Észak-Magyarország, 1971. október (27. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-17 / 245. szám

ESZÄK-MAGYÄRORSZAG 4 WII. 0M. 17., TOSÓriKip «a A KÖRZETESÍTÉS BORSODBAN A (korszerű iskolai munka lehetőségeinek megteremté­séért megyénkben is évről évre harc folyik. Az anyagi, személyi feltételek megte­remtéséért, nem utolsósor­ban pedig bizonyos szemlé­letek legyőzéséért is folyik a harc. Az eredmények — leg­alábbis az eszközök, a tárgyi feltételek esetében — nyil­vánvalóak, mérhetőek, hi­szen lapunkban is gyakorta tudósítunk egy-egy új kör- ' zeti iskola, kollégium elké­szültéről, újabb tanterem­bővítésről. Igen, gyakorta tudósíthatunk, de jobb len­ne, ha még többször tudó­síthatnánk. Hol tartunk? Jelenleg Borsod megyében a négyszáznál több általános iskola közül 161 osztott, 94 pedig körzeti iskolaként munkálkodik. Ezek az isko­lák nagyjából megfelelnek a modem oktató-mevelő mun­ka igényeinek, korszerű szántén tudják nyújtani az ismeretanyagot. A körzeti is­koláik 6300 diákja közül mintegy 5000 autóbusszal jár be, más részük vonattal, kis részük pedig — egészen kö­zeiről — kerékpáron, vagy gyalog. Nehéz munkával, sok pénzzel sikerült elérni, hogy ennyi iskolánk osztott, illet­ve körzetesfbett Legyen, ez a munka azonban még nincs befejezve. Különösen az en- csi és az edelényi járásban sok a tennivaló. Borsod megyében ä rész­ben osztott iskolák száma 62, —több ezer diák és 12 olyan kisiskola is található még, mintegy 300 diákkal, ahol az 1—4, vagy az 5—8 osztályt összevontan tanítják, tehát ahol a legnehezebb a helyzet. A részben osztott és a (kisiskolák gondja neheze­dik most legsúlyosabban az oktatásügyért' felelős em­berekre, szervekre, ezek­nek a gondoknak az enyhí­tésén — megszüntetésén — fáradoznak. Tervek, vágyak A körzeti iskolák tanulói közül 580 diákotthonban la­kik. Természetes, hogy a körzetesítés sikeréhez a di­ákotthonok számának növe­lése, vagy befogadóképessé­gük bővítése és az iskolai tantermek számának növe­lése is szükséges. El is ké­szültek azok a tervek, ame­lyeknek valóraváltása ese­tén a részben osztott isko­lák és a kisiskolák gondja csaknem teliesen megszűnt volna, tehát egy ideális álla­pot alakulhaitot volna ki me­gyénkben. Az elképzelések szerint Szendrő, Encs, Sá­rospaták újabb 200, Gönc 175, Mezőkövesd 150, Her- nádnémetá 50 személy befo­gadására vált volna alkal­massá diákotthonaival, s Szendrő 10, Encs 12, Gönc 4, Hemádnémeti 8, Mezőkö­vesd 4 tanteremmel bővült volna. A sok „volna” azt jelzi, hogy ezeknek a tervekr nek maradéktalan teljesí­tése — kétséges. Legalább is a közeli években. A pénz ugyanis nem elég az itt fel­sorolt tervek teljesítéséhez. Különösen akikor nem elég, ha ezeket a terveket a köz­ségi tanácsok — a társköz­ségek lakóival együtt — nem támogatják megfelelő mértékben. 4 tanácsok gondjai Ugyanis a községi taná­csok számos egyéb gonddal is küzdenek. Valóban nehéz lehet megmagyarázni a la­kóknak, hogy a járda, vagy a vízvezeték, vagy a kor­szerű üzlet stb. helyett most a diákotthonra adjuk ' a pénzt. Annak a diákotthon­nak az építésére, bővítésé­re, ahová más községekből járnak majd a gyerekek. És itt vagyunk egy újabS gondnál, a „más községek­nél”, a társközségeknél.1 Rendszeri,nt kis községek ezek, amelyekből bizonyos kommunális, szociális léte­sítmények még hiányoznak, és a lakók szeretnék ezek , megvalósítását is látni. Ez érthető. Az. viszont már semmiképpen sem érthető, hogy közülük többen a diák­otthon, s a körzetesítési rend ellen is tiltakoznak. „Nem hagyjuk elvinni a gyereke­inket!” „Jöjjön ide a tanító, van itt iskola!” — mondják. Ez viszont már semmikép­pen sem, érthető, hiszen a körzeti iskola a maga osz­tottságával, felszerelésével, szaktanáraival / tudja azt a többletet nyújtani a diákok­nak, amire a helybeli kisebb iskola nem képes. Éppen a gyerek kedvéért, a nagyobb tudás átplántálásának a le­hetőségéért teremtődnek ezek a körzeti iskolák — a szük­séges diákotthonoíkkal együtt —, ez ugyan nyilvánvaló leg­több szülő előtt, de mégsem mindegyikük előtt. Itt az a bizonyos harc, aminek megví­vásához csak a meggyőzés fegyverét lehet használni, de nem biztos, hogy ez a harc könnyebb, mint az iskolák, diákotthonok építéséhez szükséges anyagiak megte­remtése. Nyilvánvaló, hogy azok­nak a' községeknek is kell tenniük a körzetesítésért, ahonnan a gyerekek majd eljárnák, kihasználják, élve­zik a körzeti iskolák előnye­it. A Volán a gyerekekért . A körzetesítés ügye mind­ezek ellenére is előbbre ha­lad. - A gönci tanácsról pél­dául jelezték, hogy a keve­sebb pénz ellenére is vállal­ják az építkezést. Feltehető­en más tanácsoktól is jön majd jelzés. Feltehetően más községekben is megkeresik azokat a módokat, melyek révén a sok, más feladat mel­lett az iskolaügyórt. is tud­nak munkálkodni. Hiszeij nagyon sok azoknak az em­bereknek a száma, akik az, iskolákért, a gyerekekért fá­radoznak. Ezek közé tartoznak a Volán vezetői, buszsofőrjei is, akik mindent. elkövetnek a szállítás pontos, biztos le­bonyolításáért. A Volán ve­zetői — ha az- iskolák, a szülők kérik — évente két- szer-háromszor is változtat­nak a menetrenden, a meg­állóhelyeken. Igyekeznek a legjobb sofőreiket, kocsiju­kat biztosítani az iskoLajára- tofchoz, hogy télen, a rossz útviszortyok idején is a le­hető legkisebb fennakadás­sal dolgozzanak. Előfordul, persze késés, várakozás, mint más járatnál is —>- leg­többször objektív akadályok miatti —, de a Volán megte­szi, amire képes. Nem vé­letlen, hogy pedagógusok, vagy a megyei tanács műve­lődésügyi osztályának dolgo­zói sohasem felejtenek el dicsérőleg szólni a vállalat­ról, és éppen a szemléletet, az iskolaügyhöz — a gyere­kekhez — való viszonyt h amgsúlyozzáfc. Azt a szemléletet, amely­nek érvényesülését illetően- a nehézségék ellenére is mind több emberről, mind több szervről lehet diosérő- leg szólni, amikor az iskola- ügyről beszélünk. Priska Tibor Csütörtöktől látható Fábri * új alkotása E héten új magyar film kerül a premiermozik vásznára. Olyan alkotás, amely minden bizonnyal igen széles közön­ségrétegek érdeklődésével találkozik: a Hangyaboly, Fábri Zoltán új munkája, amely Kaffka Margit azonos című re­gényének fehasználásával készült. A film operatőrje Illés György, a legfőbb szerepeket Törőcsik Mari, Makay Margit, Apor Noémi (képünkön középen), Vass Éva, Fónay Márta, illetve Anday Györgyi és Jár ka Schallerova játssza. Georg Hfilsse , fotógrafikái Érdekes, bizonyára sok ér­deklődőt vonzó kiállítás nyílt meg tegnap, október 16-án a Miskolci Képtárban: Georg Hülsse, NDK grafikusművész mutatja be fotógrafikáit. A különleges technikával készült, a fotó és a grafika együttes erejét felhasználó képek valóban látványosak, érdekesek önmagukban is. Sokkal fontosabb azonban az a látásmód, mely Georg , Hülsse, a művész sajátossá­ga. A művész a Keleti-ten­ger egyik halászfalujában él, érthető, hogy témájának je­lentős részét innen, ebből a romantikus, vagy inkább ke­mény környezetből meríti. Érdekesek azok a munkái is, amit mint bélyegtervező, címke-, védjegykészítő, vagy éppen könyvillusztrátorként készít. \ Georg Hülsse grafikái már számos külföldi tárlaton sze­repeltek. 1'otógrafikáival vi­szont most először jelentke­zik külföldön, éppen Miskol­con. Tegnapi kiállítását, mely november 7-ig tart nyitva, Tarczai Béla, miskolci fotó­művész nyitotta meg. Végei éri a Kazincbarcika Miskolcon program Bemutatkozott a szocialista város t Negyvenkét rendezvény — sok ezer néző és látogató — közönségsiker. Röviden így mérlegelhetjük a Kazincbar­cika Miskolcon egyhetes rendezvénysorozat végered­ményét. Remélhetőleg me­gyénk . első szocialista váro­sának úttörő kezdeményezé­se, a tartalmában és formá­jában rendkívül gazdag be­mutatkozás új barátokat, tisztelőket szerzett Kazinc­barcikának. A város alapozásától nap­jainkig a fejlődés reális helyzetéit, tükörképét mutat­ták be a különböző jellegű előadások, kulturális és sportrendezvények, kiállítá­sok. A program értékelésére tegnap, október 1'6-án dél- ,előtt 10 órakor került sor a miskolci Művészklubban. A város vezetői nevében dr. Vékony Ernő, a Kazincbar­cikai városi Pártbizottság el­ső titkára mondott köszöne­tét Miskolc és a megye ve­zetőinek, a rendezvénysoro­zat segítéséért, a védnök­ségért, a vendéglátásért. Ez­után az egyhetes programot értékelte dr. Hetényi György, a megyei tanács művelődés- ügyi osztályának vezetője. — Meggyőződésünk, hogy a program eljutott mind­azokhoz, akiknek a rendezők szánták. Erre a legmeggyő­zőbb bizonyíték: sok ezer miskolci ember tekintette meg a város történetét és fejlődését bemutató kiállí­tást, számos nézője és hall­gatója volt a különböző tu­dományos, kulturális és egyéb rendezvényeknek. Népszerű volt a szocialista városok gyermekrajz-bemu- tatója, vidám int a harcikai képzőművészeti és fotokiáilí- . tás ás t— mondotta töfcfbek között értékelő beszédében az előadó. Ezután Takács István, Ka­zincbarcika város Tanácsá­nak elnöke a rendezvényso­rozat szervezőinek, védnö­keinek, patronálóinak elis­merés- és köszönetképpen a város címerével díszített diplomát nyújtott át. Az ér­tékelést követő fogadáson a vendéglátó város nevében Bárczi Béla; tanácselnök mondott pohárköszöntőt. A feladatokra összpontosítva A pártoktatási év tu­lajdonképpen már a nyáron megkezdő­dött: a tömegpropa- ganda-munka hosz- szabb távra szóló tervének — benne pártoktatásunk új, egységes rendszerének — ki­dolgozásával. Folytatódott a különböző oktatási formák, s ezek propagandistáinak és hallgatóinak kiválasztásával, a szükséges tananyagok meg­rendelésével, majd pedig_ a propagandisták felkészítésé­vel. . Szeptemberben kaput nyi­tottak a különböző káder­képző és továbbképző tanfo­lyamok; most pedig — októ­ber közepén — pártoktatá­sunk valamennyi formájá­ban, minden tanfolyamon megkezdődik a tanítás, a ta­nulás. Megyénkben a párt- oktatás alapfokú és tovább­képző tanfolyamain, vala­mint'előadássorozatain több mint 54 és fél ezer felnőtt — túlnyomó többségben párttag — kezdi meg, illetve folytatja tanulmányait ezek­ben a napokban. Egyidejűleg „startolnak” a íömegszerve- zeti, a szakszervezeti és a KISZ politikai oktatás kü­lönböző tanfolyamai is, ame­lyek részvevőinek száma megközelíti a százezret. Az érdeklődők, a politikai műveltség gyarapítására vál­lalkozók nagy száma önma­gában is jelzi a megye „leg­nagyobb iskolájának” jelen­tőségét. Valójában is a leg­nagyobbé!, amelynek falai — képletesen szólva — Borsod- nádasdtól Zemplénagárdig, illetőleg Tiszadorogmától Tornanádaskáig és Hollóhá­záig terjednek! A tömegpropaganda — s benne a most kezdődő párt- politikai oktatás — igazi je­lentőségét azonban minde­nekelőtt azok az eszmei-po­litikai célkitűzések hangsú­lyozzák, amelyeket a Politi­kai Bizottság április 21-i ha­tározata- alapján a megyei párt-vb május 14-i határo­zata fogalmazott meg, s ame­lyek voltaképpen az idei po­litikai oktatás legfőbb tartal­mát adják. A megyei párt- bizottság EJ tmutató ja —ame­lyet megyénk valamennyi pártbizottsága, csúcsvezetősé­ge, pártalapszervezete és minden tömegszervezet ide­jében megkapott — felhívta: ezekre a figyelmet. E helyen és ez alkalomból is — mintegy „útravalónak“ szánva — szeretnék hangsú­lyozni közülük a legfontosab­bakat. P ártunk vezető szervei elsősorban azt vár­ják, hogy a pártpo­litikai oktatás — a maga sajátos eszkö­zeivel — segítse a X. párt­kongresszus és a megyei pártértekezlet célkitűzéseit, e politika helyi megvalósulá­sát; hogy a párt politikájának megértésével és magyarázá-% sával járuljon hozzá a párt politikai és ideológiai egysé­gének; valamint tömegkap- . csolatainak erősítéséhez; hogy emelje a párt eszmei, ideoló­giai tevékenységének színvo­nalát, segítse a' dolgozók szocialista tudatának, világ­nézetének 'formálását. Megyénk iparának és me­zőgazdaságának a népgazda­ságban betöltött szerepével összhangban továbbra is megfelelő hangsúllyal kell foglalkoznunk a gazdaságpo­litikai kérdésekkel; helyes társadalmi szemlélet kiala­kítására törekedve előtérbe kell állítanunk az olyan fon­tos kérdéseket, mint a gaz­daság és az' össztársadalmi fejlődés, a termelés és -az életszínvonal összefüggései, a társadalmon belül meglevő ellentmondások, az érdekek viszonyai stb. Továbbra is megkülönböz­tetett figyelemmel kell fog­lalkoznunk a munkásosz­tály, a párt vezető szerepé­nek témájával, a pártélet kérdéseivel, a' nők és az if­júság helyzetével. Nem kevésbé fontos fel­adat a szocialista demokra­tizmus lényegének, a jogok és kötelességek egységének megértetése, megyénk dol­gozóinak segítése abban, hogy megfelelően tudjanak élni a szocialista demokrá­cia adta lehetőségekkel. A valójában most kezdődő új pártoktatási évet már e feladatokra összpontosítva készítették elő megyénk párt- szervezetei. Ezeknek megfe­lelően — a helyi igényeket és lehetőségeket figyelembe véve — alakították ki a megfelelő oktatási formákat, készítették fel a propagan­distákat is, megtisztelő párt­megbízatásuk teljesítésére. A megyéi pártbizottság propaganda- és művelődési osztályának megítélése sze­rint megyénk pártbizottsá­gai, pártszervezetei az 1971/ 1972-es pártoktatási év gon­dos előkészítésével megte­remtették a sikeres tanulás legfontosabb feltételeit, egy­szersmind megalapozták a pártoktatás több éven át cél­szerűen hasznosítható egysé­ges rendszerét. A „startra kész” propagandisták általá­nos és politikai műveltsége, felkészültsége, inf ormáltsága jobb, mint a korábbi évek­ben bármikor. A Kossuth Könyvkiadó jó­voltából — most először egész évre előre — rendel­kezésre áll a szükséges tan­anyag is. Adotti tehát a le­hetőség, hogy ezekben a na­pokban — a terveknek meg­felelően — megyeszerte meginduljon a pártoktatás egész „gépezete”; hogy me­gyénk legnagyobb iskolájá­ban megkezdődjön a taní­tás és a tanulás. S ami ez­zel — legalábbis a kommu­nisták számára — egyet je­lent: a szerzett ismeretek gyakorlati alkalmazása, a X. kongresszus és a megyei pártértekezlet határozatainak, IV. ötéves tervünk megyei célkitűzéseinek következetes megvalósítása. M eggyőződésünk, hogy a pártoktatás több ezer propagandistá­jának és több tíz­ezer hallgatójának egész évi fáradozása bősége­sen kamatozni fog. Elősegíti egész társadalmunk eszmei­politikai és cselekvő egysé­gének erősödését, a szocializ­mus teljes felépítésére irá­nyuló harc magasabb szin­tű folytatását. E gondolátok jegyében kí­vánunk az 1971/72-es párt- oktatási év minden propa­gandistájának és hallgatójá­nak eredményes, jó tanulást. Csépányi Lajos 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom