka jával előállított termék ér­tékesítéséből származó jöve­delem jelentős része a fővá­rosi székhelyű kereskedelmi szervezetekben csapódik le. A magyar bor export és .import feladatát a MONIMPEX Kül­kereskedelmi Vállalat látja el. Belföldön a Boripari Vál­lalatok Trösztje és az Álla­mi Gazdaságok Kereskedel­mi Irodája a közbeiktatott szerv. A lűsérleti jellegű bor­kombinát létrehozásával a szőlőtermelők tehát nem ju­tottak közelebb a piachoz és nincs módjuk a piac impul­zusait sem érzékelni, mert termékeit a borkombinát is a trösztön keresztül értékesít­heti exportra. A szubvenció­ból és az export többlet be­vételből sem a kombinát, sem egyetlen szőlőtermelő nem részesült • eddig, holott áz lenne igazságos, ha a plusz összegeket oda áramoltatnák vissza, ahol az eladott ter­mék előállítása történt:. Ösz­tönözni, további minőségi kö­vetelményeket támasztani pe­dig csak így lehet. Miért ne lehetne több a haszon! Az új címke tehát önma­gában ' csak forrnak a hagyo­mányoktól eltérő újítás len­ne, akár egy mosópor eseté­ben, melyet más dobozba cso­magolnak. Ám ha a tokaji bor hírnevének növelésében, a szőlőkultúra fejlesztésében forradalmi lépést akarunk tenni, ennek a lépésnek ha- tározottabbnak, célratörőbb­nek kell lennie. Mégpedig abba az irányba, amely a kombinát tevékenységét — röviden fogalmazva —■ így jelöli meg: lássa el a'terme­lői, feldolgozói, készletezői, nagykereskedelmi és kiske­reskedelmi áruforgalmi fel­adatokat; fejlessze a szakosí­tást, a fajtamegválasztást; a vertikális integráció kereté­ben a gyártmányfejlesztést úgy szervezze, hogy az nö­velje a , beruházások haté­konyságát és teremtse meg a bővített újratermelés feltéte­leit; alkalmazza a modern marketing módszereket és szervezze meg a tokaji borok piacát bel- és külföldön egy- aiánt. A cél világos. Az sem vita­tott, hogy a kombinát célki­tűzései túlhaladják a vállala­ti érdekeket, azok megvalósí­tásában egész Hegyalja bor­vidékének problémája szere­pel. A hét elején kezdődött idei szüret alkalmával több mint tízezer hold szőlőterméséből szűrnek a kincset érő Hegy­alján igen kiváló minőségű, magas cukorfokú mustot. A termés nem haladja meg ugyan a sok évi átlagot, de ahogy a gazdák mondják: so­se legyen rosszabb!... Vállalati érdekelt, talán nem egészen pontosan ér­telmezett gazdaságossági szempontok keresztezik még ezt az utat. A tokaji bor ha­zai és külföldi becsületéneit, méltán kiérdemelt rangjá­nak forintokban, vagy ha úgy tetszik, kemény valutá­ban kamatozó haszna azon­ban nem egy tröszté, nem is egy vállalaté, vagy akár többé, hanem az egész nép­gazdaság érdeke és haszna. Hogy szükségünk van erre a haszonra, nem kell mondani. Hogy a borban igazság van, gyanítják. Hogy a tolta ji borban igazság van — tud­juk ... Onodvári Miklós A gazdaságosság [okozásának biztos eszköze a tartalékok hasznosítása klHófPÍPC hogy az új iMiitrete!», €nergiah0r­dozók, a szénhidrogén, a kő­olaj, a földgáz megjelenése hogyan és milyen gyorsan változtatja meg hazánk ener­giamérlegét. A földgáz és a kőolaj olcsóbban termelhető, hatékonyabb és egyúttal kul­turáltabb fűtési lehetőséget biztosít. Ebből következik, hogy éppen az ország, a nép további életszínvonala növe­lése érdekében kialakított új energiakoncepció helyes, meg­valósítása egyik legfontosabb népgazdasági érdek. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy a szénbányászatra nincs szükség. - Ugyanis, az energia- igény az' utóbbi években a vártnál lényegesen jobban növekedett. Ez azt jelenti, hogy o szénbányászat termé­keire még hosszú idein szük­ség lesz ahhoz, hogv a~ igé­nyeket. kielégíthessük. Az. energiaösszetétel kor; szerűsítésére irányuló célki­tűzéseknek megfelelően a kö­vetkező években. tovább csökken a szén felhasználási részaránya. A hazai szén el­vesztette évszázados hegemó­niáját, de még'hosszú időn át fontos szerepet fog betölteni népgazdaságunk szükségletei - nek kielégítésében. A szén- termelés a TV. ötéves terv során az eddigi szinten ma­rad úgy, hogy növekszik a külfejtési, termelés, és ennek megfelelően csökken a mély- művelési szén termelése. A Borsod megyei szénbá­nyáknak — amelyek főleg a lakosság tüzelőigényeit elé­gítik ki —, az energiastruk- túrában beálló, előnyös vál­tozás, a szénhidrogének előre­törése ellenére is az idén lé­nyegében ugyanazt a szén- mennyiséget kell produkálni, mint a múlt évben. A IV. öt­éves terv folyamán — előre­láthatólag —, ezt a szintet tartani is kell. E feladatok megvalósítását a Borsod meg­gyei bányák Jcsak saját erő­ből megvalósítani nem tud­ják. 1970. áprilisában a Ne­hézipari Minisztérium néhány szén termelő üzemet megyénk­ben is a perspektivikus bá­nyák köze sorolt. Ellnek meg­felelően, például a Borsodi Szénbányák kapott bizonyos állami támogatást, de ezen­kívül kénytelen volt igénybe venni a hitellehetőségeket is. Ez azonban rontotta és rontja a vállalat pénzügyi helyzetét. Ehhez hozzájárul az is, hogy míg a szén eladási ára rög­zített, addig a termeléshez szükséges anyagok, külön­böző alkatrészek ára állan­dóan emelkedik. Ugyanakkor a minőségromlás következté­ben a vállalat árbevétele is csökkenő tendenciát mutat. Nagy gondot jelent, és évente mintegy 30 millió forintos költséggel jár a dolgozók utaztatása, és mintegy hat­millió forint terhet jelent a vállalatnak évente a munka­erő stabilizálását célzó pót- szabadság bénhatásának ki­gazdálkodása. At iilón az első félévben a Borsod me­gyei szénbányászati vállala­tok termelése az egy évvel korábbinak csak mintegy 9)4 százalékát tette ki. A terme­léscsökkenés elsődleges okai között részben a létszámcsök­kenést, részbeh pedig a mun­kahelyi előkészítés elmaradá­sát kell megjelölni. E helyzet kialakulásához azonban hoz­zájárult az is, hogy a Borsod megyei szénlyány óknál nem érvényesül megfelelően a svénbányászxK dal&ozói ki­emelt bérezéséről szóló 1957- es kormányhatározat. Az el­múlt két évben a megyei szénbányászatban a bérek — növekvő ütemben — 10,1 szá­zalékkal emelkedtek. A sze­mélyi jövedelmek 8,8 százalé­kos emelkedése viszont —, amely tartalmazza a részese­dési alap terhére folyósított különböző kifizetéseket is — csökkenő ütemű és .relatíve alacsony. A BMP pártfőiskolájának tanszékvezetője megyénkben gyénk nevezetességeivel — köztük az aggtelek-jósvafői cseppkőbarlanggal — ismer­kedik, majd visszautazik Bu­dapestre. Az MSZMP KB Politikai Főiskolájának vendégeként hazánkban tartózkodó Peter Hrisztov Volkov, a Bolgár Kommunista Párt Pártfőisko­lájának tanszékvezető j e, a Bolgár Társadalomtudományi Akadémia adjunktusa októ­ber 15-én, pénteken me­gyénkbe érkezett. A bolgár testvérpárt kép­viselőjét Miskolcon fogadta Kerekes József, az MSZMP Borsod megyei Bizottsága ok- a tatási igazgatóságának veze­tője, akinek kíséretében pén­tekén a Rónai Sándor me­gyei Művelődési Központban bolgár gálaesten vett részt Tegnap, október 16-án, szom­baton a bolgár pártíöiskóla tanszékvezetője látogatást tett a megyei pártbizottság okta­tási igazgatóságán, ahol esz­mecserét folytatott az intéz­mény vezetőivel és tanszék- vezetőivel. Ennek során meg­ismerkedett megyénk pártok­tatási rendszerével, az okta­tás irányításának megyei ta­pasztalataival. Peter Hrisztor Volikovot teg­nap Miskolcon, a megyei, pártbizottság székházában fogadta Deme László, az MSZMP Borsod megyei Bi­zottságának titkára is, aki tájékoztatta megyénk általá­nos helyzetéről, valamint a pártszervezetek ideológiai munkájának időszerű kérdé­seiről. Bolgár vendégünk ma me­Pillanatkép a miskolci pamutfonodából Ezt a kérdést megvizsgálta az MSZMP Borsod megyei végrehajtó bizottsága is. Megállapították, hogy a me­gye két bányavállalatának bérszínvonala, de még inkább személyi jövedelme az iparág országos átlaga alatt van. Megállapították azonban azt is, hogy — összehasonlítva a megyei szénbányászat és a megye szocialista iparának átlagkeresetét — a bányász­kereset mintegy 40 százalék­kal magasabb, a miniszté­riumi nehéziparhoz viszonyít­va a különbség mintegy 30 százalék. A személyi jövedel­mek növekedése azonban év­ről évre csökkenő, közeledik a megye szocialista iparának átlagához az elmúlt évek rendkívüli „túlműszakjai” el­lenére is. A Borsod megyei szénbányák előtt álló felada­tok megkövetelik, hogy a már megkezdett úton, koncentrált, korszerűen gépesített, nagy­üzemi bányászati termelést valósítsanak meg, és ugyan­akkor érvényt szerezzenek megyénkben is a szénbányá­szat dolgozói kiemelt bérezé­séről szóló 1957-es kormány­határozatnak. A jelenleg kialakult hely­zet megköveteli, hogy a Bor­sod megyei szénbányák meg­gyorsítsák saját tartalékaik feltárását és hasznosítását, mivel a gazdaságosság foko­zásának ez az egyik biztos eredményt hozó eszköze. Szükség van arra, hogy a szénbányák irányítói, mű­szaki gárdája javítsa a mun­kaszervezést, kellő gondos­sággal készítsék elő a ter­melő munkahelyeket, bizto­sítsák a zavartalan, bizton­ságos termelést, a nagy ér­tékű gépállományok jobb ki­használását. A vezetőknek és a beosztottaknak egyaránt figyelembe kell venni, hogy a mennyiségi feladatok tel­jesítése mellett a bányaüze­mekben is fokozni kell a ter­melés gazdaságosságát, kor­szerűségét és biztonságát. Egyaránt fontos feladat a termelékenység állandó foko­zása, a minőség javítása, az idővel, az anyaggal, és az energiával való takarékosság. E feladatok jegyében, a vállalati tartalékok feltárása és felhasználása meggyorsítá­sának érdekében takarékos- sági intézkedési tervet készí­tettek a vállalatok, folytatják a koncentrációt a külszínen és a bányákon belül, eme­lik a bányászati dolgozók szakmai továbbképzését a jobb gépkihasználás érdeké- beii, és — az anyagi érde­keltség fokozottabb előtérbe helyezésével — új típusú szerződéseket kötnek a szo­cialista brigádokkal. A Borsod megyei szénbá­nyák további fejlődése, a bá­nyászok jövedelmének, élet- színvonalának további emel­kedése tehát feltételezi egy­részt a felsőbb szervek tá­mogatását, ugyanakkor a sa­ját tartalékok, gyors feltárá­sát és hasznosítását. A kormány szükség szerint — segítséget nyújtott a korábban elő­irányzottnál magasabb szén­termelés realizálásához, költ­ségvetési támogatás, hitel- felvételi lehetőség, bérkor­rekció stb. formájában. A népgazdasági erőforrások fi­gyelembe vételével meghatá­rozásra kerülő központi tá­mogatás vállalatok közötti felosztásánál a Borsod me­gyei szénbányavállalatok is a feladataikkal arányos mér­tékben részesedni fognak. O. Ä k ^ A borsodi bányászok i cladaíai és az anyagi elismerés / . ™

Next

/
Oldalképek
Tartalom