Észak-Magyarország, 1971. szeptember (27. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-03 / 207. szám

1971. szcpt. 3., perttek ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 105 évesen a jövőről Ahová a magyar delegáció ellátogat «F RESZKETKGEN es töré­kenyen üLt a széken. Arcvo­násai már ezernyi ránc mö- gé bújtak, de sejteni enged­ték: fiatalon sudár, szép lány lehetett. A szavakat ne­hezen illesztette egymáshoz, el-elkapott egy-egv emléket a múltból, életéből, melyről kiderült: már kicsi gyermek­kora nehéz, viszontagságos lehetett. Falun élt. amelynek határát ritkán lépte át. A ho­rizont véget ért a zsupfede- les házaknál, a kertekben kuksoló szérűknél, a falu széli jegenyéknél, vagy a szomszédos község templo­mának tornyánál. Könyvet is csak mutatóban látott, leg­feljebb a kalendáriumot es az imakönyvet forgatta, a libáit számlálta, amelyeknek pásztora volt. Mindez egy villanásnyi képsort kísérő mondandóból derült ki nemrégiben, ami­kor a Tv-híradóban önma­gáról vallott egy 10.1 éves néni. a Pásztóit élő Szrehó BoldiZsárné. Több mint egy évszázad. Szúrna utca. Szirma utca... Lovelle! keresett fel ben­nünket lapunk egyik hejöcsu- bai olvasója, a Szirma utcán lakó Gulyás Zoltánná, aki azt panaszolja, hogy áldatlan állapotok vannak utcájuk­ban. A Szirma utcai lakok jú­lius 14-én írtak a II. kerületi hivatalhoz az utca ügyében, azonban „megkeresésünkre eddig semmiféle választ sem kaptunk”, panaszolja olva­sónk. De mi is történt a Szir­ma utcában? Februárban csatornaépítés miatt feldúl­ták az utcát, a házak zömét lehetetlen megközelíteni jár­művel. „Az egész utca csatatér­hez hasonlít, van itt árok hosszban, keresztben, akna- gödör is bőven. Néha megje­lenik egy ember, csinál még egy kis árkot, s ez minden...” A lakokat az aggasztja leg­inkább, hogy ha sokáig hú­zódik a munka, a léli fagy beállta előtt sem készül el.« Felkerestük ez ügyben a hejöesabai tanácsi hivatalt, ahol megtudtuk, hogy a munka megrendelője, a hiva­tal egy héten belül válaszolt a Szirma utcai lakóknak — a lakóbizottsági felelősnek címezve, aki úgy látszik, nem tájékoztatott minden­kit az utcában igaz. a vá­lasz ellenére sem javult az utca allapota. A II. kerületi tanács az Üt- és Vasútépítő Vállalattal kötött szerződést a munkára. Az eredeti befejezési határ­idő április 30-a volt! A ta­nács felszólította a vállalatot, tegyen eleget a szerződésben rögzített kötelezettségnek. Az Üt- és Vasútépítő Vállalat a tavalyi árvízkárokra és anyaghiányra hivatkozva kö­zölte. hogy az építést augusz­tus 31-re fejezi be. A Szirma utcai munka per­sze a mai napig sincs befe­jezve. A lakókkal együtt bí­zunk benne, hogy azért a vál­lalat még a fagy beállta előtt pótolja eddigi négyhó­napos lemaradását. ny. p. Látás — szürkületben mm A szürkületben bekövetkező látóképesség-csökkenés nem el­szigetelt jelenség, sok autóvezetővel előfordul főként azok­nál a hivatásos sofőröknél, akiknek több évtizedes pályafu­tásuk alatt sokat kellett reflektorfénynél vezetniük. A biz­tonságos közlekedés érdekében a kötelező orvosi vizsgálatok során a szemet ilyen szempontból is ellenőrizni kellene, nem­csak a színtéveszlés vonatkozásában. A képen látható, az NDK-beli jénai Zeiss-gyár által gyártott „Nyktométer” telje­sen automatizált vizsgálat során kimutatja a látóképesség ilyen természetű csökkenését. A készülék optikai szűrők se­gítségével pontosan olyan látási viszonyokat teremt a vizs­gálandó személy szamára, mint amilyenekkel az esti szürkü­letben szemben találja magát. Az Északin agyarországi Áramszolgáltató Vállalat Sárospataki Üzemigazgatósága értesíti ügyfeleit, hogy az ANYAGÁTVÉTEL 11. jelzésű bélyegzője ELVESZETT. Érvénytelennek tekintendő: a vele töiténo visszaélé­sekért felelősséget nem vállalunk. hihetetlenül nagy idő. amely­nek onszágűtján, á bölcses­séggé ötvöződött tapasztalat csendült ki e tiszteletre mél­tó matróna szavaiból, ami­kor így köszönt el országos hallgatóságától: — Ha én úgy élhettem volna, mint a mai fiatalok, soha nem öregedtem volna meg . .. A/, idő jelzi a kort, az öregség egyszer mindenkinél bekopog. A mai fiataloknál is, akiknek életmódján, bol­dogságán örülni, ánuilni tud egy 105 éves asszony, aki csak azt sajnálja, hogy már nem fiatal. A kor, amelyet felidézett, végig élt. ma már történelem. Két világháborút, nehéz, emberi sorsokat, a hárommillió koldus országa, idézik az emlékek, s azt a történelmi sorsfordulót, ami­kor új élet sarjadt hazánk földjén is. Üj élet. amelynek immár több mint negyedszá­zada építői az akkori és mai fiatalok, akik előtt széles távlatokat nyit: a jövő. A mai fiatalok horizontja beláthatatlan. Nem ér vé­get a falu, vagy a város ha­táránál. A mélységeket és a távlatokat magasba törő ter­vek jelzik, amelyeknek va­lóra váltása elsősorban raj­tuk múlik. A célhoz vezető úton nincsenek egyedül, ügy egész társadalom segíti, ve­zeti őket, átsegítve az aka­dályokon, a legkisebb bukta­tón is. Van és lesz, aki ma­gas csúcsokra ér, mások nem táplálnak ilyen ambíciókat, de megtalálják helyüket az életben, s lesznek olyanok is. akik elkallódnak, nem Híd­nak gyökeret ereszteni, elso­dorja őket az élet, amely előttük is nyitva áll. AZ ÉLET NAGY NEVELŐ. S aki hallgat szavára, s okul is belőle, ha szükség van rá, öreg korban is fiatal marad. Mert amit az alkotó, teremtő munka jegyében tesz bárki, a minduntalan meg- űjúló fiatalság érdekében cselekszi. (II.) PERU 4/ I *{| I ()(>() nogyzetkilo- u I.UVU méter terüle­tű, 14 millió lakosú Peru né­hány héttel ezelőtt ünnepel­te a spanyol gyarmati felsza­badulás 150. évfordulóját, es most indítottak küzdelmet az ország második felszabadítá­sáért, gazdasági függetlensé­gének visszahódításáért. Mű­velhető földterületének 00 százaléka 1026 nagy földbir tokos tulajdonában van. Az indián parasztság 85 százalé­ka földnélküli részes bérlő, úgynevezett peon volt a nagybirtokon. Fontosabb ter­mékei a kiváló minőségű gyapot, a cukornád, a parti övezeteken rizst termelnek. Peru az őshazája a kukori­cának és a burgonyának. A magas fennsíkokon az indián lakosság szarvasmarhát, ju­hot és kecskét tenyészt. Az ország bányászata vi­lággazdasági jelentőségű, ezi három negyed részben az északamerikai tőke ellenőr­zi. A kőolajiparban, a közle­kedésben és a mezögazda- sagban angol tőkebefekteté­sek vannak. Ölömére terme­lése a tőkés világ kilenc szá­zalékával az ötödik helyen áll. Horgany termelésben a negyedik helyet foglalja el Ezüstbányászata Mexikó után a második, a tőkés világ leg nagyobb bizmut termelője. Újabban jelentős a molibden bányászat. Kadmiumot, ónt. tellurt és uránt is termelnek. Nehézipara csak most in­dult fejlődésnek. A haladó gazdasági és tár­sadalmi reformok es az or­szág nemzeti kincseinek visz- szaszerzése akkor kezdődött meg, amikor 1968. október 3-án hatalomra került a ha­ladó katonai koVmányzat. A Juan Velasco Alvarado tábor­nok vezette kormányzat első intézkedése az amerikai In­ternational Petroleum Com­pany államosítása volt. amelv az olajtermelés 70 százalékát A bukott tanulót nem lehet eltanácsolni A tanévnyitással egyidőben több szülő panasszal fordult a Művelődésügyi Minisztéri­umhoz. mert egyes középis­kolai igazgatók az osztályis­métlésre utasított tanulókat eltanácsoltáik. A minisztérium illetékesei­től kapott tájékoztatás sze­rint az érvényben levő rend­tartás előírja, hogy az az iskola, amelyben a tanulót osztályismétlésre utasították, az ismétlő tanuló felvételét nem tagadhatja meg. Ebből következik — mondották — hogy az eltanácsolás megen­gedhetetlen, ellentétes a rendtartással. Eboltás viszontagságokkal Két éve költöztünk Fel- sözsolcára. Lakásunk az új lakótelepen épült, az autó­buszmegállótól fél óra já­rásra. Ha egy kicsit esik az eső, csak sárban közelít­hetjük meg. Ide a postás sem szívesen jár, nem egy hivatalos küldemény késve, vagy egyáltalán nem érke­zik meg. Értesülnünk kellett volna az eboltásról, illetve póloliásról. De hogyan? Le­velet nem hozott a postás, szüleim reggeltől estig a városban dolgosnak, és rit­kán járok haza, a szomszé­dok is csak utólag mond­ták, hogy oltották a kutyá­kat. Egyik nap egy vadász és egy férfi állt meg az ajtónk előtt. — Mi járatban vannak? — kérdeztem. — A kutyákat akarjuk agyonlőni — volt a válasz. — Miért? — csodálkoztam. — Mert nincsenek beolt­va — hangzott a felelet. Bár nem hitték, hogy nem tudunk az oltás idejéről, há­rom napot adtak mégis az elintézésre. Rohantam a tanácsi ügy­intézőtől az állatorvosig mindenhová, hogy hűséges házőrzőinkről ne kelljen le­mondanunk. Másnap ismét megjelentek előző napi lá­togatóink, hogy kiirtsák a kutyákat. Munkából hazaté­rő szüleim már egy négy­tagú csoporttal találkoztak, akik déltől őrizték a házun­kat. arra várva, hogy elő­jöjjenek a kutyák és leül­hessék őket. Édesapámnak mégis sikerült szót értenie a rendőrökkel, az orvos beol­totta a kutyákat, kifizettük a ránk szabott büntetést, s ezzel a dolog be is fejező­dött. Ha előbb tudunk az ol­tás idejéről, mindez elkerül­hető lett volna. Kóczi Kozállia Felsózsolea Viszokai Ferenc, a felsö- xsoleai szakigazgatási szerv helyettes vezetője válaszol: „A megyei tanács mező­gazdasági osztálya 36—199, 1971 szánni rendeleté felhív­ta a figyelmet a kötelező veszettség elleni védőoltás­ra, s a hálom hónapnál idő­sebb oltatlan ebek kiirtása- j ra. A járás« tanács 7638 1971 | szánni körrendeleté pedig , többek között arra hívja lei a figyelmet, hogy a be nem j pltott ebek kiirtásához szük­ség esetén az illetékes rend­őrőrstől karhatalom kirende­lése igényelhető. Az ebollásról — az eddigi gyakorlatnak megfelelően — felhívás utján értesítettük a község lakóit. Ez évben már február 20-tól a forgalma- j sabb útvonalakon, autóbusz­megállóknál plakátok útján hívtuk fel a figyelmet, hogy J március 11-én lesz az oltás. ] Mivel a megjelölt napon 81 | ebet nem hoztak be, tulaj­donosaikat írásban értesítet­tük, bogy március 17-rc pót­oltást rendeltünk el. A ba­táridő letelte után 43 be nem oltott ebet kiirtattunk. A felhívásra egyébként 547 ebet oltattak be a községben. Ha Kóeziék is betartották volna a rendelkezést, a fen- | ti eset valóban elkerülhető lett volna. Így csak maguk­nak tehetnek szemrehányást a külön szérum pótlólagos, lehozatala. az állatorvos külön kiszállása okozta költ- | Hegekért, s azért, hogy az ol­tás elmulasztása miatt szak- igazgatási szervünk .300 fo­rint pénzbírság megfizetésé­re kötelezte őket. ellenőrizte. 1969 júniusában került sor a/, agrarreform meghirdetésére, amelynek nemcsak egyszerűen a nagy­birtok felparcellázása, hanem egyben mezőgazdasági, ipari vállalatok és szövetkezetek létesítése volt. Azóta több, mint 3 millió hektár földet sajátítottak ki és 75 ezer pa­rasztcsalád jutott földhöz. Halászata. “ tőkés világban, szintén kül­földi társaságok profilvadá­szatának esett áldozatul. 1970-ben a halászati - termé­kek exportját állami ellen­őrzés alá helyezték. Ennek köszönhető, hogy egyetlen év alatt, e szektorban rekord- bevételre. 340 millió dollárra tettek szert. Az új ipartör­vény, amelynek célja az ipari fejlődés segítése, a kül­földi töke részesedését a pe­rui vállalatokban 33 száza­lékban szabja meg. A haladó reformok gyors megvalósítására a kormány­zat 1971—1975-re ötéves fej­lesztési tervet dolgozott ki. Főbb célja a földreform meggyorsítása, a nevelesi rendszer átszervezése, a mun­ka termelékenységének nö­velése és a természeti erő­források ésszerű hasznosítá­sa. A kormány gazdaságpoli­tikája es független külpoli­tikája kihívta az imperialis­ta monopóliumok és a helyi oligarchia haragját: megpró­bálták aláásni Peru gazdasá­gát és a kormány eltávolítá­sára törekedtek. 11op*I a hatvanas évek vége felé elhatá­rozta. hogy fejleszti kereske­delmét a szocialista orszá­gokkal. 1968 augusztusában, hosszú idő után a szocialista országokkal kötött, elsőként éppen hazánkkal irt alá ke­reskedelmi megállapodást. A peruiak elsősorban kórház­berendezések, gyógyszergyár - tási kooperáció iránt tanúsí­tottak érdeklődést, magyar bányaberendezések, vásárlá­sáról tájékozódtak. 1969-ben Ikarusz autóbuszos: szállítá­sáról és .komplett izzólámpa­gyár exportálásáról folytak tárgyalások. Jegyzőkönyvet írtak alá a két: ország szer­vei a Peruban működő, szí­nesfémeket és ásványokat, ezek közül is elsősorban a molibdént felszínre hozó kö­zös vállalat létesítéséről. Máté Sándor Ellenpélda I ga/.-e, hogy a modern elet, a modern nagyvárosok, mo­dern „kőrengetegek” nálunk is elsorvasztják az emberi kapcsolatokat, atomizálják a társadalmat ? Ezt vizs­gálva egy olyan kezdeményezésről irtunk, amely a miskolci Győri kapui lakótelep egyik magasházában született. A kez­deményezés — hogy mindig más szelők, mint inspekciósok vigyáznak a házban lakó összes gyermekre — valóban ked­vező alap a mélyebb emberi kapcsolatok kialakulásához. Mindez azonban még korántsem általános, ezen a lakótelepen sem. Ellenpélda is akad bőven. Számos olyan ténnyel találkoz­hatunk nap mint nap, amelyek valóban eltávolítják inkább, mint közelebb hoznák egymáshoz az itt élőket. A gyerekek meglehet az is. hogy felnőttek példáját követve — rendre leifeszítik a lépcsőházajtó üvegeit rögzítő alumínium léceket. Aztán. űsszeíirkálják, piszkos kézzel „kidekorálják” a fehér lépcsóházfalakat. S néhány lakó — mert nehezére esik a -zemétledobóig elmenni, esetleg egyeb, józan ésszel felfog­hatatlan okból — az ablakon zúdítja ki a szemetet, a diny- nyehéját, a csirkecsontot.- A következmények természetesen súlyosak. A kár mérhe­tő, kifejezhető összegszerűen is. Hiszen az alumínium szegé­lyek pótlása pénz. Ha kiesik az ajtóüveg, az megint pénz. A falak újrafestése ismét csak pénz. Sok kicsi sokra megy, s a kiadás mindenkié. Hiszen a közös vagyonban esett a kár. A kárt okozó magatartás viszont nem írható mindenki rová­sára. Éppen ez az, ami már akkor feszültséget szül lakók es lakók között, amikor még nincs is szó a költségek fedezé­séről. S ez a feszültség talán még súlyosabb 'kár, mint a fo­rintértékben kifejezhető anyagi kár. Mert gátja az emberi kapcsolatok, a jó közösségi együttélés kialakulásának. 4 z ablakokból szemetelők, s a gyermekek tetteiért fele­lős szülők erre is gondolhatnának. A bevezetőben említett magasház lakóinak példáján azon fáradozná­nak. miként tegyék emberibbé, szocialista emberhez méltóvá elei őket a modem lakónegyedekben. B. P.

Next

/
Oldalképek
Tartalom